Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.075/2008/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a dr. Obrenovity Olga ügyvéd által képviselt felperesnek a Kovács Andrea Zsuzsanna Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Kovács Andrea Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt "A" Kft. alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 22.G.40.080/2007/
- sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 8 napon belül az iratoknál - a leletezés terhe mellett - rójon le további 3.000,- (Háromezer) Ft fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A cégnyilvántartásba a Cg.... cégjegyzékszám alatt bejegyzett - 60.000.000,-Ft törzstőkéjű "A" Kft. tagja a felperes (5.320.000,-Ft törzsbetéttel), "B" (5.300.000,-Ft törzsbetéttel), "C" (15.200.000,-Ft törzsbetéttel), "D" (18.030.000,-Ft törzsbetéttel) és "E" (16.150.000,Ft törzsbetéttel). Az alperes társasági szerződése a szavazati jog mértékét úgy határozza meg, hogy a felperes 11, "B" 10, "C" 25, "D" 31 és "E" 23 szavazattal rendelkezik. A társaság ügyvezetője - önálló képviseleti joggal - felperes és "D", az ügyvezetők személyét tartalmazza a társasági szerződés
- pontja. A felperes ügyvezetőként a társaság taggyűlését
- május
- napjára hívta össze, a meghívóban a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés időpontját
- június
- napjában megjelölve. A határozatképtelenség miatt megismételt,
- június
- napján megtartott taggyűlésen a felperes, "B", valamint "D" tag személyesen, míg "C" és "E" tagok meghatalmazottjuk útján volt jelen. A taggyűlésen - más határozatok mellett - a tagok az 1/
- (06.08.) határozattal - egyhangú szavazattal - módosították a társaság létesítő okiratát a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.III.) szabályainak megfelelően, elfogadva és aláírva az egységes szerkezetű társasági szerződést. A taggyűlés a 10/
- (06.08.) határozattal - 79 %-os szavazattöbbséggel, a felperes és "B" tag nemleges szavazatával - felperes ügyvezetőt a tisztségéből visszahívta. A társaság - meghatalmazott jogi képviselője útján -
- június
- napján terjesztett elő változásbejegyzési kérelmet, a felperes ügyvezetői tisztsége cégjegyzékből törlését, valamint a létesítő okirat módosítása keltének bejegyzését kérve. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a
- június
- napján kelt Cg. .... sorszám alatti végzésével más mellett - a cégjegyzék
- rovatából felperes vezető tisztségviselőt törölte. A felperes a
- július
- napján érkezett keresetében a cégbíróság fenti változásbejegyző végzése hatályon kívül helyezését kérte, hivatkozva a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.II.)
- §.
(1)bekezdésére, 66. §.
(3)bekezdésére; a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.III.)
- §.
(1)bekezdésére, 45. §.
(1)bekezdésére,
- §-ára, illetve a Ptk.
- §.
(2)bekezdésére. A változásbejegyző végzés jogszabálysértő voltának okaként előadta, hogy a társaság tagjai, valamint más személyek
- január
- napján „társulási" szerződést kötöttek, melynek
- pontja szerint a létrehozott "F" Kft-nek két ügyvezetővel kell rendelkezni, egy az osztrák tagok által javasolt ügyvezetővel, illetve egy a magyar tagok által javasolt ügyvezetővel, aki a munkáltatói jogokat is gyakorolja a társaságnál. Az alperes 10/
- (06.08.) taggyűlési határozata a társulási szerződés ezen rendelkezését sértette, a taggyűlési határozat meghozatala előtt pedig a társaság tagjai nem konzultáltak, hogy a visszahívást követően ki lesz az új magyar tagok által jelölt ügyvezető
(1). Azzal is érvelt, hogy a cégiratok között több olyan taggyűlési határozat is található, amely a magyarországi lakóhelyű tagok előtt ismeretlen, tartalmuk ellentmond a társasági érdekeknek, az ausztriai lakóhelyű tagok által benyújtott változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló határozatok nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköznek (Ptk. 200. §.
(2)bekezdés), ezért semmisek
(2). Rámutatott, hogy a társaság és a felperes között
- július
- napján az ügyvezetői tevékenység ellátására megbízási szerződés jött létre, abban a rendes felmondás esetére 30 napos felmondási időt kikötve. A felperest az ügyvezetői tisztségből visszahívó határozat azonban a megbízási szerződésre és az abban meghatározott felmondási időre nem volt figyelemmel és nem határozta meg a megbízási jogviszony megszűnésének időpontját
(3). Értékelése szerint az alperes társasági szerződése csak egyhangú tagi határozattal módosítható, valamint figyelemmel a Gt.III.
- §-ára - a tisztségéből visszahívó határozatot is csak egyhangúan lehetett volna meghozni. Kifogásolta azt is, hogy a
- június 8-i taggyűlésen módosított és egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésben nem szerepel, hogy ügyvezetői tisztsége megszűnt
(4). Jogszabálysértőnek tekintette a változásbejegyző végzést azért is, mert a cégbíróságra a
- június
- napján megtartott taggyűlés határozatai alapján két változásbejegyzési kérelem is érkezett, azonban azok közül a cégbíróság csak az egyik alapján hozta meg a határozatát
(5). Kifogásolta az alperes taggyűlése határozatainak számozását is, mivel a
- évben az alperes több alkalommal hozott már
- sorszám alatt határozatot
(6). Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozta. Az alperes vitatta a felperes valamennyi tényállítását és kérelmét; kiemelte, hogy a társulási szerződésben foglaltaknak a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben nincs relevanciája, míg az ügyvezetői megbízási szerződés az ügyvezető visszahívásával a megbízási szerződés felmondása nélkül megszűnt. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest az alperes javára perköltség fizetésére. Határozata indokolásában elsődlegesen azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes keresetében - döntően arra hivatkozott, hogy az alperes a 10/2007. (06.08.) taggyűlési határozatát törvénysértően hozta meg, erre figyelemmel viszont nem változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti pernek, hanem Gt.III. 45. §-a alapján társasági határozat felülvizsgálata iránti per indításának van helye, ugyanis a Ctv.II. 65. §.
(3)bekezdése alapján jelen perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Ugyanakkor a felperes a 10/
- (06.08.) taggyűlési határozattal szemben társasági határozat felülvizsgálata iránti keresetet is előterjesztett, melyet az elsőfokú bíróság - választott- bírósági kikötésre figyelemmel - idézés kibocsátása nélkül utasította el. Ettől függetlenül határozata indokolásában a felperes valamennyi, a keresetében felhozott kifogását megvizsgálta és azokat alaptalannak találta. Rámutatott, hogy az ügyvezető visszahívásához nem szükséges a társasági szerződés módosítása, mivel a Gt.III.
- §.
(2)bekezdése szerint az ügyvezető bármikor indokolás nélkül visszahívható. Abban az esetben pedig, amennyiben a társaság ügyvezetőinek száma a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökken, a Gt.III. 151. §-ában meghatározott eljárásnak van helye. Szintén a Gt.III. 24. §.
(2)bekezdésébe foglalt rendelkezés miatt az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes ügyvezetői tisztségnek ellátására az alperessel megbízási szerződést is kötött. A társulási szerződés tartalmát az elsőfokú bíróság azért nem tartotta relevánsnak, mert annak szabályait a
- június
- napján módosított társasági szerződés nem tartalmazta. Az eljárása során beszerzett cégiratok alapján megállapította, hogy a cégbíróság a
- június
- napján elhatározott változásokon alapuló -
- június
- napján és
- június
- napján - előterjesztett változásbejegyzési kérelmeket Cg. ... szám alatti végzésével egyesítette, majd ezt követően hozta meg a keresettel támadott Cg. ... szám alatti változásbejegyző végzését. A taggyűlési határozatok sorszámozása tekintetében kifejtette, hogy sem a Gt.III., sem az alperes társasági szerződése nem tartalmaz arra rendelkezést, hogy a társasági határozatokat milyen formában kell sorszámozni, ugyanakkor a
- június
- napján megtartott taggyűlésről felvett jegyzőkönyv beazonosíthatóan tartalmazza a taggyűlési határozatok sorszámait. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést az elsőfokú bíróság „végzésének" hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Fellebbezése indokolásában fenntartotta és részletezte a keresetében már kifejtett okokat arra nézve, hogy miért tartja jogszabálysértőnek a cégbíróság Cg.
- szám alatti változásbejegyző végzését. Kiemelte, hogy a felperes visszahívásáról rendelkező taggyűlési határozat meghozatalakor sem az alperes, sem pedig a cégbíróság nem volt figyelemmel az ügyvezetői tevékenység ellátására kötött megbízási szerződésre, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályaira. Változatlanul sérelmezte, hogy az alperes egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésében két ügyvezetőre vonatkozó szabályozás található, viszont a társaságnál jelenleg csak egy ügyvezető lát el tisztséget, mely sérti a cégnyilvántartás „korrektségét és megbízhatóságát." Értékelése szerint a változásbejegyző végzésben foglaltakkal ellentétben nem létezik az alperes létesítő okirata változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövege. Jogi álláspontja szerint a Gt.III.
- §-a alapján az ügyvezető visszahívása kérdésében a tagoknak egyhangúan kellett volna határoznia. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a helytállóan megállapított tényállásból érdemben helyes jogkövetkeztetést levonva utasította el a felperes keresetét. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan hivatkozott a Ctv.II.
- §.
(3)bekezdése szerint a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben - a keresetlevélben, illetve az eljárás során - csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A perbeli esetben benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján a cégbíróság vizsgálatának körét a Ctv.II. 46. §.
(1)bekezdése határozza meg. E szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően, legkésőbb 8 munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-
- §. és 27-
- §.), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-
- számú mellékletben felsorolt, kötelezően illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ebből következően a felperes keresetében felhozott - állított - jogszabálysértések közül az
- pontokban meghatározottakat (a társulási szerződésben, az ügyvezetői megbízási szerződésben foglaltakat, illetve a korábbi taggyűlési határozatok jóerkölcsbe ütközését) a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban semmilyen értelemben nem kellett vizsgálnia. Ezért a felperes ezekre a körülményekre keresetében a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése érdekében eredménnyel nem hivatkozhatott. Ettől függetlenül az ítélőtábla megjegyzi, hogy a felperes keresetlevele mellékleteként benyújtott,
- január
- napján kelt „társulási" szerződés - tartalma alapján - szindikátusi szerződésnek minősül, a szindikátusi szerződés megszegésének pedig társasági jogi konzekvenciái nincsenek; amennyiben a társasági határozat - illetve az az alapján meghozott változásbejegyző végzés - a szindikátusi szerződés rendelkezésébe ütközik arra figyelemmel sem a társasági határozat felülvizsgálata, sem a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése nem kérhető (BDT 2007/1671., (BDT 2007/X/160.)). A felperes keresete második részében ugyan nem a változásbejegyző végzés alapjául szolgáló taggyűlési határozat nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközését (Ptk.
- §.
(2)bekezdés) állította, de a felperes ezen érvelésére indokolt rámutatni, hogy a gazdasági társaság taggyűlési határozatai esetében a Ptk. semmisségre vonatkozó szabályai, az ott meghatározott semmisségi okok nem érvényesülnek, hanem azt kell vizsgálni, hogy azok a Gt. rendelkezéseibe ütköznek-e (BH 2001/182.). Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban a kérdésben, hogy a társaság ügyvezetőjének visszahívhatóságát (Gt.III. 24. §.
(2)bekezdés) nem érinti, hogy - a társasági jogi jogviszony mellett - a tisztség ellátására a társasággal megbízási szerződést kötött, mint ahogy a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő is visszahívható a taggyűlés határozatával (BH 1995/253., BH 1993/203.). Amennyiben az ügyvezető visszahívására vonatkozó társasági határozat nem felel meg a megbízási szerződés felmondására a szerződésben meghatározott szabályoknak, az nem érinti az ügyvezetői tisztség megszűnését, csupán a polgári jogi jogviszonyból eredő kötelezettséget keletkeztethet. (Ptk.
- §.) Ugyanakkor a felperes alaptalanul hivatkozott a megbízási szerződés
- pontjában meghatározott felmondási időre, ugyanis az ügyvezető visszahívása - az alperes helytálló érvelése szerint (EBH 2002/780.) - azonnali hatályú, így a megbízási szerződés nem felmondási idő közbenjöttével szűnik meg. A felperes keresete
- részében alaptalanul hivatkozik arra, hogy a Gt.III.
- §-a alapján ügyvezetői visszahívásához a tagok egyhangú határozatára lett volna szükség. Az ügyvezető visszahívása ugyanis a tagok jogait- és kötelezettségeit nem érinti. Az ügyvezető visszahívására vonatkozó határozathozatalt pedig sem a Gt.III., sem pedig az alperes társasági szerződése nem köti egyhangú szavazáshoz. Úgyszintén nem érinti a 10/
- (06.08.) határozat jogszerűségét, hogy a Gt.III. szabályainak megfelelően módosított, egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés két ügyvezetőről rendelkezik. Részben azért nem, mert a szerződés módosításról döntő 1/
- (06.08.) határozatát a taggyűlés a felperes visszahívását megelőzően hozta meg, részben pedig azért, mert - az elsőfokú bíróság helyes értékelése szerint - az ügyvezetők számának csökkenése esetén a Gt.III.
- §.
(1)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Iratellenesen hivatkozik a felperes fellebbezésében arra, hogy ne létezne az alperes társasági szerződése változásokkal egybefoglalt, hatályos szövege, mivel azt a felperes a
- június
- napján megtartott taggyűlésen maga is elfogadta, az alperes a változásbejegyzési kérelemmel a cégbírósághoz benyújtotta, annak tartalmát pedig a felperes az elsőfokú eljárás során már nem vitatta (
- tjk.
- oldal). A taggyűlési határozatok sorszámozásával kapcsolatban az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel az ítélőtábla egyetért, azokat megismételni nem kívánja. Végül a beszerzett cégiratok alapján az elsőfokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy a cégbíróság a
- június
- napján bekövetkezett változásokon alapuló,
- június
- napján Cg.
- és
- június
- napján Cg.
- szám alatt érkezett változásbejegyzési kérelmeket végzésével egyesítette, melyet az ítélőtábla azzal egészít ki, hogy az alperes ezentúl a Cg.
- szám alatti változásbejegyzési kérelmét vissza is vonta. (Ctv.II.
- §.
(3)bekezdés) Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A §.
(1)bekezdés f.) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és az alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §.
(2)bekezdése alapján hagyta helyben. A fellebbezés ugyan eredményre nem vezetett, azonban az alperesnek a másodfokú eljárásban perköltsége nem merült fel, így arról az ítélőtábla nem határozott. (Pp. 75. §.
(1)bekezdés) A felperes a fellebbezésén - az elsőfokú bíróság téves felhívására - 21.000,-Ft fellebbezési illetéket rótt le, azonban az Itv. 39. §.
(3)bekezdése c.) pontja szerint a meg nem határozható perértékű fellebbezési eljárásban a per tárgyának értéke 400.000,-Ft, amely után a lerovandó fellebbezési illeték 24.000,-Ft.(Itv. 46.§
(1)bekezdés) Így az ítélőtábla - lelet készítésének terhe mellett (Art.
- §.) - a felperest felhívta további 3.000,-Ft fellebbezési illeték lerovására. Győr,
- június
- napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró . Vass Mária sk. bíró