A határozat elvi tartalma: Megfelel a felmondás a világos indokolás követelményének, ha abból a munkavállaló egyértelműen tudomást szerez arról, hogy munkájára miért nem tartanak igényt. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.312/2019/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Tánczos Rita bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Karasi Zsolt ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: . Dajka János Béla ügyvéd A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.391/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.7/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.391/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 257.300 (kétszázötvenhétezer-háromszáz) forint illeték az államot terheli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes biológia-testnevelés szakos tanárként állt a Ny... Tankerülethez tartozó Ny... K... Z... Általános Iskola szervezeti egységnél alkalmazásban. [2]
- február 24-én a felperest B... N... Sz... intézményvezető M... I... intézményvezető helyettessel meghallgatta, miután az úszás órákon tanúsított magatartásával, a tanulókkal való bánásmódjával összefüggésben több szülői panasz érkezett. A szülők leveleit a felperesnek felolvasták, az abban foglaltakra reagálhatott, észrevételt tehetett, előadhatta saját álláspontját. Az ekkor készült jegyzőkönyvet a felperes saját maga kézírásával kiegészítette. [3] B... N... Sz... intézményvezető
- március 1-jén írásban a Ny... Rendőrkapitányság vizsgálati osztályvezetője részére címzett iratában az iskola képviseletében eljárva a felperes ellen kiskorú veszélyeztetése bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt büntető feljelentést tett. [4] A 2015-2016-os tanévben a felperes
- március 3-áig végzett munkát. Ezt követően szabadságon volt, majd keresőképtelen állományba került táppénz ellátás mellett. [5] A K... I... K... munkáltató részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója
- december 5-én kelt írásbeli intézkedésével
- december 6-ától
- január 4-éig tartó felmentési idővel
- január 4-ével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette. Ennek indokolása szerint „Nevezett közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatosan jelentős számú szülői panasz érkezett, melyek tanúsága alapján a közalkalmazott a gyerekekkel szemben folyamatosan megalázó, bántalmazó, megszégyenítő bánásmódot tanúsít már évek óta, viselkedése a gyermekek értelmi és érzelmi fejlődésére negatívan hat, számos gyermekben szorongás érzetét kiváltva az úszás órák tekintetében. A panaszokban foglaltakra és jelentős számukra tekintettel nevezett közalkalmazottal szemben rendőrségi feljelentésre került sor, mely alapján az illetékes rendőrkapitányság büntető eljárás indított, amely jelenleg is folyamatban van. A nemzeti köznevelésről szóló
- évi CXC. törvény
- §-a kimondja: a pedagógus alapvető feladata, hogy a hivatásához méltó magatartást tanúsítson. A munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján: a munkavállaló köteles a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani. Mindezekre tekintettel nevezett közalkalmazott magatartásával megsértette a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelő együttműködésre, valamint a munkaköre ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás tanúsítására vonatkozó kötelezettségét (Mt. 6. §
(2)bekezdés)". [6] A büntetőeljárásban a Ny... Járásbíróság
- június 12-én kelt .... számú ítéletével a felperessel szemben 8 rendbeli közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette miatt indult eljárást megszüntette. Megállapította, hogy a felperes bűnös 11 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztésre, valamint 5 év tanári szakképesítéshez kötött foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A Ny..... Törvényszék
- január 8-án meghozott másodfokú ítéletével részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, a szabadságvesztés esetében a felfüggesztés időtartamát 3 évről 2 évre, míg a tanári foglalkoztatástól eltiltás időtartamát 5 évről 2 évre csökkentette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes kereseti kérelme és az alperes ellenkérelme [7] [8] A felperes módosított keresetében a felmentés jogellenességének megállapítása mellett az intézkedés hatályon kívül helyezését, és az alperes 8 havi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítés megfizetésére kötelezését kérte perköltség viselés mellett. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [9] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.7/2017/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest perköltség fizetésére kötelezte. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.)
- §
(1)bekezdés c) pontjára, 30. §
(2)és
(3)bekezdésére, a 20. §
(2d)bekezdésére, 20. §
(2c)bekezdésére, valamint a 2. §
(3)bekezdésére, ezen túlmenően hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 52. §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontjában foglaltakra, valamint a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 62. §
(1)bekezdésében rögzítettekre. Utalt továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §
(1)bekezdésére és a 4. §
(1)bekezdésében foglaltakra. [11] Az ítélet szerint a jelen munkaügyi perben a bíróság a felperes ellen folyt büntetőeljárásban jogerősen megállapított ítéleti tényállás szerinti esetekben nem juthat arra a következtetésre, hogy a felperes ezen esetekben nem tanúsította a terhére rótt magatartást. [12] Azt kellett vizsgálni és értékelni, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogszerű volt-e, a felmentési iratban az indok közlése megfelelően történt-e, kellően világos volt-e, összefoglaló megjelölés esetén megállapítható-e, hogy mely konkrét tényekre, körülményekre utalt a munkáltató intézkedése meghozatala során. [13] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felmondás indoka valós, világos és okszerű volt. A közalkalmazott pedagógussal szemben fokozott elvárások érvényesülnek. Amennyiben az adott magatartás a büntetőjog által is szankcionálandó bűncselekménynek minősül, munkajogi szempontból még szigorúbb megítélés alá esik. Jelen esetben a kiskorú veszélyeztetése több esetben, több gyermeknél történt, így még szigorúbb a megítélés. [14] Összevetve az alperes jogi képviselője által
- sorszám alatt csatolt szülői panaszokat tartalmazó levelek tartalmát, a felperes személyes meghallgatásáról készült
- február 24-én kelt jegyzőkönyvet és a felperes ellen indult büntetőeljárásban a jogerős ítéleti tényállás szerinti eseteket az volt megállapítható, hogy nem minden esetben azonosítható be, mely szülői panaszokat tartalmazó leveleket ismertették a felperessel
- február 24-én. [15] Az elsőfokú bíróság érvelése szerint alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a közalkalmazott számára a védekezés lehetősége a felmentés kiadása előtt nem volt biztosított.
- február 24-én a személyes meghallgatás során módjában állt a felperesnek a védekezésre, de a bírói gyakorlat szerint ennek hiánya sem tette volna az intézkedést jogellenessé. Írásbeli figyelmeztetés mint munkáltatói intézkedés hiányában kétszeres értékelés sem történt. [16] A közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető intézkedés tehát jogszerű volt, ezért nem alkalmazható a Kjt.
- §
(3)bekezdése és
- § szerint az Mt.
- §-ában meghatározott jogkövetkezmény. [17] A felperes fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.391/2019/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest másodfokú perköltség fizetésére azzal, hogy a fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. [18] A másodfokú bíróság ítélete szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felmentési indok a Kjt.
- §
(2)bekezdése szerint valós és okszerű volt. Jogszabálysértés nélkül rögzítette, hogy az indokolásból a felmentés indoka világosan kitűnt. A felperes ismerte és tudta, hogy milyen indokok alapján került sor felmentésére. [19] A felperes meghallgatása
- február 24-én megtörtént, ekkor jegyzőkönyvben rögzítették a szülői leveleket, panaszokat, az arra adott válaszokat. A felperes ezen levelekre és panaszokra reagált, saját kézírásával is észrevételt tett. Az a körülmény, hogy közvetlenül a felmentés közlése előtt ismételt meghallgatása nem történt meg, nem teszi a munkáltatói intézkedést jogellenessé. [20] Az elsőfokú bíróság ítéletében részletes indokát adta annak, hogy mely panaszok alapján milyen bizonyítékok figyelembe vételével állapította meg, hogy a munkáltatói intézkedés nem sértett jogszabályt. A bizonyítási eljárás során a gyerekek által szülők felé közvetített panaszok valóságának cáfolatára a felperest támogató tanúvallomások nem voltak alkalmasak, figyelemmel a lefolytatott büntetőeljárás eredményére is. [21] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felmentés idejének egy napos csúszással történő megállapítása sem teszi a felmentést jogellenessé. [22] A felperes hivatkozásával szemben nem állapítható meg a
- február 24-én készült jegyzőkönyvből, hogy vele szemben munkáltatói intézkedés történt. A felperes maga sem hivatkozott konkrétan ilyenre. Erre figyelemmel a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy nem történt kétszeres szankcionálás. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [23] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát kérte. Hivatkozott a z igényelt végkielégítés körében a Kjt.
- §
(1)bekezdés a) pontjára, 37. §
(6)bekezdés g) pontjára, valamint az Mt. 82. §
(3)bekezdés b) pontjában foglaltakra. [24] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytelenül alkalmazta a Kjt. 30. §
(2)bekezdését. A felmentés indokának világosnak kell lennie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az indok valós és okszerű. A felperes felmentésének indoka nem felel meg a törvényi követelményeknek, ezért a bíróságok döntése helytelen. Hivatkozása szerint ezzel kapcsolatos álláspontját már a keresetlevelében és az elsőfokú eljárás során is előadta. [25] A felperes szerint nem alkalmazta helyesen a másodfokú bíróság a Kjt. 30. §
(3)bekezdésében foglaltakat sem. Nem értékelte az alperes terhére, hogy közvetlenül a felmentés közlése, tehát
- december 7-e előtt nem volt lehetősége a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, csak a
- február 24-én felolvasott szülői levelekre reagálhatott, de az idő rövidsége miatt nem megfelelő mélységben. Az alperes az eljárás során nem tudta hiánytalanul csatolni az általa hivatkozott szülői leveleket sem. [26] Az Mt.
- §
(1)bekezdése alapján a felmentési idő csak a felmentés közlését követő napon kezdődhet, ami felperes esetében
- december 7-e volt. A felmentési idő pedig
- december 6-ától
- január 4-éig tartott, ami jogellenes. A felmentési idő kezdő időpontjával kapcsolatban nem volt a felek között a törvényi előírástól eltérő megállapodás. [27] A felmentés ütközik az EH2016.12M
- számú állásfoglalásban foglaltakba, mivel már szankcionált magatartás képezte a felmentés indokát, a jegyzőkönyv szerint meghallgatásakor figyelmeztetést is megfogalmaztak. [28] A jogerős ítélet nem tér ki a felperes által sérelmezett eljárási szabálysértésre, miszerint az elsőfokú bíróság több alkalommal felhívta az alperest - tárgyalási jegyzőkönyvbe is belefoglalva - a bizonyítási kötelezettség teljesítésére elutasítás terhe mellett, azonban a Pp.
- §
(4)bekezdésében foglalt előírást végül nem alkalmazta az alperessel szemben. Ezen eljárási szabálysértésnek lényeges kihatása volt az ügy érdemi elbírálására. A büntetőeljárás folyamatban léte nem zárta ki a bizonyítási indítványok előterjesztését és az alperes védekezését, így a bíróságnak a bizonyítási indítványokat el kellett volna utasítania, amit több alkalommal kilátásba is helyezett. [29] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [31] A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül (Pp. 275. §
(2)bekezdés). [32] A Pp. 272. §
(2)bekezdés értelmében a felülvizsgálati kérelemben kell előadni a jogszabálysértés megjelölése mellett, hogy a fél a jogerős határozat megváltoztatását milyen okból kívánja, ezért a Kúria nem a korábbi beadványokra (kereset, észrevételek) hivatkozást, hanem a jelen felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt indokokat vehette figyelembe. [33]állította a felperes felülvizsgálati kérelmében a Kjt. 30. §
(2)bekezdésének a megsértését. [34] Az MK
- számú állásfoglalással kialakított egységes bírói gyakorlat szerint az indok világosságának vizsgálatakor nem az a lényeg, hogy azt részletezi-e, vagy összefoglaló meghatározást használ, hanem, hogy a felmondás okaként közöltekből megállapítható-e a munkavállaló számára, miért nincs a munkáltatónál szükség a továbbiakban a munkájára. [35] A munkáltatói intézkedés indoka világosságának követelménye megtartottságát nem általában, hanem a jognyilatkozat címzettje tudomása (tudattartam) alapján kell értékelni (BH2017.348I.). [36] A bíróságok helyesen állapították meg, hogy a felmentés indoka megfelelt a jogszabályi előírásoknak, a felperes tisztában volt azzal, hogy a munkáltató mely magatartásokat rótta a terhére. [37] A felperes a Kjt.
- §
(3)bekezdése téves értékelését is alaptalanul panaszolta. A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy
- február 24-én - jegyzőkönyvben rögzítetten - a felperest meghallgatták, a szülői leveleket ismertették, megtehette észrevételeit, illetve előadhatta védekezését. Annak nincs kiemelt jelentősége, hogy ezt követően a munkáltató az intézkedését közvetlenül megelőzően, ismételten már nem hallgatta meg. [38] Ugyancsak alaptalanul állította a felperes az Mt.
- §
(1)bekezdésében foglaltak megsértését is. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint nem teszi a munkáltató intézkedését jogellenessé, ha a nyilatkozat a felmondási (felmentési) idő kezdő időpontját tévesen jelöli meg (LB Mfv.II.10.412/1999.). Erre figyelemmel a bíróságok nem követtek el jogszabálysértést e körben sem döntésük meghozatala során. [39]állította a felperes az EH2016.12.M
- elvi határozatra hivatkozva, hogy korábban szankcionált magatartás képezte a felmondás indokát. Nem jelölte meg, hogy véleménye szerint melyik jegyzőkönyv tartalmából állapítható meg, miszerint az esettel összefüggésben már figyelmeztetést kapott, a
- február 24-én felvett iratból ilyenre nem lehet következtetni. [40] Az eljárás során nem sérült a Pp.
- §
(4)bekezdésében foglalt előírás sem. A felmentésben foglaltakat az alperesnek kellett bizonyítania, aki ezen kötelezettségének eleget tett. A bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján jogszabálysértés nélkül hozták meg döntésüket (Pp.
- §), nem merült fel olyan körülmény, amely az alperes bizonyítási indítványának elutasítását indokolhatta volna. [41] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján. Záró rész [42] A felülvizsgálati eljárásban az alperesnek igazolt költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben a bíróság a határozathozatalt mellőzte a Pp. 79. §
(1)bekezdése értelmében. [43] A felperes munkavállalói költségkedvezményére figyelemmel a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. és 14. §-ában foglaltak szerint. [44] Az ítélet ellen a Pp. 271.§
(1)bekezdés e) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. [45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp.274.§
(1)alapján. Budapest,
- június
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Tánczos Rita s.k. bíró