A Fővárosi Ítélőtábla a felperes jogi kéviselőjének neve, címeltal képviselt dr. felperes neve felperes címe.) felperesnek, a alperesi 1 jogi képvielő neve, címe) és a fellebbezési eljárásban a alperes jogi képviselőj 2 neve, címe) által képviselt alperes neve, címe alperes ellen határozat hatályon kívül helyezése iránti perében - mely perbe a felperes pernyertessége érdekében a felperes jogi kéviselőjének neve, címeltal képviselt Balogh Károly felperes címe.) beavatkozott - a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 26.P.22.960/2018/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes Országos Nagyválasztmánya
- március
- napján meghozott határozatait hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes a keresetében az alperes Országos Nagyválasztmánya
- március
- napján megtartott ülésén meghozott határozatok hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:35-37.§ alapján, jogszabályba és alapszabályba, a párt Alkotmányába ütközése folytán. [2] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperes perlési jogosultságát, mert a felperes nem a tagja. Érdemben arra hivatkozott, hogy az Országos Nagyválasztmány összehívása megfelelt a Párt Alkotmánynak. Előadása szerint a főtitkár hívta össze az ülést, amelyen hozott határozatok alapján a nyilvántartási bíróság jogerősen nyilvántartásba vette a változásokat. [3] A felperesi beavatkozó a kereset szerinti döntést kért. Előadta, hogy nem ő hívta össze az ülést, a meghívó nem tőle származott, arra meghívót nem kapott, az ülésen nem vett részt. [4] Az elsőfokú bíróság az ítéletében a keresetet elutasította. Az ítéletének indokolása értelmében a
- március
- napján megtartott Országos Nagyválasztmány ülésről készült jegyzőkönyvbe foglalt döntések, határozatok megtámadása tekintetében a felperes alperesnél fennálló tagságát és így a felperes Ptk. 3:
- § szerinti kereshetőségi jogát megállapította. Utalt a felperes azon állítására, miszerint a keresetlevélhez csatolt, a nyilvántartó bírósághoz benyújtott meghívóval, a beavatkozó elnöki tisztségének megjelölésével hívták össze az alperes Országos Nagyválasztmányát
- március 2-ára, amelyet az alperes vitássá tett azzal, hogy a főtitkár tisztségének megjelölésével ellátott meghívóval hívták össze. Az elsőfokú bíróság abban az esetben tartotta vizsgálhatónak a keresettel támadott határozatok létesítő okiratba ütközését, ha bizonyított, hogy az ülést valóban a keresetlevélhez csatolt meghívóval hívták össze. Az alperes vitatása következtében e tény bizonyítását a felperesre terhelte. Az elsőfokú bíróság értékelése körébe vonta a felperesi képviselő nyilatkozatát, mely szerint nincs bizonyíték és tényadat, hogy a két meghívó közül melyiket küldték meg a tagoknak és nincs tisztázva, megkapták-e a tagok és melyiket. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperes nem kívánt bizonyítást felajánlani arra, hogy a keresetlevélhez csatolt meghívóval hívták össze az ülést, sőt a felperes is azt állította, hogy ez a tény nem bizonyított. Ezért a Pp.
- § alapján nem látta ítéleti bizonyossággal megállapíthatónak, hogy a keresetlevélhez csatolt meghívóval történt meg az ülés összehívása. E tény bizonytalanságát az ülésen hozott határozatok Ptk. 3:
- §-ban írtak alapján történő vizsgálatát kizárónak minősítette. Perköltségigény hiányában a perköltségről nem rendelkezett. [5] A felperes a fellebbezésében elsődlegesen a Pp.
- §
(1)bekezdés és
- § alapján az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan a Pp.
- §
(3)bekezdés
- a)és
- c)pontja szerinti felülbírálat alapján a Pp. 383. §
(2)bekezdés értelmében az ítélet megváltoztatását és a kereset szerinti döntést kért. Költségjegyzék előterjesztésével perköltségigényt terjesztett elő. Álláspontja szerint a perfelvételi jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy az elsőfokú bíróság mit tekintett a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatnak, és nem tájékoztatta a feleket, miként rögzítette a jogvita kereteit és melyek a bizonyítandó tények. A Pp. 6. § és 237. §
(1)és
(2)bekezdés sérelmét állította. Kifogásolta, hogy a tényállásbeli vita ellenére az elsőfokú bíróság nem adott tájékoztatást a bizonyítási teherről. Megítélése szerint az alperest terhelte a bizonyítás, hogy ki hívta össze az ülést. Utalt a tanúvallomásra. Az elsőfokú bíróság bizonyítékok mérlegelését okszerűtlennek tartotta. A Pp. 265. §
(1)bekezdés szerint lényeges eljárási szabálysértés fennállását fejtette ki; az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a bizonyítási érdeket, nem adott tájékoztatást a bizonyítandó tényekről, teherről. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság nem rögzítette a jogvita kereteit a Pp. 191. §
(1)bekezdés ellenére. A Pp.
- §, 6.§,
- §
(1)és
(2)bekezdés, 341. §
(1)bekezdés sérelmére hivatkozott kifejtve, hogy az elsőfokú bíróság a közreműködés és anyagi pervezetés kötelezettségét megszegte, valamint nem tért ki a székhelyen kívüli összehívás kérdésére. A fellebbezésben keresetváltoztatással élt a felperes. [6] Az alperes a Pp. 372. §
(2)bekezdése által szabott határidőben fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. E határidő lejártát követően,
- május
- napján érkezett előkészítő iratában a felperesi fellebbezésnek és keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte, mivel a felperes tényállításait, a keresetet elismerte. [7] A felperes az alperesi nyilatkozatra tekintettel a Pp.
- §
(1)bekezdés és 221. §
(1)bekezdés b-c) pontjai szerint, tárgyaláson kívül, a fellebbezésének és keresetének helyt adó döntést kért. [8] A Fővárosi Ítélőtábla a 4.Pf.20.191/2020/2. számú végzésével a felperes keresetváltoztatását elutasította a Pp.373. §
(1)bekezdés alapján. [9] Az ítélőtábla a Pp.
- § és a 74/2020.(III.31.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdés és 29. §
(1)bekezdés alapján a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. [10] A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. [11] Az alperes törvényes képviselőjének (Hajdara Roland) képviseleti joga - a nyilvántartás adatai szerint - megszűnt a
- évi helyhatósági választások jogerőre emelkedését követő
- napon. A fellebbezési eljárásban az alperes képviseletében eljáró új jogi képviselő bejelentette az alperes új törvényes képviselőjének személyét, akitől csatolta meghatalmazását. A Pp.
- § alapján a fellebbezési eljárásban az alperes nyilvántartásba vett képviselőjének képviseleti joga megszűnésére és a csatolt iratok szerint új képviselő választására és az új képviselő nyilvántartásba vételére tekintettel az ítélőtábla az alperes új jogi képviselőjének képviseleti jogát megállapította és nyilatkozatát a Pp.
- §
(2)bekezdés szerint figyelembe vette. [12] A Pp.
- § alapján alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja alapján az alperes a perfelvételi nyilatkozatát feltétel nélkül megváltoztathatta akként, hogy a keresetre a perfelvétel során tett tény- és jogállítása helyett a kereseti kérelmet elismeri. E nyilatkozata kötötte a másodfokú bíróságot. Az elismerésre tekintettel a Ptk. 3: 37. §
(1)bekezdés alapján a keresettel támadott határozatokat hatályon kívül helyezte az ítélőtábla. [13] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdés értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a kereset szerinti határozatokat hatályon kívül helyezte. A másodfokú ítélet a Pp. 386. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 347. §
(1)bekezdés a) pontja és
(2)bekezdése szerint rövidített indokolást tartalmaz. [14] Az ítélőtábla a perköltségről a Pp. 82. §
(1)bekezdés alapján határozott az alábbiak szerint: a felperes az elsőfokú eljárásban akként nyilatkozott, hogy perköltség igénye nincs (42.sz. jegyzőkönyv). A felperes a fellebbezéséhez mellékelt költségjegyzék előterjesztésével számította fel perköltség igényét. A fellebbezésben perköltségként az eljárási illetéket és az ügyvédi munkadíjat jelölte meg azzal, hogy áfa mentes. A csatolt költségjegyzék nyomtatványon csak az ügyvédi munkadíjat jelölte meg 100.000 forintban a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja felhívásával. A Pp.
- § szerint perköltség az ügyvédi munkadíj, a lerótt illeték. A Pp.
- §
(1)
(2)bekezdés és
(5)bekezdés alapján a jogi képviselővel eljáró fél a költségjegyzék nyomtatványon összegszerűen megjelölt költségei megjelölésével számíthatja fel perköltségigényét. A csatolt költségjegyzék nyomtatványon kizárólag az ügyvédi munkadíj került meghatározásra, ezért felszámított költségként csak ezt vehette figyelembe a másodfokú bíróság a perköltségről döntése során. A jelen per meg nem határozható pertárgy értékű, ezért 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(3)bekezdés alapján az
(5)bekezdésre is tekintettel a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányos munkadíjat kerülhetett megállapításra, amelyet 10.000 forintban határozott meg az ítélőtábla. Mindezekből következően ezen ügyvédi munkadíj, mint a másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Budapest, 2020. május 26. Dr. Németh László a tanács elnöke Dr. Merőtey Anikó előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Molnár Ágnes bíró