Kfv.VI.39.098/2010/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Dobozy Réka ügyvéd által képviselt felperesnek a APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály Dél-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztálya jogutóda az APEH Dél-alföldi Regionális Főigazgatósága alperes ellen illetékügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Csongrád Megyei Bíróság
- január 26-án kelt 26.K.22.772/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 26.K.22.772/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesi társaság alapítója, Megyei Jogú Város Önkormányzata a
- december 12-én meghozott 670/2008.(XII.12.) Kgy. számú határozatával a felperesi társaságnak a helyrajzi számú, 68.400.000 forint értékű ingatlan apportálásával történő törzstőke emeléséről határozott. A határozatban utalt arra, hogy a 25/2003.(VI.27.) Kgy. rendelet 12.§ /1/ bekezdés i/ pontja és 16.§ /1/ bekezdése alapján az ingatlan tulajdonszerzésének napja a törzstőke emelése tárgyában hozott cégbírósági bejegyző végzés keltének napja. A Csongrád Megyei Bíróság mint cégbíróság a
- február 16-án kelt és másnap elektronikusan kézbesített Cg.06-09-003072/
- számú végzésével rendelte el a cég jegyzett tőkéjében a változás bejegyzését. A felperes ezt követően,
- március 3-án benyújtotta illetékkiszabás végett az apportálásról határozatot az illetékes ingatlanügyi hatóságnál. szóló Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága a
- július 2-án kelt
- számú fizetési meghagyásával a felperest 6.840.000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt 100.000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes mulasztási bírság kiszabását sérelmező fellebbezése folytán eljárt alperes a
- október 5-én kelt
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában hivatkozott illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 91.§ /1/ bekezdésére, valamint az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26.§ /4/ és /5/ bekezdésére azzal, hogy a cégbíróság eljárásától függetlenül az illetékkiszabásra történő bejelentésnek a határozat meghozatalát követő 30 napon belül kellett volna eleget tenni. A határozat alapján a jogügylet érvényes létrejöttét, az apportálást a cégbíróság bejegyzése nem érintette. A cégbírósági bejegyzés nem minősül hatósági jóváhagyásnak, vagy harmadik személy beleegyezésének, ezért a bejelentési kötelezettség határidejét nem a cégbírósági végzés meghozatalától kell számítani. A felperes az illetékkiszabásra történő bejelentési kötelezettségét a határidőn túl, 51 nap késedelemmel teljesítette, ezért a mulasztási bírság kiszabására az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172.§ /1/ bekezdés b/ pontja és /21/ bekezdése alapján jogszerűen került sor. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának a mulasztási bírságot kiszabó rendelkezése hatályon kívül helyezése iránt. Hangsúlyozta, hogy a cég törzstőkéje nem az alapító által meghozott határozattal, hanem a cégbíróság bejegyző határozatával változott meg. A cégbírósági végzés a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemhez szükséges melléklet, azt csatolni kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott iratokhoz és csak ennek az okiratnak a birtokában jegyezhető be az apportált ingatlanra a tulajdonjoga. Az alapítói jognyilatkozathoz szükséges hatósági aktustól számított 30 napon belül nyújtották be az ingatlanügyi hatósághoz az iratokat, így késedelembe nem estek. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletében idézete az Itv. 3.§ /3/ bekezdés d/ pontjának, 19.§ /1/ bekezdésének és 91.§ /1/ bekezdésének rendelkezéseit. Az idézett rendelkezések alapján az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az alapító okirat módosításának cégbírósági bejegyzése nem minősül olyan hatósági jóváhagyásnak, amely szükséges lenne a szerződés érvényes létrejöttéhez. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre való alkalmasság nem érinti a bejelentési kötelezettség teljesítését, mert a cégbírósági bejegyzés sem hatósági jóváhagyásnak, sem pedig harmadik személy beleegyezésének nem minősül, így a szerződés létrejöttétől, azaz
- december
- napjától számított 30 napon belül kellett volna teljesíteni a bejelentési kötelezettséget. A felperes csak 51 napos késedelemmel tett eleget a bejelentési kötelezettségének, ezért a mulasztási bírság kiszabására jogszerűen került sor a mulasztás jogkövetkezményeként. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalával a mulasztási bírságot kiszabó rendelkezés mellőzését. Az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban a keresetében hivatkozott jogkérdésben, hogy az Inytv. 26.§ /4/ bekezdésében foglalt határidő mikortól számítódik, ezért a jogerős ítélet a Pp. 221.§ /1/ bekezdésébe ütközik. Az elsőfokú bíróság az alperes álláspontját osztva döntött és tévesen az alperes szóhasználatát átvéve az alapító apportálásról szóló határozatát szerződésként nevezte meg az ítélet indokolásában. Az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabályhelyek a perbeli jogvita eldöntésénél nem irányadók, így a jogvita elbírálásához szükséges jogszabályi rendelkezéseket az ítélet nem tartalmazza. A jogkérdés az volt; tulajdonszerzést eredményező alapítói jognyilatkozat igényli-e hatósági jóváhagyásként a változás cégbírósági bejegyzését. Álláspontja szerint a változást bejegyző végzés az ingatlanon való tulajdonszerzéshez szükséges hatósági aktus, így a bejelentési kötelezettséget ennek a hatósági aktusnak a meghozatalától számított határidőben kell teljesíteni. Mulasztás nem terhelte, késedelem nem állt fenn, a mulasztási bírság kiszabásának nem volt helye. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság az apportálásról szóló határozatot tévesen szerződésnek nevezte meg, azonban ez a téves szóhasználat az ügy érdemét nem érintette. Az elsőfokú bíróság nem jelölte meg jogszabályi hivatkozásként az Inytv. 26.§ /4/ bekezdését, azonban ítélete indokolásában annak szövegére - mint az alperes helyes álláspontjára - utalva tette meg a megállapításait. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását az alábbiakkal egészíti ki: Az Inytv. 26.§ /4/ bekezdése értelmében a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. A perbeli esetben tehát azt kellett vizsgálni, hogy a cégbírósági változást bejegyző végzés meghozatala olyan hatósági jóváhagyásnak minősül-e, amely az illetékkiszabásra történő bejelentés határidejének a számítását érinti. Az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a megállapításra, hogy a változás cégbírósági bejegyzése nem hatósági jóváhagyás. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és az végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24.§ /1/ bekezdése f/ pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég jegyzett tőkéjét. A jegyzett tőke megváltozása akkor válik hatályossá, ha azt a cégbíróság törvényességi szempontból megvizsgálta és annak változásáról döntött, mert a Ctv. 50.§ /1/ bekezdése folytán alkalmazandó, 24.§ /1/ bekezdés f/ pontja szerinti jegyzett tőke változása a cégbejegyzéssel változik meg, a perbeli esetben a felemelt jegyzett tőkeösszegre. Amennyiben a cégbíróság a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasítja, a cég jegyzett tőkéjének felemelése nem hatályosul. A cégbíróság a változás bejegyzési kérelemről a végzés meghozatalának napjával dönt, az az érintett cégre akkor hat ki, amikor a végzés meghozataláról, tartalmáról tudomást szerez. A felperes alapítója
- december 12-én meghozott határozattal döntött a jegyzett tőke apportálással történő emeléséről. Ennek a határozatnak az eredményeként az apportálás a határozat elfogadásának napján érvényesen létrejött. Mindebből következően a felperes a bejelentési kötelezettségének az Inytv. 26.§ /4/ bekezdése alapján - a határozat keltétől számított 30 napon belül tehetett volna eleget. A késedelmes bejelentés miatt az alperes a felperessel szemben az Art. 172.§ /1/ bekezdés b) pontja és /21/ bekezdése alapján jogszerűen szabott ki mulasztási bírságot. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a 275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Pp. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 270.§ /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§ /1/ bekezdése értelmében köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, valamint a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 13.§ /2/ bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárási illeték mértékét az Itv. 50.§ /1/ bekezdése alapján 100.000 forint pertárgy érték után állapította meg, figyelemmel az illeték minimum összegére is. Budapest,
- december
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok