Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.93/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
- évi július hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A vesztegetés vétsége miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Zala Megyei Bíróság
- június hó
- napján kihirdetett B.5/2007/
- számú ítéletét megváltoztatja, a 2 rb. vesztegetés vétségét 2 rb. A Btk.254.§ /1/-/2/ bekezdés szerinti vesztegetés bűntettének minősíti. Ezért az első fokon alkalmazott fő-és mellékbüntetést tekinti kiszabottnak. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 3.600.-/Háromezer-hatszáz/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a vádlott visel. Indokolás: A Zala Megyei Bíróság Zalaegerszegen, 2007.május
- és június
- napokon megtartott tárgyalások alapján hozott,
- június hó
- napján kihirdetett B.5/2007/
- számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. vesztegetés vétségében. Ezért, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 6 hó börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kötelezte az első fokú eljárásban felmerült 12.000.-Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása érdekében. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.213/2007/1-I. számú átiratában és a fellebbezési eljárás nyilvános ülésén jelenlévő ügyész, a fellebbezést fenntartva indítványozta a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását oly módon, hogy a vádlott bűnösségét az ítélőtábla 2 rb. önálló intézkedésre jogosult személy megvesztegetésének büntettében állapítsa meg, a súlyosító körülményeket a korrupciós bűncselekmények elszaporodottságával, a vádlott többszörös visszaesést meghaladó elítéléseivel egészítse ki, egyebekben hagyja azt helyben. A vádhatóság jogi álláspontja szerint a gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozóinak körét a bírói gyakorlat az első fokú bíróság indokolásánál szélesebben értelmezi. Az ügyben eljárt vagyonőrök jogosítványaik alapján önállóan, külső utasítás nélkül a vádlottat személyi szabadságában korlátozhatták, a szabálysértési eljárás lefolytatásához alapul szolgáló jegyzőkönyvet elkészíthették, ebből következően a biztonsági szolgálatnak önálló intézkedésre jogosult dolgozói voltak. A vádlott védője a nyilvános ülésen elhangzott perbeszédében arra hivatkozott, hogy a minősítéssel kapcsolatban a megyei bíróság helyes álláspontot fejtett ki, indokolási kötelezettségét teljesítette, a kiszabott büntetés is törvényes, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A vádlott a nyilvános ülésen felszólalásában bűnösnek érezte magát, csatlakozott védőjéhez, személyi körülményiben történt változásokról előadta, hogy az ítélethozatal után gyermeke született, ez év június 25-én a Budapesti XX., XXI. és XIII. Kerületi Bíróság kábítószer fogyasztás miatt, három hónap szabadságvesztésre jogerősen elítélte. A minősítés változtatásra irányuló ügyészi fellebbezés és a fellebbviteli főügyészség indítványa alapos. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések alapján a Be. 348.§ /1/ bekezdés szerint a megelőző bírósági eljárással együtt teljes körűen bírálta felül a megyei bíróság ítéletét. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság a büntető eljárási szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást. Az ügy eldöntése szempontjából jelentős bizonyítékokat feltárta és megvizsgálta, azokat egyenként és összességében értékelte. Megindokolta, hogy miért vetette el azt a vádlotti védekezést, amely a biztonsági őröknek felajánlott pénz indítékának elfogadtatására terjedt ki. A vádlott a nyomozati szaktól kezdődően fenntartotta azt a védekezését, hogy a nála lévő húsz ezer forintból az eltulajdonított ital árát és a helyszínen bírságot akart kifizetni azért, hogy a feljelentését elkerülje. Az első fokú bíróság a vádlott ténybeli beismerése, a személyi és okirati bizonyítékok értékelésével megalapozottan állapította meg, hogy a vádlott mindkét vagyonőrnek kötelességük megszegéséért ígért húszezer forintot, szándéka az volt, hogy a vagyonőrök megvesztegetésével elkerülje a bolti lopás miatti felelősségre vonást és a vagyonőrök eltekintsenek a szabálysértési feljelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyv kitöltésétől. Az ítélet tényállása a bizonyítékok törvényes értékelésén alapul, ezért az változtatás nélkül a felülbírálat során is irányadó volt. A fellebbezési eljárás nyilvános ülésén elhangzott vádlotti nyilatkozat és a beszerzett büntetés-végrehajtási nyilvántartás adatainak figyelembevételével az ítélőtábla a tényállás személyi részét Be.352.§.
(1)bekezdés a./ pontja alapján annyiban tartotta szükségesnek kiegészíteni, hogy vádlottal szemben a Veszprémi Városi Bíróság 13.B.152/2007/
- számú ítéletében kiszabott 1 év börtönbüntetés a Veszprém Megyei Bíróság 2.Bf.296/2007/
- számú határozatával
- május 7-én emelkedett jogerőre, egyben megszüntetésre került a Szegedi Városi Bíróság 8.Fk.903/1999/
- számú ítéletével kapcsolatos feltételes szabadság kedvezménye. A feltételes szabadságot
- június 31-től
- szeptember
- napjáig töltötte a vádlott, az egy év szabadságvesztés-büntetés megkezdésére szeptember 9-től került sor. Kábítószerrel visszaélés vétsége miatt
- június 25-én a Budapesti XX-XXIXXIII. Kerületi Bíróság 3 hó szabadságvesztésre ítélte. A Szegedi Városi Bíróság 15.B.1451/2002/
- számú összbüntetési ítéletével kiszabott 2 év 5 hó börtönbüntetés kitöltésének dátumát, amely az ítélet kiadmányain tévesen lett feltüntetetve, az ítélőtábla
- január
- dátumra kijavította. Az így kiegészített, hiánytalan, a Be.351.§.
(2)bekezdésben felsorolt megalapozatlansági hibáktól mentes és irányadó tényállásból a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a bűncselekmény alapeseti minősítése azonban változtatásra szorul. Helyesen ismerte fel az első fokú bíróság, hogy a vádlott büntetőjogi felelősségét a két vesztegetéssel érintett személy miatt, kettő rendbeli bűncselekményben kell megállapítani. A bűncselekmények jogi minősítésével kapcsolatban az ítélőtábla osztotta a vádhatóságnak azt az álláspontját, hogy az önálló intézkedésre jogosult személy fogalmának büntetőjogi kategóriáját az adott gazdasági társaság belső felépítésétől függetlenül, mindig a konkrét jogosítványok alapján kell vizsgálni. A jelen ügyben eljárt biztonsági cégben dolgozó vagyonőrök a számukra előírt munkaköri feladatuk és jogszabályi felhatalmazás alapján, a velük kapcsolatba kerülő személyek jogait és érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthettek. A munkáltató cégükkel szerződésben álló áruház sérelmére elkövetett lopás észlelése esetén önállóan, a tetten ért személy személyi szabadságát korlátozhatták, jegyzőkönyv kitöltésével a szabálysértési feljelentéshez okirati bizonyítékot szolgáltattak. A vádbeli alkalommal feladataiknak megfelelően a vádlott mozgását figyelemmel kísérték, távozásakor a lopott itallal feltartóztatták, az áru átadására felszólították, majd az áruház irodájába kísérték, az esetről jegyzőkönyvet állítottak ki. A vádlott lényeges jogát és érdekét befolyásoló intézkedésükben a szervezet felépítésében betöltött alá és fölérendeltségi viszonyuk nem játszott szerepet, főnöküknek a konkrét intézkedésük megtételére nem volt befolyása, feladatuk teljesítésével a szabálysértési eljárás alapját teremtették meg. Kötelességük elmulasztása esetén a vádlott elkerülte volna a lelepleződést és a későbbi szabálysértésért történő felelősségre vonást, az ő mérlegelésüktől függött, hogy jegyzőkönyv kitöltésével megteremtik e a lopás miatti feljelentés lehetőségét. Tévedett ezért az első fokú bíróság, amikor a vádtól eltérően nem az önálló intézkedésre jogosult személyek megvesztegetése miatt, hanem a vesztegetés alapesetében állapította meg a vádlott bűnösségét. A vádlott által elkövetett bűncselekmény a büntető jog szabályainak megfelelően, 2 rb. a Btk.254.§. /1/ bekezdésébe ütköző, a /2/ bekezdés szerint minősülő és büntetendő, önálló intézkedésre jogosult személyekkel szemben elkövetett vesztegetés bűntette. A büntetés kiszabásánál irányadó bűnösségi körülményeket az első fokú bíróság helyesen tárta fel, azok annyiban szorulnak kiegészítésre a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően, hogy további súlyosító körülményként kell a vádlott terhére értékelni a korrupciós jellegű bűncselekmények elszaporodottságát, a többszörös visszaesést megalapozó elítéléseit meghaladó büntetett előéletét. A minősítés megváltoztatása folytán a büntetésnél irányadó büntetési tétel 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetés, amely mellett a kiszabott szabadságvesztés tartama az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, az értékelt bűnösségi körülményekkel arányban áll, a fő és mellékbüntetés megfelel a büntetési céloknak. A bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést változatlanul börtönben kell végrehajtani, amelynek megváltozott jogalapja a Btk. 43.§ a) pontja. Az ítélőtábla a fenti indokok alapján a Be.372.§./1/ bekezdés alapján a megyei bíróság ítéletét a vádlott terhére megállapított bűncselekmény minősítése tekintetében megváltoztatta, az egyéb törvényes rendelkezéseket a Be.371.§.
(1)bekezdés alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Be. 381.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett a fellebbezési eljárásban a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költségről, amelyet a vádlott köteles megfizetni felhívásra, az állam javára. Győr,
- évi július hó
- napján Dr. Kovács Tamás sk.Dr. Miklós Mária sk.Dr. Takácsné r. Helyes Klára sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: A Zala Megyei Bíróság B.5/2007/
- számú ítélete a jelen ítéletben írt változtatással emelkedett jogerőre és mindhárom vádlottal szemben végrehajtható. Győr,
- július hó
- napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó