Kbf.8/2020/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő kisebb értékre elkövetett csalás vétségével vádolta és vele szemben büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás keretében pénzbüntetés kiszabását indítványozta. [2] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2019. augusztus 29. napján kelt 43.Kb.93/2019/4. számú büntető végzésével ... vádlottal szemben a Btk. 373. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés bc) alpontjára figyelemmel a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és a Btk.

1. §-ába ütköző folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 180 napi tétel, napi tételenként 1500 Ft, összesen 270.000 Ft pénzbüntetést szabott ki. [3] A vádlott és a védője a törvényes határidőn belül tárgyalás tartását kérték. [4] A kérelem alapján Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
2. november
3. napján előkészítő ülést tartott, melyen az ügyész az eredeti vádat megváltoztatta és a vádottat a Btk.
4. §-ába ütköző folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével, valamint a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan megvalósított, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vétségével vádolta. [5] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az előkészítő ülésen kihirdetett 43. Kb.98/2019/11. számú ítéletével ... vádlott bűnösségét a Btk. 373. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés bc) pontja szerint minősülő folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás vétségében és a Btk.

1. §-ába ütköző és aszerint minősülő folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében állapította meg, és ezért - halmazati bűntetésül - 150 napi tétel, napi tételenként 1500 Ft, összesen 225.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. [6] Az előkészítő ülésen a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője egyaránt három munkanap gondolkodási időt tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése, próbára bocsátás intézkedés alkalmazása végett. [7] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Bf. 39/2020/
2. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. Utalt arra, hogy a beismerő vádlott nyilatkozatát az elsőfokú katonai tanács a törvényi előírásoknak megfelelően fogadta el, hogy számba vette a büntetéskiszabás keretében jelentkező releváns körülményeket és méltányos büntetést szabott ki vele szemben. Álláspontja szerint nem merült fel olyan releváns körülmény, amelyre figyelemmel enyhítésül intézkedést lehetne a vádlottal szemben alkalmazni. [8] A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, amelyben arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet akként változtassa meg, hogy a kiszabott pénzbüntetés helyett a vádlottal szemben - az enyhítő körülmények számára és nyomatékára tekintettel -, próbára bocsátás intézkedést alkalmazzon, mivel az intézkedés alkalmazásával a büntetés céljai a terhelt esetében maradéktalanul elérhetőek. Indítványa indokaként utalt arra, hogy a vádlott személyi körülményeiben az elsőfokú bíróság meghozatala óta is hátrányos változások álltak be, így áthelyezésre került és jövedelme is csökkent. A korábbi szolgálati helyén megszerzett tapasztalatit jelen munkahelyén használni nem tudja. Utalt továbbá arra, hogy az elsőfokú katonai tanács nem tulajdonított kellő súlyt a büntetés kiszabása során védence beismerésének, annak, hogy az általa okozott kárt önként megtérítette továbbá, hogy a bűncselekmény elkövetése óta eltelt viszonylag hosszabb idő nem róható védence terhére. [9] A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján bírálta felül, figyelemmel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentette be a védő, továbbá, hogy a Be. 580. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjára figyelemmel a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata és annak bíróság általi elfogadása miatt a bűnösség megállapítása, a váddal egyező tényállás és minősítés nem támadható. A Be. 590. §

(5)bekezdés a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást a fellebbviteli bíróság. Ennek során vizsgálta azt, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e a 608. §

(1)bekezdésében írt, az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést. [10] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely megalapozná az ítélet hatályon kívül helyezését. Törvényesen járt el, amikor az ügyben előkészítő ülést tűzött ki. A vádlotti bűnösség elismerést, majd a tárgyalásról való lemondást követően akkor is törvényesen döntött, amikor a bűnösséget elismerő nyilatkozatot elfogadta, mivel annak a Be. 504. §

(2)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjaiban írt feltételei fennálltak. [11] A vádlotti bűnösség elismerésre, valamint arra figyelemmel, hogy azt az eljárás ügyiratai alátámasztották a katonai tanács a tényállást és a jogi minősítést az előkészítő ülésen módosított ügyészi váddal egyezően állapította meg a törvény kötelező rendelkezése alapján. Az előkészítő ülésen eljárt katonai ügyész, valamint az elsőfokú bíróság részéről a csalási cselekmény esetében az eltérő jogszabályhely megjelölése érdemi minősítésbeli eltérést nem jelent, csupán ugyanazon cselekmény pontosabb megjelölését. [12] Az enyhítésre irányuló védői fellebbezés nem alapos. [13] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács messzemenően figyelemmel volt a vádlott javára értékelhető enyhítő körülményekre, amikor lehetőséget látott a Btk. 33. §

(4)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával a terhére megállapított bűncselekményekre előírt büntetési nemtől történő eltérésre. ... vádlott pozitív parancsnoki jellemzése, beismerése, a kár megtérítése az enyhébb büntetési nem alkalmazását megalapozta. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a vádlott huzamosabb időn át a rendőrségnek okozott kárt hivatásos rendőrként a csalási cselekmény elkövetésével. Ezért nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor vele szemben a rendelkező részben írt pénzbüntetést szabta ki halmazati büntetésül. A 150 napi tétel arányos a vádlott cselekményeinek tárgyi súlyával, míg a napi tétel összegeként megállapított 1500 Ft megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni, jövedelmi viszonyait. Összességében a kiszabott büntetés megfelelően szolgálja a Btk.

1. §-ában írt büntetési célokat, így a védői fellebbezés eredményre nem vezethetett. A másodfokú bíróság álláspontja szerint intézkedés alkalmazása tehát nem lenne alkalmas arra, hogy másokat visszatartson hasonló bűncselekmények elkövetésétől. [14] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb - a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó - rendelkezése is törvényes, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indoka alapján - teljeskörűen helybenhagyta. [15] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.
2. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. április
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró dr. Belovai Henriette hb. százados sk. bíró [16] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. április
4. Dr. Ruzsás Róbert dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: