← Magyarország

Kfv.35351/2019/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A megbízólevél jogszerűen adható át a gazdaság társaság cégnyilvántartásba be nem jegyzett ügyvezetőjének, mint a társaság megbízottjának. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/101/EK IRÁNYELVE (

  1. szeptember 16.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés
  2. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról
  3. cikk,
  4. cikk,
  5. cikk A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t Az ügy száma: Kfv.V.35.351/2019/
  6. A tanács tagjai: dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Erdei Zoltán Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Erdei Zoltán ügyvéd Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: dr. Oláh Anita kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  7. január 31-én kelt 34.K.30.059/2018/
  8. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 34.K.30.059/2018/
  9. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 38.650 (azaz harmincnyolcezer-hatszázötven) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 154.600 (azaz százötvennégyezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként működő jogalany, a lengyel Országos Cégbíróság
  10. január 28-án jegyezte be a cégnyilvántartásba. A cégnyilvántartás szerint a képviseletére Tankó Péter jogosult. [2] A felperes
  11. december 9-i rendkívüli taggyűlésén visszahívta ügyvezetői tisztségéből T.P., O. J.-t ügyvezetőségi elnökké választotta, aki tisztséget elfogadó nyilatkozatot tett. Ezt követően T. P. a
  12. december 15-én kötött és közjegyző előtt aláírt szerződéssel üzletrészét átruházta O.J. kunhegyesi lakosra. A tagváltozás és az új törvényes képviselő a cégjegyzékben nem került átvezetésre. [3] A felperes magyarországi bejelentett telephellyel, fiókteleppel nem rendelkezett, azonban gyártási tevékenységet, közösségi és export kereskedelmet folytatott egy kunhegyesi bérelt ingatlanon O. J. irányításával. Adóbevallási és az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Rendszerbe (EKAER) történő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. [4] A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél
  13. évre általános forgalmi adó (áfa) adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendelt el, a megbízólevelet O.J..-nek adta át. A lefolytatott ellenőrzés alapján a
  14. május 2-án meghozott határozatával a felperest 1.546.000 Ft adóhiány, 3.092.000 Ft adóbírság és 36.000 Ft késedelmi pótlék, továbbá 75.649.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  15. szeptember 21-én kelt határozatában 1.000 Ft mulasztási bírság törlésével - az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [6] Határozata indokolása szerint a felperes az általános forgalmi adóról szóló
  16. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
  17. §
  18. pontja értelmében Magyarországon állandó telephellyel rendelkezett, adókötelezettségeit nem teljesítette. Ennek folytán a más tagállamba való kiszállítás igazolásának hiányában belföldinek minősülő és a be nem vallott közösségi, a harmadik államba történő értékesítései, valamint beszerzései után áfa, adóbírság és késedelmi pótlék fizetésére köteles, az EKAER bejelentés elmulasztása miatt pedig mulasztási bírsággal sújtandó. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] [9] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Állította a másodfokú határozat semmisségét, továbbá hivatkozott arra, hogy az adóhatóság iratellenes és megalapozatlan határozatot hozott. Jogszabálysértésként jelölte meg, hogy a megbízólevelet az elsőfokú hatóság nem a bejegyezett törvényes képviselőnek adta át, és az eljárása mellőzésével folytatta le. Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatban foglaltak alapján. Az elsőfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [11] Indokolásában megállapította, hogy az alperesi határozat nem semmis. [12] Kifejtette, hogy az adóhatóság a megbízólevelet az adózás rendjéről szóló
  19. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Art.)
  20. §

(1)bekezdésének sérelme nélkül joghatályosan közölte a felperessel: a bemutatott, üzletrész átruházásról szóló közjegyzői okirat, az ügyvezetői tisztséget elfogadó nyilatkozat és a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmával összhangban nyilatkozott O. J. is arról, hogy a felperesi társaság ügyvezetője, a megbízólevél átvételét nem tagadta meg, továbbá ügyvezetői minőségben kötött
  1. december 15-én írásbeli megbízási szerződést. Mindezek folytán nincs annak jelentősége, hogy nevezett a cégjegyzékbe törvényes képviselőként nem került bejegyzésre. [13] Az elsőfokú bíróság a kereset további részeit is alaptalannak ítélte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [15] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Art.
  2. §
(2)bekezdését, 93. §
(1)bekezdését, 97. §
(3)-
(4)és
(6)bekezdéseit, ellentétes az Európai Parlament és Tanács (
  1. szeptember 16.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés
  2. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 2009/101/EK irányelvében (a továbbiakban: Irányelv) foglalt jogelvekkel. [16] Vitatta az elsőfokú bíróság megállapítását, hogy közokirattal igazolt O. J. ügyvezetői tisztsége. Hivatkozása szerint az Irányelv preambuluma szerint a társaságok adatközlésére vonatkozó tagállami szabályokat a harmadik személyek védelme érdekében össze kell hangolni, ez a kötelezettség kiterjed különösen a társaság nevében kötelezettségvállalásra feljogosított személyek adataira vonatkozó szabályokra. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy kötelező adatközlés biztosításához hozzáférhetőek legyenek azon okiratok, adatok, amelyekből kitűnik azon személyek kijelölése, megbízásuk megszűnése és személyes adatai, akik a jogszabályok értelmében létrehozott szervként, illetve bármely ilyen szerv tagjaiként jogosultak a társaság képviseletére harmadik személyekkel szemben és peres eljárásokban. Az adatközlés során arról is tájékoztatást kell adni, hogy a társaság képviseletére jogosult személyek önállóan vagy kizárólag együttes cégjegyzési jogosultsággal rendelkeznek-e. Az adatközlésből ki kell tűnnie, hogy mely személyek vesznek részt a társaság ügyvezetésében, felügyeletében, illetve ellenőrzésében [
  3. cikk d) pont i) és ii) alpontok]. [17] Álláspontja szerint az Irányelvet a magyar jogrendszerbe átültető, a cégnyilvánosságról, a cégbírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló
  4. évi V. törvény (Ctv.) cégnyilvántartás közhitelességére vonatkozó rendelkezéseit a lengyel társaság vonatkozásában is irányadónak kell tekinteni. Ennek folytán kizárólag a cégnyilvántartásba bejegyzett törvényes képviselő vagy meghatalmazottja, illetve a társaság alkalmazottja részére lett volna átadható a megbízólevél. [18] Mindennek következtében a megbízólevél O. J.részére való átadása, így az eljárás lefolytatása jogszabálysértő volt. [19] Az alperes felülvizsgálati ellenkéreleme az elsőfokú ítélet hatályában történő fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [21] A polgári perrendtartásról szóló
  5. évi III. törvény ( a továbbiakban: Pp.)
  6. §
(1)-
(4)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozatot a rendelkezésre álló iratok alapján, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. [22] A Kúria előtt folyó rendkívüli jogorvoslati eljárásnak - a felülvizsgálati kérelem alapján - kizárólag az volt a tárgya, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően ítélte-e meg a megbízólevél cégnyilvántartásba be nem jegyzett személy részére történő kézbesítésének (átadásának) törvényességét. [23] A Kúria előrebocsátja, hogy az Art. 93. §
(1)bekezdése értelmében az adóhatósági ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Ez az eljárási cselekmény garanciális jellegű, mert megalapozza a hatóság eljárásának törvényességét, az eljárási határidő kezdő időpontját, az eljáró hatósági személyek ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés módját, az érintett adónemeket és időszakokat. Ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy az arra jogosult személy részére történjen a megbízólevél átadása. [24] Az Art. 93. §
(2)bekezdése azokról az esetekről rendelkezik, amelyekben a megbízólevél átvétele megtagadása ellenére is bekövetkezik az ellenőrzés megkezdéséhez fűződő joghatások beállta. Kimondja, hogy ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik. Ezen rendelkezésből következik, hogy a megbízólevél nem kizárólag az érintett adózó törvényes képviselőjének, hanem meghatalmazottjának, alkalmazottjának is átadható. [25] A Kúria ezen törvényi rendelkezések alapján megállapította, hogy az alperes és az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül helyezkedett arra az álláspontra, hogy a tárgyi ellenőrzésben a megbízólevél átvételére - cégjegyzékbe történő bejegyzés hiányában is - jogosult, és egyben köteles is volt a felperes üzletrészét megvásárló, nevében a felperes tevékenységét végző, ügyvezetővé választott és ezen tisztséget elfogadó személy. [26] A Kúria utal arra, hogy a jogerős ítéleti megállapítások szerint a felperes tudatosan, a Magyarországon végzett gazdasági tevékenységét az abból származó bevétel eltitkolásával végezte. Az a körülmény, hogy O. J. a társaság megvásárlását, ügyvezetővé választását, a tisztségének elfogadását követően a változásbejegyzési kérelem cégbírósági előterjesztésére vonatkozó kötelezettségét sem teljesítette, nem befolyásolja azt a tényt, hogy a felperesi társaság gazdasági tevékenységével kapcsolatos adóellenőrzés során - a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján - a társaság meghatalmazottjának kellett tekinteni. [27] A cégjegyzék közhitelessége és adatainak az Irányelv szerinti nyilvánossága harmadik személyek jogainak védelmét szolgálja. Visszaélésszerű magatartást tanúsító személy magatartása jogkövetkezményei alóli mentesülés céljából a cégbejegyzés saját mulasztásából származó hiányára megalapozottan nem hivatkozhat. Az Irányelv 3. cikk
(7)bekezdés utolsó mondata szerint „Harmadik személyek továbbá mindig hivatkozhatnak bármely olyan okiratra és adatra, amelyek tekintetében a közlést elmulasztották, kivéve azokat az eseteket, amikor a közlés elmulasztása következtében ezek hatálytalanok." A 10. cikk
(1)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy „A társaság szerveinek harmadik személyek felé irányuló jogcselekményei a társaságra nézve kötelezőek, még akkor is, ha nem tartoznak a társaság tevékenységi körébe, kivéve azt az esetet, ha e jogcselekmények meghaladják a szervek törvény által rájuk ruházott, illetve engedélyezett hatáskörét." Mindezen rendelkezések folytán a felperes adóköteles tevékenységének ellenőrzésekor az adóhatóság a szerződéssel ügyvezetői feladatokkal megbízott személy részére a társaságra joghatályos módon adta át a megbízólevelet. [28] A Kúria mindezek folytán megállapította, hogy a jogerős ítélet megfelel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályoknak, ezért a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [29] A megbízólevél jogszerűen meghatalmazottjának. adható át a gazdaság társaság Záró rész [30] A Kúria a felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest megillető felülvizsgálati perköltség megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja, valamint
(5)bekezdése alapján határozta meg. [31] A Kúria a felperest a felülvizsgálati eljárási illeték viselésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazása a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztinask. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.