← Magyarország

Mf.50003/2020/7 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Mf.I.50.003/2020/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Phd. Rácz Zoltán ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. Osváth Ildikó ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, kinevezés módosítása iránt indított perében a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyszám/
  2. számú ítélete ellen az alperes részéről
  3. alszám alatt benyújtott fellebbezés - mely a ... Törvényszékhez érkezetten
  4. február
  5. napján,
  6. alszám alatt kiegészítésre került - alapján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja, a nem fellebbezett részében az állam által előlegezett illetékre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja és megállapítja, hogy az állam terhén maradó eljárási illeték 46 300 (negyvenhatezer-háromszáz) forint. A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 24 492 (huszonnégyezer-négyszázkilencvenkettő) forint perköltséget. A feljegyzett 61 700 (hatvanegyezer-hétszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A felperes ....ban, a város1 felsőoktatási intézmény neve-n az alábbi végzettségeket szerezte meg: -
  7. júniusban alapképzésben környezetvédelmi tudományi szakterületen ökológiai és környezetvédelmi szakképesítés; -
  8. júniusban mesterfokú képzésben biológia szakterületen biológiai források felhasználása és védelme szakképesítés; -
  9. júliusban alapképzésben neveléstudományok területen speciális pszichopedagógia bölcsésze; -
  10. júniusban mesterképzésen mesteri cím neveléstudományok területén. [2]...on a
  11. júniusban megszerzett végzettségét a határozat 1 számú határozatával az Oktatási Hivatal okleveles biológus és okleveles biológia tanár mesterfokozatú végzettségként, a
  12. júniusban szerzett végzettségét a határozat 2 számú határozatával gyógypedagógus, logopédia szakirányon használható mesterfokozatú végzettségként ismerte el. [3] A felperes ...ban az alábbi munkahelyeken állt pedagógusként foglalkoztatási jogviszonyban: - 2013.09.
  13. - 2014.08.
  14. között felsőoktatási intézmény 2 (pszichopedagógus munkakörben) - 2014.04.
  15. - 2017.03.
  16. a szervezet (logopédus munkakörben) - 2017.04.
  17. - 2017.08.
  18. között alapítvány (gyógypedagógus munkakörben). [4]
  19. augusztus
  20. napján a felsőoktatási intézmény 3mal létesített közalkalmazotti jogviszonyt gyógypedagógusi munkakörre. A kinevezés mellékletét képező „jogviszony beszámítása" elnevezésű okiratban a ...ban szerzett időket beszámították a közalkalmazotti jogviszonyába elismertek részére 3 év 10 hónap 28 nap közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt - így a besorolásához a közalkalmazotti jogviszony kezdeteként
  21. szeptember
  22. napját állapították meg, Ez a jogviszonya
  23. október
  24. napjáig állt fenn. [5] A felperes
  25. november
  26. napjától létesített közalkalmazotti jogviszonyt az alperessel logopédus, gyógypedagógus munkakörre. Az alperes a „jogviszony beszámítása" elnevezésű iratban a ...ban szerzett időket nem számította be - csak a felsőoktatási intézmény 3nál eltöltött 2 hónap 8 napot vették figyelembe -, így a besoroláshoz a közalkalmazotti jogviszony kezdetét
  29. napjában állapították meg. Ez alapján az alperes gyakornoki fokozat 01 fizetési kategóriába sorolta a felperest. [6] A felperes
  30. január
  31. napján írásban fordult a munkáltatói jogkör gyakorlójához a kinevezési okirat módosítása érdekében és kérte a pedagógus I. fokozat 02 fizetési kategóriába való besorolását. Az alperes válaszlevelében a kérését elutasította, hivatkozva arra, hogy a logopédus munkakör betöltésére csak a
  32. március
  33. napján kelt oklevél jogosítja, így csak az azt követő időszak számítható be a besoroláshoz. [7] A felperes módosított keresetében kérte az alperes kötelezését a
  34. november
  35. napján kelt határozat 3 számú,
  36. november 1-től hatályos kinevezése módosítására akként, hogy pedagógus I. fokozat 02 fizetési kategóriába sorolja be. Kérte kötelezni továbbá az alperest
  37. november 1-től
  38. május
  39. napjáig bruttó 771 400 forint elmaradt illetmény-különbözet, valamint a perrel felmerült költségeinek megfizetésére. [8] A kereset jogi indokaként hivatkozott a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  40. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
  41. §-ára és
  42. §-ára, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  43. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/
  44. (VIII. 30.) Korm. rendelet
  45. §

(1)bekezdésére és a
  1. évi C. törvény
  2. számú mellékletében foglaltakra. Hangsúlyozta, hogy ...ban pedagógusként állt foglalkoztatási jogviszonyokban és külön kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmény 3nál létesített közalkalmazotti jogviszonyában ezeket az időszakokat a besorolásánál figyelembe vették. Álláspontja szerint a munkaköréhez szükséges végzettséggel
  3. júniusától rendelkezett, amikortól letette sikeresen a záróvizsgákat és nincs jelentősége annak, hogy ...ban a végzés után egy évre kapják meg csak a diplomát. Hivatkozott arra, hogy a végzés után igazolást kapnak, amin rajta van, hogy az egyenértékű a diplomával, azzal ...ban már munkát lehet vállalni és egyébként a diplomái honosítva lettek. Kiemelte, hogy mivel a felsőoktatási intézmény 3ban elismerték a romániai munkaviszonyait, így szerzett jogot sért, hogy az alperes azokat nem számította be. [9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperesnek perköltségben való marasztalását kérte. Ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló
  4. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
  5. szeptember 1-jei hatállyal újraszabályozta a pedagógusok előmeneteli- és illetményrendszerét és ezen belül a besorolás szabályait, és a
  6. §
(2)bekezdése alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra nem alkalmazhatók a Kjt. előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó rendelkezései, hanem az Nkt.
  1. fejezete és annak
  2. melléklete irányadó. Utalt a 326/
  3. (VIII. 30.) Korm. rendelet
  4. §-ára, amely egyértelműen meghatározza, hogy a gyakornoki idő teljesítéséhez a pedagógus I. fokozatba legalább 2 év szakmai gyakorlat és sikeres minősítő vizsga szükséges, vagy, ha a pedagógus nem rendelkezik 2 év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben szerzett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonyt. [10] Kiemelte még a Kjt.
  5. §
(3)bekezdésének a) pontját, mely szerint a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az
(1)-
(2)bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. Az alperes álláspontja szerint a jogviszony
  1. november 1-jei létesítésekor a felperes nem rendelkezett 2 év szakmai gyakorlattal, hiszen a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget csak
  2. március 1-jével szerezte meg és ezt követően csak 2 hónap 8 nap időtartamú munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt (a felsőoktatási intézmény 3nál). A felperes további, a szükséges végzettség birtokában szerzett munkaviszony jellegű jogviszonyt nem igazolt, csak olyan munkaviszonyok beszámítását kérte, amelyek alatt logopédus, gyógypedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel nem rendelkezett. A szükséges végzettséggel kapcsolatban hivatkozott a 15/
  3. (II. 26.) EMMI rendelet
  4. számú mellékletére, mely a gyógypedagógia szakszolgálatnál pedagógus munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit határozza meg. Egyezően nyilatkozott a felperessel abban, hogy amennyiben pedagógus I/02 alapján került volna besorolásra, úgy az illetménye 43 600 forinttal lett volna több, így összegszerűségében a felperesi keresetet nem vitatta. [11] Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a felperes
  5. november
  6. napján kelt határozat 3 számú,
  7. november 1-től szóló kinevezését módosítsa akként, hogy a felperest pedagógus I. fokozat 02 fizetési kategóriába sorolja be, továbbá fizessen meg a felperesnek - a
  8. november 01-től
  9. május 31-ig tartó időszakra - bruttó 771 400 forint elmaradt illetmény-különbözetet. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 27%-os általános forgalmi adót is tartalmazó, 48 984 forint perköltséget és megállapította, hogy az állam terhén marad az 56 300 forint eljárási illeték. [12] Az indokolásban hivatkozott arra, hogy a felperes romániai foglalkoztatási jogviszonyai pedagógus munkakörben töltött foglalkoztatási jogviszonyok voltak, így a perbeli esetben irányadó 326/
  10. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6.§
(1)bekezdés a) pontja alapján ezeket az időket szakmai gyakorlatnak kellett volna elfogadnia az alperesnek a besorolásakor. Az elsőfokú bíróság ezt az időszakot összesen 3 év 11 hónapban határozta meg, melyhez hozzá kell számítani a Magyarországon a felsőoktatási intézmény 3 nál közalkalmazotti jogviszonyban gyógypedagógus munkakörben eltöltött 2 hónap 8 nap idejét is, így összesen 4 év 1 hónap 8 nap pedagógus munkakörben eltöltött foglakoztatási jogviszonya volt az alperesnél a közalkalmazotti jogviszony
  1. november 1-jei létesítésekor. Tekintettel arra, hogy ebben az időben rendelkezett a jogszabály szerint előírt 2 év szakmai gyakorlati idővel, ezért a felperest pedagógus I. fokozat
  2. fizetési kategóriába kellett volna besorolni. Hivatkozott arra is, hogy a romániai foglalkoztatási jogviszony figyelmen kívül hagyása esetén is pedagógus I. fokozat
  3. fizetési kategóriába kellett volna besorolni a felperest, az alapján, hogy a felsőoktatási intézmény 3nál már ilyen besorolással rendelkezett és a 326/
  4. (VIII. 30.) Korm. rendelet
  5. §
(1)bekezdése azt is megfogalmazza, hogy a gyakornok fokozatba besorolási kötelezettség alól kivételt jelent az, ha a pedagógus korábban már ennél magasabb fizetési fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. [13] Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és a felperest a perrel felmerülő költségeiben marasztalni. [14] Hivatkozása szerint a 326/20213. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. §
(1)bekezdés a) pontja írtak alapján szakmai gyakorlatként a pedagógus munkakörben eltöltött jogszerű foglalkoztatás ideje vehető csak figyelembe, melynek meghatározásához irányadó a kormányrendelet 1/A. §-a. Ennek megfogalmazása szerint foglalkoztatási jogviszonynak minősül a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony, és munkaviszony jellegű jogviszonynak minősül a munkaviszony, valamint a Kjt. 87/A. §
(1)bekezdésében felsorolt jogviszonyok. Álláspontja szerint ez utóbbi kifejezetten a magyar Kjt., Kttv., Áttv., stb. hatálya alá tartozó jogviszonyokat engedi beszámítani, a jogszabályok hatálya csak a magyar költségvetési és kormányzati szervekre terjed ki és a felperes külföldi foglalkoztatásai nem feleltethetők meg ezen foglalkoztatási jogviszonyoknak. Amennyiben ezek a romániai foglalkoztatási jogviszonyok mégis elfogadhatók, úgy figyelembe kell venni azt is, hogy a foglalkoztatása jogszerű foglalkoztatás volt-e. [15] Hivatkozott arra, hogy a felperes által sem vitatottan ...ban a foglakoztatására úgy került sor, hogy nem rendelkezett a pedagógus munkakör betöltésére jogosító szakképesítéssel/szakképzettséggel, a diplomát még nem kapta meg, csak egy igazolás birtokában létesítettek vele jogviszonyt, az az időtartam pedig, amikor a pedagógus munkakörben foglalkoztatott nem rendelkezik a jogszabályban előírt pedagógus diplomával (szakképzettséggel), az jogszerűtlen foglalkoztatásban eltöltött időnek minősül, ami nem számítható be sem a gyakornoki, sem a szakmai gyakorlati időbe. Kiemelte, hogy a perben a felperes azt az igazolást, amivel a végzettség megszerzését követően foglalkoztatták nem csatolta be, de az egyébként sem alkalmas a diploma pótlására. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon állapította meg azt, hogy a felperes által ...ban szerzett gyakorlat a magyar jogszabályoknak megfeleltethető szakmai gyakorlat lenne. [16] Tévesnek ítélte az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját is, mely szerint a felsőoktatási intézmény 3nál alkalmazott besorolás alapján a felperes jogosultságot szerzett a magasabb besorolásra, ugyanis a téves besorolás nem biztosíthatja a szerzett jogok védelmét. Az alperesnek, mint munkáltatónak jogi lehetősége van arra, hogy korrigálja a korábbi téves besorolást és a korábbi téves besorolás nem biztosíthat a felperes számára többletjogokat. [17] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, miszerint a ...ban szerzett foglalkoztatási jogviszonyai pedagógus munkakörben töltött foglalkoztatási jogviszonyok voltak, melyet szakmai gyakorlatnak kellett volna elfogadni az alperesnél történő kinevezésekor. Ismételten utalt arra, hogy a felsőoktatási intézmény 3, mivel elismerte számára a romániai jogviszonyokat, a magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. Ellenkérelmében kiemelte a .... oktatási minisztériuma által 2014. november 24. napján kiadott 657. számú rendelet 19. cikkét, mely tartalmazta, hogy a tanulmányi záróvizsga letételét követően a végzetteknek kiadnak egy, a tanulmányok elvégzését tanúsító igazolást, aminek az érvényességi ideje maximum 12 hónap és az az oklevéllel egyenértékű jogokat biztosít a tulajdonosának. Ez alapján ...ban jogszerűen foglalkoztatták az igazolás birtokában is. [18] Az ítélőtábla a Pp. 2020. április 1. napjától hatályos 8. §
(2)bekezdés b) pontja és a 630. §
(11)bekezdése alapján a fellebbezést a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
  1. (III.31.) Korm. rendelet
  2. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] Az alperes fellebbezése megalapozatlan. [20] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást elfogadta ítélkezése alapjául, megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogvita érdemi elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, a felek előadásainak és a bizonyítékoknak az egybevetésével és mérlegelésével a tényállást a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(1)bekezdése alapján helyesen állapította meg, helyes az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabályok köre és abból megalapozott a levont jogkövetkeztetése is. [21] Az ítélőtábla álláspontja szerint a jogvita eldöntésénél annak volt jelentősége, hogy a felperes ...ban pedagógusként állt-e foglalkoztatási jogviszonyban az általa hivatkozott időszakokban. Az alperes ezt a felperes által felsorolt három foglalkoztatási jogviszony egyikében sem vitatta. Az is tényként volt megállapítható, hogy a felperes többféle egyetemi végzettséggel rendelkezik, mely az Oktatási Hivatal szerint okleveles biológia tanár mesterfokú képzettségként, illetve az utóbbi gyógypedagógus, logopédiai szakirányon használható mesterfokú végzettségnek felelnek meg. [22] Helytállóan hivatkozott így az elsőfokú bíróság arra, hogy a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2017. november 1. napján hatályos 2. §
(1)bekezdése szerint a köznevelési intézményben pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, vagy szakképesítéssel rendelkezett, valamint 2 évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust gyakornok fokozatba kell besorolni. A 6. §
(1)bekezdése határozza meg, hogy a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak mely időszakokat lehet elfogadni, melynek a) pontja szerint a pedagógus munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő szakmai gyakorlatként figyelembe vehető. Tekintettel arra, hogy a felperes a fentebb hivatkozottak szerint ...ban pedagógus munkakörben volt foglalkoztatva több mint 2 éven keresztül, az több mint 2 éves szakmai gyakorlatot jelent. Ez alapján a felperest már nem gyakornok, hanem pedagógus I. fizetési fokozatba kellett volna sorolni. [23] Az ítélőtábla álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy a felperes ...ban gyógypedagógus végzettség nélkül dolgozott gyógypedagógus munkakörben, hiszen a hivatkozott kormányrendelet csak azt írja elő, hogy a közalkalmazott pedagógus munkakörben legyen foglalkoztatott az általa hivatkozott időszakban. Az ítélőtábla kiemeli, hogy az Oktatási Hivatal elismerő határozata szerint is a felperes biológia tanár mesterfokozatú végzettséggel rendelkezett, így pedagógus munkakörben foglalkoztatható volt. Az pedig, hogy ...ban ezzel a végzettséggel pszichopedagógusként, logopédusként hogyan volt foglalkoztatva, az szabályszerű volt vagy nem, a perben jelentőséggel nem bír, de egyebekben igazolta, hogy a foglalkoztatására az igazolás birtokában jogszerűen került sor. Megalapozatlanul hivatkozott arra az alperes, hogy a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. §
(1)bekezdés a) pontja csak a jogszerű foglalkoztatás figyelembevételét teszi lehetővé, ugyanis ez nem vizsgálható jelen eljárásban, ilyen jogszabályi kitétel nincs. Emellett az ítélőtábla rámutat arra is, hogy a felperes
  1. március 1-től rendelkezik az oktatási hivatal által is igazoltan gyógypedagógus, logopédus végzettséggel, az alperes ugyanakkor nem hivatkozott arra, hogy miért nem ismerte el a felperesnek az ettől az időszaktól teljesített foglalkoztatási jogviszonyait gyógypedagógus, logopédus munkakörökben. Az alperes logikáját követve ugyanis a
  2. március
  3. napjától kézhez kapott diplomával a felperes jogszerűen volt foglalkoztatva már a szervezetnél és a alapítványnál is, mely időszakokat viszont szintén nem vett figyelembe. [24] Az ítélőtábla emellett osztotta azt az elsőfokú bírósági ítéletnek a 326/
  4. (VIII.30.) Korm. rend.
  5. §
(1)bekezdéséhez kapcsolódó azt az indokolását is, mely szerint ha a felsőoktatási intézmény 3nál a besorolásnál szakmai gyakorlatként elfogadták a romániai pedagógus munkakörben töltött foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt a szakmai gyakorlat szempontjából, és a felperes korábban már magasabb fokozatba volt besorolva, arra jogosultságot szerzett, így alacsonyabb fizetési fokozatba való besorolása a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes, azaz semmis. Az ítélőtábla álláspontja szerint is ez olyan szerzett jogosultság, amely esetben a munkáltató nem hivatkozhat alappal arra, hogy a korábbi munkahelyén a más munkáltató által alkalmazott besorolás esetén tévesen, jogszabályi rendelkezésekkel ellentétben történt a besorolása. A fentebb kifejtettek alapján azonban ez a felperes esetében nem valósult meg, a felsőoktatási intézmény 3 helyesen számította be a romániai foglalkoztatási jogviszonyokat a besorolásnál. [25] Megalapozatlan volt az alperes hivatkozása arra is, hogy a Kjt. 87/A. § csak a magyar foglalkoztatási jogviszonyokat engedi beszámítani, ez ugyanis kifejezetten ellentétes a jogszabály értelmezésével és a kialakult bírói gyakorlattal is. Nem volt jelentősége így annak a körülménynek sem, hogy ...ban a végzettség megszerzésére a vizsgák letételét követően csak egy év eltelte után kapnak diplomát és addig csak egy igazolás birtokában végzik a diplomához kötött munkát, ugyanis a fentebb hivatkozottak szerint a felperes ettől függetlenül a 2013-ban megszerzett diplomájával is már pedagógus munkakörben került foglalkoztatásra. Ezzel van összhangban a Kúria 1252/2005. számú Munkaügyi Elvi Határozata is, mely hivatkozott a xxx Népköztársaság és a .... Népköztársaság közötti szociálpolitikai egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 5. tvr. 4. cikkére és azt hangsúlyozta, hogy a Kjt. nem tesz különbséget a magyar és külföldi költségvetési szervek között, azaz a közalkalmazottak besorolásánál a ...ban szerzett munkaviszony beszámítható, a besorolásnál azt figyelembe kell venni és a 1063/2004. számú Munkaügyi Elvi Határozat is arról rendelkezett, hogy a ...ban munkaviszonyban töltött időket a Kjt. 87. §
(3)bekezdése alapján a fizetési fokozat megállapításánál figyelembe kellett venni. [26] Az ítélőtábla rámutat arra is, hogy már a Római Szerződés 48. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint a munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében. Ez következik az egyenlő elbánás elvéből, ami azt jelenti, hogy a tag...oknak ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni egy másik tag... munkavállalóira, mint a saját állampolgáraira, és letelepedés esetén is diszkrimináció adódhat abból, ha a korábbi szolgálati időt, munkatapasztalatot nem ismerik el. Ezek az elvek a Lisszaboni Szerződésbe is átültetésre kerültek, de megfogalmazódnak a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendeletében is. [27] A fentiek alapján a felperes besorolása 2017. november 1. napján jogszerűtlen volt, ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan kötelezte az alperest a helyes besorolási okirat kiadására és az elmaradt illetmény-különbözet megfizetésére. Tekintettel arra, hogy ennek összege a perben nem volt vitatott és azt a fellebbezés sem érintette, így annak részletezését az ítélőtábla mellőzte. [28] Az ítélőtábla így az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [29] Az ítélőtábla a perköltség felől a Pp. 81-
  1. §-a alapján határozott és kötelezte a pervesztes alperest a felperesnek a perrel felmerülő költségeinek a megtérítésére. Ehhez a felperesi képviselő csatolta a másodfokú eljárásban igényelt költségei alátámasztására szolgáló költségjegyzéket, mely összhangban állt a 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelettel. Az ítélőtábla a felperes perköltségét kérésének megfelelően általános forgalmi adóval növelten állapította meg. [30] A perben a feleket a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló
  3. CXXVIII. törvény
  4. §
(1)bekezdés d) pontja alapján tárgyi költségfeljegyzési jog kedvezménye illette meg. Az elsőfokú bíróság az állam által előlegezett, le nem rótt kereseti eljárási illeték összegét - indokolásában nem részletezetten - 56 300 forintban határozta meg, melyet az ítélőtábla nem tartott elfogadhatónak és arról a Pp. 383.
(6)bekezdése alapján hivatalból határozott. A kereseti illeték helyes összege 46 300 forint, tekintettel arra, hogy a felperes kereseti kérelmei egymással halmazatban nem álltak. Az összegszerű marasztalás előfeltétele volt a jogalap vizsgálata és a marasztalás jogalapjának megállapítása iránti kérelem nem hoz létre valódi keresethalmazatot. [3199/2019. (VII.16.) AB végzése (ügyszám: IV/1369/2018.)] A pertárgyérték így csak a marasztalási összeg, azaz a 771 400 forint, ami után az illeték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján annak 6%-a, azaz 46 300 forint. [31] Ebből következően a fellebbezés illetéke az Itv. 46.
(1)bekezdése alapján a pertárgyérték 8%-a, azaz 61 700 forint. A feljegyzett elsőfokú és fellebbezési illeték a pervesztes alperest az Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető teljes személyes illetékmentesség folytán, valamint a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. ,
  1. június
  2. Dr. Veszprémy Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Tass Edina s.k. előadó bíró, Dr. Gárdosi Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.