Mfv.10314/2019/7 – Kúria

(1)á A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.314/2019/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tánczos Rita bíró A felperes: ... ... A felperes képviselője: Tarr Ügyvédi Iroda ... ügyintéző: dr. Tarr Imre ügyvéd Az alperes: ... ... Az alperes képviselője: Dr. Vukovári Viktor Ügyvédi Iroda ... ügyintéző: dr. Vukovári Viktor ügyvéd A per tárgya: felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezmény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 7.Mf.680.066/2019/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 58.M.523/2018/
3. alkalmazása Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 7.Mf.680.066/2019/
4. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezését nem érinti, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000,- (húszezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy az 50.000,- (ötvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illeték a magyar állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A tényállás A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
5. [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] augusztus 19-től testnevelés-történelem szakos tanár munkakörben állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperesnél.
6. november 7-én ..., az intézmény volt tanulójának szülei bejelentést tettek az alperes igazgatójának arról, hogy a felperes a 2012/
7. tanévben akkor 15 éves lányukkal szexuális visszaélést követett el. A felperes az érintett tanulónak korábban az osztályfőnöke volt és egy templomi közösségbe jártak. Az ügy kivizsgálását a fenntartó saját hatáskörébe vonta, a tanuló meghallgatása érdekében igazságügyi szakértőt bízott meg. Dr. ... igazságügyi szakértő az alperes felkérésére elkészített szakpszichológusi véleményében rögzítette a tanuló által elmondottakat és azokat szakmai szempontok szerint értékelte. A kivizsgálás során a felperest, az érintett tanuló szüleit és testvérét is meghallgatták. A vizsgálat
8. december 9-én zárult le, az alperes a felperest a munkavégzés alól határozatlan időre felfüggesztette és az üggyel kapcsolatban rendőrségi feljelentéssel élt. Az alperes a szakértői vélemény elkészültét követően rendkívüli szülői értekezletet tartott, amelyen tájékoztatta a szülőket, hogy a felperest szeméremsértő cselekménnyel vádolták meg, továbbá tájékoztatta a későbbiekben őket a felperes munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséről, továbbá az ügyészségi határozat tartalmáról is. A Budapesti II. Kerületi Rendőrkapitányság
9. december 12-én a 10803/2014/BÜ. szám alatt feljelentést elutasító határozata ellen a fenntartó panaszt nyújtott be. A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség a panaszt
10. április 8-án kelt B.II.11.069/2014/
11. számú határozatában elutasította. Indokolása szerint a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, annak időpontjában a sértett a
12. életévét betöltötte, erőszak pedig nem történt. Utalt arra, hogy az elkövetéskor hatályos Btk. a felperes által elkövetett és nyilvánvalóan a pedagógusi hivatással össze nem egyeztethető magatartást nem rendelte büntetni. Az alperes
13. május 12-én felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A munkáltatói intézkedés indokolása szerint a felperessel szembeni szexuális visszaéléssel kapcsolatos bejelentést a fenntartó kivizsgálta, melynek során igazságügyi szakértői vélemény készült. A szakvélemény alátámasztotta és szülők és a sérelmet elszenvedett diák azon állítását, miszerint súlyosan szeméremsértő cselekmény történt. Az ügyben rendőrségi eljárás indult, a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség a nyomozást lezáró B.II.11.069/2014/
14. számú határozatával megállapította, hogy a tényállást mind a bejelentő, mind a rendőrség megfelelően feltárta, egyúttal rögzítette miszerint az elkövetett cselekmény „nyilvánvalóan a pedagógusi hivatással össze nem egyeztethető". Az ügyészégi határozat kitért arra is, hogy az elkövetett cselekményt a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv már büntetendő törvényi tényállásként tartalmazza, tekintettel annak társadalmi veszélyességére. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes a felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként 402.000,- forint kártérítés, továbbá 7.000.000,- forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a felmondás indoka nem világos és nem valós. Sérelemdíj iránti igényét a jóhírnevét megsértő alperesi magatartásra és arra alapította, hogy a munkáltató a diákokat, a tanári kart, továbbá a szülőket tájékoztatta az ellene folyó vizsgálatról, feljelentéséről, illetve a határozatban foglaltakról, amely bűnügyi adatok személyes adatnak minősültek. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felmondás indoka valós volt, a tájékoztatásra pedig éppen a felperes védelme és az alaptalan pletykálkodás elkerülése érdekében került sor. Az első- és másodfokú bíróság határozata A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a megismételt eljárást követően meghozott 58.M.523/2018/
15. számú ítéletével kötelezte az alperest 100.000,- forint sérelemdíj megfizetésére, [10] [11] [12] [13] [14] [15] ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság a korábbi és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban lefolytatott bizonyítás, valamint a munka törvénykönyvéről szóló
16. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
17. §

(1)-

(2)bekezdései, 9. §

(1)bekezdése, 10. §

(1)és

(2)bekezdései, a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
2. §-a, 2:
3. §-a és 2:
4. §-a alapján a felperesi keresetet a sérelemdíj tekintetében részben megalapozottnak találta, a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei tárgyában azonban azt elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a perben meghallgatott ..., ..., ..., ... és ... tanúvallomása alátámasztotta a felperes és az érintett tanuló között a 2012/2013-as tanévben kialakult szexuális kapcsolatot. Az érintett tanuló vallomása szerint kapcsolatuk egyrészről személyes találkozásokból, másrészt napi szintű beszélgetésekről (sms, telefon) állt, azonban a telefon cseréje miatt ezek bemutatása a peres eljárás során már nem volt lehetséges. A felperes tagadta, hogy a templomi közösségi összejöveteleken kívül, külső helyszínen találkozott volna ..., továbbá hogy telefonon, SMS-ben vagy e-mailben kommunikáltak volna, azonban a fenntartó által folytatott vizsgálat alkalmával elismerte, hogy láthatták ... kettesben az utcán, a folyóson, továbbá előfordult, hogy autóval vitte őt haza. Az elsőfokú bíróság kiemelt jelentőséget tulajdonított ... vizsgálatával született igazságügyi szakértői véleménynek. A szakértő megállapítása szerint a tanuló által elmondottak élményszerűek voltak, disszimilációra, komfabulációra utaló jelek nem voltak detektáthalók, valódi szándékait nem akarta elrejteni és nem akarta félrevezetni az őt meghallgatót. Az sem volt megállapítható, hogy fantázia elemeket beleszövő, egyes elemeket ezzel kiegészítő lett volna az előadása. A szexuális típusú traumatizációt megállapító véleményét a szakértő tanúként történő meghallgatásakor megerősítette. A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes a perben nem bizonyította azon állítását, mely szerint őt ... bosszúból vádolta volna meg. E körben kiemelte, hogy az érintett tanuló szülei gyermekük leveléből értesültek a történtekről, amelyben kizárólag az élményeket szerette volna megosztani és kifejezetten arra kérte őket, hogy az ügyének ne legyen folytatása. Olyan szándék nem merült fel, amely a tájékoztatás valóságtartalmát befolyásolta volna. ... családtagjai ugyan közvetett információval rendelkeztek a szexuális kapcsolatról, azonban ... közvetlenül a felperestől tudott a felperes és a húga közötti sms-ekről és a családtagok közvetlenül értesültek az esemény kitudódásának körülményeivel kapcsolatban is. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felmondás indokolásában foglaltak valósak, a bizonyítási eljárás eredményeképpen tárgyi bizonyítékok nélkül is megállapítható volt a felperes súlyosan szeméremsértő magatartása. Levont következtetése szerint a felperes pedagógus munkaköréből és abból, hogy katolikus fenntartású oktatási intézményben az egyik tanulóval szexuális kapcsolatot létesített, az következik, hogy a munkaviszony megszüntetésének indoka okszerű volt, mert ilyen súlyú cselekmény elkövetésekor nem várható el az oktatási intézménytől a felperes továbbfoglalkoztatása. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a munkáltatónak jogszerű lehetősége volt a szülők és a munkavállalók felperes felfüggesztéséről és a munkaviszonya megszüntetéséről történő tájékoztatására, ugyanakkor annak okait a felperes hozzájárulásának hiányában nem közölhette volna, ezért a személyes adatok megsértése miatt az alperest 100.000,- forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék a 7.Mf.680.066/2019/
5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményei tárgyában helybenhagyta, a sérelemdíj tekintetében megváltoztatta és a megítélt sérelemdíj összegét 300.000,- forintra felemelte. A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a szükséges, egyben elégséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg és a jogellenes munkaviszony megszüntetés [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] jogkövetkezményei tekintetében a megfelelő jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló érdemi döntést hozott. Az alperes belső vizsgálata, a felperes meghallgatása és a vele történt megbeszélések után a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy nem tudta egyértelműen beazonosítani miért került sor a munkaviszonyának megszüntetésére. A felmondásból egyértelműen kitűnik, hogy a felperes egy diákkal súlyosan szeméremsértő cselekedetet valósított meg, ennek részletező ismertetésére nem volt szükség, az indokolás megfelelt az MK.
6. számú állásfoglalás és a következetes ítélkezési gyakorlat szerinti világosság követelményének. A törvényszék - a felperes fellebbezési hivatkozásával szemben - megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogellenes jogviszony megszüntetés tekintetében a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen, a Pp. 206.§

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelte, elfogultság nem volt megállapítható. A felperes - hivatkozásával szemben - a Pp. 114.§ szerinti, az eljárás szabálytalansága elleni kifogást nem terjesztett elő, ezért arról az elsőfokú bíróságnak nem kellett döntenie. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes érvelésével szemben az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperesi vizsgálat során a felperest meghallgatták, az erről készült jegyzőkönyvet e-mail útján megküldték részére, arra észrevételt nem tett, így annak, hogy azt nem írta alá, a perben nem volt jelentősége. A felperes

1. december 1-jei meghallgatásának tényét és az ott elhangzottakat pedig ..., ... és ... tanúvallomása is megerősítette. A törvényszék a jogerős ítéletében kiemelte a felperes meghallgatása és a bíróságon tett nyilatkozata közötti ellentmondásokat és rámutatott arra, hogy a bizonyítási eljárás adatai kellően alátámasztották az érintett diákkal az iskolán kívül folytatott kapcsolatát. ... következetes tanúvallomása igazolta a szexuális visszaélés megvalósulását, családtagjai pedig bizonyították a szoros, tanár-diák viszonyt meghaladó kapcsolatot. A rendelkezésre álló adatok azt pedig nem támasztották alá, hogy az események nyilvánosságra hozatalára bosszúból került volna sor. A szexuális visszaélés a tárgyi bizonyítékok hiányában is megállapítható volt. A felperes alaptalanul hivatkozott a szülők azon állítására, amely szerint a lányuk ebben az időszakban gyakran hazudott. A törvényszék érvelése szerint az, hogy kamaszkorban, a mindennapok során valaki nem mond igazat, nem jelenti, hogy a tanuló a felperes szexuális visszaélésével kapcsolatban is valótlanságot állított. A másodfokú bíróság - az elsőfokú bírósággal egyetértve - megállapította, hogy a feljelentést elutasító rendőr és ügyész tanúkénti meghallgatása szükségtelen volt, miután nyomozás elrendelésére nem került sor, nem történtek nyomozati cselekmények. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a sértett tanulóval készült szakértői vélemény kapcsán a felperes a kúriai joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményéből helytelen jogi következtetésre jutott. Az adott esetben a magánszakértői vélemény a perben releváns tények szakmai elemzését, értékelését tartalmazza, amelyet okirati bizonyítékként kellett értékelni. Abból, hogy e magánszakértői vélemény nem léphetett a bíróság által kirendelt szakértő véleményének a helyébe, nem következik, hogy azt ne lehetne értékelni. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban a kérdésben is, hogy a perben a felperes személyiség szerkezetének vizsgálata irreleváns volt, az általa becsatolt magánszakértői vélemény egyébként is nagy mértékben hiányos és ellentmondásos volt. A törvényszék a sérelemdíj összegét - a felperes személyes adatai kezelésének megsértése miatt 300.000 forintra emelte fel. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [23] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felmondás jogellenességének megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását, másodlagosan az elsővagy a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. [24] [25] [26] [27] [28] Álláspontja szerint a munkáltató felmondásának indokolása nem felel meg a valóság, világosság és okszerűség követelményének, ezért az Mt.
2. §

(1)bekezdése és a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának

1. számú állásfoglalásába ütközően jogszabálysértő. A munkáltatói intézkedés indoka - a szexuális cselekmény megvalósulása - a perben nem került bizonyításra. Az eljárt bíróságok az ezt megállapító tényállásukat mindössze ... tanúvallomására alapították, aki vele szemben elfogult, így tanúvallomása bizonyítékként nem értékelhető, önmagában az ő vallomására nem lehet ítéletet alapítani. Olyan tanú a perben nem volt, aki ne ... értesült volna az állítólagos történésekről és annak tárgyi vagy digitális bizonyítéka sem került felmutatásra a per során. A perben becsatolt szakértői vélemény is kizárólag ... meghallgatásán alapul, nem konkretizálja a felperes személyét, vele kapcsolatban megállapítást nem tett. A felperes érvelése szerint a felmondás nem felel meg a világosság követelményének sem, mivel olyan konkrét dátumot, cselekményt nem tartalmaz, amelyből egyáltalán tudomást szerezhetett volna arról, hogy pontosan mivel „vádolták" meg. Az alperes által előadottakkal szemben nem valós, hogy az alperesi vizsgálóbizottság meghallgatta volna, általa aláírt jegyzőkönyvet az eljárás során nem tudott becsatolni. Az elsőfokú eljárás során indítványozta igazságügyi szakértő kirendelését annak érdekében, hogy egy független, bíróság által kirendelt pszichológus szakértő vizsgálja meg ..., az általa tett állításokkal kapcsolatban. Az eljárt elsőfokú bíróság ezt a bizonyítási indítványt arra hivatkozással utasította el, hogy ... a perben nem fél. A régi Pp.
2. §

(1)bekezdéséből következően figyelemmel a Pp. 3. §

(3)és

(4)bekezdésében, valamint a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja véleményében foglaltakra - eljárási jogszabálysértésnek minősül az, amikor a bizonyítás terhét viselő peres fél szakértő kirendelését kérte, azonban azt a bíróság indokolás nélkül mellőzte. Ugyancsak jogszabálysértőnek minősül a joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint az az eset is, amikor a bíróság az igazságügyi szakértő kirendelése helyett a fél által csatolt és az ellenérdekű fél által vitatott magánszakértői vélemény alapján döntött. A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes által megbízott magánszakértőt jogszabálysértően nem szakértőként, hanem tanúként hallgatta meg a perben, azaz szakértői vélemény kiegészítést nem is adhatott volna. ... tanúként szerepelt ebben az eljárásban, azonban a tudattartalma, vagyis az igazmondásának a bíróság által kirendelt független szakértő általi vizsgálata a perben nélkülözhetetlen lett volna. Az eljárt magánszakértő a szakvéleményében nem vizsgálta ... szavahihetőségét és azt sem állapította meg, hogy a felmondás indokolásában rögzített szexuális cselekményt a felperes követte volna el. Ebből következően nem valós a törvényszék által megerősített azon elsőfokú bírósági megállapítás, amely szerint a felperes által elkövetett cselekmény a rendelkezésre álló egybehangzó tanúvallomásokból megállapítható. A törvényszék az idő múlására hivatkozva tekintett el a tárgyi bizonyítékok hiányától, azonban a felmondás időpontjában a telefonszolgáltatótól a bizonyítékok elérhetőek lettek volna. Mindezekből pedig az következik, hogy az alperes megalapozatlanul szüntette meg a felperes munkaviszonyát, mert az indok valóságát nem tudta bizonyítani. A felperes azt is panaszolta, hogy az eljárt bíróságok az általa készítetett igazságügyi szakértői véleményt - mint irreleváns bizonyítékot - teljességgel figyelmen kívül hagyták, azonban az ... készített alperesi magánszakvéleményt fenntartások nélkül elfogadták. A bíróságok nem tulajdonítottak jelentőséget továbbá ... tanúvallomásának, mely szerint a szülőknek adott tájékoztatáson az alperesi képviselők elismerték, hogy nem tudták bizonyítani a felperessel szembeni állításokat. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a bizalomvesztésre alapított felmondásban a szexuális visszaélés elkövetésére tényként és nem gyanúként hivatkoztak. A felmondás indokolásának valósnak kell lennie, azonban a perbeli esetben az alperes annak ellenére bizonyított tényként hivatkozott az állítólagos cselekményre, hogy képviselői nyilvános nyilatkozatukban a szülőknek kijelentették, hogy nem tudták bizonyítani a vádak valóságát. Ennek értelmében a felmondás indokolása ellentmond a valóságnak. Mindezek alapján a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás során a felperes tagadásával szemben a súlyosan szeméremsértő cselekedete bizonyítást nyert, amely tényállást a nyomozóhatóság, az ügyészség és az eljárt bíróságok is egyértelműen elfogadtak. Nem felel meg a valóságnak a felperes azon állítása, hogy nem adtak számára lehetőséget az érdemi védekezésre, ezt az eljárás során már bizonyította. [30] Az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül vették figyelembe dr. ... szakértői véleményét és megalapozottan hagyták figyelmen kívül a felperes által beszerzett szakvéleményt. Alaptalanul kifogásolta a felperes ... tanúvallomását, amellyel kapcsolatban a szakvélemény vizsgálatokkal is alátámasztotta, hogy az egyértelmű és koherens volt. A peres eljárás során meghallgatott további tanúk vallomásukban egybehangzóan alátámasztották az alperesi oldal állításait, mely szerint valóban megtörtént az abúzus, tehát az a méltatlan tanári magatartás, amely miatt a felperes munkaviszonya megszüntetésre került. [31] Az alperes álláspontja szerint a felmondás indokának valóságát, világosságát és okszerűségét is bizonyította. [29] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] A Kúria döntése és annak jogi indokai A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése értelmében kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Az alperes felülvizsgálati kérelemmel nem élt, a felperes pedig a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletben megállapított sérelemdíj mértékét nem kifogásolta, érvelését kizárólag a munkaviszony megszüntetés jogellenessége körében terjesztette elő. A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §

(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi [1/

1. (II.15.) PK vélemény]. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a munkáltató intézkedésének jogszerűségét vitatta és azt állította, hogy az nem felel meg az MK.
2. számú állásfoglalásban foglalt, a felmondással szemben támasztott valós, világos és okszerű indokolás követelményének. Az indokolás valósága körében előadott érvelése azonban a megállapított tényállás és a bizonyítékok mérlegelése körében értékelhető, ugyanakkor e körben megsértett jogszabályként a Pp. 206.§

(1)bekezdését nem jelölte meg, így a bíróságok által megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó volt. A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptanul hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságok ítéletüket kizárólag ... elfogult tanúvallomására alapították. A felmondás perbeli indoka, a tanulóval szembeni szexuális visszaélés miatt bekövetkezett bizalomvesztés bizonyítása, az ügy jellegéből következően a sértett állításán kívül csupán közvetett bizonyítékokkal volt lehetséges. Ennek érdekében az alperes a sértett tanuló pszichológiai vizsgálata mellett meghallgatta a kapcsolatról ismeretekkel bíró hozzátartozókat, illetve a tanári kar tagjait. Az ekként rendelkezésre álló bizonyítékok összességükben ítéleti bizonyossággal alátámasztották a felperessel szemben megfogalmazott vádakat, azt, hogy korábbi tanítványával, az akkor kiskorú ... szemben szexuális visszaélést követett el. A tanuló pszichológiai vizsgálaton tett nyilatkozata - amelyben a felperes állításával szemben a felperest megnevezte - teljesen egybehangzó volt a bírósági eljárásban tett vallomásával. A szakértő a szexuális traumatizációt megállapította és személyes meghallgatása során a konfabulációt, a direkt [39] [40] [41] [42] [43] [44] és indirekt befolyásolást kizárta. A szavahihetőség vizsgálata, vagyis az előadottak valósága nem a szakértő kompetenciájába tartozó kérdés, azonban a vélemény szerint a sértett által előadottak személyesen átéltnek minősültek. A felperes érvelésével szemben a perben nem merült fel adat arra, hogy ... vallomását bosszúból tette meg, amit az események időbeli távolsága, továbbá az is cáfol, hogy a szüleinek írt levelében nem kérte az ügy kivizsgálását, arra a szülők kezdeményezésére került sor. A perben meghallgatott hozzátartozók vallomása szerint a levélben írtak valósak voltak, eziránt kételyük nem merült fel . A felperes alaptalanul kifogásolta a tárgyi és informatikai bizonyítékok hiányát is. ... tanúvallomásában előadta, hogy a felperessel váltott SMS üzeneteit ő, a küldött képeket pedig a felperes törölte a telefonjáról, amelyet időközben lecserélt, ezért annak adatállománya már nem állt rendelkezésre. A közigazgatási és munkaügyi bíróság helytállóan utalt arra, hogy ... a felperes felmondása jogszerűségének tárgyában folytatott munkaügyi eljárásban nem minősült félnek, csupán tanúnak, akinek pszichológiai vizsgálatát a bíróság nem rendelhette el. Erre legfeljebb a büntetőeljárás esetén sértetti minőségben lett volna lehetőség. A törvényszék a Kúria szakértői bizonyítás tárgyában készült joggyakorlat-elemzésének összefoglaló véleménye alapján helytállóan állapította meg, hogy az alperes által - az érintett hozzájárulásával - készíttetett magánszakértői vélemény okirati bizonyítékként a Pp. 199.§ által meghatározott olyan egyszerű okiratnak tekinthető, amelynek bizonyító erejét a bíróság a per egyéb adataival egybevetve határozza meg. Az elemzés alapján az elsőfokú bíróság helytállóan járt el akkor, amikor a szakértőt a véleményében foglaltak megerősítésére tanúként hallgatta meg. A törvényszék a másodfokú eljárás során pedig a felperes által becsatolt magánszakértői véleményben foglaltak ellentmondásosságából is helytálló következtetésre jutott és annak végső értékelését jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül. A felperes a felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben az indokolás valóságának bizonyítása körében nem a munkáltató per előtt tett kijelentésének, hanem annak volt jelentősége, hogy az alperes az őt terhelő bizonyításnak a perben eleget tett-e. Ennek értékelése az eljáró bíróság feladata, az alperest a bizonyítási indítványok megtételének kötelezettsége terhelte. Az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan állapították meg, hogy a felperest a felmondást megelőző vizsgálat során meghallgatták, a felvett jegyzőkönyvet megküldték részére, így észrevétel hiányában annak nem volt jelentősége, hogy a felperes azt utóbb nem írta alá. A lefolytatott vizsgálat alapján ezért tisztában volt az ellene felhozott vádakkal, így alappal nem hivatkozhatott arra, hogy a felmondás indokolása nem felel meg a világosság követelményének. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezését nem érintette, ezt meghaladóan, a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A felperes pervesztességére tekintettel a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [46] A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [45] ,

1. július
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő