Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.127/2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklósügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Csányi Imre Ferenckamarai jogtanácsos által képviselt Honvédelmi Minisztérium (címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 19.P.20.918/2019/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott módon és határidőn belül az alábbi adatok közlésére kötelezi: - - hány alkalommal és mikor tett javaslatot intézkedés megtételére a miniszteri értekezlet a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) működésével, feladatellátásával, gazdálkodásával kapcsolatosan
- január
- és
- december
- között (dátum szerint), ki volt az egyes javasolt intézkedések előterjesztője, hány alkalommal és mikor szerepelt a közigazgatási államtitkár koordinációs értekezletének napirendjén az MH EK működésével, feladatellátásával, vagy gazdálkodásával kapcsolatos kérdés
- január
- és
- december
- között (dátum szerint). Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Az elsőfokú bíróság ítéletének perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését helybenhagyja. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a ... e-mail címre küldje meg a felperes részére, hogy hány alkalommal és mikor tett javaslatot intézkedés megtételére a miniszteri értekezlet a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) működésével, feladatellátásával vagy gazdálkodásával kapcsolatosan
- január
- és
- december
- között (dátum szerint), ki volt az egyes javasolt intézkedések előterjesztője; - küldje meg a MH EK-tal összefüggésben miniszteri értekezletre készített előterjesztéseket másolati példányban; - küldje meg, hogy hány alkalommal és mikor szerepelt a közigazgatási államtitkár havi koordinációs értekezletének és a Honvéd Vezérkar főnök vezetői értekezletének napirendjén az MH EK működésével, feladatellátásával vagy gazdálkodásával kapcsolatos kérdés
- január
- és
- december
- között, testületenként (dátum szerint). Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 90.000 forint + Áfa perköltséget. [2] Határozatának indokolásában hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- pontjára, valamint a
- §-ára, továbbá a
- §-ára, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló
- évi CXIII. törvény (Hvt.)
- §
(7)bekezdésére. [3] Rögzítette, hogy a peres felek között nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó költségvetési szerv. [4] Hangsúlyozta, hogy mivel az alperes arra hivatkozott, miszerint a felperes által kiadni kért adatok döntéselőkészítő jellegűek, ezért az Infotv. 27. §
(5), illetve
(6)bekezdése alapján kellett elbírálnia a felperes adatigénylését. E körben kiemelte, hogy az alperes csak állította, azonban nem bizonyította, hogy a közölni kért adatok bármilyen döntésnek az előkészítését, vagy annak megalapozását szolgálták volna. A döntés megalapozását szolgáló adatok körében utalt a 6/
- (III. 11.) AB határozatban foglaltakra. [5]én az alperes bizonyítási érdeke volt annak igazolása, hogy a felperes által kért adatok bármilyen honvédelmi érdek miatt ne lennének nyilvánosak. Azt állapította meg e körben, hogy az alperes tényelőadást sem tett ezen honvédelemi érdekre vonatkozóan, ilyen érdek fennállása pedig köztudomású tényként nem értékelhető. [6] A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [7] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Másodlagosan az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását indítványozta, mivel álláspontja szerint bizonyos adatok nem léteznek, így azok kiadására sem kötelezhető. Harmadlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára való utasítását kérte. [8] Álláspontja szerint kellő mértékben alátámasztotta, hogy a kért adatok döntéselőkészítő adatoknak minősülnek, azok nyilvánossága korlátozhatóvá vált honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekre tekintettel. E körben hivatkozott a Hvt. 38. §
(7)és
(8)bekezdéseire, továbbá a Hvt. 40. §
(8)bekezdésére. A kiadni kért adatok automatikus nyilvánosság korlátozás alá esnek, megismerhetőségük korlátozott. [9]érelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ún. közérdekű tesztet az Infotv. 27. §
(5)bekezdésben foglaltak alapján ténylegesen nem folytatta le. [10] Hangsúlyozta, hogy a perbeli időszakban a honvédelmi miniszteri értekezletekre az MH EK-tal összefüggésben előterjesztések nem készültek, ilyen adatokkal nem rendelkezik. A Honvéd Vezérkar főnöke vezetői értekezleteket tartott, azonban az ott elhangzottakról kimutatás nem áll a rendelkezésére, ilyen adatok nem léteznek, ezért azokat nem tudja kiadni a felperes részére. Előadta, hogy a Honvédelmi Minisztérium felsőszintű vezetői és munkaértekezleteinek rendjéről szóló 92/
- (X. 22.) HM utasítás (HM utasítás)
- §-a szerint a közigazgatási államtitkár szakmai vezetői értekezletén napirend nincsen, így ilyen adatokkal nem rendelkezik. [11] Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó kérelme körében előadta, hogy az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése azzal valósult meg, hogy az elsőfokú bíróság nem hozta a felek tudomására, hogy az Infotv.
- §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjai alapján alkalmazandó Hvt. 38. §
(7)és
(8)bekezdéseit és a Hvt. 40. §
(8)bekezdését tőle eltérően értelmezi, azaz a felperes által kiadni kért döntéselőkészítő adatokat nem tekintette honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekkörbe tartozó adatoknak. E körben az ítélet sem tartalmaz indokolást. [12] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. [13] Kifejtette, hogy a döntés-előkészítő iratok vonatkozásában az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott az alkotmánybírósági gyakorlatra. A pervezetés körében megfelelően kioktatta az alperest, aki ennek ellenére nem indítványozott olyan bizonyítást, amely alapján a kiadást megtagadó döntésének felülbírálata érdemben lehetséges lett volna. Az alperes azt sem tudta bizonyítani, hogy az általa kezelt adatok kikerültek volna a birtokából. [14] Az alperes fellebbezése részben megalapozott. [15] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak okán részben megváltoztatta. [16] A Fővárosi Ítélőtábla logikai okokból elsődlegesen az alperes azon fellebbezési érvelését vizsgálta, miszerint a közölni kért adatok egy részével nem rendelkezik. A másodfokú bíróság e körben rámutat, hogy az alperes ezen körülményre már az elsőfokú eljárásban, még a perfelvétel lezárását megelőzően, a 13. sorszám alatti beadványában is hivatkozott, így az ellenkérelmét nem a másodfokú eljárás során változtatta meg. Mindezek ellenére az elsőfokú bíróság ez irányú védekezését nem vizsgálta. [17] A Infotv. 26. §
(1)bekezdése értelmében a közfeladatot ellátó szervnek a kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában kell lehetővé tenni azok bárki által történő megismerhetőséget. Amennyiben nincs az alperes birtokában a megismerési igényben megjelölt adat, akkor nem tekinthető adatkezelőnek, így értelemszerűen ezen adatokat közlésére sem kötelezhető. [18] Helytálló azon alperesi érvelés, hogy nemleges tény bizonyítására nem kötelezhető. Az alperes az elsőfokú eljárás során a perfelvételi tárgyaláson is előadta azt, hogy a miniszteri értekezlet vonatkozásában nincsen a felperesi megismerési igényben megjelölt előterjesztés, ilyen adattal nem rendelkezik. Viszont abban a körben a felperes álláspontja volt a helytálló, melyet a
- sorszám alatti jegyzőkönyv szerint fejtett ki, miszerint az is egy adat, ha arról nyilatkozik a közfeladatot ellátó szerv, hogy a megismerési igényben megjelölt adattal nem rendelkezik. Az alperes szintén előadta már a perfelvétel során, hogy a Vezérkari Főnök vezetői értekezlet vonatkozásában sem rendelkezik a kért adatokkal. [19] Az olyan adatok vonatkozásában, amelyekkel az alperes nem rendelkezik, az információszabadság korlátozásának egyéb okainak fennállásának vizsgálata logikailag értelmezhetetlen, azt a bíróságnak vizsgálnia nem szükséges. Az alperes a fenti adatokkal nem rendelkezik, így azok közlésére sem kötelezhető, ezért ezen adatok vonatkozásban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. [20] Az alperes arra is hivatkozott a perfelvételi szakban, miszerint a HM utasítás alapján közigazgatási államtitkári vezetői értekezlet nem havi, hanem heti rendszerességgel kerül megtartásra és azon napirend nem készült, így ezen adatokkal sem rendelkezett. [21] Az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerinti adatmegismerési igény előterjesztése esetén az igénylő nem minden esetben rendelkezik pontos információkkal az adatkezelő szervezeti felépítéséről, működési rendjéről, az általa kezelt adatok pontos rendszerezési módjával kapcsolatosan, így az igényének megfogalmazása eltérhet az adatkezelő belső működési rendjében használt fogalmaktól, az eljárási rendjének definícióitól. Amennyiben azonban az adatigénylés alapján kellőképpen egyértelmű, hogy milyen jellegű adatok megismerését kívánja az igénylő, akkor az alperesnek az esetlegesen nem teljesen pontosan megfogalmazott, de egyértelműen azonosítható adatok vonatkozásában is teljesítenie szükséges az adatigénylést. Az adatigénylések ilyen jellegű értelmezése biztosítja az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésében meghatározott alapvető jog, a közérdekű adatok megismeréshez való jog érvényesülését. [22] Amennyiben a megismerési igény bármilyen szempontból esetlegesen pontosításra szorul, akkor az adatkezelőnek pontosításra kell felhívnia az igény előterjesztőjét az Infotv. 28. §
(3)bekezdése alapján. [23] Az alperes ellenkérelméből is megállapítható az, hogy a közigazgatási államtitkár szakmai vezetői értekezleteket és heti rendszerességgel koordinációs értekezleteket tartott a tárgybeli időszakban. Az is kiderült az alperesi ellenkérelemből, hogy ezen heti koordinációs értekezleteken elhangzottakról hangfelvétel, valamint emlékeztető is készült. (
- sorszámú beadvány
- oldal) Mindezek alapján ezen heti koordinációs értekezletek vonatkozásában az alperes rendelkezik arra vonatkozó adatokkal, hogy azokon milyen kérdésköröket tárgyaltak meg, ez pedig megfelel a felperesi adatigénylés napirendre vonatkozó kérdésének, így ténylegesen ezen adatok az alperes kezelésében vannak. [24] Az alperes az ellenkérelmében hivatkozott az Infotv.
- §
(2), valamint az
(5)és
(6)bekezdéseire. Az Infotv. 27. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot az adatfajták meghatározásával törvény honvédelmi érdekből, és nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja. Ezen utóbbi jogszabályhelyek vonatkozásában hangsúlyozandó, hogy amennyiben törvény az adatfajták meghatározásával a megismeréséhez való jogot korlátozza, akkor a továbbiakban az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdésének vizsgálata már nem szükséges. [25] A másodfokú bíróság az alperesi védekezésre tekintettel vizsgálta a Hvt. 38. §
(7)bekezdését, valamint a 40. §
(8)bekezdését. A Hvt. 40. §
(8)bekezdése alapján a Honvédség személyi állományára vonatkozó - a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő - adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Az alperes semmilyen olyan konkrét előadást nem tett, mely szerint a felperes által kért adatok bármilyen módon a honvédség személyi állományára vonatkozó és a honvédség védelmi képességére, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggőek lennének. [26] A Hvt. 38. §
(7)bekezdése szerint a Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. A Hvt. megfogalmazása szerint a Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésre vonatkozó adatok korlátozását írja elő. Helytálló e körben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása, hogy ezen adatfajták vonatkozásában semmilyen érdemi előadást nem tett az alperes. Az alperes pusztán általánosan hivatkozott a honvédelmi érdekre, azonban az igényelt adatok körében semmilyen részletes előadást nem tett arra vonatkozóan, hogy azok milyen körülmények alapján minősülnek a Hvt. szerinti 30 évig nem megismerhető adatoknak. A Hvt. által használt „működésére" szó vonatkozóan a másodfokú bíróság megjegyzi, hogy habár a működés szó nyelvtani értelemben ténylegesen felöleli a Honvédség teljes tevékenységét, azonban értelemszerűen a jogalkotó szándéka nem arra irányult, hogy a Honvédség teljes tevékenységével kapcsolatos adatok megismerhetősége korlátozott lenne, ezt támasztja alá többek között ezen jogszabályhely felsorolása is, amely további adatfajtákat jelöl meg. [27] Mivel a felperes által közölni kért adatok vonatkozásában az alperes nem igazolta, hogy azok megismerhetőségét korlátozza az Infotv. 27. §
(2)bekezdése, ezért azt kellett vizsgálni a Fővárosi Ítélőtáblának, hogy azok olyan, az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdése szerinti döntés megalapozását szolgáló adatoknak minősülnek-e, amely az adatkiadás korlátját jelentheti. Helytálló e körben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása, hogy a közölni kért adatok döntéselőkészítő jellege körében semmilyen érdemi előadást nem tett az alperes, így az általa hiányolt érdemi vizsgálat elvégzése sem volt lehetséges. A másodfokú bíróság megjegyzi, hogy a bíróság csak abban az esetben tudja az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdéseire alapozott megtagadási ok helytállóságát vizsgálni, ha az adatkezelő egyértelműen nyilatkozik arról, hogy a közölni kért adatok mely konkrét döntés megalapozását szolgálják, azok milyen eljárásban keletkeztek, ha pedig a döntés már megszületett, akkor az adat milyen további eljárásban kerül felhasználásra, vagy milyen okból veszélyeztetné az adatnyilvánosság a közfeladatot ellátó szerv további tevékenységét. [28] Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére vonatkozó alperesi fellebbezési kérelem vonatkozásában a másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatti jegyzőkönyv szerint tájékoztatást adott arról, hogy az alperest terheli annak bizonyítása, hogy a kért adatok döntéselőkészítő jelleggel rendelkeznek, illetve a honvédségi, nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozását is neki szükséges bizonyítania. Ezért alaptalan az alperes azon hivatkozása, hogy a szükséges tájékoztatást az elsőfokú bíróságtól nem kapta meg. [29] A másodfokú bíróság végezetül megjegyzi, hogy habár az elsőfokú eljárás során is tett arra vonatkozóan nyilatkozatot az alperes, hogy bizonyos adatok vonatkozásában öt évig terjed a megőrzési kötelezettsége, azonban erre vonatkozóan egyértelmű előadást nem tett, kimutatást nem csatolt, hogy mely adatokra és mely időszakra vonatkozóan nem rendelkezik esetlegesen már azokkal. A Fővárosi Ítélőtábla az adatok meglétét alátámasztó előadásként értékelte azt is, hogy az alperes a
- sorszám alatti ellenkérelmének
- és
- oldalán részletesen megjelölte évenkénti bontásban az egyes adatok vonatkozásában, hogy az azokat tartalmazó dokumentumok milyen terjedeleműek. [30] A másodfokú bíróság határozata folytán az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és a kereset részbeni elutasítására került sor, azonban a Fővárosi Ítélőtábla nem látta indokát annak, hogy az alperes által viselendő perköltség összegét mérsékelje, ugyanis az alperes a felperes megismerése iránti igényét az Infotv.
- §
(5)és
(6)bekezdésére hivatkozással tagadta meg, az előzetes eljárás során olyan előadást nem tett, miszerint bizonyos adatokkal nem rendelkezne, így a perre ezen adatok vonatkozásában is okot adott. [31] Az alperes fellebbezése részben vezetett eredményre, a másodfokú eljárásban a pernyertesség pervesztesség aránya közel azonos, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján egyik felet sem kötelezte másodfokú perköltség megtérítésére. [32] Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. ,
- május
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Virág Csaba s.k. bíró