Gfv.30465/2007/6 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.X.30.465/2007/6.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Komáromi Viktória által képviselt felperesnek a dr.Szegedi Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt a Nyíregyházi Városi Bíróság előtt 33.G.22.465/

1. szám alatt indult, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
2. június 14-én kelt 1.Gf.15-07-040020/
3. számú részítéletével befejezett perben a részítélet ellen a felperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.Gf.15-07-040020/
4. számú részítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, a felperes keresetét elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezi, és ekörben a perköltség kivételével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban 132.800,(Százharminckétezer Nyolcszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illeték, továbbá a felperest és az alperest 50.00050.000,(Ötvenezer-ötvenezer) Ft Áfát is magába foglaló felülvizsgálati perköltsége merült fel. Ez ellen a részítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes és az alperesi jogelőd között
5. november 4-én bérleti és szolgáltatási szerződés jött létre. A Nyíregyházi Városi Bíróság
6. szeptember 29-én kelt ítéletével megállapította, hogy az alperesi jogelőd
7. november 21-én kelt felmondása érvénytelen, és a felek között a bérleti jogviszony fennáll. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesi jogelődnek 942.370,-Ft-ot és ennek
8. december
9. napjától járó különböző időszakokra irányadó megjelölt késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan az alperesi jogelőd viszontkeresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
10. március 28-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatta, a felperes marasztalásának főösszegét 7.802.370,-Ft-ra felemelte, mellőzte az alperesi jogelőd első fokú perköltség megfizetésére vonatkozó kötelezését, és a felperest kötelezte 220.000,-Ft elsőfokú perköltség megfizetésére. Az állam által előlegezett viszontkereseti eljárási illetéket 468.100,-Ft-ra felemelte. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta, rendelkezett a másodfokú perköltség megfizetéséről. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Nyíregyházi Városi Bíróság
11. május 2-án kelt végzésében a felperest terhelő 7.802.370,-Ft tőke, továbbá 220.000,-Ft elsőfokú és 519.500,-Ft másodfokú perköltség megfizetésére a végzés jogerőre emelkedésétől kezdődően, minden hónap
12. napjáig esedékesen engedélyezte a tartozás 6 havi egyenlő részletekben történő megfizetését azzal, hogy bármely részlet elmulasztása esetén a teljes tartozás válik esedékessé. E végzést a másodfokú bíróság
13. július 11-én kelt végzésével helybenhagyta. A felperes 1.423.645,-Ft-ot
14. június 1-jén az alperesi jogelőd részére átutalt. Alperesi jogelőd
15. július 26-án kelt levélben tájékoztatta felperest, hogy a bíróság által megítélt részletfizetési kedvezmény alapján
16. augusztus
17. napjától 6 hónapon át 1.423.645,-Ft törlesztő részletet kell fizetnie, valamint a megítélt késedelmi kamatokat összesen 5.065.038,-Ft-ot, melyre részletfizetési kedvezményt nem kapott, ezért azt legkésőbb az első törlesztő részlettel rendezze. Tájékoztatta a felperest, hogy a
18. június 1-jén átutalt 1.423.645,-Ft-ot a Ptk.293.§-a alapján a kamatra számolta el. Ezt követően a felek között vita alakult ki, levélváltásra került sor.
19. augusztus 31-én kelt levelében az alperesi jogelőd az
20. november
21. napján kelt bérleti szerződést felmondta,
22. szeptember
23. napjára. A felmondást a felperes
24. augusztus 31-én vette kézhez. A felmondás indoka az volt, hogy jelen per felperese a jogerős ítélet és a többszöri teljesítésre történő felhívás ellenére a bérleti jogviszony alapján fennálló tartozását nem fizette meg. Az alperes a kereset elutasítását kérve viszontkeresetet is előterjesztett atekintetben, hogy a bíróság a birtokba adásig kötelezze a felperest a bérleti díj mértékével egyező használati díj megfizetésére. A Nyíregyházi Városi Bíróság
25. január 31-én kelt ítéletében megállapította, hogy az alperes
26. augusztus
27. napján kelt felmondása érvénytelen, a felek közt a bérleti jogviszony fennáll. A felperes viszontkeresetét elutasította, rendelkezett az elsőfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a jogerős ítélet végre nem hajtásának következményeit a bírósági végrehajtásról szóló
28. évi LIII.tv. rendezi, a jogerős ítéletben foglaltak nem teljesítése akár a részletfizetési kedvezmény elvesztését is eredményezheti, ugyanakkor a jogerős ítéletben előírt fizetési kötelezettség elmulasztása nem vezethet a bérleti szerződés jogszerű felmondásához. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
29. június 14-én kelt részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Részítélete indokolásában kifejtette, a felek közötti jogviszonyra a Ptk.434.§ /4/ bekezdése alapján alkalmazandó a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
30. évi LVIII.tv. (Ltv.) rendelkezései az irányadóak, melynek 36.§ /1/ bekezdése folytán alkalmazandó 24.§ /1/ bekezdés a.) pontja szerint a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a lakbért, a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg. A jogerős ítéletben megállapított 7.802.370,-Ft-os bérleti díj tartozásra a felperes 6 havi részlet fizetési kedvezményben részesült. A bérleti díj nem fizetésére alapított felmondási jog érvénytelenségére irányuló perben a felperes terhére megítélt perköltség és késedelmi kamat marasztalás figyelmen kívül hagyandó, mert ezek nem fizetése az állami kényszerrel való végrehajtás szankcióját vonják maguk után. A felperes
31. június 1-jén ugyan 1.423.645,-Ft-ot az alperesnek megfizetett, de az a bérleti díj tartozását nem szüntette meg, ugyanis az alperes a Ptk.293.§-a alapján jogosult volt a résztörlesztést, a korábbi felmerült perköltségre és az addig felmerült késedelmi kamatra elszámolni. Így az alperes jogszerűen gyakorolta felmondási jogát, a felmondás okaként szolgáló bérleti díjtartozás bírósági perben történt megállapítása a tartozást nem szünteti meg. Felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság részítéletének hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, megítélése szerint olyan időszakra is felszámított az alperes kamatot, amelyre törvényesen kamatot nem lehetett volna felszámítani. A felszámítható kamatot ezért az alperes 1.150.000,-Ft-al kevesebb összegben számíthatja fel. Felperesi álláspont szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes bérleti díj fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, s a közöttük korábban folyó jogvitát lezáró ítélet alapján a teljesítés elmaradása esetén jogkövetkezményként a Vht. rendelkezései az alkalmazandók. Ezt tette az alperesi cég is, amikor a teljes követelést beszedési megbízással érvényesítette. Megítélése szerint a felek között létrejött szerződés alapján az értéknövelő beruházások beszámítására a felperes jogosult volt, így bérleti díj fizetési kötelezettségének eleget tett. Az a körülmény, hogy a később keletkezett jogvita elbírálása során az eljárt bíróságok nem láttak lehetőséget a bérbeszámításra és ennél fogva bérleti díjhátralék keletkezett, nem alapozza meg jogszerűen a felmondást. A tartozás teljes behajtását a beszedési megbízás kibocsátásával az alperes érvényesítheti, egyébként a teljes tartozása a felmondás kézbesítését követő
32. napon megszűnt. A jogerős ítélet álláspontja szerint sérti az Ltv.24.§ /1/ bekezdés a.) pontjában, a Ptk.4.§ /1/ bekezdésében, illetve az 5.§ /1/ bekezdésében meghatározott jogelveket. Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a hatályában történő fenntartását indítványozta. jogerős részítélet A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és megállapította, hogy az jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy jelen peres eljárásban nem lehet már vitássá tenni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.Gf.15-06-040008/
33. számú ítéletében foglaltakat, mely a felperes javára megítélt tőkeösszeget felemelte, illetve az elsőfokú bíróság által megállapított kamat fizetési kötelezettséget többek között helybenhagyta. Rögzíti a Legfelsőbb Bíróság, hogy az e tekintetben előterjesztett kijavításra, illetve kiegészítésre irányuló kérelmet a megyei bíróság elutasította, ezen végzést a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta. Érdemben ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság osztotta a felülvizsgálati kérelemben írtaknak megfelelően az elsőfokú bíróság álláspontját az alábbiak szerint. Az Ltv.24.§ /1/ bekezdés a.) pontja szerint a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg. Az adott esetben a felmondás indokaként a jogerős ítélet által megítélt tartozás meg nem fizetése szerepel, ez pedig az Ltv.24.§ /1/ bekezdése alapján nem felmondási ok. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, illetve az adott ügyben született legfelsőbb bírósági felülvizsgálati ítélet a felek közötti jogviszonyt lezárta. Amennyiben az ítéletben meghatározott pénzkövetelést, annak kamatát, illetve a perköltséget a felperes nem az ítéletben foglaltaknak megfelelően fizeti meg, annak következményei a végrehajtási eljárásban vonandók le, ahogy arra helyesen az elsőfokú bíróság rámutatott. A Ptk.293.§-a arra adott az alperes számára lehetőséget, hogy a felperes által nem maradéktalanul teljesített megítélt pénztartozás tekintetében a fizetett összeget először a kamatra számolja el és ne a tőkére, de ezen szabálynak, lehetőségnek jelen jogvita elbírálására nincs kihatása. A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a rendelkező rész szerinti döntését a Pp.275.§ /4/ bekezdése alapján hozta meg. A részítélet az adott tényállás mellett nem tette lehetővé a perköltség viseléséről hozott döntést, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a feleknek felmerült költségét csak megállapítani tudta, annak viseléséről a folyamatban levő első fokú eljárásban az elsőfokú bíróságnak kell döntenie. Az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését a Legfelsőbb Bíróság azért helyezte hatályon kívül, mivel az ott elbírált igények egy része hatályon kívül helyezésre került. Ezen rendelkezések pedig jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezte, nem képezhette. Budapest,
34. február hó
35. napján. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. bíró. A kiadmány hiteléül: (……………………………………………………………) Szécsiné Horváth Ildikó bírósági tisztviselő