Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf........./2017/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Varga László jogtanácsos által képviselt felperes neve (fél címe 2) felperesnek a Dr. Prander László Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Prander László ügyvéd) által képviselt P... Kft. (...) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt, 8.P..../2016/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles az alperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az államnak külön felhívásra megfizetni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes nevében a „PENTA" szó sérti a felperes névviseléshez fűződő jogát, ezért eltiltotta annak használatától. Kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül cégbírósági eljárás kezdeményezésével törölje nevéből a hivatkozott elnevezést, valamint 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 80.000 forint perköltséget és az államnak külön felhívásra 36.000 forint le nem rótt eljárási illetéket. A tényállás szerint a g...i székhelyű felperes cégnyilvántartásba bejegyzett fő tevékenysége folyadék szállítására szolgáló közműépítés, de egyéb építéssel kapcsolatos tevékenységei is vannak. A felperes és ügyvezetője, N... G... L..., továbbá R... F..., P... A... és N... J... Z...
- március
- napján megalapították az alperest akként, hogy a felperes 40%-os, a magánszemélyek egyenlően 15%-os tulajdoni részesedéssel rendelkeztek. Az alperes fő tevékenysége a cégkivonat szerint egyéb speciális szaképítés, de más bejegyzett építési tevékenységei is vannak.
- április
- napján P... A... tulajdonrészét átruházta a felperesi ügyvezetőre.
- április
- napján a felperes és ügyvezetője üzletrészüket felajánlották megvételre az alperesnek, illetve tagjainak. R... F... vételi szándékának jelzése után az alperes 1/
- (IV. 1.) számú közgyűlési határozatával úgy döntött, hogy az O... B... előzetes hozzájárulását kéri az ügylethez. A
- napirendi pont keretében azt is megtárgyalták, hogy a társaság új cégneve I...Korlátolt Felelősségű Társaság, új székhelye az 1...
- I. emelet alatt legyen. A 2/
- (IV. 1.) számú közgyűlési határozat szerint a tagság elviekben elfogadta ezt a cégnevet és székhelyet. A
- december 17-ei közgyűlésen az alperes engedélyezte az átruházást, így R... F... G... 85%-os minősített befolyást szerzett az alperes működésében. A jegyzőkönyvben rögzítették, miszerint az O... B... azzal a feltétellel járult hozzá az átruházásához, hogy a közte és a P...-csoport között fennálló szerződések feltételrendszerét a tulajdonosváltozás nem befolyásolja. A jegyzőkönyv azt is rögzítette, hogy az alperes a tagi változások cégjegyzékbe történő bejegyzését követően módosítja létesítő okiratát a cégnév, a székhely és a könyvvizsgáló vonatkozásában. A felperesi ügyvezető
- március
- napján megkereste az alperest a cégnév módosítása tárgyában. Az alperes válaszában jelezte, hogy a névváltoztatásnak eleget kíván tenni, az elmaradás egyetlen oka, hogy az O... azt kérte, hogy erre csak akkor kerüljön sor, miután az alperes és az O... közötti szerződéses jogviszony létrejön. Az alperes végül a cégnevét nem változtatta meg. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogsértő módon használja nevében a „Penta" vezérszót és kérte őt kötelezni, hogy cégnevéből távolítsa el, mert az jelenlegi formájában sérti a névviseléshez fűződő jogát, mivel azt a hamis látszatot kelti a piaci szereplőkben, hogy továbbra is fennáll a két cég közötti gazdasági kapcsolat. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta a kereset jogalapját és a cégek összetéveszthetőségét. Védekezése szerint cégnevében a „Penta Industry" a vezérszó és a felek tevékenysége is elválik egymástól. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta. Döntését a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- d)pontjaira, 3:6. §
(1)-
(2)bekezdésére, a cégnyilvánosságról, a bírósági végrehajtásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 3. §
(1)-
(2),
(4)bekezdésére alapította. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok Pp.
- §-a szerinti mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy a felperesnek igazolható érdeke fűződik ahhoz, hogy a tulajdonosi helyzet átalakulása után az alperes elnevezése már ne utaljon a személyére. Megállapította, hogy az alperes nevében a „Penta" szó a domináns elem, és ezt az Industry kifejezés nem szorítja háttérbe. Az évekig tartó közös tulajdonosi struktúra, székhely-azonosság és az, hogy a felek a tágabb értelemben vett építőipar szereplői a két vállalkozást a piaci szereplők számára a tulajdonosi összetétel és székhely változás után sem teszik feltétlenül megkülönböztethetővé. Kifejtette, hogy a felperes hozzájárult ugyan a „Penta" előtag alperesi cégnévben való szerepeltetéséhez, de ez nem zárja ki, hogy eredménnyel hivatkozzon a további használat jogsértő voltára. Irrelevánsnak minősítette, hogy a „Penta" előtaggal az építőipar területén még számos más társaság tevékenykedik, ugyanis a peradatok szerint a felperest az alperessel tévesztették össze, ekként a névviseléshez fűződő és abszolút szerkezetű jogát az alperes sérti. A határozat ellen az alperes fellebbezett, ebben az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Nyomatékosította, hogy a cégalapítás gondolata R... F... és P... A... szakmai tevékenységéhez, nevéhez kötődött, akik az energetika és az épületgépészet terén kívántak önálló vállalkozást elindítani, ehhez kerestek pénzügyi befektetőt. A cégnév választásának ötlete is P... A...tól származik. A felperes csupán banki garanciát és székhelyet biztosított, de a különválás óta a banki hátteret már más hitelintézet nyújtja. A cégek tevékenysége igazoltan elkülönült, saját maguk alakították ki működésüket, eltérő piaci szegmensen és markánsan eltérő megrendelői körrel. Elismerte, hogy a
- március 13-ai közgyűlésen elvi jelleggel felvetődött a cégnév kérdése, azonban erről döntés nem született, nem vállalt jogi kötelezettséget a cégnév megváltoztatására. Hivatkozott rá, hogy megfelelően igazolta, miszerint neve saját brand lett, ennek megváltoztatása külföldi partnereire is tekintettel komoly anyagi hátránnyal járna. Ismét utalt rá, hogy a cégnyilvántartás szerint számos építőipari cég nevében szerepel a „Penta" szó. A névkizárólagosság elve sem sérült, a cégnevében a vezérszó a „Penta Industry" szókapcsolat, amely különbözik a felperes cégnevében megjelenő „Penta" kifejezéstől, emellett a tevékenységre utaló szóösszetételből álló teljes név is eltérő. A felperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira tekintettel. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az arra alapított döntése érdemben megfelelő és indokaival is egyetértett a másodfokú bíróság. A törvényszék helytállóan fejtette ki, hogy a korábbi bejegyzésű felperes névjogának sérelme valósul meg azzal, hogy a vele hasonló működési körben, az építőiparban tevékenykedő, későbbi cégbejegyzésű alperes nevében lévő „Penta" vezérszó azonossága folytán a két cégnév nem különböztethető meg egyértelműen. A Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése értelmében a jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Eszerint a névhasználat jogtalannak minősül, ha a később bejegyzett cég neve nem különbözik megfelelően a korábban nyilvántartásba vett, hasonló tevékenységet kifejtő cég nevétől. Nem sért azonban személyiségi jogot az a magatartás, amihez az érintett hozzájárult [Ptk. 2:42. §
(3)bekezdés]. A jelen esetben tehát a jogsértés csak akkor kezdődhetett, amikor a felperes megvonta a korábban nem vitásan megadott hozzájárulását a névhasználathoz. A nevek megkülönböztethetőségének a kérdésében a másodfokú bíróság azonos állásponton volt az elsőfokú bírósággal, a jogi személy peres felek neve nem különbözik oly mértékben, hogy ne legyen összetéveszthető. Mindkét társaság cégnevének a „Penta" szó a vezérszava. A két vezérszó teljes azonossága miatt az alperesi cégnévben szereplő további „Industry" kifejezés, valamint a cégnevekben a tevékenységekre és a jogi személy formájára utaló eltérő szavak sem vizuálisan, sem fonetikusan nem biztosítják a kellő elhatárolást. A felperesi és az alperesi társaságok szóbeli megnevezésekor vagy a nevük olvasása során a vezérszavak egyezősége folytán a többlet szóelemek - figyelemmel a tőhangsúlyos magyar nyelvre - nem küszöbölik ki az összetéveszthetőséget. Ezért a korábbi bejegyzésű felperesi cég a névhasználati engedély megvonására tekintettel alappal lépett fel az alperessel szemben. Ezt a megítélést nem befolyásolja, hogy kiben merült fel a cégalapítás gondolata, vagy hogy melyik alapító személy találta ki az alperesi cégnevet. A törvényi tényállásra tekintettel a döntés során a nyilvántartásba vétel idejének, a cégnevek összetéveszthetőségének és az engedély meglétének vagy hiányának a vizsgálatára van szükség. Közömbös az is, hogy ténylegesen megvalósult-e az összetévesztés, mert a névjogi sérelem megállapításához az is elégséges, ha annak reálisan fennáll az elvi lehetősége. A régi Ptk. 77. §
(3)bekezdésében megkívántakkal szemben a megváltozott jogi szabályozás értelmében annak sincs már ügydöntő jelentősége, hogy valójában milyen fokban tér el, illetve mennyire speciális a peres felek tevékenysége. A fentiek miatt súlytalan az az alperesi érvelés is, hogy kifejezetten nem döntött a cégnevének megváltoztatásáról, erre nem is vállalt kötelezettséget és az brand lett-e. A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- d)pontjainak helyes alkalmazásával állapította meg a felperes névjogi sérelmét és alkalmazta a jogkövetkezményeket. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés sikertelensége miatt a Pp. 239. §-a értelmében irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése folytán az alperes köteles viselni a felperesnek a másodfokú eljárással felmerült költségét, ami a jogi képviseletét ellátó jogtanácsos Pp. 67. §
(2)bekezdése, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdései szerint megállapított munkadíját tartalmazza. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetéséről a másodfokú bíróság a 6/1986. (VI. 24.) IM rendelet 15. §
(1)és
(3)bekezdései szerint rendelkezett. Budapest,
- április
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző . Mózsik Tímea s.k. bíró