← Magyarország

Kfv.37134/2019/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A bizonyítás eljárási szabályait ennek során be kell tartania. A végzéssel szakvéleménye kiegészítésére felhívott szakértő ennek alapján végzett tevékenysége a közigazgatási szerv bizonyítási eljárásának részéve válik akkor is, ha eredetileg a fél kérte fel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.134/2019/

  1. szám A tanács tagjai: . Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, . Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes neve, ügyvezetője: Róth András A felperes képviselője: Dr. Csapó és Kiss Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Csapó Béla Az alperes: . B. és F. Sz. Az alperes képviselője: dr. Cziráki Adorján főosztályvezető A per tárgya: bányászati tevékenység jogszerűsége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.010/2018/24/I. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.010/2018/24/I. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes jogelődje, a B. C. Kft. a Duna-Projekt ÉDU-4 Mosoni-Duna jobb part fővédvonal töltés építésében, árvízvédelmi gátépítésben vett részt építési vállalkozóként. Ezzel összefüggésben vízjogi létesítési engedélyt kapott az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől,
  2. július 18-án kelt 13743-9/
  3. iktatószámú határozatban, a Győr .../7, 14; .../5, 6 hrsz.-ú ingatlanra tervezett látványtó kialakítására. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a
  4. augusztus 8-án kelt 35800/5419-13/
  5. ált. ügyiratszámú határozatában a vízjogi létesítési engedélyt módosította, akként, hogy az eredeti engedély okirat I. fejezet 1.
  6. pontjában a tavak műszaki paraméterei az alábbiak szerint módosulnak: a tó teljes felülete: 2 ha 1600 m2; víztérfogat: 129600 m
  7. [2] A felperes jogelődje
  8. február 28-án az önbevallásával, annak mellékleteként megküldte az alperes jogelődjének, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak a kivitelezés alatt lévő látványtó mérési helyszínrajzát is. A felperesi jogelőd
  9. III. negyedév és
  10. IV. negyedév közötti időszakra önbevallást készített, amelyben a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét 149026 m3 homokos kavicsként tüntette fel. Bányajáradékot kizárólag a
  11. II. negyedévi 5794 m3 homokos kavics nyersanyag után fizetett. Az önbevallást az alperesnél nyújtotta be. Az alperes a hibás bányajáradék önbevallás módosítására kötelezte a felperesi jogelődöt. [3] A Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz, mint bányafelügyelethez (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) bejelentés érkezett a Földművelésügyi Minisztériumból, amelyben a Győr .../5 hrsz. ingatlanon ásványi nyersanyag kitermelést és a vízjogi létesítési engedélyben szereplő 1,95 ha tónagysághoz képest 3,2 ha nagyságú tó kialakulását jelezték. [4] Az elsőfokú hatóság
  12. február 1-jén hivatalból eljárást indított. Az elsőfokú eljárásban a felperes benyújtotta a tárgyi terület hites bányamérő (T.F.) által készített geodéziai felmérést és a földtani szakértő (T.O.) véleményét. A szakértők a vízjogi létesítési engedélyben foglaltakon kívüli területeket is engedélyezettként vettek figyelembe. Az építési terület lehatárolásához 12 sarokpontot jelöltek meg. Az elsőfokú hatóság felszólította a hites bányamérőt és a földtani szakértőt VEV/001/175-30/
  13. számú végzésében, hogy a vízjogi létesítési engedélyben megadott ingatlanokra számítsa ki a kitermelt és a tó létesítése során az engedélyezett területen kívül jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és fajtáját. A szakértők a válaszukat
  14. június 16-án megküldték az elsőfokú hatóságnak, majd azt
  15. június 23-án módosították. Ez alapján állapította meg az elsőfokú hatóság az engedélyezett területről kitermelt anyag mennyiségét (m3-ben). A szakértőknek küldött felszólítást és a szakértők válaszait az elsőfokú hatóság nem küldte meg a felperesnek. [5] Az elsőfokú hatóság a
  16. július 5-én kelt VE-V/001/175-35/
  17. számú határozatban az alperest az Abda .../10, ... hrsz. ingatlanokon jogosulatlan bányászati tevékenység végzése miatt 4.000.000 forint bírsággal sújtotta és kötelezte 79.250.440 forint jogosulatlan kitermelt érték megfizetésére. A döntés indokolásában megállapította, hogy a tárgyi tó méretei meghaladják az engedélyezett A jogosulatlanul kitermelt összes ásványi nyersanyag mennyisége az elsőfokú döntés szerint 72.987,16 m3, fajtája kevert ásványi nyersanyag II., homok és kavicsos homok. Az elsőfokú hatóság döntésének indokolásában rögzítette: „a szakértői véleményben foglaltakat elfogadta és döntését arra alapította”. A felperes az elsőfokú határozatból szerzett tudomást a szakértői vélemények módosításáról. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  18. augusztus 15-én kelt határozatában az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes részletesen megindokolta azon megállapítását, hogy az elsőfokú hatóság hatáskörében és illetékességében járt el, e körben hivatkozott a 267/
  19. (XII.320.) Korm. rendelet 3.§

(1),
(4)és
(5)bekezdésére, valamint a 161/2017. (VI.28.) Korm. rendelet 3.§
(1)és
(4)bekezdésére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] Az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát a felperes kérte keresetében. Elsődlegesen kérte az alperesi és az elsőfokú hatóság döntésének hatályon kívül helyezését. Másodlagosan kérte az alperes határozatnak az elsőfokú hatóság határozatára kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra utasítását. Harmadlagosan kérte az alperesi határozat megváltoztatását és a jogosulatlanul kitermelt érték szakértő bevonásával történő meghatározását. Az ügy érdeme tekintetében a felperes a keresetében kifejtette, hogy nem volt lehetősége a megbízott szakember munkájának ellenőrzésére. A felperes keresetében hivatkozott arra, hogy a
  1. június 23-i szakértői vélemény módosításáról nem tudott, a szakértői vélemény nagymértékben eltér a korábbiakban a felperes által benyújtott szakértői véleménytől, ezért a Ket. 4.§alapján szükséges lett volna újabb szakértő kirendelése. [8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Változatlan formában fenntartotta a határozatában foglaltakat azzal, hogy azok megalapozott tényállításokon alapulnak. Az elsőfokú ítélet [9] A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.010/2018/24/I. számú,
  2. október 2-án kelt ítélete szerint a kereset az alábbiak szerint megalapozott, ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. [10] A bíróság továbbá megállapította, hogy az elsőfokú hatóság földtani szakkérdésben alkalmazott szakértőt, és bár a felperes volt az, aki a szakértői véleményt az elsőfokú hatóság rendelkezésére bocsátotta, azonban az elsőfokú hatóság volt az, aki a szakértőt a véleményének kiegészítésére hívta fel. Az elsőfokú bíróság szerint ekkortól a szakértő a hatóság által alkalmazott szakértőnek minősül, és nem az ügyfél által felkért szakértőnek. Ezért az elsőfokú hatóságnak egyrészt a a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló
  3. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályainak megfelelően kirendelő végzést kellett volna hoznia és abban pontosan meg kellett volna határoznia mindazokat a tartalmi elemeket, amelyek a kirendelő végzésnek kötelező elemei; másrészt a kirendelő végzést meg kellett volna küldenie a felperesnek is. Ezt követően a beszerzett írásbeli szakértői véleményt észrevételezésre meg kellett volna küldeni a felperesnek, hogy - ügyféli jogaival élve - kifejthesse az abban foglaltakra véleményét, észrevételt, nyilatkozatot tehessen. Mindezt a döntés meghozatalánál értékelnie kellett volna a hatóságnak. A kirendelő végzésnek nagy jelentősége van, mert az a szakértői eljárásnak a jogosító irata; abban meg kell jelölni az elvégzendő munkát; és fel kell tenni a szakkérdéseket. A szakértő véleménye csak mindezeket követően értékelhető abból a szempontból, hogy az megalapozott és valós-e. A hatóságnak biztosítania kell, hogy az ügyfél nyilatkozattételi jogát a szakértői bizonyítással összefüggésben is gyakorolhassa. [11] A bíróság szerint a tisztességes eljárás alapelve sérült, amennyiben a hatóság a döntése alapjául szakértői véleményt vesz igénybe, azonban az ügyfél csak a hatóság döntéséből ismerheti meg magát a bizonyítékot és annak tartalmát, azaz a szakértői véleményt és az abban kifejtett szakértői álláspontot. [12] A felperes a per során - lévén a perre a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) szabályait kellett alkalmazni - tanúként meghallgatott S. I. magánszakértővel bizonyította, hogy fennáll annak elméleti lehetősége, amennyiben ismerte volna az elsőfokú hatóság által kiegészíttetett szakértői véleményt, a hatósági eljárás más eredményre is vezethetett volna. A magánszakértő a bíróság előtt részletesen kifejtette, hogy az elsőfokú hatóság által, a döntés alapjául vett szakértői vélemények más alapokon születtek meg, mint ami a jogosulatlan bányászati tevékenység vizsgálata során irányadó jogi alap, azaz a hatósági eljárásban kirendelt szakértők egy talajmechanikai szabvánnyal dolgoztak, míg a felperes esetére az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/
  5. (III.20.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. Ennek alkalmazásával más eredményre jutott a magánszakértő a kitermelt ásványi nyersanyagok minőségének meghatározása tekintetében, amely az érték kiszámításánál is más eredményre vezet. Mivel a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége és minősége az alapja a bírság kiszabásának, a felperes által a perben hozott bizonyíték elegendő volt annak megállapítására, hogy az elsőfokú hatósági eljárásban elmaradt ügyféli értesítés és be nem szerzett ügyféli nyilatkozat az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértés, amellyel a hatóságok megsértették a tisztességes eljárás alapelvét. [13] Mindezek alapján a bíróság a jogsértő alperesi és elsőfokú hatósági határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság iránymutatása szerint a megismételt eljárás során a hatóságnak be kell tartania a tisztességes eljárás valamennyi szabályát, eljárásának meg kell felelnie a tisztességes eljárás követelményeinek. Amennyiben a hatóság a tényállást tisztázása és a bizonyítási eljárás lefolytatása körében szakértői bizonyítást rendel el, ezen eljárásának meg kell felelnie az eljárási jogszabályban előírt valamennyi rendelkezésnek és biztosítani kell az ügyfél jogai érvényesülésének garanciális szabályait is. Ezt követően, amennyiben a hatóság a bizonyítékok értékelése eredményeként arra jut, hogy a felperes részéről jogsértés történt, hozható az ügyben érdemi döntés, a tényállás teljes körű tisztázását követően. Szakkérdés a hatósági eljárásban a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége és minősége is. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] Az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a Kúriát, hogy az elsőfokú ítéletet helyezze hatályon kívül. Álláspontja szerint az I. fokú közigazgatási hatóság részéről a szakértő felhívása nem minősül kirendelésnek, mert a felperesnek kellett szakértőt alkalmaznia. A módosított szakértői vélemény ezért a felperes számára megküldöttnek minősül. [15] S. I. magánszakértő tanúvallomásáról állította az alperes, hogy a tanú részben tévedett. Szakvéleményében nem a 0,06 mm-hez tartozó ásványi nyersanyag %-os értékét adta meg. Az 1,50 m alatti réteg meghatározását a tanú nem a Rendelet szerint végezte. A következő réteget illetően helytelenül határozta meg a frakció nagyságát. Jogszabálysértésként az alperes a régi Pp.
  6. § (l) bekezdésében foglaltakat, a Vhr.
  7. §
(4)bekezdésében és a Rendelet l. mellékletében foglaltak helytelen értelmezését, valamint a régi Pp. 339. §
(1)bekezdésének alkalmazását jelölte meg. [16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, amelyben az elsőfokú ítélet hatályában való fenntartását kérte. Az eredetileg valóban a felperes megbízásából eljáró szakértők eszerint utóbb már a hatóság felkérésére jártak el, és nyilatkozatában az alperesi jogi képviselő még azt is jelezte, hogy a hatóságnak lehetősége lett volna más szakértő kirendelésére, ám ők az érintett eljárásban már addig is eljárt szakértők igénybevétele mellett döntöttek. A felperes megítélése szerint ez a nyilatkozat is egyértelműen azt támasztja alá, hogy az eljárás ezen szakaszában nem szabályszerűen megvalósított hatósági kirendelés történt. A tanúvallomásra pedig az alperes a per során észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [18] A régi Pp.
  1. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem szerint, az azokban megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül (KGD2011.62.). E keretek között jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására. [19] A régi Pp. 339/A. §-a alapján a bíróság a közigazgatási határozatot az annak meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a történt-e az ügyben olyan eljárási szabálysértés, ami az elbírálásra érdemi kihatással volt. Ennek függvényében merül föl, hogy a jogosulatlan kitermelés mértékének meghatározása jogszerű volt-e. [20] A Kúria az elsőfokú bírósággal egyezően állapítja meg, hogy az elsőfokú hatóság eljárása során a VE-V-001/175-30/
  2. számú végzésében felszólította a hiteles bányamérőt és a földtani szakértőt, hogy a vízjogi létesítési engedélyben megadott Győr .../7, .../14, .../5, 6 hrsz. ingatlanokra számítsa ki a kitermelt és a tó létesítése során az engedélyezett területen kívül jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és adja meg a fajtáját. Az elsőfokú hatóság a végzést a felperesnek nem küldte meg. A szakértők válaszukat
  3. június 16-án megküldték, majd
  4. június 23-án azt módosították. Az elsőfokú hatóság a módosított szakértői véleményeket a felperesnek nem küldte meg. Az elsőfokú hatóság határozata alapjául a
  5. június 23-i módosított szakértői véleményt vette. A bányászatról szóló
  6. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 44/A §-a [21] szerinti földtani szakkérdésben vett igénybe szakértőt az elsőfokú hatóság. A Bt. alapján indult hatósági eljárásban a Ket. 13.§
(3)bekezdése irányadó. E szerint a Bt. a Ket. rendelkezéseitől csak akkor térhet el, ha azt a Ket. kifejezetten megengedi. A Ket. 50.§-ában foglalja össze a tényállás tisztázására és a bizonyítékokra, valamint a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabályokat. Az 50.§
(4)bekezdése a bizonyítékok között különösen említi a szakértői véleményt. A szakértői bizonyításra vonatkozó szabályok a Ket. 58-59. §-aiban találhatóak. Az 58.§
(3)és
(5)bekezdése értelmében az ügyfél által felkért szakértő véleménye bizonyítékként használható fel az eljárásban. A Ket. 59.§-a részletes, kötelezően betartandó garanciális szabályokat tartalmaz a tekintetben, amennyiben a hatóság szakértőt vesz igénybe és bizonyítékként szakértői véleményt szerez be, az ezzel kapcsolatos bizonyítási eljárást miként kell lefolytatnia. A Ket.
  1. §-ára vonatkozóan a Kúria gyakorlata is rögzíti, hogy a hatóságnak biztosítania kell, hogy az ügyfél nyilatkozattételi jogát a szakértői bizonyítással összefüggésben is gyakorolhassa (BH
  2. 100.). [22] A Bt. 44/A §-a kimondja, ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a bányafelügyeletnél a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett. [23] A Ket. alapelvi szabályai között tartalmazza a tisztességes eljárásra vonatkozó elvet (Ket. 4.§
(1)bekezdés). A hatósági eljárás akkor tisztességes, ha az ügyfél eljárási jogaival élni tud. Az ügyfelet értesíteni kell az egyes eljárási döntésekről is, ezek között az eljárási cselekményeket elrendelő és időpontját kijelölő döntésekről is. Ennek elmaradása akkor vezet a hatóság döntésének hatályon kívül helyezéséhez, amennyiben az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősül, azaz bizonyítható, hogy legalább elméleti lehetősége van annak, hogy más eredményre vezetett volna az adott eljárási cselekmény, ha azon az ügyfél részt vett volna. [24] A tisztességes ügyintézéshez való jog nemcsak a Ket. 4. §
(1)bekezdésben foglalt alapelv, hanem az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése is rögzíti. A Kúria gyakorlata alapján, ha lényeges eljárási garanciák sérülnek, akkor a közigazgatási határozatot még akkor is hatályon kívül kell helyezni, ha egyébként a garanciális szabályok betartásával is ugyan azon közigazgatási döntést hozná meg a hatóság (Kfv.IV.37.936/2015/8.). Az eljárás során a szakértői véleményről való értesülés és a hozzá kapcsolódó felperesi jogosultságok az eljárás lényeges garanciái közé tartoznak. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint is, az ügyfélnek joga van arra, hogy az eljárás minden mozzanatáról értesüljön és arra észrevételt tegyen. Az Alkotmánybíróság magáról az eljárás megindulásáról szóló értesítés elmulasztását is olyan jogsértésnek tekintette, amely sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot [lásd: 17/2019. (V.30.) AB határozatot Indokolás [38]) [25] A Ket. 49.§ értelmében, ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja. A Ket. 51.§
(1)bekezdés értelmében az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. [26] A Ket. 1.§
(3)bekezdés értelmében, a közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza. A Ket. 5. §
(1)bekezdése alapján, a közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. [27] A Ket. 50. §
(1)bekezdése értelmében a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A
(6)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Megállapítható, hogy az I. fokú közigazgatási szerv szakértőkhöz intézett felhívása, a VE[28] V-001/175-30/
  1. számú végzés közigazgatási aktus. Formailag is ennek minősül (formája végzés, jogorvoslatról rendelkezik stb.), továbbá tartalmilag közhatalmi rendelkezés (bírságolás jogkövetkezményre utal stb.). E közhatalmi aktusra nyilvánvalóan vonatkozik a Ket. Mivel pedig ekként ügyféli jogokat és kötelezettségeket érint, ezért a Ket. 4., 49., 51-a § alapján az ügyfél értesítése erről nem volt mellőzhető. A szakértői tevékenységnek a közhatalmi kötelezést követően a felperes a rendelkező pozíciójában már nyilvánvalóan nem lehetett az alanya. Ügyféli minőségében viszont vele szemben az értesítés kötelezettsége a hatóság részéről már csak emiatt is mindenképpen fennállt. Az I. fokú közigazgatási szerv ezt megszegte, amit az alperes nem minősített jogellenesnek. Holott ennek a szabályszegésnek a következménye az, hogy az eljárás során szabályszerű bizonyítással nem tisztázták tényállást. A felperes magánszakértő tanúval valószínűsítette a perben, hogy eljárási jogai megsértése [29] az eljárásban az ügy érdemi megítélésére kihatással lehetett, mert a vitatott kitermelési mennyiségek megállapítása a szakkérdés tisztázására szolgáló számításon alapult. [30] A Kúria az elsőfokú bírósággal egyezően állapítja meg, hogy mindezen körülmények az idézett jogszabályokba ütközően egyenként is elégséges szabálytalanság megvalósulását jelenti ahhoz, hogy az ügyben keletkezett hatósági határozatok törvénysértő volta megállapításra kerüljön. Az eljárási szabálysértések az ügy eldöntésére érdemben hatással voltak, hiszen a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozóan a megállapításra kerülő kitermelési mennyiségek meghatározóak. [31] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította és az elsőfokú bíróság ítéletét, a régi Pp.
  2. §
(3)bekezdése alapján hatályában fönntartotta, egyetértve egyúttal a bíróságnak az új eljárásra vonatkozó iránymutatásával. Záró rész A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte az ügy tárgyaláson történő elbírálását a [32] régi Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján. A Kormány 40/
  1. (III. 11.) Korm. rendeletével veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az Országgyűlés megalkotta a koronavírus elleni védekezésről szóló
  2. évi XII. törvényt. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
  3. (III. 31.) Korm. rendelet
  4. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság tárgyaláson kívül jár el, a 41. §
(5)bekezdés alapján ezért a Kúria az ítéletet tárgyaláson kívül hozta meg. [33] A felperes pernyertességére tekintettel, valamint figyelemmel a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
  1. §-ára is, a Kúria az alperest kötelezte a felperes perköltségeinek megfizetésére. [34] Az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  3. §
(1)bekezdése szerinti mértékű, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja alapján számított és a 62. §
(1)bekezdés h) pontja értelmében feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az alperesnek az Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjának megfelelő személyes illetékmentességére figyelemmel, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. [35] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp.
  3. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. ,
  1. június
  2. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.