A határozat elvi tartalma: I. Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatására tartozó kérdés elbírálása felülvizsgálati eljárás tárgya nem lehet. II. Több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.1456/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda, előadó bíró . Katona Sándor, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: rablás bűntette Terhelt(ek): ... és társai Elsőfok: Járásbíróság,
- október 20., nyilvános tárgyalás, 14.B.332/2016/
- számú ítélet Másodfok: Törvényszék,
- június 15., nyilvános ülés, 2.Bf.89/2018/
- számú ítélet Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kazincbarcikai Járásbíróság 14.B.332/2016/
- számú ítéletét, illetőleg a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.89/2018/
- számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A rablás bűntette miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben - megismételt eljárásban a Kazincbarcikai Járásbíróság a
- október
- napján meghozott és kihirdetett 14.B.332/2016/
- számú ítéletében ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettében [
- évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. -
- §
(1)bekezdés] és [2] [3] [4] [5] [6] [7] társtettesként elkövetett rablás bűntettében [korábbi Btk. 321. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés c) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 5 év 5 hónap fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés időtartamába beszámította. Elrendelte a Kazincbarcikai Városi Bíróság 5.B.621/2010/
- számú ítéletével kiszabott és végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 5 hónap fogházbüntetés végrehajtását. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ügyész, valamint az I. rendű terhelt és védője által bejelentett - ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék a
- június
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 2.Bf.89/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. ... I. rendű terheltnek a ... sértett sérelmére elkövetett cselekményét rablás bűntettének minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II.
- A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelynek a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján. A védő szerint jogerős ügydöntő határozatában a bíróság törvénysértően rendelte el a Kazincbarcikai Városi Bíróság 5.B.621/2010/
- számú ítéletével kiszabott 5 hónap fogházbüntetés utólagos végrehajtását, figyelemmel arra, hogy e büntetés végrehajthatósága a jogerős ítélet meghozatalakor már elévült. A védő kifogásolta azt is, hogy a védence által előadottak szerint sérült a védelemhez való joga, mivel bár az elsőfokú bíróság megállapította az érdekellentétet ... I. rendű és ... III. rendű terheltek között, a másodfokú eljárás során a két terhelt védelmében mégis ugyanazon ügyvéd járt el. Minderre figyelemmel a támadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
- A Legfőbb Ügyészség a BF.1497/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. Álláspontja szerint a Be.
- §
(1)bekezdésének c) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. A Be.
- §
- pontja értelmében abban az esetben, ha az alapügyben eljárt bíróságok tévesen rendelték el egy, az I. rendű terhelttel szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható, így a felülvizsgálati indítvány e tekintetben a törvényben kizárt. A Be.
- §
(2)bekezdés d) pontja alapján - figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára - felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló eljárási szabálysértés, ha a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. A Be. 427. §
(3)bekezdése akként rendelkezik, hogy a törvény eltérő rendelkezésének hiányában az ülés ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező - a védő nélkül nem tartható meg. Abban az esetben, ha a másodfokú nyilvános ülésen kizárt védő vett részt, úgy kell tekinteni, hogy az előzőekben említett eljárási szabálysértés megvalósult. [8] A Be. 659. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - a
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az első- és másodfokú bírósági eljárás lefolytatása idején a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) volt hatályban, amely jogszabály 44. §
(4)bekezdése értelmében több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. [9] A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bírósági eljárás során ... I. rendű terhelt védelmét ügyvéd 1 meghatalmazással, míg ... III. rendű terhelt védelmét ügyvéd 2 kirendelés alapján látta el. A két terheltnek az eljárás ezen szakaszában nem volt közös védője, így az esetleges érdekellentét vizsgálatának nem volt jelentősége. [10] A másodfokú eljárás során - még a nyilvános ülés megtartását megelőzően -
- április
- napján ... III. rendű terhelt is meghatalmazta védőként ügyvéd 1et, aki így ezen időponttól kezdve az I. rendű és a III. rendű terheltek védelmét egyaránt ellátta. A meghatalmazás (másodfokú bírósági iratok
- sorszám) kifejezetten tartalmazza, hogy a két érintett terhelt között érdekellentét nem áll fenn. A védő által tett ezen megállapítást a rendelkezésre álló iratok is alátámasztják. ... I. rendű és ... III. rendű terheltek az eljárás során végig következetesen tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. Olyan tartalmú nyilatkozatokat egyetlen esetben sem tettek, amelyben - akárcsak közvetve - egymást az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel összefüggésben terhelték volna. Az elsőfokú ítélettel szemben a védők felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést, ezt a másodfokú nyilvános ülésen a közös meghatalmazott védőjük is fenntartotta. A másodfokú eljárásban sem az érintett terheltek, sem a védő nem tett olyan észrevételt, amely arra utalt volna, hogy a két személy érdekei ellentétesek, így a védelmüket - amely a korábbi Be.
- § a) pontja alapján kötelező volt - ugyanaz az ügyvéd nem láthatja el. Összességében megállapítható tehát, hogy az I. rendű és a III. rendű terheltek között érdekellentét nem áll fenn, így a felülvizsgálati indítványnak az eljárási szabálysértésre hivatkozó része nem alapos. [11] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. [12] ... I. rendű terhelt védője a legfőbb ügyészség átiratára tett észrevételében úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az elévült büntetés végrehajtásának elrendelése olyan súlyú „anyagi jogi jogszabálysértés”, amely kizárólag felülvizsgálati eljárás keretében orvosolható. A védő összeférhetetlenségével és kizárásával kapcsolatos legfőbb ügyészségi álláspontot ugyanakkor elfogadta. Be.
- §
(1)[13] III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére [14] A figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésére tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges eljárási szabálysértéseket is. Ennek eredményeképpen a felülvizsgálati indítványban előterjesztetteket részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [15] 1. A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
- b)és
- c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(1)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [16] A Kúria a jogszabályban [Be. 649. §
(1)-
(5)bekezdés] tételesen meghatározott felülvizsgálati okokra utalással megállapította, hogy a törvény szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, anyagi jogszabálysértés címén - egyebek mellett a Be. 649. §
(1)bekezdés b) pontja szerint akkor van helye, ha a bíróság a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést vagy alkalmazott törvénysértő intézkedést. A tartalma szerint erre a felülvizsgálati okra hivatkozott a védő, amikor azt állította, hogy a bíróság törvénysértéssel rendelte el az I. rendű terhelttel szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés utólagos végrehajtását. Ugyanakkor a Be. a felülvizsgálat korlátait meghatározó 650. § az
(1)bekezdés
- c)pontjában kizárja a felülvizsgálat lehetőségét, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [17] A jelenleg hatályos Be. XCIV. Fejezete (671. §-675. §) pedig az úgynevezett „Egyszerűsített felülvizsgálat” keretébe utalja annak az eljárásnak a lefoglalását, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett - többek között - a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés Btk. 87. §
- b)pontja alapján történő végrehajtásának elrendeléséről (Be. 671. § 2. pont). [18] Erre tekintettel a védő által kifogásolt anyagi jogi törvénysértés orvoslására az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás szolgál, amelynek lefolytatására az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak van hatáskör és illetékessége [Be. 672. §
(2)bekezdés]. [19] Mindezek mellett csupán ,megjegyzi a Kúria, hogy a felülvizsgálati indítványban támadott, utólagosan végrehajtani rendelt szabadságvesztést kiszabó Kazincbarcikai Városi Bíróság 5.B.621/2010/
- számú ítélete jogerőre emelkedésének napja helyesen:
- február
- [20]
- ... I. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványában a felülvizsgálat alapjául szolgáló (ún. abszolút) eljárási szabálysértésre is hivatkozott. Ezt az indítványát - a tartalma alapján - a Be.
- §
(2)bekezdés
- d)pontjára alapította, amely szerint, a Be. 648. §
- b)pontjában foglalt rendelkezésre is figyelemmel, a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte e törvény értelmében kötelező. [21] Ennek az eljárási szabálysértésnek - megvalósulása esetén - a felülvizsgálati eljárásban is kötelező jogkövetkezménye a megtámadott határozat tartalmi törvényességére tekintet nélküli hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítása. Ha tehát a másodfokú nyilvános ülés megtartására kizárt védő jelenlétében került sor, a hivatkozott abszolút eljárási szabálysértés megvalósult. [22] A Be. 659. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt főszabály szerint a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Jelen ügyben ez a jogszabály a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (korábbi Be.), mert a bíróságok eljárásukat e törvény alkalmazásával folytatták le és hoztak ügydöntő határozatot. A Be.
- §
(2)bekezdésének előírása azonban a kizárólag eljárásjogi okokon alapuló felülvizsgálati indítvány esetében - a Be. (
- évi XC. törvény)
- július
- napján történt hatálybalépésére figyelemmel - némiképp eltérően alakul. Ilyen esetben ugyanis az ügyben elvi jelleggel azt is vizsgálni kell, hogy az I. rendű terhelt által a korábbi Be. szabályaival összefüggésben kifogásolt eljárási szabálysértés a hatályos büntetőeljárási törvény szerint is az ítélet feltétlen hatályon kívül helyezését vonná-e maga után, azaz felülvizsgálati okot képez-e. Amennyiben ugyanis a bíróságnak az elbíráláskor még feltétlen eljárási szabálysértést megvalósító eljárása az azt követően hatályba lépett törvény rendelkezéseinek már megfelel, úgy nincs olyan hiba, amit ki kellene (lehetne) küszöbölni. A megismételt eljárást a Be.
- §
(1)bekezdésének megfelelően a bíróság a korábbival azonos módon folytathatná le, és az immár kétségkívül eljárásjogilag is törvényes lenne. Ekként ilyen esetben nincs ok a határozat hatályon kívül helyezésére, mert nem lenne az új eljárásban orvoslást igénylő, illetve orvosolható fogyatékossága (Kúria Bfv.III.216/2018/
- számú határozata). Kúria azt állapította meg, hogy a kifogásolt eljárási [23] A szabálysértés tekintetében a korábbi Be., és a jelenleg -
- július
- napjától hatályos Be. nem tartalmaz eltérő szabályozást. [24] Mind a korábbi Be.
- §
(4)bekezdése, mind a hatályos Be. 43. §
(2)bekezdése hasonlóképpen szabályozza azt az eljárási szabálysértést, amelyre a védő a felülvizsgálati indítványában hivatkozik. Eszerint több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. arra, hogy a felülvizsgálati indítványban [25] Tekintettel sérelmezetteket vizsgálva a Kúria a legfőbb ügyészségi átiratban foglaltakkal - annak mindenben helytálló indokolásával - egyezően állapította meg, hogy a védő indítvány alaptalan, és a Legfőbb Ügyészségi átiratában foglaltakat az I. rendű terhelt védője is elfogadta, ezért ennek ismételt kifejtésétől a Kúria eltekintett. [26] Minderre figyelemmel a Kúria - miután a hivatalból lefolytatott vizsgálata eredményeként nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [27] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. A Be.
- §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- május
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő