A határozat elvi tartalma: A képviselő-testület kifogást elbíráló határozatával szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A kifogást elbíráló képviselő-testületi határozatot az ügydöntő hatóság köteles figyelemebe venni. Ez utóbbi határozat bírósági felülvizsgálata során a képviselő-testület közigazgatási bíróság által elbírált határozatának jogszerűsége nem vizsgálható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.456/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: alperes neve Földhivatali Osztály Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos Az alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó Az alperesi beavatkozó képviselője: Dr. képviselő ügyvéd A per tárgya: földhivatali ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember 19-én kelt 1.K.27.043/2017/
- számú ítélete A másodfokú bíróság neve, határozatának kelte és Balassagyarmati Törvényszék
- december 7-én 15.Kf.20.857/2017/
- számú ítélete száma: kelt Rendelkező rész A Kúria a Balassagyarmati Törvényszék 15.Kf.20.587/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak személyenként 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A
- május
- napján kelt adásvételi szerződéssel a beavatkozó, mint vevő megszerezte a perben nem álló eladótól a Buják külterület ... hrsz.-ú ingatlant. A felperes elővásárlásra jogosult földművesként elfogadó jognyilatkozatot tett az ingatlanra. A Magyar Agrár- Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Nógrád Megyei Elnöksége (a továbbiakban: Kamara) állásfoglalásában nem a felperes, hanem a beavatkozó földtulajdon szerzését támogatta. Buják Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) 80/
- (XI.9.) számú határozatával - a felperes kifogásának helyt adva - a felperes földtulajdon szerzését támogatta. A beavatkozó keresete folytán eljárt Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.199/2015/
- számú ítéletével a határozatot hatályon kívül helyezte és az Képviselő-testületet új eljárásra kötelezte. Indokolásában egyebek mellett rögzítette, hogy a tárgyi ügyben a Kamara állásfoglalása sem feleltethető meg a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.)
- §
(2)bekezdésében foglaltaknak. A megismételt eljárásban a Képviselő-testület a 68/
- (VII.7.) számú határozatával a beavatkozót támogató kamarai állásfoglalást helybenhagyta. A határozat ellen előterjesztett felperesi keresetet a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.134/2016/
- számú ítéletével elutasította. A fentieket követően az alperes a
- január
- napján kelt 570230/3/
- számú határozatával az eladó és a beavatkozó között létrejött adásvételi szerződést jóváhagyta. A kereseti kérelem [4] A határozat felülvizsgálata iránti keresetében a felperes állította, hogy a döntés sérti az Fftv.
- §
(1)bekezdését, tekintettel arra, hogy a beavatkozó nem felel meg az Fftv. 18. §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontjainak, továbbá a 18. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltaknak. Az elsőfokú ítélet [5] [6] [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a beavatkozó vonatkozásában csak az Fftv.
- §ában meghatározottak bírnak jelentőséggel, nem jogszabályi követelmény, hogy a szerződés szerinti vevő az Fftv.
- §-a szerinti elővásárlási joggal is rendelkezzen. Hangsúlyozta, hogy azzal, hogy a bíróság a képviselő-testületi határozat felülvizsgálatára irányuló felperesi keresetet [8] elutasította, lezárult annak vizsgálati lehetősége, hogy a Kamara, illetőleg a Képviselő-testület kit és milyen indokok alapján támogatott a föld tulajdonjogának megszerzésében. Megítélése szerint nincs annak jelentősége, hogy a felperes, mint elővásárlásra jogosult az Fftv.
- §-ában meghatározottak sorrendjében milyen pozíciót foglal el. Ennek akkor lehetne jogi relevanciája, ha a Kamara állásfoglalásában mindkét felet támogatta volna. A másodfokú ítélet [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdésére utalással, helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. [10] Indokolásában kiemelte, hogy a kamarai állásfoglalással, illetőleg a Képviselő-testület döntésével kapcsolatos jogorvoslat lezárult, így azok a későbbiekben már nem vitathatók. A felperes megkísérelte a kamarai, illetőleg a képviselő-testületi döntés bíróság által történő megváltoztatását, ez azonban eredményre nem vezetett, ezért a véleményező testületi döntések alapját képezhették az alperesi jóváhagyási eljárásnak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítéletek hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó határozat meghozatalát kérte. Állította, hogy az eljárt bíróságok megsértették az Fftv. 18. §
(1)és
(2)bekezdését, valamint a 23. §
(1)bekezdését. [12] Hangsúlyozta, hogy a Képviselő-testület eredetileg őt támogatta, a beavatkozót csak a megismételt eljárásban. [13] A 17/
- (VI.5.) AB határozatban (a továbbiakban: AB határozat) foglaltakra utalással kifogásolta, hogy az alperes nem tárta fel a tényállást, ennek keretében nem vizsgálta, hogy a beavatkozónak hol van állattartó telepe, mióta üzemelteti azt. [14] Érvelése szerint a Kamara állásfoglalása megalapozatlan, a valóságnak nem felel meg, továbbá érvénytelen, mivel olyan személy vett benne részt, akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. [15] Álláspontja szerint az alperesnek nemcsak a véleményező testületek döntéseit kellett volna figyelembe venni, hanem az Fftv. elővásárlásra jogosultak sorrendjére vonatkozó szabályait is. Még támogató állásfoglalás esetén is meg kell tagadni a szerződés jóváhagyását, ha az nem felel meg az alaki és tartalmi követelményeknek. [16] Megismételte, hogy a beavatkozó nem felel meg a törvényi feltételeknek, mert nem helyben lakó és nem helyben lakó szomszéd, ezért nem gyakorolhatja elővásárlási jogát sem. A szerződés a Ptk. 6:
- § alapján semmis, mert az jogszabályba ütközik. [17] A másodfokú bíróság megsértette a Pp.
- §
(1)bekezdését is, mert nem hivatkozott azon jogszabályokra, amelyeken az ítélete alapul. [18] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Kiemelte, hogy a felperes a szerződés semmisségére eddig nem hivatkozott, azt a felülvizsgálati eljárásban már nem vitathatja. [19] A beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében ugyancsak a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [21] A Pp. 275.§
(1)és
(2)bekezdései értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [22] A Kúria szerint a másodfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. Jogszabálysértést a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [23] Az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ennek során a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően a maguk összességében értékelte, és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp. 254. §
(3)bekezdésére utalással, annak helyes indokai alapján hagyta helyben. A Pp. e szabálya értelmében ilyenkor a másodfokú bíróságnak ítélete indokolásában csupán erre a körülményre kell utalnia. Mivel a felperes a fellebbezésében lényegében a kereseti előadását ismételte meg, ezért nem kifogásolható, hogy a jogerős ítélet indokolása nem tartalmazza újból az elsőfokú ítéletben részletesen kifejtett érveket. Ez nem jelenti azt, hogy a másodfokú bíróság nem bírálta el a fellebbezést, de azt sem, hogy a törvényszék megsértette a Pp. 221. §
(1)bekezdését. A másodfokú ítélet a perrendi követelményeknek megfelel, az - a Pp. 254. §
(3)bekezdésében foglaltak szabályra tekintettel - eleget tesz az indokolási kötelezettségnek. [24] A Kúria hangsúlyozza, hogy a perben az alperesi 570230/3/
- számú határozat jogszerűségéről kellett állást foglalni, amely határozat részbeni alapját a Képviselő-testület 68/
- (VII.7.) számú határozata képezte. Ennélfogva nincs jelentősége annak, hogy ezt megelőzően, korábban a Képviselő-testület miként foglalt állást. [25] A felperes a felülvizsgálati kérelmében egyebekben a keresetben és a fellebbezésben foglaltakat ismételte meg, a jogerős ítéletet a már korábban felhozott kifogások miatt sérelmezte. Az elsőfokú bíróság azonban a felperes keresetét minden vonatkozásában elemezte és elbírálta, kellően részletes indokát adta döntésének. A másodfokú bíróság a jogi érvekkel egyetértett, jogerős ítéletével a döntést megerősítette. A Kúria az eljárt bíróságok indokait teljes körűen osztja, a felülvizsgálati kérelemre figyelemmel az alábbiakat hangsúlyozza. [26] A 2/
- (III.21.) KMK vélemény szerint a kifogást elbíráló képviselő-testületi határozat külön közigazgatási perben vizsgálható felül. A képviselő-testület kifogást elbíráló határozata olyan közbenső érdemi döntés, amelyet a kapcsolódó hatósági ügyben az ügydöntő hatóság köteles figyelembe venni. [27] A felperes lényegében a Kamara állásfoglalását, illetve a Képviselő-testület megismételt eljárásban hozott határozatát sérelmezte. Az e döntéssel kapcsolatos kifogásokat azonban a korábban előterjesztett keresete folytán eljárt Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.134/2016/
- számú ítéletével már elbírálta. A jogerős döntéssel lezárt kérdések a jelen perben annak ellenére nem vizsgálhatók, hogy azok a felperes számára továbbra is sérelmesek. Az AB határozatban foglaltaknak ugyancsak a megelőző eljárásban lehetett volna jelentősége, ebben a perben a beavatkozó támogatásának jogszerűsége nem képezheti vizsgálódás tárgyát. [28] A Pp. 335/A. §
(1)bekezdése szerint a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. [29] A felperes a keresetében a Ptk. 6:
- § szerinti semmisségre nem hivatkozott, ezért a felülvizsgálati kérelemben tett előadása tiltott keresetváltoztatásnak minősül. Kereseti hivatkozás hiányában e jogsértést az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, arról a másodfokú bíróság sem foglalhatott állást. Ennélfogva a határozat jogszerűségét ebből a szempontból a Kúria sem vizsgálhatta. [30] A Kúria megítélése szerint az eljárt bíróságok az okszerű mérlegelés szabályait nem sértették meg, a tényállást helyesen, az iratoknak megfelelően rögzítették, a bizonyítékokat a logika szabályainak megfelelően mérlegelték, ezért azok felülmérlegelésére nem volt lehetőség. [31] A Kúria a fentiekre figyelemmel a Pp.
- §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A döntés elvi tartalma [32] A képviselő-testület kifogást elbíráló határozatával szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. [33] A kifogást elbíráló képviselő-testületi határozatot az ügydöntő hatóság köteles figyelemebe venni. Ez utóbbi határozat bírósági felülvizsgálata során a képviselő-testület közigazgatási bíróság által elbírált határozatának jogszerűsége nem vizsgálható. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [35] A felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [36] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesnek a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének megfelelően kell megfizetnie. [37] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő