A határozat elvi tartalma: Annak eldöntése, hogy a végrehajtási eljárás megfelelt-e a Vht. rendelkezéseinek, nem polgári jogi anyagi kérdés, ezért a vizsgálata nem a törlési perre tartozik.
- CXLI. Tv.
- § (1aa) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete A határozat száma: Pfv.I.20.797/2019/
- A tanács tagjai: . Harter Mária a tanács elnöke . Varga Edit előadó bíró . Mocsár Attila Zsolt bíró A felperes: I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) A felperes képviselője: . Ruppert Ildikó ügyvéd (ügyvéd címe) Az alperesek: I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) III.rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) Az alperesek képviselője: . Sümegi Helga (ügyvéd címe) A per tárgya: ingatlannyilvántartási bejegyzés törlése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: árdi Törvényszék 3.Pf.20.598/2018/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: ádi Járásbíróság 2.P.20.330/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felülvizsgálat szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes
- április
- napján [1] tájékoztatta az önálló bírósági végrehajtót, hogy
- június
- napjától bérbe adta a tulajdonát képező ingatlant, amelyet – továbbiak mellett – 7.417.030 forint adó- és járuléktartozás miatt
- óta végrehajtási jog terhelt. Két eredménytelen árverést követően (amelyeknek során a végrehajtó az ingatlan becsértékét „lakottan” 7 millió forintban, „beköltözhetően” 14 millió forintban állapította meg) az I. rendű alperes 7 millió forint összegű vételi ajánlatot tett, árverési vétel címén megvásárolta az ingatlant, majd tulajdonjogának
- január 19-i bejegyzését követően elajándékozta azt a II. rendű alperesnek. A II. rendű alperes az ingatlant továbbajándékozta a III. rendű alperesnek, akinek tulajdonjogát
- június
- napján jegyezték be. A végrehajtó az ingatlan birtokba adását
- május
- napjára tűzte ki. A felperes
- [2] április 26-án végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyben sérelmezte, hogy a végrehajtó figyelmen kívül hagyta a bérleti szerződést, emellett az elektronikus árverési honlap „nem beköltözhetőnek” tüntette fel az ingatlant, a papír alapú dokumentumok viszont „beköltözhető”-nek. A végrehajtást foganatosító bíróság hivatalból elutasította az elkésetten benyújtott végrehajtási kifogást, végzését a másodfokú bíróság helybenhagyta. A kereset és az alperes védekezése A felperes keresetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a [3] továbbiakban: Inytv.) 62.§
(1)bekezdésének aa) pontja alapján az alperesek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését és az eredeti tulajdoni állapotnak megfelelően tulajdonjogának visszajegyzését kérte. Érvelése szerint az I. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzése érvénytelen, mert a végrehajtó nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, a II-III. rendű alperesek pedig nem nem jogosultak a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 5:187.§-a szerinti védelemre, mert a tulajdonjogot közeli hozzátartozókként, ingyenesen szerezték. Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkoztak, hogy a [4] felperes jogorvoslatot vehetett volna igénybe, ha a végrehajtó intézkedésit sérelmesnek tartja, az elmulasztott lehetőséget a törlési per nem pótolhatja. [5] [6] [7] Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletében rámutatott, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése kérhető „az árverés érvénytelenségére történő hivatkozással”, a jelen esetben azonban a végrehajtási eljárás során eljárt bíróságok határozataikban ezt nem mondták ki, így az árverés alkalmas volt a joghatás kiváltására, az I. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzésére. A végrehajtás során a felperes élhetett jogorvoslati jogával, azonban kérelmeit elkésetten terjesztette elő, a törlési per pedig nem a végrehajtás során elmulasztott jogorvoslat pótlására szolgál. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helyes indokaira utalással hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. A fellebbezés indokai kapcsán emelte ki, hogy az I. rendű alperes nem kötelmi jogcímen, hanem árverési vétel útján, tehát „eredeti” tulajdonszerzéssel szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát. A felperes végrehajtási kifogása elutasításra került, az ingatlanárverés megsemmisítésére nem került sor, törlési perben viszont „a felperesi hivatkozásokra tekintettel az árverési vevő tulajdonszerzése érvénytelenségre alapítottan vitássá nem tehető”. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsősorban a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte, másodsorban a másodfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. A végrehajtási eljárás eseményeinek és a végrehajtó szabálysértéseinek ismertetését követően hangsúlyozta, hogy a végrehajtó szabálysértései súlyosak, kihatottak a végrehajtási eljárás lefolytatására, „rendes” jogorvoslati eljárás keretében az árverés megsemmisítésére vezettek volna. Álláspontja szerint a törlési pert tárgyaló bíróságnak vizsgálnia kell „a bejegyzés alapjául szolgáló ingatlanárverés érvénytelenségét”, nem hivatkozhat arra, hogy azt a végrehajtási eljárásban nem mondták ki. Az iratok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a végrehajtó súlyos jogszabálysértései az árverés érvénytelenségét eredményezték, függetlenül attól, hogy ezt a végrehajtási eljárásban eljárt bíróságok nem állapították meg. [8] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és felülvizsgálati költségének megtérítésére irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [10] A Pp.
- §
(2)bekezdésének és a 275. §
(3)bekezdésének együttes értelmezéséből kitűnően felülvizsgálat alapja anyagi jogi vagy az érdemi döntést lényegesen befolyásoló eljárási. szabálysértés lehet. [11] A Kúria egyetért a perben eljárt bíróságok döntésével, osztja azok indokait is, s csupán a felülvizsgálati kérelem okfejtése kapcsán hangsúlyozza, hogy Inytv. 62.§
(1)bekezdésének aa) pontja alapján indított perben a bejegyzés törlésére annak érvénytelensége (hatálytalansága) esetén van lehetőség; az árverési vevő tulajdonjoga a tulajdonszerzésre kiható hatállyal akkor törölhető, ha a bejegyzés anyagi jogi alapjai hiányoznak vagy súlyosan fogyatékosak. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló árverés megsemmisítése alapja lehet a bejegyzés törlésének, a perben eljárt bíróságok azonban helytállóan mutattak rá, hogy a végrehajtó – felperes által állított – szabálysértéseinek vizsgálata és ezek következményeként a végrehajtási árverés megsemmisítése csak a végrehajtás sajátos szabályai szerint működő fórumrendszer keretében történhet, nem lehet a törlési per tárgya. A felperes a végrehajtási eljárásban meg is kísérelte igényének érvényesítését, elkésetten benyújtott végrehajtási kifogását azonban a törlési per megindítása nem pótolhatja: annak eldöntése, hogy a végrehajtási eljárás megfelelt-e a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseinek, nem polgári anyagi jogi, így nem a törlési perre tartozó kérdés. Mindezekkel egyező álláspontot fejtett ki a Legfelsőbb Bíróság a Pfv.I.21.464/2006/8. számú, illetve a Kúria a Pfv.I.21.060/2015/4. és a Pfv.I.20.889/2015/5. számú határozataiban. [12] A fentiekre tekintettel a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, azt a Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A felperes felülvizsgálati kérelme nem volt eredményes, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdésén keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében viseli a saját költségét, továbbá köteles megfizetni a felülvizsgálati ellenkérelmet benyújtó I. rendű alperes jogi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült, a 32/2003. (VIII.22) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseiben foglaltak szerint, a 4/A. § értelmében az általános forgalmi adóra is figyelemmel, a tényleges ügyvédi tevékenységgel arányosan meghatározott ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget. Budapest,
- július
- Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: BB bírósági ügyintéző