Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.096/2020/
- A Győri Ítélőtábla a felperes neve felperesnek a dr. Vezér Márta ügyvéd által képviselt alperes neve alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Tatbányai Törvényszék
- február
- napján kelt 3.P.20.148/2019/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül -meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja, és az alperest 3.600 (háromezerhatszáz) forint elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelezi. A feljegyzett 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az felperes neve
- november
- napján a egyéb érdekelt Cégbírósága Cg. .... sorszámú cégbejegyző végzésének hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett elő kereseti kérelmet a
- évi V. törvény (Ctv.)
- § -ára,
- §-ára és
- §-ára alapítottan. [2] Az elsőfokú bíróság
- sorszám alatti felhívására az alperes a felhívás szerinti hiányosságokat
- sorszám alatt pótolta,
- sorszám alatt pedig csatolta módosított alapszabályát. A
- február
- napján megtartott perfelvételi tárgyaláson a felperes keresetét pontosította. Az alperes a kereseti kérelem teljesítését nem ellenezte, egyúttal úgy nyilatkozott, „illetékkedvezményre" nem hivatkozik. [3] A törvényszék a perfelvételi szak lezárása után azonnal áttért az érdemi tárgyalásra és
- sorszám alatti ítéletével helyt adott a kereseti kérelemnek, egyúttal kötelezte az alperest az állam javára 36.000 forint illeték megfizetésére. Az ítélet a
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint rövidített indokolást tartalmaz, a feljegyzett illeték viselésével kapcsolatban semmilyen jogszabályi rendelkezést nem hív fel. [4] Az felperes neve fellebbezéssel élt az ítélet ellen arra hivatkozva, hogy a törvényszéknek a feljegyzett illetéket az alperesi elismerésre tekintettel mérsékelnie kellett volna 3.600 forintra. A Főügyészség fellebbezést fenntartotta. [5] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. [6] A fellebbezés az alábbiak szerint alapos: [7] A Pp. 94. §
(2)bekezdés utolsó mondatának utolsó fordulata szerint a felet a mérsékelt illeték kedvezménye meghatározott perbeli események bekövetkezése esetén hivatalból illeti meg. [8] Ezen jogszabályhely a mérsékelt illetéket sajátos kedvezményként definiálja, mivel annak igénybevételét nem a fél személyi körülményeihez vagy az eljárás tárgyához köti, hanem kérelem nélkül, meghatározott perbeli események bekövetkezéséhez. A perbeli magatartás tanúsítása folytán tehát hivatalból illeti meg a felet. [9] Az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja értelmében az illeték a peres eljárás illetékének 10 %-a, ha a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig az alperes a követelést elismeri vagy a követelést teljesíti. [10] Az alperes a kereseti kérelem teljesítést nem ellenezte. Az alperes az Itv. 58. §
(1)bekezdés ac) alpontjában foglalt feltételnek megfelelt, így a mérsékelt illeték kedvezménye őt megilleti. [11] Helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy az elsőfokú bíróság a feljegyzett illeték viselése tárgyában az általános szabályok szerint döntött, és nem volt figyelemmel az Itv. 58. §
(1)bekezdés ac) pontjában írtakra. [12] Az ítélőtábla megállapította, hogy a perbeli esetben az elsőfokú bíróság tévesen tekintett el az eljárási illeték mérséklésére lehetőséget biztosító jogszabályi rendelkezés alkalmazásától. [13] A fentiek miatt az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését az alperes tekintetében a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperest a megállapított illeték 10 százalékában meghatározott összegű eljárási illeték megfizetésére kötelezte. [14] A másodfokú eljárásban a felperes költségfelszámítással nem élt. A feljegyzett illetékkel kapcsolatban a Pp. 364. § és 102.§ (19 bekezdése folytán alkalmazandó Pp.83.§
(1)bekezdése nem értelmezhető. A felperes felperes neve az alperes érdekében, az alperest terhelő illetékfizetési kötelezettség mérséklése iránt terjesztett elő fellebbezést. A másodfokú eljárásban a felek között érdekazonosság állt fenn, a felperesi jogorvoslat eredményessége nem tekinthető alperesi pervesztességnek. Miután pervesztesség hiányában az alperest a feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére nem lehet kötelezni, az a Pp. 102.§
(3)bekezdése alapján - az Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában írtakra is figyelemmel - az állam terhén marad. őr,
- június
- dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke . Szalay Róbert sk. előadó bíró . Szabó Péter sk. bíró