A határozat elvi tartalma: Alaptalan felülvizsgálati indítványokra tekintettel a megtámadott határozat hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.114/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): I. rendű V. rendű Első fok: Másodfok: Szegedi Járásbíróság, 25.B.2588/2014/140., ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Szegedi Törvényszék, 2.Bf.797/2018/42., ítélet, nyilvános ülés,
- június
- Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt és az V. rendű terhelt védői Az indítvány iránya: a terheltek javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt és az V. rendű terhelt védői által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Szegedi Járásbíróság 25.B.2588/2014/
- számú, illetve a Szegedi Törvényszék 2.Bf.797/2018/
- számú ítéletét az I. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szegedi Járásbíróság a
- szeptember
- napján kihirdetett és a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.797/2018/
- számú ítéletével
- június
- napján jogerőre emelkedett 25.B.2588/2014/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntette [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés c) pont] miatt mint bűnszervezetben elkövetőt 9 év fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá 8.695.109 forint, valamint 1.100 euró összeg erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett az egyéb járulékos kérdésekről. [2] Az V. rendű terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntette [1978. évi IV. törvény 218. §
(1)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés
- c)pont] miatt mint bűnszervezetben elkövetőt és visszaesőt 4 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az egyéb járulékos kérdésekről. II. [3] [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű és az V. rendű terhelt védői a Be. 648. §
- b)pontjára és 649. §
(2)bekezdés d) pontjára hivatkozva, eljárási szabálysértés miatt nyújtottak be felülvizsgálati indítványt az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. Mindkét védő sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság több alkalommal vett fel úgy bizonyítást - a
- április
- napján megtartott, a tanács összetételében történt változás miatt elölről kezdett tárgyalást megelőzően -, hogy az ügyben szereplő terheltek valamelyike szabályszerű idézés ellenére, de távolmaradását kimentve nem volt jelen a tárgyaláson, amely hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés. Kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalás elölről kezdését megelőzően nem tartotta be a kiemelt ügyekre (valójában nem csupán azokra) vonatkozó tárgyalási időközt, és a hat hónapnál hosszabb idő eltelte ellenére sem ismételte meg a tárgyalást. Sérelmezték továbbá, hogy a tanács összetételében történt változás ellenére a tárgyalás anyagát nem teljes körűen, nem perrendszerűen ismertette a bíróság, a jegyzőkönyvezés sem volt megfelelő. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett eleget, a tanúkihallgatások mellőzéséről az ítéletben nem adott számot. Az V. rendű terhelt védője kifejtette, hogy a terheltek távollétének engedélyezése során a bíróságnak alakszerű végzéssel kellett volna döntenie, amelyek elmaradása szintén eljárási szabálysértés, továbbá a másodfokú bíróság sem tett eleget indokolási kötelezettségének. A Legfőbb Ügyészség BF.1176/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványokat részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Törvényben kizártnak a bizonyítást kifogásoló, ezáltal a tényállás megalapozottságát támadó részükben, valamint az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozóan, mivel azt a hatályos Be. már nem sorolja a felülvizsgálati okok közé. Kifejtette, hogy a tárgyaláson való jelenlét jogáról történő lemondás elfogadására alakszerű határozat meghozatalára vonatkozó kötelezettség nincs, továbbá az elsőfokú bíróság a korábbi Be. (
- évi XIX. törvény)
- §
(3)bekezdése alapján, a tanács összetételében történt változásra figyelemmel,
- április
- napján a tárgyalást elölről kezdte, melynek során a terheltek a tárgyaláson jelen voltak, vagy számukra a távollét engedélyezve volt, így a jelenlétükkel kapcsolatban szabálysértés nem történt. Amennyiben a bíróság az eljárási szabályokat betartva megismétli a tárgyalást, a korábbi tárgyaláson megvalósult eljárási szabálysértésnek, amit az ismétléssel kiküszöböl, nincs jelentősége. Ezen túlmenően a bíróság törvényesen meg volt alakítva, és arra sem merült fel adat, hogy a bíróság tagjai nem voltak mindvégig jelen a tárgyaláson. A korábbi tárgyalás anyaga ismertetésének elmaradása nem abszolút, hanem relatív eljárási szabálysértés (1/
- BJE határozat). A Be.
- §
(2)bekezdése nem teszi lehetővé a relatív eljárási szabálysértések miatt a felülvizsgálati eljárást. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványoknak ne adjon helyt, és az első- és másodfokú határozatokat az I. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [10] Az I. rendű terhelt és az V. rendű terhelt védői által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [12] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye abban az esetben, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen eljárási szabálysértés, amennyiben a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. §
(1)bekezdés d) pont]. [13] A Be. 659. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [14] Az elsőfokú tárgyalásra a korábbi Be. hatálya alatt került sor. [15] Figyelembe véve a 92/2011. BK véleményt, a következőkre mutat rá a Kúria: [16] A korábbi Be. 240. §
(3)bekezdése alapján a tárgyaláson kötelező a vádlotti jelenlét, de a főszabályhoz képest teremti meg a lehetőséget a korábbi Be. 279. §
(3)bekezdése, mely szerint a vádlott a tárgyaláson személyes jelenlétéről lemondhat, ennek megengedését a törvény azonban a bíróságra bízza. Erre a tárgyalás során később is van lehetőség, és nem csak hivatalból, hanem indítványra is. [17] A vádlott a távolmaradást bejelentő nyilatkozatát a tárgyalás határnapjáig teheti meg, azonban a távolmaradást bejelentő vádlotti nyilatkozat a bíróságot nem köti, az üggyel a bíróság rendelkezik. [18] A vádlott tárgyalásról távolmaradást kérő nyilatkozata az egész elsőfokú bírósági tárgyalásra vonatkozik, a tájékoztatás azt is tartalmazza, hogy a bíróság a tárgyalást nem csak megtarthatja a vádlott távollétében, de az eljárást be is fejezheti. A vádlott ennek tudomásulvételével választ úgy, hogy a tárgyaláson nem kíván jelen lenni; függetlenül a tárgyalás eseményeitől, történéseitől, azok eredményétől és kimenetelétől. A távolmaradó vádlott jogainak és érdekeinek védelméről a kötelező védelmet ellátó védő gondoskodik. [19] A vádlottnak a bíróság tájékoztatására tett távolmaradást bejelentő nyilatkozatának elfogadása vagy el nem fogadása tárgyában nem kell alakszerű határozatot hozni. [20] A jelen ügyben az elsőfokú bíróság a korábbi Be. 287. §
(3)bekezdése alapján, az eljáró tanács összetételében történt változásra tekintettel,
- április
- napján a tárgyalást elölről kezdte (25.B.2588/2014/
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal). Következésképpen a tárgyaláson ezt megelőzően megvalósult esetleges eljárási szabálysértéseknek, az eljárási szabályoknak megfelelő, megismételt tárgyalásra tekintettel már nincs jelentősége, azokat az ismétléssel a bíróság kiküszöbölte. [21] Megjegyzi a Kúria, hogy a felülvizsgálati indítványok jelentős részben más terheltek vonatkozásában hivatkoztak eljárási szabálysértésekre, azonban a felülvizsgálat alanyra koncentrált eljárás, ekként a Kúria kizárólag az I. rendű terheltre és az V. rendű terheltre vonatkozóan folytathatta le a felülvizsgálatot. A felülvizsgálati indítványok ezen részükben alaptalanok. [22] A védők által hivatkozott további eljárási szabálysértések felülvizsgálati okot nem képeznek, azok a Be.
- §
(2)bekezdésében nem szerepelnek. [23] Ekként ezen eljárási szabálysértések között a védők által hivatkozott és a korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés III. pont a) pont szerinti indokolási kötelezettség megsértése sem szerepel. Az indokolási kötelezettség megsértése a Be. 609. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti, relatív eljárási szabálysértés, felülvizsgálati okot már nem képez. Nem képeznek felülvizsgálati okot továbbá a nem teljes körű ismertetésre, a nem megfelelő jegyzőkönyvezésre vonatkozó kifogások sem. [24] Emellett a Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [25] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [26] Következésképpen a felülvizsgálati indítványok a tanúkihallgatás mellőzését kifogásoló részükben a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadták, erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az törvényben kizárt. [27] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványoknak nem adott helyt, és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt és az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [28] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [29] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- június
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző