Bf.21/2020/7 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdésre figyelemmel a

(6)bekezdés c) pontja szerint minősülő bűncselekmény elhárítására idős koránál, fogyatékosságánál korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűntette, 1 rb, a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétsége, 2 rb, a Btk. 194. §

(1)bekezdésébe ütköző személyi szabadság megsértésének bűntette, 1 rb, a Btk. 221.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett magánlaksértés vétsége, 2 rb, a Btk. 339.§

(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétsége, amelyből 1 rb cselekményt folytatólagosan követett el, valamint 1 rb, a Btk. 370.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt. [2] Az Ajkai Járásbíróság

1. február
2. napján kihirdetett 5.B.301/2017/
3. számú ítéletében vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében (Btk.
4. §

(1)és

(3)bekezdés,

(6)bekezdés c) pontja), testi sértés vétségében (Btk. 164. §

(1)és

(2)bekezdés), 2 rb személyi szabadság megsértésének bűntettében (Btk. 194. §

(1)bekezdés), folytatólagosan elkövetett magánlaksértés vétségében (Btk. 221. §

(1)bekezdés), 2 rb garázdaság vétségében, amelyből 1 rb cselekményt folytatólagosan követett el (Btk. 339. §

(1)bekezdés) és lopás vétségében (Btk. 370. §

(1)és

(2)bekezdés). Ezért őt halmazati büntetésül 3 év 9 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyek gyakorlásától eltiltás mellékbüntetésre ítélte és elrendelte az Ajkai Járásbíróság

1. november
2. napján jogerős 15.Bpk.442/2015/
3. számú határozatában testi sértés bűntette miatt kiszabott 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés végrehajtását. [3] A Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság
4. január
5. napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 2.Bf.263/2018/
6. sz. alatti ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy vádlott neve vádlottat a folytatólagosan elkövetett magánlaksértés vétségének (Btk.
7. §

(1)bekezdés) vádja alól felmentette és a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 3 év 6 hónapra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [4] A Veszprém Megyei Főügyészség Bf.343/2019/

1. szám alatt, a Veszprémi Törvényszékre
2. július
3. napján benyújtott perújítási indítványára figyelemmel a Veszprémi Törvényszék 1.Bpi.457/2019/
4. számú,
5. szeptember
6. napján véglegessé vált végzésével perújítást rendelt el, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatása végett áttette az ügyben hatáskörrel rendelkező Veszprémi Törvényszékhez. [5] A Veszprém Megyei Főügyészség - B.566/2019/
7. szám alatt írásban is benyújtott végindítványában az Ajkai Járási Ügyészség B.145/2016/16-I. számú vádiratának perújítással érintett 1/b) pontjában foglalt tényállását a perújítási eljárásban beszerzett igazságügyi orvosszakértői véleményben foglaltak szerint módosította, és a vádlottat A.A. életének és testi épségének sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt 1 rb a Btk. 164.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés szerint minősülő, életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolta. [6] A Veszprémi Törvényszék a vádlott távollétében lefolytatott perújítási eljárás eredményeképpen

1. január
2. napján kihirdetett 10.B.560/2019/
3. számú ítéletében megállapította, hogy a perújítás alapos, ezért az Ajkai Járásbíróság
4. február
5. napján kelt 5.B.301/2017/
6. számú, valamint a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság
7. január
8. napján kelt 2.Bf.263/2018/
9. számú ítéleteit hatályon kívül helyezte és bűnösnek monda ki vádlott neve vádlottat testi sértés bűntettében (Btk.
10. §

(1)bekezdés és

(8)bekezdés I. fordulat), testi sértés vétségében (Btk. 164.§

(1)és

(2)bekezdés), 2 rb személyi szabadság megsértésének bűntettében (Btk. 194. §

(1)bekezdés), 2 rb garázdaság vétségében, amelyből 1 rendbeli cselekményt folytatólagosan követett el (Btk. 339. §

(1)bekezdés) és lopás vétségében (Btk. 370. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a) pont). Ezen bűncselekmények elkövetése miattt a bíróság halmazati büntetésül 5 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, elrendelte az Ajkai Járásbíróság

1. november
2. napján jogerős 15.Bpk.442/2015/
3. számú határozatával testi sértés bűntette miatt kiszabott 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés végrehajtását. Néhai A.A. sértett magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította és kötelezte a vádlottat az eljárás során összesen felmerült 114.708,-Ft bűnügyi költségből 49.598.-Ft megfizetésére, és megállapította, hogy a fennmaradó 65.110,-Ft-ot az állam viseli. A bíróság folytatólagosan elkövetett magánlaksértés vétségének (Btk. 221.§

(1)bekezdés) vádja alól a vádlottat felmentette. [7] A törvényszék ítélete ellen az ügyész vádlott neve vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés enyhe volta miatt, azok súlyosítása céljából, míg a vádlott védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A törvényszék ítélete a felmentő rendelkezés tekintetében jogerőre emelkedett. [8] A Veszprém Megyei Főügyészség B.566/2019/11. szám alatt fellebbezésének írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy a törvényszék megalapozott tényállás alapján okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, azonban vádlott neve vádlottal szemben kiszabott büntetés eltúlzottan enyhe, a szabadságvesztés büntetés időtartama a középmértéket sem éri el. érelmezte, hogy a büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság a súlyosító körülmények között nem értékelte kellő nyomatékkal, hogy a vádlott büntetett előéletű, a vád tárgyává tett cselekmények alapvetően a családon belüli erőszak körében, halmazatban valósultak meg, a bűncselekmények közül a 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettét vádlott neve vádlott ittas állapotban, a rokkant, gyenge erőnlétet mutató, kiszolgáltatott, fekvő helyzetben, védekezésre képtelen állapotban lévő, a bántalmazott sértett 1 sértett védelme érdekében verbálisan fellépő, A.A. sértett sérelmére, bosszúállási szándékkal követte el, az ellene irányuló további tettlegességét sértett 1 sértett beavatkozása akadályozta meg, amely a korábban küzdősporttal is foglalkozó vádlott neve vádlottnál a testi sértés okozásának intenzív szándékára utal. Hivatkozott arra is, hogy a fenti súlyosító körülmények nagy száma és nyomatéka mellett az időmúlás kisebb súllyal vehető figyelembe a büntetés kiszabása során. A súlyosító körülmények nagyobb számára és nyomatékára, a vádlottal szemben a középmértéket - amely a halmazatban álló bűncselekmények miatt kiszabható 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztésre figyelemmel 7 év meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását tartotta a súlyosító-enyhítő körülményekkel arányban állónak, amelyhez kapcsolódóan álláspontja szerint a közügyektől eltiltás mellékbüntetés időtartamát is hosszabb időben szükséges megállapítani. [9] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.58/2020/1-I. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész által a vádlott terhére a kiszabott szabadságvesztés-büntetés és mellékbüntetés súlyosítása végett bejelentett fellebbezést helyes indokainál fogva fenntartotta, míg a vádlott védője által enyhítésért bejelentett fellebbezést alaptalannak tartotta. Rámutatott, hogy a felülbírálat a Be. 583.

(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Be. 590. §

(3)bekezdés alapján korlátozott és a perújítási eljárás során nem történt a Be. 607.§ (

1. l)és 608.§ (
2. l)bekezdéseiben rögzített eljárási szabálysértés. Álláspontja szerint a tényállásból a törvényszék helyes következtetést vont a vádlott bűnösségére, a vádlott terhére rótt bűncselekmények jogi minősítésével is egyetértett. Kiegészítendőnek tartotta a büntetéskiszabási körülményeket, további súlyosító körülményként kérte értékelni a családon belüli erőszakos cselekmények elszaporodottságát, és azt, hogy a vádlott az egyik testi épség ellen irányuló cselekményét nála gyengébb fizikumú nő sérelmére valósította meg. Álláspontja szerint a vádlott előéletéből kitűnően megállapítható, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés sem tartotta vissza újabb bűncselekmények elkövetésétől, ezért vele szemben legalább a középmértéket elérő szabadságvesztés büntetés és ehhez igazodó közügyektől eltiltás szolgálja leginkább a büntetés céljait. Az ítélet többi rendelkezését törvényesnek tartotta. A Veszprémi Törvényszék ítéletének a megváltoztatását indítványozta akként, hogy az ítélőtábla a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást súlyosbítsa, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét - a büntetéskiszabási tényezők kiegészítését követően hagyja helyben. [10] A másodfokú bíróság a bejelentett fellebbezést a Be. 598. §

(2)bekezdésének első és harmadik fordulata alapján tanácsülésen bírálta el. [11] A bejelentett fellebbezések tartalmára és Be.580. §

(2)bekezdésében rögzített felülbírálati korlátra figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 590. §

(3)és

(7)bekezdései szerint járt el, melynek eredményeképpen sem az ügyészi súlyosításra, sem a védelmi enyhítése irányuló fellebbezéseket nem találta alaposnak, alapos viszont a fellebbviteli főügyészségnek a súlyosító körülmények kiegészítésére tett indítványa. [12] A korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányt, az elsőfokú bírósági eljárást, az abszolút és relatív hatályon kívül helyezési okokat. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. Ugyanakkor - a fellebbezés terjedelme és a Be. 580. §

(2)bekezdésében írt korlátaira tekintettel nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra, bűnösség és minősítés körében tett döntésre alapította. [13] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan Be. 607.§

(1)bekezdésben és a Be. 608. §

(1)bekezdésben rögzített eljárási hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna és mely a felülbírálatot gátolta volna. [14] A tényállással kapcsolatban a fellebbviteli eljárásban a korlátozott felülbírálat miatt érinthetetlen tényállás kismértékű hiányosságait - mely vádlott neve vádlott előéleti adataiban az egyes elkövetési idők rögzítésének hiányosságában jelentkezett - a felülbírálat korlátozott terjedelme miatt a másodfokú eljárásban nem volt lehetőség pótolni. Szükséges és törvényes ugyanakkor a tényállásban rögzített elírás javítása, amely vonatkozásában az ítélőtábla rögzíti, hogy az ítélet 6. oldalának 27. pontjában írt bekezdésben a tényleges gyógytartam helyesen: 4-6 hét, az orvosszakértői vélemény alapján. [15] A Be. 591.§

(2)bekezdés a) pontja szerint, a másodfokú bíróság számára irányadó tényállás alapján helytállónak ítélte az ítélőtábla a bűnösségre vont következtetést, olyan eltérő jogi álláspontot nem foglalt el, és olyan körülmény sem merült időközben fel, amelyre tekintettel az adott tényállás alapján is a vádlott felmentéséről vagy vele szemben az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkezni. [16] A cselekmények jogi minősítései megfelelnek a tényállásnak, a büntető anyagi jogi szabályoknak, a cselekmények megnevezése is helyes. [17] A büntetés kiszabása során a törvényszék túlnyomórészt teljes körűen feltárta és számba vette a terhelt javára és terhére értékelhető körülményeket. A súlyosító körülmények sorát ki kell azonban egészíteni a családon belüli erőszakos cselekmények elszaporodottságával, azzal, hogy a vádlott az egyik testi épség ellen irányuló cselekményét nála gyengébb fizikumú nő sérelmére valósította meg, továbbá azzal, hogy a felesége sérelmére elkövetett cselekményért felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre és egy vagyon elleni cselekmény miatt közérdekű munkára történő elítélésre sem tartotta vissza újabb bűncselekmények elkövetésétől ugyancsak a felesége sérelmére. [18] A bíróságnak jelen ügyben egy súlyos élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény mellett több kisebb súlyú, de főleg a vádlott erőszakos viselkedésével összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt a törvényben meghatározott keretek között - figyelemmel a büntetési tételkeret irányadó középmértékére is - olyan büntetést kiszabnia, mely a szem előtt tartja a büntetés célját, igazodik a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez és az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. [19] A terhelt terhére rótt bűncselekmények közül 1 rb 2 évtől 8 évig, 3 rb 3 évig terjedő szabadságvesztéssel míg 3 rb 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. Ezek a kiszabható büntetés törvényben meghatározott keretei, melyet felfelé a halmazati szabályok, lefelé a büntetés enyhítésének rendelkezései tágítanak ki és figyelemmel kell lenni az irányadó középmértékre is. [20] A bűncselekmény konkrét tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez és az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez igazodó büntetés figyelemmel van a konkrét bűncselekményeknek a cselekmények következményeitől nagy mértékben függő társadalomra veszélyességeinek fokára, az elkövető előéletében rejlő társadalomra veszélyessége mértékére; de azt a bűnösség fokával összefüggésben a bűncselekmény indítéka és célja is befolyásolhatják. Azaz a büntetés kiszabásakor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a tettarányosság, fokozatosság, és kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, illetve a konkrét cselekmény tárgyi súlyára. [21] Az ítélőtábla megállapította, hogy noha a törvényszék a súlyosító körülmények közül - fent írtak szerint - nem hívott fel valamennyi körülményt, azonban összességében vizsgálva a kiszabott büntetést, különös figyelemmel vádlott neve vádlott büntetett előéletére és arra, hogy a jelen felülbírálattal érintett bűncselekményeket a felesége sérelmére korábban elkövetett erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés próbaideje alatt követte el - ami kellő visszatartó erővel nem bírt, - a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által a középmértéktől lefelé eltérően meghatározott szabadságvesztés büntetést a vádlott által elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyával és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességgel arányban állónak találta az eltelt időmúlás miatt is, ezért sem annak súlyosítására, sem pedig enyhítésére okot nem látott. A fellebbezések ezért e körben eredményre nem vezethettek. [22] Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság azon érvelésével, hogy a középmértéknél alacsonyabb tartamban kell megállapítani a szabadságvesztés tartamát, az ítélőtábla egyetértett, ahogy azzal is, hogy elégséges a közügyektől eltiltás elsőfokú bíróság által megállapított tartama. Az 5 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés - mely másfél évvel kevesebb a középmértéknél, azonban három és fél évvel haladja meg a kiszabható törvényi minimumot arányos és szükséges büntetés, mely alkalmas a büntetési célok megvalósítására. [23] A másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során, a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is és megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései a bűnügyi költségről hozott rendelkezést leszámítva törvényesek. [24] Az elsőfokú bíróság a bűnügyi költség viseléséről akként rendelkezett, hogy az eljárás során felmerült összesen 114.708,-Ft bűnügyi költségből 49.598.-Ft megfizetésére kötelezte a vádlottat és megállapította, hogy a fennmaradó 65.110,- Ft-ot az állam viseli. Ezt azzal indokolta, hogy a bíróság a bűnösség megállapítása folytán, a Be. 574.§

(1)bekezdése alapján kötelezte vádlottat a felmerült bűnügyi költség egy részének a megfizetésére, kivéve azon összeget, amely eleve nem képezte vád tárgyát (a B.B. igazságügyi szakértői vizsgálatával kapcsolatban felmerült 7.858,- Ft), és szintén nem a vádlott, hanem az állam viseli a Be. 632.§

(4)bekezdésében foglaltak alapján a megismételt eljárásban keletkezett bűnügyi költséget (amely a perújítási nyomozás során kirendelt igazságügyi orvosszakértői díjából, valamint a kirendelt védői díjból áll). [25] A Be. a Tizenkilencedik, Rendkívüli jogorvoslatok című részének LXXXIX. fejezetében szabályozott perújításról szóló részében akként rendelkezik, hogy amennyiben a bíróság a Be. 637. §

(1)bekezdésében írt perújítási ok létét megállapítja, a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítás elrendeléséről dönt. Nem jelent e döntés állásfoglalást a jogerős határozat megváltoztatásának szükségességét illetően, pusztán annak lehetőségét teremti meg, hogy a jogerősen elbírált büntetőjogi főkérdések tekintetében az eljárás megismétlésére kerüljön sor, ha a bíróság a perújítást elrendeli, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatása végett megküldi az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak, illetőleg a megismételt eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át. Nem kerül sor tehát az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésére, vagy az ahhoz kötődő jogerőhatás feloldására. A perújítás elrendelését követően megkezdődik a perújítási eljárás második szakasza, a perújítási eljárás lefolytatása. Ennek során a Be. Tizenegyedik, Tizenharmadik és Tizennegyedik Rész rendelkezéseit a perújítás jellegéből folyó eltérésekkel kell alkalmazni. Így a bűnügyi költségről viseléséről szóló rendelkezések is ekként alkalmazandóak. [26] Az elsőfokú bíróság a perújítási eljárásban felmerült bűnügyi költségről hozott rendelkezése során a Be. Tizennyolcadik, A megismételt eljárás című részéről szóló rendelkezései közül a 632.§

(4)bekezdésében írt azon szabály alapján mentesítette a vádlottat a perújítási nyomozás során kirendelt igazságügyi orvosszakértői díjából, valamint a kirendelt védői díjból álló bűnügyi költség viselése alól, mely szerint a vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. A Be. 632. §

(1)bekezdése rendelkezése szerint a Be. Tizennyolcadik, A megismételt eljárásról szóló rendelkezései azonban arra az esetre vonatkoznak, ha a bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése esetén kell az eljárást megismételni. A Be. 632. §

(4)bekezdését - mely törvényszöveg megegyezik a korábban hatályban volt büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 403. §

(5)bekezdésében írt szabályozás szövegével a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló

1. évi LXXXI. törvény A büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény módosításáról szóló részének
3. §-a iktatta be
4. január
5. napjától kezdődő hatállyal a Be-be. A megismételt eljárásban eltérő szabályok érvényesülésének oka a bűnügyi költség viselésében - korábban hatályos és most hatályos eljárási törvényben is - az, hogy ha olyan ismételt bűnügyi költség merült fel, amelynek oka, hogy az eljárást hatályon kívül helyezést követően meg kellett ismételni, ennek megfizetésére a vádlott nem kötelezhető, ezeket a költségeket az államnak kell viselnie. A Be.
6. §

(4)bekezdéséhez fűzött indokolás szerint a törvényi szabályozását előidéző 20/2019. (VI. 26.) AB határozatban (a továbbiakban: AB határozat) az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a büntetőeljárások megismétlésének az oka valamennyi esetben a törvényi előírások megsértése. Kifejtette, hogy a törvényi előírások betartását a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak, bíróságoknak kell felügyelni, ilyen módon szabályszegés kizárólag valamely hatóság mulasztásának vagy hibájának lehet az eredménye. Márpedig a hatóságok, bíróságok mulasztásának vagy a hatóságok, bíróságok által elkövetett hibáinak a következményeit, vagyis az eljárás megismétlését az Alaptörvény B) cikk

(1)bekezdéséből fakadó követelmények értelmében nem lehet a terheltre róni. Minderre tekintettel egészítette ki a 2019. évi LXXXI. törvény a Be. 632. §-át egy új

(4)bekezdéssel, amely szerint a vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére, kivéve, ha az az ő mulasztása folytán merült fel. A szabályozás, figyelemmel az AB határozatra, kizárólag a hatályon kívül helyezést követően megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselését rendezi, nem terjed ki az alapeljárásban, valamint - a Be. kodifikációs szerkezetéből is eredően - a perújítási eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. A perújítási eljárást ugyanis nem az Alkotmánybíróság által hivatkozott, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási hiba alapozza meg, hanem az időközben felmerült új bizonyíték. [27] Jelen eljárásban a perújítást elrendelő törvényszék az alapügyben fel nem merült tényre vonatkozóan olyan új bizonyítéknak találta a perújítási nyomozásban beszerzett orvosszakértői véleményt, amely valószínűvé tette, hogy a terhelttel szemben súlyosabb büntetést kell kiszabni, ezért rendelte el a perújítást. A vádlott bűnösségét a perújítás eredményeképp a törvényszék a súlyosabb bűncselekményben meg is állapította és súlyosabb büntetést is szabott ki vele szemben A perújítás szabályainak és lefolytatásának, valamint a bűnügyi költség viselésére vonatkozó Be. 574576. §-ában rögzített általános és 632. §

(4)bekezdésében rögzített különös szabályát meghatározó törvényhelyek helyes értelmezéséből adódik, hogy vádlott neve vádlott köteles megfizetni azt a költséget is (

1. 252 Ft-ot), amely a perújítási eljárásban merült fel, és az orvosszakértői vélemény díjából, valamint a kötelező védelem kapcsán jelentkező díjakból adódik össze. Ugyanakkor az elsőfokú bírósággal egyetértett az ítélőtábla abban, hogy a Be.
2. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad a B.B. igazságügyi szakértői vizsgálatával kapcsolatban felmerült 7.858,- Ft, mivel ez a költség nem a vád tárgyát képező cselekményhez kapcsolódott. Ezért az ítélőtábla megállapította, hogy az eljárás során felmerült összesen 114.708.-Ft bűnügyi költségből vádlott neve vádlott 106.850.-Ft-ot köteles megfizetni, míg a fennmaradó 7.858.-Ft bűnügyi költséget az állam viseli. [28] Az ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesek, a jogi indokolás egyekben helyes. [29] A fentiekben kifejtettek alapján a Győri Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék 10.B.560/2019/9. számú ítéletét - a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés tekintetében részben megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. őr,

1. április
2. Dr. Széplaki László sk. Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. Dr. Csák Csilla sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró Záradék: A Győri Ítélőtábla ezen ítélete és az abban foglalt változtatással a Veszprémi Törvényszék 10.B.560/2019/
3. számú ítélete a mai napon jogerős. Győr,
4. április
5. . Széplaki László sk. a tanács elnöke