A határozat elvi tartalma: Jogellenes az azonnali hatályú felmondás, ha annak indoka szerint a 40 éve alkalmazásban álló felperes a nyári melegben rövid időre elhagyja munkavégzési területét, a szomszéd gabonatáblán végzett munkáért pedig - a szokásoknak megfelelően - a szolgáltatást igénybe vevő annak díját a munkáltatónak megfizeti. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.X.10.345/2019/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Tánczos Rita bíró A felperes: A felperes képviselője: é Dr. Stefanovits Katalin ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Szula Attila ügyvéd A per tárgya: azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.443/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.131/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.443/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - 15 nap alatt 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen az államnak - külön felhívásra - 225.000 (kétszázhuszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A [2] [3] [4] [5] felperes
- július 1-től állt az alperes alkalmazásában tűzvédelmi biztosként. Az alperes által
- június 15-én tartott tűzvédelmi oktatáson a felperes részt vett, ekkor a nyári aratáshoz szükséges, a tűzvédelem körében felmerülő elméleti és gyakorlati ismeretek átadására került sor. A felperes
- július 20-án tűzbiztosként egy gépes R... traktorral és K... nehéztárcsával látott el szolgálatot. Feladata a kombájnok őrzése volt a ...-es, majd az átvonulás után a ...-os táblán, azaz a betakarítógépek mellett az esetleges tüzek továbbterjedésének megakadályozására szolgáló tűzőrséget látott el. Az aratás megkezdésekor a felperes megjelent a munkaterületen, a nap folyamán azonban azt engedély nélkül elhagyta. Több alkalommal ellenőrizték munkáját, amelynek során megállapították, hogy munkaköri feladatainak ellátása helyett a felperes az alperes tulajdonában álló gépkapcsolattal magánszemélyeknek végzett tarlóhántást a 16-os számú tábla szomszédságában. Az alperes
- augusztus 2-án kelt határozatával a felperes jogviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette. Ennek indokolása szerint a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján előírt kötelezettségét megszegte, amikor
- július 20-án engedély nélkül elhagyta a munkahelyét, figyelmen kívül hagyva a munkavédelmi oktatáson elhangzottakat, a tűzvédelmi előírásokat megszegve veszélyeztette az életés vagyonbiztonságot. A munkaterület engedély nélküli elhagyásával nagymértékben növelte az esetlegesen kialakuló tábortüzek keletkezésének lehetőségét, ezáltal tűzvédelmi vétséget követett el. Ez a magatartás a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, utalva az Mt.
- §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását, 90 nap felmondási időre járó bruttó 750.000 forint és 6 havi végkielégítés címén járó 1.500.000 forint megfizetését igényelve jogkövetkezményként. Perköltség iránti igényt is előterjesztett. [7] Hivatkozása szerint a munkaköréből fakadó lényeges kötelezettségét nem szegte meg. A nagy melegre és az egészségi állapotára tekintettel 40 perc szünet után látta el a munkaköri feladatait az arra előre kijelölt területen. A felmondás nem felel meg az okszerűség követelményének, az nem világos és nem valós indokokon alapul. [8] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [9] A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.131/2018/
- számú ítéletével megállapította az azonnali hatályú felmondás jogellenességét, és kötelezte az alperest a felperes részére felmondási időre járó bér és végkielégítés megfizetésére. Kimondta, hogy az alperest perköltség fizetési kötelezettség is terheli, valamint köteles az eljárási illeték viselésére. elsőfokú bíróság ítéletében megállapította a kérelemhez [10] Az kötöttség elvére tekintettel, hogy jelen eljárásban az volt vizsgálható, miszerint az alperes azonnali hatályú felmondása tartalmában megfelelt-e a jogszabályban foglalt követelményeknek. A bíróság egyetértett a felperes álláspontjával, miszerint a K... R... feljegyzésében foglalt,
- július 20-án történt munkavégzés során felmerült észrevételeknek nincs jelentősége jelen ügy megítélése szempontjából, mivel az azonnali hatályú felmondásban ez indokként nem szerepelt. [11] A felek között nem volt vitatott az, hogy a
- július 20-ai munkavégzés során a felperes a kijelölt munkaterületet elhagyta, és másnak tarlóhántást végzett. Az alperes az eljárás során nem vitatta azt a felperesi állítást, hogy nincs olyan munkavédelmi előírás, belső szabályzat, ami konkrétan meghatározná, miszerint a tűzvédelmi biztosnak az aratáskor a tábla melyik részén, pontosan hol kell állnia. Sz... J... tanú is azt nyilatkozta, hogy a tűzvédelmi oktatáson csak az hangzik el, hogy a lehető legközelebb kell állni a kombájnokhoz a tűzvédelmi biztosnak úgy, hogy rálásson azokra, konkrét hely nincsen megjelölve. A felperes a ...-os táblára merőlegesen végezte a tarlóhántást, így rálátott a számára kijelölt területre és a felügyelendő kombájnokra. [12] Az alperes az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy a felperes munkaköri feladatától eltérő, a szomszédos táblán végzett tarlóhántás fokozottan veszélyeztette volna az életés vagyonbiztonságot. A becsatolt tanúvallomások szerint volt arra korábban is példa, hogy a tűzvédelmi biztos feladatai ellátása mellett a felettese utasítására másik táblán végzett tárcsázást. [13] A felperes által végzett munka ellenértékét a táblatulajdonos rendezte az alperesnek, így a munkáltatót anyagi kár nem érte. [14] A munkáltató saját maga is olyan helyzetet teremtett, amit a munkavállaló oldalán azonnali hatályú felmondás indokaként értékelt. Ezt a becsatolt R... gépkönyv, a tanúvallomások és a felperesi munkalap is alátámasztott. Több alkalommal, a legnagyobb nyári melegben is, így június hónapban, az árpa aratásakor és
- július 13-ától 15-éig a munkáltató döntése alapján egyáltalán nem volt tűzvédelmi biztos beosztva az aratást végző kombájnok mellé. [15] Az, hogy az adott magatartás megfelel-e az azonnali hatályú felmondással szemben támasztott követelményeknek, mindig a konkrét ügy ismeretében dönthető el. E körben vizsgálni kell a kötelezettségszegés súlyának megítélésekor a munkavállaló munkakörét, szakismeretét és beosztását (BH2005.117.). [16] Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperes érvelését, miszerint a felperes az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztette volna. Nem volt kijelölve, meghatározva az a konkrét hely a táblán, ahol a tűzvédelmi biztosnak a feladatát el kell látnia, erről tűzvédelmi oktatáson sem esett szó, illetve a felperes a szomszédos táblán végzett tarlóhántás közben rálátott az általa felügyelendő táblára. Ezt támasztja alá az is, hogy egyéb esetekben a munkáltató maga adott engedélyt a tűzvédelmi biztosnak a feladatai ellátása mellett más munkák elvégzésére is. [17] A bíróság az alperes terhére értékelte, hogy az azonnali hatályú felmondás alapjául szolgáló magatartást követően a felperest egész júliusban tovább foglalkoztatta. Amennyiben magatartása az alperes által hivatkozottak szerint valóban olyan lényeges kötelezettségszegésnek minősülne, amely a munkáltató részéről a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, úgy az alperes rögtön intézkedett volna annak megszüntetéséről. Ezzel szemben az csak
- augusztus 2-án történt meg. [18] A jogellenesség jogkövetkezményeként az elsőfokú bíróság döntését az Mt.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés g) pontjára és 77. §
(3)bekezdés f) pontjára alapította. alperes fellebbezése folytán eljárt Gyulai Törvényszék [19] Az 9.Mf.25.443/2019/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az alperest perköltség viselésére kötelezte. [20] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes helyesen hivatkozott a perben arra, hogy kizárólag az alperes azonnali hatályú felmondásában foglalt okok voltak vizsgálhatóak. Az Mt.
- §
(1)bekezdésében felsorolt feltételeknek együttesen kell megvalósulniuk. [21] Az alperes az azonnali hatályú felmondás indokaként azt jelölte meg, hogy a felperes a munkáltatója utasítása ellenére engedély nélkül elhagyta a munkaterületet, figyelmen kívül hagyta az oktatáson elhangzottakat, a tűzvédelmi előírásokat megszegve veszélyeztette az élet- és vagyonbiztonságot. [22] A felperes lényeges kötelezettségét szegte meg akkor, amikor a munkavégzés helyét elhagyta. A kötelezettségszegés esetén a szándékosság megállapítható volt, azonban ez nem volt olyan jelentős, amely megalapozta volna a munkáltató intézkedését. Ebben a körben figyelembe kellett venni az alperes azon gyakorlatát, amely szerint nem vitatottan, azonos időjárási viszonyok esetén, eseti jelleggel határozta meg, hogy a tűzbiztosi tevékenységre vane szükség, és több alkalommal előfordult, hogy egyáltalán nem tartott ilyen munkavégzésre igényt. [23] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletéből mellőzte annak alperes terhére történő értékelését, hogy a felperest az azonnali hatályú felmondásra okot adó cselekményt követően abban a hónapban még végig foglalkoztatta. Ennek a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása körében nincsen jelentősége. A bíróságnak abban a körben kellett kizárólag vizsgálódnia, hogy az azonnali hatályú felmondásra nyitva álló határidőt betartotta-e az alperes. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes felülvizsgálati ellenkérelme [24] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte a felperes perköltségben való marasztalásával. Jogszabálysértésként az Mt. 78. §
(1)bekezdésében és az Mt. 64. §
(2)bekezdésében foglaltakra hivatkozott. alperes érvelése szerint az eljáró bíróságok helyesen [25] Az állapították meg, hogy a felperes lényeges kötelezettségét szegte meg akkor, amikor a munkavégzés helyét elhagyta. A kötelezettségszegés esetén a szándékosság is megállapítható volt. A törvényszék ítéletének a kötelezettségszegés súlyára vonatkozó álláspontja azonban téves. [26] Önmagában az a tény, hogy munkaszervezési szempontok alapján volt tűzbiztos nélküli munkavégzés is, nem teszi jelentéktelenné a felperes szándékos kötelezettségszegését, hiszen a perben nem vitatottan jogszerű utasítást szándékosan hagyott figyelmen kívül. [27] Az alperes felülvizsgálati kérelmében több olyan ügyre hivatkozott jogszabály megjelölése mellett, amikor a bíróság megalapozottnak ítélte a munkáltató általi azonnali hatályú munkaviszony megszüntetést. Az alperes szerint a jelen perben eljárt bíróságok álláspontjával szemben a felperes szándékos kötelezettségszegése jelentős mértékű, amit a bírói gyakorlat is alátámaszt. [28] Az Mfv.I.10.659/
- számú határozattal összhangban, a jelen esethez nagyban hasonló tényállás alapján megállapítható volt, hogy a felperes kötelezettségszegése - a munkavégzési hely elhagyásával, utasítás szándékos megtagadásával, esetleges veszélyhelyzet késedelmes elhárítása lehetőségének megteremtésével, a munkáltató munkaeszközeivel történő engedély nélküli munkavégzéssel - jelentős mértékű. Mindebből pedig az következik, hogy a munkáltató jelen intézkedése jogszerű volt. [29] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, az alperes perköltségben való marasztalásával. [30] A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság a történéseket helyesen tárta fel, a megállapított tényállásból a jogszabályoknak és a bírói gyakorlatnak megfelelő következtetést vont le, így a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. [31] Az alperes felülvizsgálati kérelmében valótlanul állította, hogy a tűzbiztos gépes traktorral nem követte a felperes
- július 20án a kombájnokat. Tény, hogy egészségügyi szünet miatt némi késéssel került erre sor, de nem azért, mert más tábla környékén látták volna őt. [32] Az sem felel meg a valóságnak, hogy az adott napon többször megszegte felettesei utasítását, elhagyva a munkaterületet. Hosszú évek gyakorlata volt, hogy magángazdáknak bérmunkát végeznek, akik az alperes részére ennek díját megfizetik. Jelen esetben is ez történt. [33] A munkaterülettel közvetlen szomszédos területen végzett rövid idejű tarlóhántás nem alapozhatja meg a legsúlyosabb következményt, hiszen azonnal észlelni és végezni tudta volna a feladatait egy esetleges tűz esetén (MDII.229., MDII.241.). jogviszony megszüntetésekor a munkáltatót egyetlen szándék [34] A vezette, mégpedig az, hogy a felperesnél bekövetkező romló egészségi állapot miatt a munkaviszonyt úgy szüntesse meg, hogy részére felmondási időt és végkielégítést ne kelljen fizetni. A Kúria döntése és jogi indokai [35] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [36] A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. [37] A Pp. 413. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontja rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell a felülvizsgálni kívánt ítélet számát a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihat az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat meghozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja. [38] Az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatályba lépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/2017. polgári jogegységi határozat szerint a Pp. alkalmazása körében megfelelően irányadó az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény, melynek 3. pontja értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltéteknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. [39] A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként nem hivatkozott a Pp. 279. §
(1)bekezdésében foglaltakra, így jelen eljárásban a jogerős ítélet szerinti tényállás volt az irányadó. [40] Fő szabályként rögzíthető, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, a bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékok újbóli értékelésére nincs mód. A felülvizsgálati eljárás nem ad alapot a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna. Az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (BH2013.119.II.). Ebből következően a Kúriát mint felülvizsgálati bíróságot a jogerős ítéletben helytállóan és okszerűen megállapított tényállás köti (BH1996.505., 1993.685.). Jelen esetben a bizonyítékok felülmérlegelésének nem volt jogszabályi alapja. következően az elsőfokú bíróság állapította meg [41] Fentiekből helytállóan, hogy a felperes által elkövetett kötelezettségszegés súlya nem áll arányban az alkalmazott jogkövetkezménnyel. [42] Megállapítható volt, hogy az alperesnél kis megszakítással 40 éve alkalmazásban álló felperes rövid ideig hagyta el munkavégzésének helyét, olyan táblán dolgozott - a szokásoknak megfelelően -, amelyről munkaterületére rálátott, a szomszédos területen végzett munkáért pedig a szolgáltatást igénybe vevő annak díját az alperesnek megfizette. [43] Az alperes állította, hogy a felperes veszélyeztette az élet- és vagyonbiztonságot, ezzel összefüggésben azonban a felperes magatartását maga sem ítélte súlyos kötelezettségszegésnek, hiszen az eseményt követően két hétig még engedte a felperest részt venni az adott időszakban kiemelten fontos betakarítási munkában, és a jogviszonyt csak ezt követően szüntette meg. [44] A bizonyítékok értékelése alapján arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a felperes által elkövetett kötelezettségszegés nem volt olyan súlyú, amely a munkáltató intézkedését indokolttá tette volna, erre a bíróságok jogszerűen következtettek. [45] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 424. §
(1)bekezdése értelmében. Záró rész [46] Az alperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 83. §
(1)bekezdésén alapul. [47] A le nem rótt eljárási illeték megfizetésére a bíróság döntése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 38. §
(1)bekezdésében és a 42. §
(1)bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel az alperes köteles. [48] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. [49] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- május
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Tánczos Rita s.k. bíró