A ...-i Törvényszék dr. Kisházi János ügyvéd által képviselt felperes neve (...) felperesnek - dr. Lutz Aida jogtanácsos által képviselt alperes neve (...) alperes ellen - szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében meghozta az alábbi í t é l e t e t: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 31.600.-(harmincegyezerhatszáz) Ft perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 37.950.-(harminchétezerkilencszázötven) Ft le nem rótt eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a ...-i Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a ...-i Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás A felperes, mint adós, valamint az alperes, mint finanszírozó között 2009. április 8. napján deviza (CHF) alapú, változó futamidejű kölcsönszerződés jött létre fix összegű törlesztőrészletekkel. A kölcsönszerződés alapján a kölcsön összege 1.382.400.-Ft, a törlesztőrészletek száma 96 hónap. A havi törlesztőrészletek összege 23.327.-Ft azzal, hogy az induló futamidő az általános szerződési feltételek szerint számított kamat és árfolyamváltozás függvényében módosulhat oly módon, hogy a havi törlesztőrészletek összege nem, csak a száma változik. A szerződés szerint a teljes hiteldíj mutató 14,959%, az éves induló ügyleti kamat 13,12 %. A kölcsönszerződés tartalmazza, hogy az általános szerződési feltételekben szabályozott törlesztőrészlet változás a Bank referencia deviza (CHF) kamat és a CHF árfolyam szerződésben meghatározott időpontban és mértékben történő változtatásának függvénye. A kölcsönszerződésben a felek úgy állapodtak meg, hogy az ÁSZF 7.) pont
- a)és
- b)pont helyébe a kölcsönszerződésben meghatározott szöveg lép. Ennek alapján deviza alapú kölcsön esetén a törlesztőrészletek változása az alábbi két tényező jelen szerződésben meghatározott időpontokban és mértékben történő változásának függvénye: - ... Bank referencia DEVIZA KAMAT, amennyiben a mérési időpontban érvényes ... Bank referencia DEVIZA KAMAT a szerződés megkötését megelőző napon érvényes ... Bank referencia DEVIZA KAMAT-hoz képest változott. - DEVIZA- árfolyam, amennyiben a kölcsönszerződés napját megelőző munkanapon érvényes DEVIZA OTP Bank Nyrt. deviza külkereskedelmi vételi árfolyama (devizavételi árfolyam) eltér a mérési időpont napját megelőző munkanapon érvényes DEVIZA OTP Bank Nyrt. deviza külkereskedelmi eladási árfolyam 2%-al növelt értékétől (devizaeladási árfolyam). Fix törlesztőrészletű devizaalapú, változó futamidejű kölcsön esetén az adós által fizetendő törlesztőrészletek összege nem, csak a száma változik, figyelembe véve a felmerült kamatkülönbözetet és az árfolyamkonverziót is tartalmazó árfolyamkülönbözetet (törlesztőrészletkülönbözet). A kölcsönszerződés tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy a finanszírozó által meghatározott ... Bank referencia deviza kamat változásának függvényében az adós törlesztőrészletei növekedhetnek, illetve csökkenhetnek. A kölcsönszerződés megkötését megelőzően 2009. április 6-án a felperes kölcsönkérelmet terjesztett elő az alperesnél, mely kérelem CHF alapú, 1.382.400.-Ft kölcsön igénybevételére irányult. A kölcsönkérelem benyújtásának napján, 2009. április 6-án a felperes kockázatfeltáró nyilatkozatot írt alá. A kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy a finanszírozó deviza alapú kölcsönt és lízinget úgy nyújtja (például svájci frank alapon), hogy a folyósítást forintban végzi és az ügyfél havi fizetési kötelezettsége is forintban keletkezik. Miután e szolgáltatások deviza finanszírozáson alapulnak, a forint alapú konstrukcióhoz képest rendkívül kedvező, olcsó induló feltételeket nyújtanak, de rendelkeznek olyan sajátosságokkal, amelyek az ügyfél számára a forint hitelekhez képest további költségeket és kockázatokat jelenthetnek. Az alábbiakban a hitelintézet erre hívja fel a figyelmet: A deviza alapú kölcsön vagy lízing esetében a folyósítás forintban történik, úgy, hogy a finanszírozó a hitel forintban kifejezett összegét a szerződéskötés napját megelőző munkanapon átszámítja devizára. Ilyenkor a finanszírozó az OTP Bank Nyrt. deviza külkereskedelmi vételi árfolyamát alkalmazza, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a devizaösszeget, amelynek ellenértékét forintban folyósítja az ügyfélnek. A deviza alapú kölcsön vagy lízing törlesztőrészletének esedékességekor az ügyfél által forintban teljesítendő törlesztőrészletet a finanszírozó az OTP Bank Nyrt. külkereskedelmi deviza eladási árfolyam 2%-al növelt értékével váltja át devizára, mintha eladta volna az ügyfélnek a törlesztéshez szükséges deviza összeget. A deviza alapú kölcsön és lízingszerződéseknél a kamat és árfolyam változások hatásaként a havi törlesztőrészletek a forint hiteleknél gyakrabban és nagyobb mértékben változhatnak. A törlesztőrészlet ingadozása a kamat és árfolyamváltozás irányától függően kedvezően és kedvezőtlenül is érintheti az ügyfelet. Változatlan kamatok esetén, amikor a forint gyengül az adott devizával szemben, akkor a törlesztőrészlet növekszik. A törlesztőrészlet változásának, kiszámításának módszeréről és időpontjáról a finanszírozó ide vonatkozó általános szerződési feltételei rendelkeznek. A deviza alapú kölcsön és lízingszerződések kamatait a deviza kamatok ingadozásai is befolyásolhatják a finanszírozó ide vonatkozó általános szerződési feltételeiben meghatározottak szerint. A kockázatfeltáró nyilatkozat végén, közvetlenül a felperes aláírása fölött szerepel az a nyilatkozat, mely szerint a felperes aláírásával elismeri, hogy a fenti kockázatokat a finanszírozási kérelem benyújtását megelőzően megismerte, a jelen nyilatkozatot és tájékoztatást megértette, az abban foglaltakat tudomásul vette. Kijelenti, hogy a finanszírozóval a finanszírozási szerződést a fenti költségek és kockázatok teljeskörű ismeretében köti meg. Az ugyanezen a napon, 2009. április 6. napján kötött megállapodásban az adós elismerte, hogy megismerte az .. gépjármű vásárlás finanszírozására vonatkozó, a finanszírozási kérelem benyújtásakor hatályos valamennyi feltételét, valamint a kölcsönszerződés tervezetét. A felek között a DH törvény szerinti elszámolás megtörtént, az elszámolás felülvizsgáltnak minősül. Sor került a szerződés forintosítására is, továbbá a kölcsönszerződés 2018. július 2. napján lezárásra került, a felperes teljesítésével megszűnt a peres felek között. A felperes módosított keresetében a perbeli kölcsönszerződés tisztességtelenségére hivatkozott az árfolyamkockázatról való megfelelő tájékoztatás hiánya okán. Ennek eredményeként kérte a szerződés érvénytelenségének megállapítását és a kölcsönszerződés határozat meghozataláig történő hatályossá nyilvánítását azzal, hogy az alperest a csatolt elszámolás szerint 632.535.-Ft megfizetésére és perköltség viselésére kötelezze a törvényszék. A felperes keresetét a Ptk. 209. §
(1)és
(5)bekezdés, 209/A. §
(2)bekezdés, 239. §
(2)bekezdés, az Irányelv 3. cikk
(1)bekezdés, 4. cikk
(2)bekezdés, valamint 6. cikk
(1)bekezdése rendelkezéseire alapította. Álláspontja szerint a perbeli fogyasztási kölcsönszerződés CHF alapú feltétele érvénytelen a tisztességtelensége okán a Hpt. 203. §
(1),
(6),
(7)bekezdése, Ptk.209. §
(1)bekezdése, és a Ptk. 209/A. §
(2)bekezdése alapján. Hivatkozott rá, hogy a felperes autókereskedő közreműködésével kötötte meg a szerződést, aki nem tájékoztatta az őt terhelő árfolyamkockázatról, és hogy a svájci frank árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa. A perbeli szerződés egyedi része csak a mértékadó devizanemre, illetve a fix konstrukcióra utal, ugyanakkor tartalmazza a havi törlesztőrészlet forint összegét és 120 hónapos futamidőt. Ebből egyáltalán nem következik az, hogy a fogyasztónak a 120 havi forintban meghatározott törlesztőrészlet teljesítésén túl bármilyen további fizetési kötelezettsége lenne. Kifogásolta, hogy a perbeli szerződés egyedi része ellentétes az üzletszabályzatban foglaltakkal. Hivatkozott az EUB C-186/
- számú ítéletben foglaltakra. Az EUB C-126/
- szám alatti ítéletre hivatkozva előadta, hogy a szerződés a kölcsön összegét kirovó pénznemben nem határozza meg, a szerződés a tartozást csak lerovó pénznemben határozza meg. Nem tartalmazza azt a számítási módot és árfolyamot, amely számítási móddal a kirovó pénznem a lerovó pénznemben is meghatározható. A szerződésben kell szerepelnie a számítási módnak, és a folyósítás időpontja sem ismert a fogyasztó előtt. Erre figyelemmel tisztességtelen a CHF alapú feltétel. A C-51/
- számú EUB ítéletre hivatkozva a felperes a perbeli kölcsönszerződéshez tartozó kockázatfeltáró nyilatkozatból hiányolta azt a tájékoztatást, amely arra vonatkozik, hogy a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze akár súlyosan leértékelődhet, amely miatt a kölcsön törlesztése gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat a fogyasztó számára. A kockázatfeltáró nyilatkozat kizárólag a törlesztőrészlet emelkedésének a lehetőségét említi, viszont a külföldi kamatlábak emelkedésének lehetőségéről egy szót sem szól. Hallgat továbbá az árfolyamváltozás működési mechanizmusáról is. Hivatkozott rá, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozatot tartalmazó üzletszabályzatot a felperesnek csak közvetlenül az aláírást megelőzően volt lehetősége elolvasni, így objektíve sem állt kellő idő rendelkezésére ahhoz, hogy megalapozott ügyleti döntést legyen képes meghozni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Utalt rá, hogy a felperes az alperes szerződésmódosítási ajánlatát elfogadta, ekként a perbeli szerződés közös megegyezéssel forint alapú szerződésre módosult a felek között. Felperes időközben eleget tett a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségnek, így a perbeli szerződés
- július
- napján teljesítéssel megszűnt. Hivatkozott rá, hogy a felperes a kölcsönkérelmet
- április
- napján nyújtotta be az alpereshez, ugyanezen a napon aláírta a becsatolt kockázatfeltáró nyilatkozatot, valamint elismerte, hogy megismerte a kölcsönszerződés tervezetét. A peres felek
- április
- napján írták alá a perbeli szerződést, így a felperesnek a szerződéskötést megelőzően két napja állt rendelkezésre a szerződés áttanulmányozására, és feltételei megismerésére. A kockázatfeltáró nyilatkozatban a felperes kellő tájékoztatást kapott a deviza alapú szerződés jellemzőiről, valamint a törlesztőrészlet változásának lehetőségéről. Az alperes megbízottjaként a szerződéskötés elősegítése érdekében eljáró ügynök az alperestől részesült oktatás alapján teljeskörű tájékoztatással tudott szolgálni a deviza alapú szerződések kockázatairól. Emellett a szerződéskötés helyéül szolgáló kereskedésben az ügyfélforgalom számára nyitva álló területen kihelyezésre kerültek az erre vonatkozó tájékoztató anyagok, amik a szerződéskötést megelőzően átadásra is kerültek az ügyfelek részére. Az alperes már két nappal a szerződéskötést megelőzően eleget tett tájékoztatási kötelezettségének, így amennyiben a felperes úgy járt el, mint egy általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő fogyasztó, igenis tisztában volt az ügylettel együtt járó kockázattal és a szerződés feltételeivel. A felperes a szükséges tájékoztatás megtörténtét követően nyújtott be CHF alapú, fix összegű törlesztőrészletű kölcsön iránti kérelmet az alpereshez, így az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételnek minősül. Alperes álláspontját támasztja alá, hogy a felperes maradéktalanul eleget tett a szerződésből eredő fizetési kötelezettségének, így a perbeli szerződés teljesedésbe ment. A felperes egy alkalommal sem élt panasszal a törlesztőrészlet különbözet kiterhelése végett, mi több maradéktalanul eleget tett a szerződésből eredő fizetési kötelezettségének. Így megállapítható, hogy a felperes kereseti kérelmét kizárólag az árfolyam tartós, kedvezőtlen hatása végett nyújtotta be, amely az érvénytelenség körében nem értékelhető a 6/
- PJE határozat alapján. Utalt rá, hogy a perbeli egyedi szerződés és az elválaszthatatlan részét képező .. számú ÁSZF feltételei nem térnek el egymástól. A C-126/
- számú ügyben hozott ítélet körében utalt rá, hogy az azon szerződések vonatkozásában bírhat relevanciával, amelyeknél a tőke meghatározás vonatkozásban a folyósítási időpont az irányadó. A perbeli szerződés azonban a szerződéskötést megelőző napon érvényes árfolyamot tekinti irányadónak. A C-186/
- számú ítélet kapcsán hivatkozott rá, hogy maga az ítélet írja elő, hogy a deviza alapú szerződéseket és az ítéleti tényállásban szereplő devizaszerződéseket nem lehet azonosítani. Így az alperes vitatja, hogy a hivatkozott ítélet megállapításai a perbeli szerződés vonatkozásában relevánsak lehetnek. Ugyanakkor az alperes eleget tett a C-186/16 számú ítéletben megfogalmazott elvárásoknak. Utalt rá, hogy a felperes kifogásolta, hogy a perbeli szerződés a kölcsön összegét kirovó pénznemben nem határozta meg, továbbá nem tartalmazza azt a számítási módot, amellyel a kirovó pénznem lerovó pénznemben is meghatározható, továbbá a folyósítás időpontja sem ismert. Ezen kérdéskör kapcsán azonban a felperes nem terjesztett elő kereseti kérelmet. A C-51/
- számú ítéletre való hivatkozás kapcsán előadta, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat, valamint a csatolt tájékoztató alapján a felperes kellő tájékoztatást kapott a deviza alapú szerződések jellemzőiről, a törlesztőrészlet változásának lehetőségéről, melyek megtörténtét az alperes írásbeli dokumentumokkal bizonyította. A felperes kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt előterjesztett keresetét a ...-i Járásbíróság áttette a hatáskörrel rendelkező...-ti Törvényszékhez. A ...-i Törvényszék a ....P... sorszámú végzésével a pert megszüntette a DH 2 törvény
- §-a alapján. A felperes fellebbezése folytán eljárt ...-i Ítélőtábla az ...Pkf. .... sorszám alatt meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A törvényszék a rendelkezésre álló iratok, felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A peres felek szerződéses viszonyában a szerződéskötés időpontjára tekintettel a polgári törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (régi Ptk.) rendelkezései irányadóak. A régi Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. A
(4)bekezdés alapján az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. A 2/
- PJE határozat 1.) pontja szerint a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelensége, mely szerint az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, csak akkor vizsgálható vagy állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor figyelemmel a szerződés szövegére, valamit a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is - nem volt világos, nem volt érthető. Abban az esetben, ha a szerződés szövegéből és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatásból egyértelműen felismerhető volt az átlagos fogyasztó mércéjén keresztül megítélt konkrét fogyasztó számára, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, a vizsgált kikötés tisztességtelenségét a régi Ptk.
- §
(5)bekezdésében foglaltakra tekintettel nem lehet megállapítani. A peres felek által becsatolt iratok alapján megállapítható, hogy a felperes már a hitelkérelem benyújtásakor aláírt egy kockázatfeltáró nyilatkozatot, amely kifejezetten felhívta az adós figyelmét arra, hogy a deviza alapú kölcsön a forint hitelekhez képest az ügyfél számára további költségeket és kockázatokat jelenthet, a havi törlesztőrészletek a forint hiteleknél gyakrabban és nagyobb mértlékben változhatnak a kamat és árfolyamváltozások hatásaként, emellett a szerződés kamatait a deviza kamatok ingadozásai is befolyásolhatják. A felperes a kölcsönszerződést már ezen kockázatfeltáró nyilatkozat ismeretében kötötte meg. A kölcsönszerződés pedig szintén tartalmazza, hogy a törlesztőrészlet a referencia deviza kamat és a devizaárfolyam változásának függvényében változik, figyelembevéve a kamatkülönbözetet és árfolyamkülönbözetet. Az, hogy az egyes devizanemek árfolyama a kölcsön futamideje alatt milyen módon és mértékben fog változni, nem határozható meg előre, még a becslés szintjén sem. Erre tekintettel a pénzügyi intézményektől nem várható el, hogy a futamidő végéig előre meghatározzák az árfolyam változásának irányát és mértékét. A tájékoztatás is éppen erre hívta fel az adósok figyelmét. A hitelkérelem benyújtásakor aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban szereplő tájékoztatással, és a kölcsönszerződés megkötésekor közölt tájékoztatással a hitelintézet megfelelően eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének. Ezen tájékoztatások alapján a felperes részére egyértelműnek és világosnak kellett lennie, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül, kizárólag őt terheli, és az árfolyam változásnak nincs maximalizált felső határa, az bármilyen mértékben bekövetkezhet. A felperes által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat, valamint a perbeli kölcsönszerződés a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (továbbiakban Hpt.) kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos -
- § előírásainak teljes mértékben megfelel, a kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztőrészletekre. A kölcsönszerződés megfelel a 93/13 EGK irányelv rendelkezéseinek is, tekintettel arra, hogy a felperes az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseket már a szerződés megkötése előtt megismerhette, arra vonatkozóan a kockázatfeltáró nyilatkozatban részletes tájékoztatást kapott. A törvényszék vizsgálta azt is, hogy az alperes árfolyamkockázatról történő tájékoztatása megfelel-e az EUB által felállított követelményrendszernek, a felperes által hivatkozott EUB ítéleteknek. A C-51/2017 számon hozott ítélet indokolása alapján a pénzügyi intézménynek elegendő tájékoztatást kell nyújtania a kölcsönt felvevők számára ahhoz, hogy az utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. A tájékoztatásnak ki kell terjedni a tagállami fizetőeszköz súlyos leértékelődésének, és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására, arra, hogy az gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben az adós jövedelmét kapja, leértékelődik azon devizához képest, mint amelyben a kölcsönt nyújtották. A tájékoztatásra a szerződés megkötése előtt időben kell, hogy sor kerüljön. Azt azonban az EUB nem részletezte, hogy a tájékoztatásnak mire, milyen módon, terjedelemben kell kitérnie. A törvényszék álláspontja szerint az alperes a EUB ítéletében foglalt feltételek alapján is maradéktalanul eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének. A hitelkérelem benyújtása és a kölcsönszerződés megkötése között eltelt 2 nap, mely alatt a felpereseknek lehetősége és egyúttal mint átlagos fogyasztónak, kötelezettsége is volt tájékozódni a szerződés esetleges kockázatáról. Tekintettel arra, hogy a felperes már a hitelkérelem benyújtásakor elegendő, érthetően és világosan megfogalmazott tájékoztatást kapott a felmerülő kockázatokról, a felperesnek tisztában kellett lennie azzal, hogy a forint árfolyama gyengülhet, az irányadó kamat változhat, és ez az adóst nehéz gazdasági helyzetbe hozhatja. A felperesnek az EUB C-126/
- számú ítéletre való hivatkozása kapcsán utal rá a törvényszék egyetértve az alperes nyilatkozatával - , hogy a jelen szerződés kapcsán a kölcsönösszeg meghatározása nem a folyósítás időpontjában érvényes árfolyamtól függ, hiszen az ÁSZF szerint a kölcsönösszeg számítása a szerződéskötést megelőző napon érvényes árfolyam alapján történik. Így az EUB ítéletben foglaltak jelen kölcsönszerződésre nem alkalmazhatóak. Az pedig a 6/
- számú polgári jogegységi határozat alapján nem sérti a Ptk.
- §-ában írtakat, hogy a kölcsönt forintban határozták meg a szerződésben, azonban a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra, az ott meghatározott pénzintézet deviza vételi árfolyama figyelembevételével, és ezt az összeget, valamint járulékait kell az adósnak forintban visszafizetni a mindenkor irányadó eladási árfolyamon számítva. Utal rá a törvényszék, hogy a kölcsönszerződésben - a felperes hivatkozásával szemben - nem 120 hónap, hanem 96 hónap futamidő lett meghatározva. A fentiek alapján a törvényszék megállapította, hogy a perbeli kölcsönszerződés megfelel a régi Ptk., valamint a Hpt. előírásainak, az a felperes által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozattal együtt világosan és érthetően tartalmazza a devizahitel kapcsán felmerülő árfolyamkockázatot és hatásait. A szerződés tisztességtelen rendelkezést nem tartalmaz. Erre tekintettel a törvényszék a keresetet elutasította. A törvényszék a pervesztes felperest kötelezte a régi Pp.
- § alapján az alperes perköltségének megfizetésére, melyet a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- § alapján állapított meg. A régi Pp.
- § alapján kötelezte a törvényszék a pervesztes felperest az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés és 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján számított eljárási illeték megfizetésére. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a régi Pp. 233. §-án alapul. ..., 2019. szeptember 24. Dr. Barsi Ildikó bíró