A határozat elvi tartalma: Nem az út rendeltetése határozza meg, hogy valamely közút országos vagy helyi közútnak minősül-e, hanem a Nvt., a Kkt. és az Önktv. együttes értelmezése alapján állapítható meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VII.37.116/2020/
- A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Farkas Katalin előadó bíró . Bérces Nóra bíró A felperes: ...Zrt. A felperes képviselője: dr. Pongrácz Krisztina ügyvéd Az alperes: .... Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: ...jogtanácsos A per tárgya: fizetési meghagyás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- K.33324/2019/4 Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- K.33324/2019/
- számú ítéletét az alperes
- július
- napján kelt ...nyt. számú fizetési meghagyására is kiterjedően hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen felperesnek 17.550 (tizenhétezer-ötszázötven) felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget. Az elsőfokú bírósági magyar állam viseli. és a felülvizsgálati eljárás meg a forint illetékét a Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] ... biztosított
- február 11-én a lakásáról a munkahelyére menet gyalogosan közlekedett, amikor 5 óra 15 perckor a ... út mellett lévő járdán, egy nagyjából 15 cm-es résben megbotlott és elesett. A baleset következtében a jobb oldali felkarcsont váll felőli végének törését és a jobb váll ficamát szenvedte el. A baleset helyszíne a .... hrsz. alatti ... utca a tulajdoni lap szerint „kivett országos közút", amelynek tulajdonosa 1/1 tulajdoni [2] [3] hányadban a magyar állam;
- május 5-től
- május 25-ig a vagyonkezelői jog a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Vagyonkezelőt,
- május 25-től a felperest illette meg. Az alperes
- február 21-én kelt fizetési meghagyásban a ... Városgazda Nonprofit Kft.-t kötelezte ... balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítésére. A Kft. keresettel élt a fizetési meghagyás ellen, mely perben érdekeltként perbe állította a felperest, aki azonban nyilatkozatot nem tett. A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2.K.27.548/2018/
- számú ítéletével az alperes fizetési meghagyását megsemmisítette azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint nem a Kft. volt a közút vagyonkezelője, ezért nem volt köteles a baleset helyszínének karbantartására, a biztonságos közlekedés biztosítására. Az alperes a
- július
- napján kelt .... nyt. számú fizetési meghagyásában - a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.)
- §
(1)és
(4)bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-a, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.)
- §-a, 68/A. §
(1)és
(3)bekezdései alkalmazásával - kötelezte felperest ... biztosított
- február
- napján bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén kamatokkal együtt mindösszesen 552.782 forint megfizetésére. A felperes keresete és az alperes védirata [4] A felperes kereseti kérelmében a fizetési meghagyás „teljes egészében való megsemmisítését" és az alperes perköltségben marasztalását kérte a Kkt.
- §
(11)bekezdése, 32. §
(6)bekezdése, 33. §
(1)bekezdés bb) pontja,
- § 12.) és 13.) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Önktv.)
- §
(1)bekezdés
- pontja, a Ptk. 5:
- §-a, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.)
- §
(2)bekezdése, a nemzeti vagyonról szóló
- évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.)
- §
(1)bekezdés
- pontja alapján. Állította, hogy a perbeli járda az országos közúthoz tartozó földrészlet, amelynek vagyonkezelője az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetett felperes. A helyi önkormányzat kötelezettsége a járda kiépítése és felújítása akkor is, ha a járda egészben vagy részben országos közúthoz tartozó földrészleten van és annak nem a helyi önkormányzat a tulajdonosa. A balesettel érintett járdaszakasz ... belterületén található, az országos közúthoz tartozó földrészlet, amelynek felújítása, az azon kialakult balesetveszély elhárítása és a balesetmentes közlekedés feltételeinek biztosítása ... Megyei Jogú Város kötelezettsége függetlenül attól, hogy az ingatlan nem önkormányzati tulajdonban van és a vagyon kezelője nem ... Megyei Jogú Város, ezért a biztosított balesetének bekövetkezése [5] egészségének, testi épségének sérelme, a balesetből eredő károk keletkezése kizárólag ... Megyei Jogú Város magatartásával állhat okozati összefüggésben a felperes magatartásával nem. Okozati összefüggés hiányában a felperes nem tekinthető károkozónak, így nem kötelezhető az Ebtv. szerinti megtérítésre. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokai fenntartásával. Kiemelte, hogy a járda, ahol a baleset történt a ..., .... ingatlan része, az ingatlan tulajdonosa a magyar állam, kezelője a baleset időpontjában a Közlekedés Fejlesztési Koordinációs Központ volt,
- május 25-től a Magyar Közút Nonprofit Zrt, az ingatlannyilvántartás szerint „kivett országos közút". A közutak igazgatásáról szóló 19/
- (V.31.) KHVM rendelet (továbbiakban: KHVMr1.)
- §
(2)bekezdése, a Kkt. 34. §
(1)bekezdése, valamint ... Megyei Jogú Város Önkormányzata és felperes között
- június 1-től hatályos közszolgáltatási szerződés értelmében a helyi közutak és tartozékainak fenntartása az önkormányzat feladata. A baleset helyszíne nem minősül helyi közútnak, nem a helyi önkormányzat a vagyon kezelője, ezért arra a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 18/
- (V.10.) Önkormányzati rendelet (továbbiakban: Önkr.) sem terjed ki. A helyi önkormányzatot csak a közszolgálati szerződésben vállalt feladatok ellátásért terhelheti felelősség. A közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátása nem szerepel a közszolgálati szerződésben a felperes kötelezettségeként. Az ingatlan-nyilvántartás szerint nem a ... Városgazda Nonprofit Kft. a közút vagyonkezelője, a közút kezelését a kft. megállapodással sem vette át, így a Kkt.
- §
(1)bekezdése alapján nem a kft., hanem a közút kezelője, azaz a felperes kötelezettsége volt a baleset helyszínének karbantartása, biztonságos közlekedésre alkalmasságának biztosítása. Az elsőfokú ítélet [6] A bíróság a felperes keresetét elutasította és „a ... nyt. számú, ... ügyszámú fizetési meghagyást hatályában fenntartotta" a KHVMr1. 2. §
(2)bekezdése, a Kkt. 32. §
(1)bekezdése, 33. §
(1)bekezdése, 34. §
(1)bekezdése,
- §
- és
- pontjai, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/
- (X.4.) Kormányrendelet (továbbiakban: Krm.) 9/A. §
(1)bekezdése alkalmazásával. Megállapította, hogy a baleset helyszíne a tulajdoni lap szerint „kivett országos közút", amelynek 1/1 tulajdoni hányadban a magyar állam a tulajdonosa; a baleset időpontjában a Közlekedés Fejlesztési Koordinációs Központot,
- május 25-től a felperest illette meg a vagyonkezelői jog. A Kkt.
- §
- pontja az út határa, a
- pontja az út felülete fogalmát határozza meg. Az országos közutak az állam, a helyi közutak a települési vagy kerületi önkormányzatok tulajdonában állnak, azaz az állam tulajdonában lévő közutak az országos közút hálózatába, az önkormányzatok tulajdonában lévő közutak a helyi közúthálózatba tartoznak [HVMr
- 2.§
(1)-
(2)bekezdés]. Az út kezelőit az országos közutak és a helyi közutak tekintetében a Kkt. 33. §
(1)bekezdés b) pontja határozza meg és a 34. §
(1)bekezdése rögzíti a közút kezelője feladatait, így azt, hogy köteles gondoskodni - egyebek mellett - a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotáról. A vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésében lévő állami vagyonnal összefüggő terheket viselni, valamint a szükséges felújítási munkákat elvégezni, elvégeztetni. Az ingatlan-nyilvántartás szerint a vagyon kezelője nem a helyi önkormányzat és azt a kezelésébe sem vette át. A helyi önkormányzatot csak a közszolgálati szerződésben vállalt feladatok ellátásért terheli felelősség, a perbeli közszolgálati szerződésben a helyi közutak és tartozékainak a fenntartása szerepel, a baleset helyszíne pedig nem minősül helyi közútnak és tartozékának. Mindebből következően a baleset helyszínének karbantartása, a biztonságos közlekedésre alkalmasságának biztosítása, kötelezettsége a felperest terheli. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a fizetési meghagyásra is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben marasztalását kérte az Ebtv. 68. §
(1)
(2)bekezdése, a Ptk. 6:
- §-a, a Kkt.
- §
(2)bekezdése, 29. §
(1)és
(11)bekezdése, 32. §
(6)bekezdése,
- §
- pontja, az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/
- (III.11.) KHVM rendelet (továbbiakban: KHVMr2.) 1/A. §
(1)bekezdése, az Nvt. 3. §
(1)bekezdés
- pontja, az Önktv.
- §
(1)bekezdése, a GKMr. mellékletét képező szabályzat A) és C) pontja, valamint az Inytv. 5. §
(1)és
(2)bekezdése bíróság általi megsértését állítva. Érvelése szerint a felperes felelőssége megállapításának és a balesettel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítésére kötelezésnek csak akkor van helye, ha megállapítható a felperes részéről olyan jogellenes, felróható magatartás, amely ok-okozati összefüggésben áll a bekövetkezett balesettel. A felperes az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője, az országos közúthálózat közútkezelői feladatait látja el. Az Nvt. 3. §
(1)bekezdés
- pontja az országos közút, a Kkt.
- §
- pontja pedig az út határának fogalmát határozza meg. Ezekből a jogszabályhelyekből levezethetően a baleset helyszíneként megjelölt járda nem része az országos közútnak, a baleset nem a közúton, hanem a gyalogos közlekedésre szolgáló járdán történt, a járda kezelése pedig nem a felperes feladata, ezért nem állapítható meg olyan jogellenes felróható magatartás, amely miatt a felperest felelősség terhelné a bekövetkezett balesetért. A helyi önkormányzat feladata a járda kialakítása és fenntartása a Kkt.
- §
(2)bekezdése, 29. §
(11)bekezdése, az Önktv. 13. §
(1)bekezdése és a GKMr. A) és C) pontjaiban foglaltak alapján, ezért a balesetért a felelősség kizárólag az önkormányzatot terheli. [9] Az ingatlan-nyilvántartás az Inytv. 5. §
(1)és
(2)bekezdése alapján, nem minősül közhiteles adatnak, ellene a Ptk. rendelkezései alapján bizonyításnak van helye. Hivatkozott a felperes arra is, hogy egyes településeken az ingatlanok nem kerültek rendezésre az önkormányzatok mulasztása okán, így maradhatott a járda is állami, a felperes vagyonkezelésében lévő terület. A fizetési meghagyás és maga a jogerős ítélet is az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jogra hivatkozik, azonban a vagyonkezelői jogot nem az ingatlan-nyilvántartás, hanem a törvényi rendelkezés keletkezteti. A perbeli járda nem tekinthető országos közútnak, ezért a felperesnek kezelői, üzemeltetői feladatai sem lehetnek vonatkozásában. A felperes kizárólag az országos közúthálózat vonatkozásában minősül vagyonkezelőnek. Az ingatlan-nyilvántartási adatoktól függetlenül az országos közutak karbantartási feladatait a felperes, a helyi közutak karbantartási feladatait a helyi önkormányzatok végzik jogszabályi rendelkezések alapján. A Kkt. 29. §
(11)bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy a helyi önkormányzat az országos közutat vagy annak területét érintő járda kiépítése, az ehhez kapcsolódó útfelújítási munkák esetében építtetőnek minősül. Az önkormányzat kizárólag az ingatlannyilvántartási adatokra hivatkozva nem mentesülhet jogszabályi kötelezettségei, így a járdák karbantartására vonatkozó kötelezettsége alól. [10] A felperes kiemelte, hogy jogellenes felróható magatartás, valamint ok-okozati összefüggés hiányában a balesettel összefüggő kártérítési felelőssége nem állapítható meg, ezért a balesettel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítésére sem kötelezhető. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint. [13] A peradatok szerint az alperes a 2019. július 8. napján kelt fizetési meghagyásával azért kötelezte a felperest az Ebtv. 68. §
(1)bekezdése és 68/A. §
(1)bekezdése alapján ... biztosított
- február
- napján a ... út mellett lévő járdán a lakásáról munkába menet elszenvedett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén 552.782 forint megfizetésére, mert a Kkt.
- §
(1)és
(4)bekezdése, valamint a Ptk. 6:
- §-a alapján az út karbantartása a felperes feladata volt, amelynek nem tett eleget, így nem mentesülhet az útburkolat hibáiból származó balesettel összefüggő egészségbiztosítási ellátások megtérítésének kötelezettsége alól. [14] A felperes vitatta - a Kkt.
- §
(11)bekezdéséből, 32. §
(6)bekezdéséből, 33. §
(1)bekezdéséből,
- §
- és
- pontjaiból, az Önktv.
- §
(1)bekezdés
- pontjából és az Nvt.
- §
(1)bekezdés
- pontjából levezetve -, hogy a járda amelyen a baleset bekövetkezett karbantartása, az azon kialakult balesetveszély elhárítása, a balesetmentes közlekedés feltételeinek biztosítása, attól függetlenül, hogy az ingatlan az ingatlannyilvántartás szerint nem az önkormányzat tulajdonában van és nem ... Megyei Jogú Város a vagyonkezelője, a felperes kötelezettsége lenne. Érvelése szerint, amennyiben a biztosított balesetének bekövetkezése, a balesetből eredő károk keletkezése nem a felperes, hanem kizárólag ... Megyei Jogú Város magatartásával állnak okozati összefüggésben - okozati összefüggés hiányában -, a felperes „nem tekinthető károkozónak" és nem kötelezhető a fizetési meghagyásban feltüntetett egészségbiztosítási ellátások megtérítésére. [15] A perbe becsatolásra került nem hiteles tulajdoni lap adatai szerint a balesettel érintett ingatlan, azaz a járda, a ..., ... ingatlan része. Az ingatlan tulajdonosa a magyar állam, kezelője a baleset időpontjában a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ volt,
- május 25-től pedig jelenleg is a felperes. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban „kivett országos közútként" szerepel. [16] A perben abban a kérdésben kellett dönteni, hogy a balesettel érintett járda karbantartása, a balesetmentes közlekedés feltételeinek biztosítása a felperes kötelezettsége volt-e, ekként a bekövetkezett balesettel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátásainak megtérítéséért kötelezettsége fennáll-e. [17] Az Ebtv.
- §
(1)bekezdése értelmében, aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképtelenségéért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható. A
(2)bekezdés kimondja, hogy a felelősség megállapítására - ha jogszabály kivételt nem tesz -, a Polgári törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. [18] A Ptk. 6:
- §-a szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles ezt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. [19] A Kkt.
- §
(6)bekezdése értelmében az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője - a 29. §
(1)bekezdésében foglaltak, valamint a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével - a Magyar Közút Nonprofit Zrt., amely a vagyonkezelői feladatokat közfeladatként látja el. A Kkt. 33. §
(1)bekezdése
- a)-
- d)pontjain belül a
- b)pont
- ba)alpontja az országos közút, a
- bb)pontja a helyi közút tekintetében határozza meg, hogy mely szerv minősül az út kezelőjének, eszerint az országos közutak tekintetében az állam, helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat minősül az út kezelőjének. [20] Az Önktv. 13. §
(1)bekezdés
- pontja a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatként határozza meg a helyi közutak (és tartozékai) kialakítását és fenntartását. Az ingatlan-nyilvántartás azt a területet, ahol a biztosítottat a baleset érte, országos közútként tünteti fel. A Ptk. 5:
- §
(1)bekezdése értelmében az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az Inytv. 5. §
(2)bekezdése értelmében az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan nyilvántartásból törölt ingatlanról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn, azaz a Ptk. és az Inytv. rendelkezései alapján az ingatlan-nyilvántartás adataival szemben bizonyításnak van helye. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok és tények ellenére sem az állam, sem az önkormányzatok nem mentesülhetnek a jogszabályok (Kkt,. Önktv.) által meghatározott kötelezettségek teljesítése alól. [21] Az Nvt. 3. §
(1)bekezdés
- pontja határozza meg a közút fogalmát, amely szerint az országos közút az elsődlegesen gépjármű közlekedésre szolgáló, szilárd burkolattal ellátott, hierarchikus (gyorsforgalmi út, főút, mellékút) felépülő rendszert alkotó, egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, a települések helyi közúthálózatai között, továbbá a helyi közúti hálózaton át el nem érhető vasúti, vízi- és légi közlekedési logisztikai csatlakozási pontokhoz közlekedési kapcsolatot teremtő közút. Az országos közút fogalmának meghatározásából egyértelmű, hogy ennek a fogalomnak a járda nem felel meg. A Kkt.
- §
- pontja az út határát, míg a
- pontja az út területét határozza meg. Az Nvt.
- §
(1)bekezdés
- pontjának, valamint a Kkt.
- §
- és
- pontjának, azaz az út határa, az út területe és az országos közút fogalmának együttes értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy a közút országos vagy helyi minőségét nem önmagában az út rendeltetése határozza meg. Az országos közút elsődlegesen, de nem kizárólag gépjármű közlekedésére szolgáló közút lehet, ahhoz más földrészlet, mint például a gyalogos közlekedésre szolgáló járda is tartozhat. A járdának szükségszerűen más ingatlanhoz - akár országos közúthoz tartozó földrészletnek kell lennie olyan esetben, amikor a jogszabályok nem teszik lehetővé az országos közúttal érintkező járda önálló ingatlanként való kialakítását és bejegyzését az ingatlan nyilvántartásba. (Fővárosi Ítélőtábla 6.P.21.276/2018/4.) [22] A fentebb kifejtettek szerint az a járdaszakasz, ahol ... munkahelyére menet balesetet szenvedett, ... belterületén található, országos közúthoz tartozó földrészlet, amelynek vagyonkezelője a Kkt.
- §
(6)bekezdése alapján a felperes, akit az ingatlan-nyilvántartás helyesen tüntet fel ebben a minőségben. [23] A Kkt. 9. §
(2)bekezdése értelmében a helyi önkormányzat gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról, így különösen a gyalogos átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút, kerékpárút és gyalogos felállóhely (…) létesítéséről és fenntartásáról. A 29. §
(1)bekezdése értelmében az országos közutak építtetője az állam kizárólagos tulajdonában lévő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NIF Zrt.). Az út a Kktv. 33. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti kezelője a
(11)bekezdésben foglaltak figyelembevételével - önkormányzati tulajdonú helyi közút esetében az érintett önkormányzat egyetértésével - építtetőnek minősül a vele jogszabály alapján felújítási, karbantartási és fejlesztési feladatok ellátása tekintetében. A
(11)bekezdés rendelkezése szerint a helyi önkormányzat - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő (…) parkolósáv és járda (…) kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák esetében. [24] A Kkt. fentebb hivatkozott rendelkezései kiemelik az országos közutat vagy annak területét érintő járda kiépítésének és felújításának kötelezettségét a vagyonkezelő (jelen esetben a felperes) kötelezettségei közül és azt a települési önkormányzatra hárítja át. Ezt támasztja alá az Önktv. 13. §
(1)bekezdés
- pontja is, amely szerint nemcsak a helyi közutak és tartozékainak, de az egyéb közterületeknek a kialakítása és fenntartása is önkormányzati feladat. Mindezekből a rendelkezésekből következően akkor is a helyi önkormányzat minősül a járda építtetőjének és a helyi önkormányzat kötelezettsége a járda kiépítése és felújítása, ha a járda egészben vagy részben az országos közúthoz tartozó földrészleten van és annak nem a helyi önkormányzat a tulajdonosa. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében a felperes felelőssége csupán arra korlátozódik, hogy a járda felújítása, kiépítése és más jellegű munka elvégzéséhez a közút vagyonkezelőjeként előzetes hozzájárulását adja, illetve ellássa a munkák szakmai felügyeletét. Mivel a járda karbantartása, balesetveszélyt elhárító munkálatainak elvégzése nem a felperes törvényi kötelezettsége volt, ezért a Ptk. 6:
- §-a szerinti felelősség nem áll fenn, erre tekintettel a fizetési meghagyás alapjául szolgáló baleset bekövetkezése és az abból eredő egészségbiztosítási ellátási költségek megtérítésére a felperes az Ebtv.
- § -a alapján nem kötelezhető, így a bíróság téves álláspontra helyezkedett, amikor a fizetési meghagyást hatályában fenntartotta. [25] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a fizetési meghagyásra is kiterjedően hatályon kívül helyezte a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi. I. törvény (továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése alkalmazásával. Záró rész [26] Az alperes a felperes által becsatolt költségfelszámításra figyelemmel köteles a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült - az áfa összegét is magában foglaló - perköltsége megfizetésére a Kp. 35. §-a által alkalmazandó a Pp. 83. §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §-a alapján. A Kúria a felperes elsőfokú eljárásban felmerült perköltségéről való döntéshozatalt mellőzte tekintettel arra, hogy az elsőfokú bírósági eljárásban költségfelszámítást nem csatolt [Kp.
- § és Pp.
- §]. [27] A Kúria az elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárás illetékéről az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés
- c)pontja alapján döntött. [28] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- b)pontja zárja ki. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése által alkalmazni rendelt Kp. 114. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- . Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő