Mfv.10343/2019/6 – Kúria

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.343/2019/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tánczos Rita bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Deák György ügyvéd (fél címe 2) Az alperes: alperes neve (alperes címe.) Az alperes képviselője: Dr. Baics Ágnes ügyvéd ... A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kecskeméti Törvényszék 6.Mf.20.359/2019/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.298/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 6.Mf.20.359/2019/
4. számú részítéletének a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja, egyebekben nem érinti. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 600.000,- (hatszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 3.500.000,- (hárommillióötszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] A tényállás Az alperes
5. július 14-től
6. augusztus 6-ig ügyvezető munkakörben állt munkaviszonyban a felperesnél. A felperesi cégben
7. szeptember
8. és
9. szeptember
10. között a ... Város Önkormányzatának 51%, a ... Kft.-nek 49%-os tulajdoni hányada volt, ez utóbbi cégnek
11. november 1-től az alperes résztulajdonosa volt. A ... Kft.
12. július 31-ével végelszámolás alá került,
13. augusztus 1-től végelszámolója az alperes lett. A ... Kft. felszámolását a Kecskeméti Törvényszék
14. június
15. napján jogerős végzésével rendelte el. A ... Kft. a ... ... Zrt.
16. április 23-i értesítése alapján 118.000.000,- Ft összegű tartozást halmozott fel, ezért a szolgáltató a földgázszolgáltatást a ... Kft. irányában megszüntette. A távhő és meleg víz szolgáltatás fenntarthatósága érdekében a felperes a ... Kft. és a tulajdonosi jogokat gyakorló ...i Város Önkormányzata
17. augusztus 2-án megállapodást kötöttek. A felperes ügyvezetőjeként az alperes vállalta, hogy a többszörösen módosított üzemeltetési szerződés
18. pontjában foglaltak alapján számszerűsíti a ... Kft. felé a szolgáltatási tevékenység ellátásának lehetőségéért évente fizetendő és a ... Kft. által el nem számolt díjakat. Az alperes a felperes ügyvezetőjeként nyilatkozott arról, hogy a kiszámított díjat a ... Kft. felé
19. szeptember 1-ig leszámlázza és mint a ... Kft. ügyvezetője nyilatkozatot tett arról, hogy az adós kft. a számlákat befogadja és azt a számlázás szerint megfizeti a felperes részére. Az alperes mint a ... Kft. ügyvezetője nyilatkozott, hogy a felperesi cégben lévő ... Kft. 49%-os üzletrészét 1.000.000,- Ft vételáron felajánlja értékesítésre az önkormányzatának. Egyidejűleg nyilatkozatot tett arra is, hogy ez a nyilatkozata a ... Kft. taggyűlése általi álláspontot is magában foglalja. Az alperes a ... Kft. nevében vállalta, hogy a megállapodás hatályosulását követően, de legkésőbb augusztus 31-ig felméri a ... Kft. valamennyi kintlévőségét és a követeléseket engedményezi a felperesi kft.-re. Az alperes mint a ... Kft. ügyvezetője nyilatkozott, hogy amennyiben az engedményezett követelések nem fedezik az energiaszolgáltató követelését, úgy a fennmaradó rész vonatkozásában a ... Kft. fizetési kötelezettséget vállal. Az alperes által képviselt ... Kft., valamint a fia, ... ügyvezető által képviselt felperes között
20. [5] augusztus 6-án tartozásátvállalási szerződés jött létre, melynek értelmében a felperes átvállalta a ... Kft. mint kötelezettnek a földgázszállítási szerződésből eredő, a ... ... Zrt. irányában a
21. augusztus 6-án fennálló 117.054.870,- Ft lejárt és le nem járt tartozását. A tartozásátvállalási szerződést
22. február 15-én akként módosították, hogy az eredeti szerződés megkötése óta a ... ... Zrt.
23. augusztus havi fogyasztás alapján további 11.253.241,- Ft összegű tartozásról állított ki számlát a ... Kft. részére, melyet a ... Kft.-nek mint kötelezettnek a ... Kft. felé fennálló 8.137.493,Ft összegű szolgáltatási díj tartozását is átvállalta a felperes. A felperesnek a szolgáltatók felé a ... Kft. fennálló tartozását mindenképpen át kellett vállalnia, mert a szolgáltatók a felperessel nem kötöttek volna szolgáltatási szerződést. A ... ügyvezető által képviselt felperes
24. szeptember 3-án az alperes által képviselt ... Kft.-vel [6] követelésvásárlási szerződést kötött. A szerződés értelmében a ... Kft. a szolgáltatási területén a teljes fogyasztói körben keletkezett szolgáltatások ellenértékét képező lejárt, el nem évült és nem lejárt kiszámlázott követeléseket
25. augusztus 31-i záró időpont figyelembevételével eladta, mely követelések összértéke 41.278.221,- Ft. A ... Kft eladta továbbá a
26. II., III., V., VI. és VII. havi áfabevallása alapján járó, összesen 24.060.000,- Ft összegű követelését, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól energiaadó visszatérítés jogcímén
27. II., III., IV., V., VI. és VII. hónapokra igényelt, összesen 2.152.000,- Ft összegű követelését és a ... Kft.
28. V., VI. és VII. havi gázszámláiból mintegy 11.797.314,- Ft-ot. A szerződés szerint a felperes a ... Kft.-nek járó vételárat oly módon egyenlítette ki, hogy külön szerződésben a tartozásátvállalás szabályai szerint átvállalta az eladónak a ... ... Zrt. irányába
29. augusztus
30. napján fennálló 117.054.870,- Ft tartozását. A megállapodások alapján a felperes összesen 136.445.604,- Ft-ot fizetett meg a ... Kft. helyett a ... [7] Zrt. és a ... Kft. szolgáltatóknak. Az engedményezett követelések összege 79.287.535,- Ft volt, melyből a ... Kft.-től nem folyt be 5.037.204,-Ft. A fennálló tartozás összege ez alapján 62.195.273,- Ft volt, amellyel a ... Kft. tartozott a felperesi [8] cégnek. Az alperes a felperesi cégben lévő ügyvezetői megbízatásáról
31. augusztus 6-ával lemondott, [9] ezen naptól a fia, ... került ügyvezetői pozícióba. [10] A felperes
32. január 26-án felszólítást írt az akkor már végelszámolás alatt álló ... Kft. részére, melyet akkor az alperes, mint végelszámoló képviselt. A felszólításban a felperesi cég a
33. augusztus 2-án kelt megállapodás, az augusztus 6-án kelt tartozásátvállalási szerződés, annak
34. [4] február 15-én kelt módosítása, továbbá a
35. szeptember
36. napján kelt követelésvásárlási szerződésre hivatkozott. A ... képviseletében eljárt alperes a követelés összegszerűségét nem vitatta, a tartozás tényét azonban igen, melyre tekintettel a felszólításnak nem tett eleget. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [11] A felperes a keresetében kártérítés jogcímén 117.376.273,- Ft és ezen összeg után
37. augusztus 6-tól a kifizetés napjáig számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint az alperes mint a felperes ügyvezetője által
38. augusztus 2-án aláírt megállapodásban a ... Kft. vállalta, hogy a ... Kft. helyett a felperes által kifizetett számlák és a ... Kft. által a felperesre engedményezett követelések különbözetét - amelynek összege 62.195.273,- Ft - megfizeti. Az alperes mint a ... Kft. végelszámolója
39. augusztus 1-től tisztában volt azzal, hogy a ... Kft. a tevékenységét be kívánja fejezni, működése megszűnik és tudomása volt a ... Kft vagyonának összegéről is. Az alperes mint a felperes ügyvezetője ennek tudatában írta alá a kötelezettségvállalást, amellyel a felperest tévedésbe ejtette. Keresetének jogalapját a Munka Törvénykönyvről szól
40. évi XXII. törvény (régi Mt.) 192/A. §

(1)bekezdésére, vagyis a vezető állású munkavállalók kártérítési felelősségére és a károkozás időpontjában hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 30.§

(2)bekezdésére alapította. [12] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint, amennyiben a felperesi társaságban a ... Kft. 49%-os üzletrészét az eredeti megállapodás szerinti 41.000.000,- Ft vételáron az önkormányzat megvásárolja, úgy a ... Kft. ebből az összegből teljesíteni tudta volna több kintlévőségét. Utóbb az üzletrészt 1.000.000,- Ft vételáron vásárolták meg, amely összegből jelentős kifizetést nem tudott teljesíteni. A ... Zrt. a ... Kft-vel létrejött szolgáltatási szerződést felmondta, ezért a felperesnek nem volt más választása, csak az, hogy a szolgáltatás biztosítása érdekében a ... Kft. tartozásait átvállalja. Érvelése szerint a kár az új szolgáltatóknál is bekövetkezett volna, amennyiben időben átveszi a szolgáltatást, hiszen ezen események rajta kívül álló okokból következtek. [13] Az alperes a felperes 62.195.273,- Ft követelésével szemben - a felperesi társaságban a ... Kft. 49%os üzletrészének vételár-különbözeteként 40.000.000,- Ft és a kötött gázárból eredő 47.502.000,-Ft kára - mindösszesen 87.502.000,- Ft beszámítását. Az első- és másodfokú bíróság határozata [14] A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.298/2017/

1. számú ítéletével kötelezte az alperest 117.376.273,- Ft és ezen összeg
2. augusztus 8-tól a kifizetésig számított késedelmi kamata megfizetésére. A bíróság az alperes beszámítását elutasította. [15] Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem felülvizsgálati kérelemmel érintett részével összefüggésben megállapította, hogy a felperes, a ... Kft., valamint az önkormányzat között
3. augusztus 2-án létrejött megállapodás időpontjában a ... Kft. nevében az alperes mint ügyvezető már nem tehetett volna jognyilatkozatot, mivel a ... Kft. ebben az időpontban már végelszámolás alatt állt, ezért köteles lett volna a „végelszámolás alatt" megjelölést használni és a megállapodást mint végelszámoló aláírni. Az alperes a
4. augusztus 6-án kötött tartozásátvállalási szerződést is végelszámolóként köthette volna meg és a
5. szeptember 3-án létrejött követelésvásárlási szerződésből sem volt megállapítható, hogy a ... Kft. végelszámolás alatt áll. A
6. augusztus 2-án létrejött megállapodásban hivatkozott engedményezési és tartozásátvállalási szerződéseket a felperesi cég nevében
7. augusztus 6-át követően már nem az alperes írta alá, ugyanakkor
8. augusztus 2-án akként nyilatkozott a két kft. ügyvezetőjeként, hogy amennyiben az engedményezett követelések nem fedezik a ... Zrt. követelését, úgy a fennmaradó rész vonatkozásában a ... Kft. fizetési kötelezettséget vállal. A közigazgatási és munkaügyi bíróság szerint az alperes, mint a ... Kft. nevében jognyilatkozatot tevő személy tévedésbe ejtette az önkormányzatot akkor, amikor
9. augusztus
10. napján mint a ... Kft. ügyvezetője a megállapodást aláírta, hiszen ezen időpontban a tulajdonát képező ... Kft. már végelszámolás alatt állt, másrészről nem is volt jogosult ügyvezetőként a megállapodást aláírni. Az alperes mint a felperesi cég ügyvezetője és mint a ... Kft. tulajdonosa és végelszámolója úgy írta alá a megállapodást, hogy pontosan tudta, hogy annak teljesítésére a ... Kft. nem lesz képes, ezzel szándékosan kárt okozott. [16] Az alperes a megállapodást aláírásával nem a felperesi cég, hanem a saját tulajdonát képező ... Kft. gazdasági érdekeit tartotta szem előtt. A felperes által előterjesztett kár összegszerűségét az alperes nem vitatta, ezért az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. [17] Megállapította továbbá, hogy az alperes által előterjesztett beszámítási kifogás előfeltételei nem álltak fenn, mert arra csak azonos jogalanyok körében kerülhet sor. Az alperes nyilatkozata szerint a beszámítással érintett kárát az Önkormányzat okozta, ezért igényét is vele szemben érvényesítheti. [18] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék 6.Mf.20.359/2019/
11. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a 62.195.273,- Ft és ezen összeg után
12. augusztus 8-tól a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetése iránt előterjesztett keresetet elutasította, az alperest a felperes részére 55.181.000,- Ft és ezen összeg után
13. augusztus 8-tól a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére kötelező rendelkezését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. [19] Részítéletének indokolása szerint az megállapítható volt, hogy a ... Kft. végelszámolásának elrendelését az alperes a felperessel nem közölte, ugyanakkor a felperes tudott arról, hogy a ... Kft.nek a szolgáltatók felé 100.000.000,- Ft-ot meghaladó kintlévősége van, ezért nem hivatkozhat alappal arra, hogy a ... Kft. helyzetéről nem volt tudomása.
14. augusztus 2-án kelt megállapodásban az alperes mint a ... Kft. ügyvezetője nyilatkozott arról, hogy az átvállalt tartozás és az engedményezett követelések különbözetét megfizeti a felperesnek, amely jognyilatkozatát nem a felperesi társaság ügyvezetőjeként tette meg. Kötelezettségvállalását a felperes és az önkormányzat tudomásul vette. A
15. augusztus 6-án kelt tartozásátvállalási szerződésből megállapíthatóan a ... Zrt. csak abban az esetben járult hozzá a szolgáltató váltáshoz, azaz ahhoz, hogy a ... Kft. helyett a felperessel kössön szerződést, ha a felperes a ... Kft. 117.054.870,- Ft tartozását átvállalja. Tartozásátvállalás nélkül - a felperes képviselőjének fellebbezési eljárásban is megtett nyilatkozata szerint - a gázszolgáltató a felperessel nem kötött volna szerződést, ez esetben pedig a város lakossága távhő és meleg víz ellátás nélkül maradt volna. Mindezekből következően a ... Város Képviselő-testületének 191/
16. számú határozata értelmében a ... Kft. által nyújtott szolgáltatást a felperesnek kellett átvennie, a felperesnek a ... Kft. tartozását át kellett vállalnia ahhoz, hogy a szolgáltatóval a szerződést megkösse. [20] A peradatok alátámasztják, hogy az alperes a ... Kft. végelszámolásának elrendeléséről a felperest ugyan nem tájékoztatta, ezen mulasztása és a felperes által hivatkozott kár bekövetkezése között azonban az okozati összefüggés nem volt megállapítható. Az alperes, mint a felperesi társaság ügyvezetője a ... Kft.-től nem vállalt át tartozást, minthogy a tartozásátvállalási szerződés és annak módosítása, valamint a követelésvásárlási szerződés megkötésének időpontjában már nem volt a felperesi társaság ügyvezetője. A törvényszék megállapította, hogy sem a tartozásátvállalási szerződés és annak módosítása, sem pedig a követelésvásárlási szerződés nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a ... Kft. az engedményezett követeléseken túl további fizetési kötelezettséget vállalna. Ha pedig az alperes, mint a ... Kft. ügyvezetője a felperesnek mint hitelezőnek okozott kárt, úgy a felperes a Cstv. illetőleg a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján érvényesíthette volna igényét. A felperes a munkaügyi perben csak az alperes által a munkaviszonyával összefüggésben okozott kár megtérítése iránti igényt érvényesíthet. Mindezekből következően az alperes magatartása és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggés hiányában a másodfokú bíróság a felperes 62.195.273,- Ft iránti keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem [21] [22] [23] [24] [25] [26] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a jogerős részítélet sérti a Pp.
17. §

(1)bekezdése, 221. §

(1)bekezdését, továbbá a Munka Törvénykönyvről szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: új Mt.)
2. §

(1)és

(5)bekezdését, valamint a régi Ptk.

1. § és
2. §-át, továbbá a Gt.
3. §

(1)és

(2)bekezdését. A másodfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a cégadatok szerint

1. augusztus 2-án az alperes még a felperes ügyvezetője volt. Az, hogy egyidejűleg a ... Kft. végelszámolója is volt, nem jelenti, hogy a felperes képviseletét, ügyeinek vitelét nem a tőle elvárható legnagyobb gondosság és körültekintés mellett kellett ellátnia. Nem lett volna megengedhető, hogy egy végelszámolás alatt álló céggel ilyen jelentős anyagi terheket jelentő szerződést kössön anélkül, hogy a ... Kft. tulajdonosait nem tájékoztatja a partnercég végelszámolásáról. Az az ítéleti tényállás tehát, hogy nem volt ügyvezetője a ... Kft.-nek, nem felel meg a valóságnak, az eljárás iratai ezt cáfolják, erre az alperes maga sem hivatkozott az eljárás során. Szintén megalapozatlan a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a felperes tudott a ... Kft. anyagi helyzetéről és ezért az alperes nem felel a bekövetkezett károkért, mivel az alperes a ... Kft. képviseletében úgy viselkedett mintha a tartozás kifizetésére lenne anyagi fedezete. Ennek az objektív feltétele fennállt, hiszen a végelszámolási eljárás alapfeltétele, hogy a cég vagyona fedezze a cég tartozásait, így harmadik személy nem következtethetett arra, hogy a végelszámolás csak egy időhúzó tevékenység a felszámolási eljárás megindulásának késleltetésére. Az elsőfokú bíróság e körben helytállóan állapította meg, hogy az alperes folyamatosan összekeverte a felperes ügyvezetői és a ... Kft. tulajdonosi feladatait. A részítélet iratellenesen tartalmazza, hogy a követelés fennállását vagy behajtását a felperes nem kezdeményezte a végelszámolónál, illetve a felszámolónál. A felperes a követelést az alperesnek, mint a ... Kft. v.a. végelszámolójának bejelentette, aki azt nem vette nyilvántartásba, arra csak a felszámolási eljárásban került sor, amikor a fedezet már nem állt rendelkezésre. A másodfokú részítélet a Pp.
2. §-ába ütközően nem tartalmazza, hogy az elsőfokú bíróság mennyiben sértett jogszabályt, milyen tényeket, bizonyítékokat hagyott figyelmen kívül, vagy vont le belőle téves következtetéseket. Az alperes a felperesél
3. augusztus 2-án és augusztus 6-án is munkaviszonyban állt vezetőként, így az új Mt. 209.§

(5)bekezdése alapján gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel. A jogerős részítélet megállapításával szemben az alperes az eljárás során arra hivatkozott, hogy nem lett volna akkora a kár, ha az ő üzletrészét a ... Kft.-ben az önkormányzat magasabb áron veszi meg. Ez azonban nem jelenti annak vitatását, hogy nem felelne a bekövetkezett és az elsőfokú ítéletben megállapított károkért, így a jogerős ítélet a Ptk. 339.§

(1)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. A Gt. 30.§

(2)bekezdésében foglalt kártérítési felelősség avval valósult meg, hogy az alperes olyan megállapodást kötött a társaság képviseletében, amelyről tudta, hogy nem fog teljesülni. Ügyvezetőként saját magával, mint végelszámolóval kötött egyezséget, egyértelműen nem a felperes, hanem a saját tulajdonában álló gazdasági társaság érdekét képviselte. Mindezek alapján a jogerős részítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő. A Kúria döntése és annak jogi indokai A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a tényállás megállapítását, a bizonyítékok okszerűtlen értékelését vitatva megsértett jogszabályhelyként a Pp. 206. §

(1)bekezdését jelölte meg. [29] A Pp. 206.§

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [30] A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH 1995.193., BH.1999.44.) a bizonyítékok mérlegelésén [27] [28] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körében tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelése körében nem történt-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. Az erre alapított felülvizsgálati kérelem akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp. 206.§

(1)bekezdésében foglaltak szerint értékelte, megállapítási egymással és a per egyéb adataival nem voltak ellentmondásban és nem jutott kirívóan okszerűtlen, logikátlan eredményre sem. A felülvizsgálat tárgyát a ... Kft. és a tulajdonosi jogokat gyakorló ... Város Önkormányzata között

1. augusztus
2. napján 62.195.273,- Ft összegről történő engedményezési megállapodás, a
3. augusztus 6-án kötött tartozásátvállalási, valamint
4. szeptember 3-án kötött követelésvásárlási szerződésből eredő károk megfizetése képezte. A szerződések megkötésének időpontjára tekintettel az alperes mint munkavállaló kártérítési felelősségére az Mt.
5. §-a volt az irányadó, ami a régi Mt. rendelkezéseitől eltérően a vezető állású munkavállalók esetében nem tartalmaz eltérő rendelkezést, ugyanakkor a
6. §

(3)bekezdése szerint szándékos, vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Az Mt. 179. §

(1)bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 179. §

(2)bekezdés]. A törvényszék a jogerős részítéletében helytállóan indult ki a felperes azon tényállításából, amely szerint az alperes azzal okozott kárt a felperesnek, hogy a ... Kft. anyagi helyzete és az elrendelt végelszámolás közlésének elmulasztásával tévedésbe ejtette és ezen tévedés okán vállalta csupán, hogy a ... Kft.-nek a szolgáltatók felé fennálló tartozását átvállalja. A felperes állítása szerint a kár azért következett be, mert abban a hiszemben volt, hogy a ... Kft. az átvállalt tartozás és a ... Kft. által átadott követelések különbözetét a részére megfizeti. Az alperes azonban az engedményezett követelés megfizetését nem a felperes ügyvezetőjeként, hanem a ... Kft. ügyvezetőjeként tette meg. Azon vállalását, mely szerint amennyiben az engedményezett követelések nem fedezik a ... követelését, úgy a fennmaradó részt a felperes részére megfizeti, szintén a ... Kft. ügyvezetőjeként tette. Az alperes felperesi ügyvezetőként csupán arra vállalt kötelezettséget, hogy augusztus 31-ig felméri a ... Kft. kintlévőségét, azonban a megállapodás erre vonatkozó becslése szerint is, az 80.000.000 forintot tett ki. A felperes felülvizsgálati hivatkozásával szemben ezért a peradatok - így a felperes képviselőjének a fellebbezési eljárásban megtett nyilatkozata - ítéleti bizonyossággal alátámasztották a jogerős ítélet azon megállapítását, mely szerint a felperesnek tudomása volt a ... Kft. ... felé fennálló 100 millió forintot meghaladó nagyságrendű tartozásáról. A tartozásátvállalás hiányában a szolgáltatást a fogyasztók irányába nem tudták volna a továbbiakban biztosítani, a gázszolgáltató nem kötött volna szerződést a felperessel, ezért ... Város Képviselő testülete a 191/2012. számú határozatával a szolgáltatás átvételéről döntött. A megkötött megállapodás aláírásában az alperes valótlan nyilatkozata, vagyis a ... Kft. végelszámolásának elhallgatása nem játszott szerepet, annak aláírása feltétele volt a fogyasztók felé történő szolgáltatás folytatásának, ezért a bekövetkezett kárral történő okozati összefüggést a felperes nem tudta igazolni. Az engedményezési megállapodásból a szolgáltatás kötelező átvállalása okán a felperesnek nem keletkezett kára. Mindezek alapján tehát az Mt. 179.§

(2)bekezdésében a kártérítési felelősség megállapításához szükséges, az alperes felperesi ügyvezetőként tanúsított magatartása és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés fennállását a felperes nem bizonyította, így a jogerős ítélet e követelés tekintetében meghozott keresetet elutasító rendelkezése nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. [38] A rendelkezésre álló adatok szerint az alperes a

1. augusztus 6-án megkötött tartozásátvállalási szerződés, valamint a
2. szeptember 3-án aláírt követelés vásárlás időpontjában már nem volt a felperes ügyvezetője, a szerződéseket mint a ... Kft. ügyvezetője írta alá. A felperest ezen szerződések aláírásakor az alperes fia, ... képviselte. A törvényszék ezért a jogerős ítéletében helytállóan állapította meg, hogy az alperes esetleges megtévesztő magatartását nem munkavállalóként tanúsította, így az ebből eredő felperesi igény munkaügyi perben nem volt érvényesíthető. [39] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős részítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, egyebekben nem érintette. Záró rész A pervesztes felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. [41] A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a vészhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) korm. rendelet 29. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [40] ,

1. június
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztinas.k. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő előadó bíró, Dr.