A határozat elvi tartalma: A megtámadott határozatok hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.57/2020/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények Terhelt(ek): Első fok: Gyulai Törvényszék, 13.B.431/2016/14., ítélet, tárgyalás,
- március 14., jogerő napja:
- március
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Törvényszék 13.B.431/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Gyulai Törvényszék a
- március
- napján kihirdetett és
- március
- napján jogerőre emelkedett 13.B.431/2016/
- számú ítéletével a terheltet emberölés bűntettének kísérlete [Btk.
- §
(1)bekezdés], kábítószer birtoklása bűntette [Btk. 178. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette [Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül 7 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a terhelttel szemben orvhalászat vétsége miatt indult eljárást megszüntette. Rendelkezett a járulékos kérdésekről. II. [2] [3] [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontját megjelölve, lényege szerint azonban törvénysértőnek tartva a bűnössége megállapítását az emberölés bűntettének kísérletében. Indítványozta, hogy az emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól mentse fel a Kúria, és a kiszabott büntetését ehhez mérten enyhítse. Álláspontja szerint az ítélet részben megalapozatlan, az élet elleni cselekmény elkövetése nem bizonyított, az ellentétben áll a jogos védelemre vonatkozó szabályozással. Indokai szerint olyan védelmi rendszert épített ki, amely a vétlen személyeket nem sértheti, az ingatlan ugyanis távol van a lakókörnyezettől, arra csak illetéktelen személy járhat, a behatolás pedig a támadó kockázata, ha egy bűnöző képes 8 kilométer távolságra elmenni, hogy bűncselekményt kövessen el és eközben halálos áramütés éri, s meghal, az nem az ő felelőssége, a veszélyre pedig felhívta a figyelmet. A Legfőbb Ügyészség BF.1298/2019/7. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, illetve az részben törvényben kizárt a megalapozatlanságot sérelmező részében. Kifejtette, hogy az irányadó ítéleti tényállás szerint a terhelt által telepített védelmi eszköz emberi élet kioltására alkalmas volt, ezért a jogos védelem törvényben meghatározott feltételei nem állapíthatók meg. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
- § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. A Be.
- §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapján vizsgálható. A terhelt indítványában hivatkozott a tényállás megalapozatlanságára, az élet elleni cselekmény tekintetében a bizonyítékok értékelését, a bíróság mérlegelését vitatta, erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. A Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. A terhelt álláspontja szerint törvénysértő az elítélése az élet elleni bűncselekményben, mivel a jogos védelem feltételei megállapíthatók. A Btk. 21. §-a szerint nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Ekként az ún. megelőző jogos védelem megállapításának alapvető feltétele, hogy kizárólag olyan védelmi eszköz alkalmazható, amely az élet kioltására nem alkalmas. A jogerős tényállás szerint azonban a terhelt úgy vezetett áramot a bejárati ajtóba, illetve további nyílászáróiba, hogy az így telepített védelmi eszköz emberi élet kioltására alkalmas volt, mindezzel a terhelt is tisztában volt. [15] Megjegyzi a Kúria, hogy a megelőző jogos védelemre vonatkozó törvényi rendelkezés az alkalmazott védelmi eszköz élet kioltására alkalmasságának tilalmazásánál nem tesz különbséget vétkes vagy vétlen személy között, a terhelt erre vonatkozó érvelése sem helytálló. [16] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. IV. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [18] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. [17] Budapest,
- július
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző