A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére nem volt jogi lehetőség, a másodfokú bíróság azokat helytállóan mérlegelte és helyes következtetésre jutott azokból. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.334/2019/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Stark Marianna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Zsolnai János ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: . Dóra Tímea ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szolnoki Törvényszék 4.Mf.20.525/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.1061/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Szolnoki Törvényszék 4.Mf.20.525/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - 15 nap alatt - 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen az államnak - külön felhívásra (száznyolcvankilencezer-hatszázhatvan) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. - 189.660 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes
- október 20-ától járművezető gyakorlati oktató tevékenységet végzett az alperesnél. Munkáját a t... és k... kirendeltség vezetőjeként látta el.
- szeptember 25-én mopedek és motorkerékpárok üzemeltetésére alperes akkori ügyvezetője, P... J..., valamint három megbízott részéről megállapodás jött létre. Eszerint a mopedeket és motorkerékpárokat a megbízottak (K... K... iskolavezető, felperes neve és K... L... Zs... szakoktató) használják mind a tanpályán, mind a forgalomban, a járművek havi üzemanyag elszámolását pedig felperes neve szakoktató az érvényben lévő rendeletek és szabályzatok betartásával segíti.
- november 27-én az alperes azonnali hatályú felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Ebben részletezte, hogy
- június 26-án L... I... képzésfelügyelő, járművezetői vizsgabiztos tapasztalta, miszerint a felperes által oktatott motorkerékpáros tanulók oktatói kíséret nélkül közlekedtek a közúton. L... I... a felperest kérdőre vonta, aki nyomdafestéket nem tűrő hangnemben beszélt.
- november 18-án postázták a felperes részére azt az utasítást, amelyben üzemanyag költséghatékonysági kimutatás elkészítésére hívták fel
- november 26-ai határidővel. A mai napig ezt nem készítette el, a munkáltatói utasításnak nem tett eleget. A munkáltatónak
- augusztus 8-án jutott tudomására a
- június 26-ai kötelezettségszegés. A felperes olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Folyamatosan trágárul beszél, nem megfelelő hangnemet használ, a munkáltatói jogkör gyakorlóját, illetve a cég tulajdonosait sértegeti mások előtt, a munkáltatói utasításokra provokatív megjegyzéseket tesz, mellyel közmegbotránkozást kelt. A többszöri szóbeli és írásbeli figyelmeztetés ellenére
- november 20-án a t... tájékoztatón megjelent, és több ember előtt trágár módon, ordibálva sértegette a munkáltató képviselőjét. Még az alapvető tiszteletet, köszönést sem adja meg a felettesének. Demoralizáló magatartásával a munkahelyen olyan légkört teremt, ami morális válságot okoz. A felperes kereseti kérelme és az alperes ellenkérelme [4] [5] A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását kérte. Álláspontja szerint a munkáltató intézkedésének indoka nem valós és nem okszerű. A
- november 27-én kiadott azonnali hatályú felmondás szubjektív határidőn túli, mivel
- szeptember 30-án már írásbeli figyelmeztetést kapott, válaszleveleiben azonban annak tartalmát vitatta. Nem tartozik munkaköri feladatai közé az üzemanyag hatékonyság kimutatásának elkészítése, N... R...át tájékoztatta is arról, hogy nem ért ehhez. Oktatókat nem lázított, megfelelő hangnemben kommunikált, feletteseit nem járatta le, nem sértegette. A
- november 20-ai megbeszélés kapcsán senki nem szólt neki, hogy nem kell ott megjelennie. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [6] A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.1061/2015/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek 1.064.400 forint végkielégítést, 532.200 forint felmondási időre járó bért, valamint 620.000 forint sérelemdíjat, kamataikkal együtt. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest illeték és perköltség viselésére is. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
- §
(1),
(2)bekezdésében foglaltakra és kifejtette, hogy a jogviszony megszüntetés a munkáltatói jogkört gyakorló K... K... ügyvezetőtől származik. [8] A felperes hatályos munkaköri leírása szerint feladata a képzéssel kapcsolatos tájékoztatás is. Alperes az azonnali hatályú felmondásban feltételezéseket fogalmazott meg felperessel szemben a tanulók, oktatók kiszervezésével kapcsolatban. Amennyiben az alperes részéről az azonnali hatályú felmondás kiadását megelőzően, igazolható módon történt tanulók eltanácsolása, oktatók kiszervezése, akkor ezen indokok bizonyításával alperesnek lehetősége volt a felperes munkaviszonyának megszüntetésére. Ennek igazolása azonban nem történt meg. Az azonnali hatályú felmondásban foglaltak a munkaügyi vita során nem bővíthetők. [9] A
- november 27-ei azonnali hatályú felmondáshoz képest a
- június 26-ai felperesi szabályszegésre történő hivatkozás elkésett, a munkáltató a felperessel szemben emiatt írásbeli figyelmeztetéssel élt, így az azonnali hatályú felmondás indoka nem lehet. [10] Az alperes hivatkozott arra, hogy a
- november 18-án postázott utasításnak felperes nem tett eleget, azt megtagadta. Az üzemanyaggal történő elszámolás munkaköri kötelezettsége volt és a kimutatás elkészítéséhez szükséges ismeretekkel rendelkezett. [11] Az elsőfokú bíróság szerint azonban a hatályos munkaköri leírás alapján a felperesnek a motorok üzemanyag elszámolásának elkészítése nem volt munkaköri kötelezettsége.
- szeptember 25-én az alperes a motoros oktatást végző személyekkel megbízási szerződést kötött, ennek alapján volt feladata a járművek havi üzemanyag elszámolása. Az alperes által csatolt táblázatból megállapíthatóan a felperes elkészítette, és N... R...ának havonta leadta az elszámolásokat. Felperes megbízotti minőségben végzett munkájának értékelése kívül esik a munkaviszony keretein. [12] Alperes a felmondásban hivatkozott arra, hogy a felperes folyamatosan trágárul beszél, nem megfelelő hangnemet használ, a munkáltatói jogkör gyakorlóját, illetve a cég tulajdonosait sértegeti mások előtt. Többek között
- november 20-án T...on H... J...t több ember előtt, trágár módon, ordibálva sértegette. [13] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint mindez azonban nem nyert bizonyítást. A felperes és H... J... közötti incidensről nagyon sokan hallottak, de annál nem voltak jelen. A bizonyítékokból a felperesnek tulajdonított trágár kifejezésekre, ordibálásra nem lehetett következtetni, a jelenlevők azt nem igazolták. [14] A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a felperes az alperes neve-t tönkre akarta tenni. Felperes volt az, aki befektetőket keresett, a volt gazdasági vezető segítségét kérte a számítógépes program használatához. [15] A felperes viszonya P... J... volt ügyvezetővel bizonyítottan megromlott, mivel ő az alperesnél fennálló jogviszonya alatt gépjárművezetői oktatásra céget hozott létre, amit a felperes szóvá tett. A munkatársak igazolták, hogy a felperessel nincs köszönő viszonyban, kezet sem fognak egymással, ha az udvaron találkoznak. A felperesnek ilyen a kapcsolata L... I...vel is. [16] A rendelkezésre álló bizonyítékokat a bíróság úgy értékelte, hogy az egyik tulajdonos miatt az alperesnél kialakult bizonytalanság, az emiatt kialakult nézeteltérés, a felperes habitusából adódó magatartás, nem alapozhatja meg az
- óta munkaviszonyban álló, elismert, elfogadott magatartású gyakorlati oktató azonnali hatályú felmondását. [17] Az elszámolás körében az elsőfokú bíróság utalt az Mt.
- §
(1)-
(3)bekezdésében foglaltakra. [18] A sérelemdíjjal összefüggésben az Mt. 9. §
(1)bekezdését hívta fel a bíróság. Megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, a jogviszony megszüntetés napján értekezletet hívott össze, amelynek témája az volt, hogy H... J... nem munkáltatói jogkörgyakorló tulajdonos a felperest a kollégák előtt megalázza, ezt H... E... szóvá is tett. Mindez a felperes becsületét, jó hírnevét sértette, a sérelemdíjat megalapozza. A felperes által érvényesített 620.000 forint sérelemdíj nem eltúlzott, ezért annak megtérítésére a bíróság kötelezte az alperest. A munkáltató az értekezleten készült hangfelvételt ennek cáfolására nem csatolta. [19] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Szolnoki Törvényszék 4.Mf.20.525/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta, és az alperes által fizetendő sérelemdíj összegét 300.000 forintra leszállította. Ugyancsak leszállította az alperes által fizetendő perköltség és elsőfokú eljárás illetékét is. A bíróság kötelezte az alperest másodfokú perköltség és másodfokú eljárási illeték viselésére. [20] A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság az azonnali hatályú felmondásban megjelölt indokokat részletesen vizsgálta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen és okszerűen, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésének megfelelően értékelte és ennek alapján helyes jogi következtetésre jutott. [21] A másodfokú bíróság felhívta az Mt. 20. §
(1),
(2)bekezdését és 46. §
(1)bekezdés h) pontjában foglaltakat. A munkáltató az általa állított munkáltatói jogkörgyakorlás változásáról a felperest írásban nem tájékoztatta, ezzel az Mt-ben rögzített írásos tájékoztatási kötelezettsége hiányában megállapítható, hogy H... J... jogszerűen munkáltatói jogkör gyakorlására nem volt jogosult a felperes irányában. [22] Az alperes által hivatkozott tény, miszerint a munkáltató más munkavállalói nevezett személy munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó jogosultságát szóbeli tájékoztatás alapján elfogadták, azt tudomásul vették, a felperes vonatkozásában nem jelenti azt, hogy felette jogszerűen gyakorolhatott munkáltatói jogkört. [23] Az alperes az azonnali hatályú felmondásban a munkaviszony megszüntetés egyik indokaként azt jelölte meg, hogy a felperes folyamatosan trágárul beszél, nem megfelelő hangnemet használ, a munkáltatói utasításokra provokatív megjegyzéseket tesz, amivel közmegbotránkozást kelt, demoralizáló magatartásával morális válságot okoz. [24] A törvényszék álláspontja szerint ezen megfogalmazások túl általánosak, az alperesnek figyelemmel az Mt. 78. §
(2)bekezdésében meghatározott szubjektív határidőre - igazolnia kellett, hogy mely felperesi magatartásokat sérelmezi. Az alperes azonban ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. [25] A munkáltató egy konkrét esetet nevesített a 15 napos szubjektív határidőn belül, ez a
- november 20-ai t... tájékoztató volt. Az alperes, illetőleg az azonnali hatályú felmondás indokolása szerint ekkor a felperes H... J...t több ember előtt trágár módon, ordibálva sértegette. Ezen indok valóságának bizonyítási kötelezettsége az Mt.
- §
(2)bekezdése alapján az alperest terhelte, a bizonyítás sikertelenségét pedig a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a terhére kellett értékelni. [26] Az esetnél jelenlévő, arról közvetlen ismeretekkel rendelkező személyek a hivatkozott felmondási indok valóságát nem támasztották alá. S... A... és H... E... egyezően adta elő, hogy a felperes durva kifejezéseket nem használt. H... J...sal ugyan összeszólalkozott, vita alakult ki közöttük, mindenki elmondta a véleményét, ez azonban nem volt kiabálás. [27] Az alperes fellebbezésében arra helyesen hivatkozott, hogy a felperes habitusából származó durva magatartást a munkáltatónak nem kell eltűrnie, de jelen esetben nem is ez történt. Az alperes ezen konkrét magatartáson túlmenően a szubjektív tudomásszerzési határidőn belüli, egyéb felperesi magatartást nem bizonyított, így ez jogviszony megszüntetési indok nem lehetett. [28] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperes a 2015. november 27-ei keltű azonnali hatályú felmondást megelőzően 15 napnál jóval korábban tudomást szerzett a 2015. június 26-án történtekről. Így az azonnali hatályú felmondást az Mt. 78. §
(2)bekezdésben meghatározott szubjektív határidőn túl, elkésetten gyakorolta e vonatkozásban. [29] L... I... tanúvallomásában elmondta, hogy amikor a fenti eset történt, bement az alperes irodájába, és az általa tapasztaltakat K... K...nak is elmondta. Mivel ezen személy volt a felperessel szemben a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult vezető, így a felperes sérelmezett magatartásáról még ezen a napon tudomást szerzett. Ebből következően a munkáltató elkésetten gyakorolta az azonnali hatályú felmondás jogát ezzel összefüggésben. [30] A munkáltató az azonnali hatályú felmondásban a munkaviszony megszüntetés indokaként hivatkozott arra is, hogy a felperes a munkáltató írásbeli utasítása ellenére nem készítette el az üzemanyag költséghatékonysági kimutatást. Ezáltal a munkaköri kötelezettségét nem teljesítette, a munkáltatói utasításnak nem tett eleget. [31] A törvényszék nem értett egyet az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos érvelésével. A munkáltató ugyanis adhatott utasítást munkavállalója részére a munkaviszony keretében annak ellenére, hogy a hatályos munkaköri leírásban ezen feladat elvégzése nem szerepelt. [32] Az eseti utasítás teljesítése megtagadásának az Mt. 54. §
(2)bekezdése szerinti feltételei nem állapíthatóak meg. [33] A költséghatékonysági kimutatás elkészítésében való közreműködés felperes általi megtagadása figyelemmel arra, hogy a kimutatás alapját képező havi elszámolásokat a felperes korábban a munkáltatónak leadta, az a kimutatást elkészítő személy rendelkezésére állt - a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem minősül munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség jelentős mértékű megszegésének. [34] A sérelemdíjjal összefüggésben a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróságnak konkrétan nem kellett kioktatnia az alperest arra, miszerint a felperes sérelemdíj iránti keresetével kapcsolatban az értekezletről készült hangfelvételt csatolja. [35] A felperes tanúvallomásokkal bizonyította alperes részéről a személyiségi jogot sértő magatartás megtörténtét. Sz...-Cs... Z... és H... E... tanúvallomása által igazoltan súlyos dolgokkal (lopással) vádolták meg a felperest. [36] Az alperes a felperes becsületét, jó hírnevét a kollégái előtt bizonyítottan megsértette, ez a magatartás a felperes sérelemdíj iránti igényét megalapozta (Mt. 9. §
(1)bekezdés). Az eset összes körülményére figyelemmel azonban a sérelemdíj mértéke eltúlzott, a jogsértés súlyára tekintettel azzal nem arányos, így a bíróság annak összegét leszállította. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme [37] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását kérte. Jogszabálysértésként az Mt. 6. §
(1),
(2)bekezdését, 7. §
(1)bekezdését, 8. §
(1)-
(3)bekezdését, a 78. §
(1)bekezdés a), b) pontját jelölte meg, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. tv ( továbbiakban Pp. ) 206. §
(1)bekezdésének megsértését jelölte meg. [38] A bíróság a mérlegelés során nem hagyhatja figyelmen kívül az azonos tárgyban, a Kúria által meghozott határozatokat, az alperes fel is hívta erre a figyelmet (Mfv.10.383/2017/4.). [39] Az előzményként felhozott eseményeket a bíróságok kizárólag a felperes javára értékelték, a döntés ezáltal logikátlan, egyoldalú és okszerűtlen. A felperes korábbi és folyamatos magatartása vezetett ahhoz, hogy a felmondás időpontjára az együttműködés már lehetetlenné vált, az utasítást megtagadta, a cég új tulajdonosa lejáratására törekedett mind cégen belül, mind azon kívül. Önkényesen határozta meg milyen feladatot hajlandó elvégezni, több helyen és alkalommal trágár módon beszélt nagy nyilvánosság előtt, bomlasztotta a munkahelyi légkört. [40] A bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdését sértette meg azzal, hogy a döntése meghozatala során P... J... korábbi ügyvezető tanúvallomását teljes egészében figyelmen kívül hagyta, aki közvetlenül, saját maga tapasztalta a felperes azon magatartását, stílusát, amit H... J...sal és K... K... szemben is megengedett magának. [41] A felperes elfogadhatatlan, szitkozódó magatartását több tanú is alátámasztotta, ha pedig mindez a felperes habitusából adódik, a munkáltatónak akkor sem kötelessége ezt eltűrni. [42] A bíróság ítéletének több megállapítása is ellentmond a jegyzőkönyvekbe foglaltaknak, az alperesi nyilatkozatoknak, a tanúk vallomásának. Több esetben is az ítélet iratellenes megállapításokat tartalmaz, összességében a felperes oldalára jelentősen eltúlzottan értékel bizonyítékokat. [43] Az alperest nem kötelezte a bíróság a hangfelvétel csatolására. Az értekezleten - az ítélettel szemben - nem alázta meg H... J... a felperest. Az alperes a per bármely szakaszában rendelkezésre bocsátotta volna a teljes hanganyagot vagy leiratát, amennyiben erre a bíróság kötelezi, vagy egyáltalán annak tudatában van, hogy a felperes vélt sérelmeinek további cáfolatára van szükség. [44] Iratellenes az a megállapítás az ítéletben, hogy H... J... nem a munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes tekintetében, és az is, hogy nem áll alkalmazásban az alperesnél. [45] A felperes munkavállaló volt, a perbeli időszakban H... J... gyakorolta felette a munkáltatói jogokat. Mindezt alátámasztotta B... S..., Cs... Z..., N... R...a, S... P... tanúvallomása is, illetve H... J... nyilatkozata. [46] A megállapított tényállás szerint a felperes N... R...a adminisztrátornál megjelent, akinél havonta elszámolt a motorok üzemanyag felhasználásával de közölte, hogy az elszámolást nem fogja megcsinálni, kifejezésre juttatva, hogy a költséghatékonysági számításokhoz nem ért. Mindez nem tényszerű. A felperes írásban kapott utasítást a munka elvégzésére. Nem neki kellett elkészíteni a kimutatást, a feladata az volt, hogy segítséget nyújtson N... R...ának annak elkészítésében, összesítésében, amihez tudása volt, és a munkaköri leírásában is feladatként szerepelt. Mindezt alátámasztotta S... P... és B... S... tanúvallomása. [47] A felperes azon magatartását, mellyel a motorosok oktatásának szabályait megszegte, és ezzel veszélyeztette mind a tanulókat, mind a közlekedés egyéb szereplőit, szintén nem értékelték, pedig az ügy megítélése és a felperes renitens viselkedésének értékelése szempontjából komoly súlya van. [48] A felperes a mai napig nem adott érhető magyarázatot arra, hogy miért hagyta felügyelet nélkül a motoros tanulókat a közúton, miért nem volt kitöltve a vezérlési karton. [49] A 2015. november 20-án T...on tartott tanfolyami tájékoztatón a felperes trágár szavak kíséretében ordibált felettesével, a cég tulajdonosával, H... J...sal. E körben megfelelően kell értékelni H... E..., B... S..., S... P... és K... L... Zs... tanúvallomását. [50] Az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes folyamatosan trágárul beszélt, nem megfelelő hangnemet használt, a munkáltatói jogkör gyakorlóját, illetve a cég tulajdonosait sértegette mások előtt. Ennek valóságát az alperes tanúkkal és okiratokkal bizonyította az eljárás során (S... P..., H... E..., H... J..., B... S..., L... I..., F... Z...). [51] A felperes magatartási problémájára jellemző, hogy még a bíróságon is trágárul beszélt, melyet jegyzőkönyvben is rögzítettek. [52] A t... tájékoztató 2015. november 20-án volt. A felperes a korábbi figyelmeztetések ellenére miszerint hagyja abba ezen viselkedést, H... J... sértegetését, a cég lejáratását - a magatartását folytatta. Az Mt. 78. §
(1)bekezdés értelmében az azonnali hatályú felmondás jogszerű, amennyiben a munkavállaló olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. [53] Véleményt nyilvánítani kulturáltan kell, nem trágár módon, azonban ezt a viselkedést az ítélet legitimizálja, ami alperes véleménye szerint súlyosan sérti a felek Mt. 6. § szerinti együttműködési kötelezettségét, illetve a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltakat is. [54] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. [55] Álláspontja szerint a bíróságok megfelelően folytatták le a bizonyítási eljárást, a bizonyítékok helyes mérlegelése alapján hozták meg határozataikat, amelyek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A Kúria döntése és jogi indokai [56] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [57] A Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében pedig, a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [58] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén, annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria különkülön vizsgálja (1/2016. (II. 15.) PK. vélemény 3. - 6. pont). Ebből következően kizárólag azok a hivatkozások voltak értékelhetőek, amelyek a fenti előírásoknak megfeleltek. Az Mt. 9. §-ának megsértését a felülvizsgálati kérelemben az alperes nem állította, így ezzel jelen eljárásban nem volt mód foglalkozni. A jogszabályi követelményeknek nem felel meg, ha a fél a jogi érvelését nem a szerinte megsértett jogszabályhelyre vetítve adja elő, a megsértett jogszabályhelyet nem jelöli meg, azokat egy helyen, egyszerre sorolja fel. Ezért a Kúria csak mindezen követelményeknek megfelelő jogszabálysértésre hivatkozásokat értékelhette. [59] A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a 2015. június 26-án történtekről K... K... -- a felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló személy - már ezen a napon értesült, így erre az indokra azonnali hatályú felmondást alapítani már nem lehetett (Mt. 78. §
(2)bekezdés). [60] Jogszabálysértés nélkül fejtette ki a másodfokú bíróság ítéletében, hogy a munkáltató a felperes részére a munkaviszony keretében, azzal összefüggésben utasítást adhatott, amely megtagadásának feltételei nem álltak fenn (Mt. 54. §
(2)bekezdés). [61] A felperes a kötelezettségének azonban eleget tett, az utasítást betartotta, a havi kimutatásokat elkészítette, és azokat leadta, további feladata azokkal ezt követően más munkavállalóknak volt. Így a felperes ebben a körben nem követett el olyan kötelezettségszegést, amely az azonnali hatályú felmondás indokául szolgálhatott volna. [62] Az alperes felülvizsgálati kérelmében - az Mt. 78. §
(1)és az Mt. 6. §
(2)bekezdésének megjelölésével - az azonnali hatályú felmondás azon indokának téves értékelését állította, miszerint a felperes munkatársaival szemben több alkalommal megengedhetetlen hangnemet használt. [63] Az eljáró bíróságok helyesen fejtették ki, hogy a szubjektív határidőre tekintettel (Mt. 78. §
(2)bekezdés) kizárólag a
- november 20-ai t... tájékoztató volt értékelhető. Az alperes állítása szerint a felperes ekkor H... J...t több ember előtt kiabálva sértegette, erre nézve a bizonyítási kötelezettség őt terhelte (Mt.
- §
(2)bekezdés, Pp.
- §). [64] Az eljárás során H... J... tanúként a felperes minősíthetetlen hangnemét megerősítette, míg a felperes mindezt tagadta. A tájékoztatón jelenlévő személyek - S... A..., H... E... - tanúvallomása szerint a felperes és H... J... között szóváltás történt, a felperes azonban ekkor durva, sértő hangnemet nem használt. Ebből következően pedig megengedhetetlen magatartás, trágár kifejezések használata a felperes részéről nem nyert igazolást. [65] A bíróságok a bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékok bizonyító erejét a maguk összességében értékelik, és a per összes releváns körülményére figyelemmel - meggyőződésük szerint - bírálják el, vizsgálva, hogy az egyes bizonyítékok közötti ellentét miként oldható fel (bizonyítékok szabad mérlegelésének elve; Pp.
- §
(1)bekezdés). A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség, a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróság nyilvánvalóan téves vagy okszerűtlen következtetésre jutott-e (BH2012.173.). Jelen esetben a másodfokú bíróság téves következtetésre nem jutott, a rendelkezésre álló adatokból helytálló következtetést vont le. [66] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [67] Az alperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §
(1)bekezdésén alapul. [68] Az alperes illetéket az adott ügyben irányadó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a szerint köteles fizetni. [69] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 79. §
(2)bekezdése alapján. [70] Az ítélet ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- július
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Stark Marianna s.k. bíró