Kfv.I.35.236/2007/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Oblat Péter ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Szabó Szilvia jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ell

alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta

alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.34.623/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak felhívásra 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

első fokú adóhatóság

1999-2003 évekre lefolytatott valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő ellenőrzés eredményeként hozott határozatában kötelezte a felperest összesen 44.066.000 Ft adókülönbözet, 21.342.000 Ft adóbírság, 23.265.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

adóhatóság

adókülönbözetet általános forgalmi adó (továbbiakban áfa) és társasági adó (továbbiakban ta.) adónemekben 2000-2002 évekre vonatkozóan írta elő a felperes terhére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 8429894525 számú határozatában

első fokú határozatot helybenhagyta.

alperes

t állapította meg, hogy a számlák -több esetben - nem a felperes gazdasági tevékenységének folytatása érdekében merültek fel, ezért ezeket nem fogadta el, és a felperes adózás előtti eredményét a bevalláshoz képest magasabb összegben mutatta ki, ennek jogkövetkezményeként ta. adókülönbözetet írt elő.

alperes ezekkel a számlákkal kapcsolatban csökkentette a felperes levonható áfáját is, arra alapítottan, hogy a számlák nettó költségértéke nem valós költség, a számlák hiteltelenek, a felperes eljárása nem felelt meg a 1992. évi LXXIV. törvény 32. §

alperes rögzítette, hogy a revízió és

adóigazgatási eljárás megfelelt

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)

államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.) rendelkezéseinek. A felperes keresetében

adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte

ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges, bírósági eljárásban nem orvosolható eljárási jogszabálysértésekre alapítottan. A felperes

zal érvelt, hogy

adóhatóság eljárása nem felelt meg

Art. 92. §

eljárási szabálytalanságok és a tényállás felderítetlensége miatt a határozatok tényállása iratellenes, okszerűtlen, indokolás nélküli következtetéseket tartalmaz,

érdemi döntés jogilag megalapozatlan. A Kft-vel kapcsolatos számlák tekintetében új eljárás elrendelésére nem kerülhet sor, mert ezzel

adóhatóság megkerülhetné

Art. határidőkre vonatkozó kogens rendelkezéseit.

első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt: A felperes által vitatott körben

adóhatósági határozatok nem jogszabálysértők.

alperes a tényállást a szükséges körben tisztázta, a bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékokat egyenként és összefüggésében is megfelelően értékelte, okszerűen jutott a határozatába foglalt megállapításokra.

adóhatóság

ellenőrzésre nyitva álló határidőt nem lépte túl, a kiegészítő jegyzőkönyv felvételére is jogszerűen került sor.

alperes bizonyította, hogy a perrel érintett számlákba foglalt gazdasági esemény a számlák szerinti felek között ténylegesen nem mehetett végbe.

alperes a bizonyítékok értékelésénél nemcsak a Kft. nyilatkozatát vette figyelembe, hanem egyéb bizonyítékokat is vizsgált és értékelt, helyesen.

a tény, hogy a Kft. a felperes részére - a peres eljárás ideje alatt - a korábbi nyilatkozatától eltérő nyilatkozatot tett, nem ad alapot a határozatok hatályon kívül helyezésére.

eltérő nyilatkozatokra vonatkozóan a Kft. és a felperes indokot nem adott, és e körben a felperes bizonyítást sem ajánlott fel. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, és

első fokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. A felperes

zal érvelt, hogy

alperes eljárása nem felelt meg a Ket. 4. §

Art. 92. §

első fokú bíróságé pedig a Pp. 221. §

alperes és

első fokú bíróság tévesen nem különítette el

ellenőrzési és a hatósági eljárást,

első fokú határozathozatali eljárás meghosszabbítása téves jogszabályi hivatkozáson alapul, sérti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jogát. A Kft. nyilatkozatára, mint eljárási cselekményre

ellenőrzés lezárása után került sor, ezért ez „semmis".

első fokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, amikor a Kft. általa vitatott nyilatkozatán kívül egyéb eljárási cselekményeket is megvizsgált és értékelt.

adóhatóság a tényállást

ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül nem tudta tisztázni, a kiegészítő jegyzőkönyv felvételére is jogszabálysértően került sor.

alperes ezért olyan ügy érdemi eldöntésére is kiható súlyos eljárási jogszabálysértéseket követett el, amelyek miatt

első fokú bíróságnak a felperesre kedvező döntést kellett volna hoznia.

alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §

iratok alapján a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a következő tényállást állapítja meg:

ellenőrzés 2005. március 8-án a megbízólevél átvételével indult meg.

adóhatóság két alkalommal hívta fel nyilatkozattételre a Kft-t, a másodízben, 2005. szeptember 29-én, tehát még

ellenőrzési határidőn belül. A Kft. 2005. október 5-én -

ellenőrzés lezárása után - válaszolt

adóhatósági megkeresésre, és e nyilatkozat mindössze egy alvállalkozó munkaterületre történő belépését támasztotta alá. A felperes által perben csatolt okiratban a Kft - korábbi nyilatkozataitól eltérően - kijelentette, hogy beléptető rendszere csak magánszemélyeket tud regisztrálni. A felperes

ellenőrzési jegyzőkönyvet

1. október 4-én vette át, és arra -
2. október 14-i keltezéssel - október 18-i érkezéssel nyújtotta be észrevételét.

első fokú adóhatóság 2005. október 6-án kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy a tényállás tisztázása érdekében kiegészítő vizsgálat lefolytatására kerül sor.

első fokú adóhatóság felettes szerve a kiegészítő ellenőrzés lefolytatásának határidejét -

Art. 104. §

erre fordított időt, amit

ellenőrzési jegyzőkönyvvel egyezően 43 napban jelölt meg.

első fokú adóhatóság a kiegészítő jegyzőkönyvet - a

1. november 17-én kelt kísérőlevéllel együtt - észrevételezés céljából megküldendő postázandó iratként kezelte. A kiegészítő jegyzőkönyv a felperes részére szabályszerűen,
2. december
3. napján került kézbesítésre.

első fokú hatóság vezetője

Áe. 15. §

érdemi határozat meghozatalára nyitva álló határidőt 30 nappal meghosszabbította.

első fokú adóhatóság határozatát 2006. március 3-án hozta meg,

alperesi határozat kelte pedig

1. augusztus
2. A Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja -

irányadó tényállásra és a felülvizsgálati kérelemre figyelemmel - a következő:

Art. 104. §

ellenőrzés a jegyzőkönyv, illetve a kiegészítő jegyzőkönyv átadásával fejeződik be, amennyiben a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell,

ellenőrzés a postára adás napjával zárul. A perbeli esetben a kiegészítő vizsgálat meghosszabbított határideje

1. november 17-én járt le, a kiegészítő jegyzőkönyv postára adásának dátuma pedig
2. november
3. volt. A vizsgálatra fordított idő megjelöléssel kapcsolatos felperesi érvelés nem alkalmas határidő túllépés igazolására.

első fokú bíróság iratszerűen és helyesen állapította meg, hogy 2005. november 18-tól 2005. november 22-ig

adóhatóság ténylegesen már nem ellenőrzött.

adóhatóságnak ugyanis eljárási cselekményre már nem volt lehetősége, hiszen a kiegészítő jegyzőkönyv 2005. november 18-ától postázásra várt,

iratok sem tartalmaznak eljárási cselekményre utaló adatot, és ebbe

idő intervallumba eső konkrét eljárási cselekményt a felperes maga sem jelölt meg. A perbeli esetben

ellenőrzés

Art. 87. §

Art. 105

. §-a értelmében ilyen esetben

adóhatóságnak

ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot kell hoznia. Egyéb esetben a hatósági eljárást csak akkor lehet megindítani, ha

adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő, vagy jogkövetkezményt állapít meg.

ellenőrzés és a hatósági eljárás nem

onos jogintézmény, bár ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor kerülhet. Ennél fogva

adóhatóság akkor sem sértett volna eljárási szabályt, ha a Kft. nyilatkozatát nem kiegészítő jegyzőkönyvben, hanem a hatósági eljárás keretében értékeli (Art. 104. §

Áe.

1. november 1-től hatálytalan (Ket.
2. §

az 2005. december 5-ével indult meg, erre nézve - amennyiben

Art. rendelkezései ezt lehetővé teszik - a Ket. szabályai

irányadók.

Art. 128. §

adóhatóságnak 60 nap állt rendelkezésére a határozathozatalra, érdemi döntését

1. március
2. napjáig kellett meghoznia. Önmagában

a tény, hogy a hatóság a határidő hosszabbításnál, és határozatában nem a Ket., hanem

Áe. szabályaira utalt, nem ad alapot

ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges, bírósági eljárásban nem orvosolható jogszabálysértés megállapítására.

Áe. és a Ket. szabályai ugyanis a felperes által vitatott körben teljes körűen

onosak, és a ta., valamint áfa adókülönbözet megállapíthatóságára, alapjára és összegszerűségére

eljárásjogi jogszabályi rendelkezések adott esetben pontatlan megjelölése egyáltalán nem hat ki.

Art. 104. §

ellenőrzést legfeljebb

észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha

adózó észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a nyitva álló határidőt a felettes szerv legfeljebb 15 nappal hosszabbíthatja meg. A perbeli esetben

adóhatóság így járt el. Megjegyzi e körben a Legfelsőbb Bíróság, hogy

Art. 104. §

esetben teszi lehetővé

ellenőrzés folytatását, ha

t

adózó észrevételei indokolják, hanem akkor is, ha a határozat meghozatalához szükséges a tényállás tisztázása. Nem volt tehát jogszabályi akadálya annak, hogy

ellenőrzési határidő letelte után beérkezett Kft. nyilatkozatot

adóhatóság ne hatósági eljárásban, hanem kiegészítő jegyzőkönyvben vizsgálja és értékelje. Ez egyébként a felperes számára előnyösebb volt tekintettel arra, hogy így a nyilatkozattal kapcsolatos adóhatósági álláspontról már a kiegészítő jegyzőkönyvből tudomást szerezhetett, és a kiegészítő jegyzőkönyv észrevételezési joga. kapcsán ismételten megnyílt

A felperes érvelésével szemben

Art. 92., 97., 104., 105., 121.

és 128. §-ai

ellenőrzésre, a határozathozatalra, a határidőkre vonatkozó rendelkezések esetleges megsértéséhez nem fűznek olyan jogkövetkezményt, amely kizárná

adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettségének teljesítését, döntéshozatali, határozathozatali jogát. A felperes hivatkozásával ellentétben

e körben elkövetett esetleges, illetve tényleges eljárási jogszabálysértés nem teszi „semmissé"

ellenőrzést,

ennek során beszerzett bizonyítékot vagy a hatósági eljárást, ilyen rendelkezést

Art. nem tartalmaz.

első fokú bíróság nem terjeszkedett túl a felperes kereseti kérelmén. A felperes ugyanis hivatkozott a tényállás tisztázatlan voltára, ezért

első fokú bíróság indokolási kötelezettségének tett eleget akkor, amikor utalt arra, hogy

alperes érdemi döntését nem csak a Kft. nyilatkozatára alapította, és, hogy

alperes bizonyította, hogy a felperes által befogadott számlák szerinti gazdasági esemény a számla szerinti felek között nem mehetett végbe. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság

t állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275. §

1. évi XCIII. törvény
2. §