← Magyarország

Mfv.10331/2019/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az Mt. 211. §

(1)bekezdés szerint "nem létesíthet" megfogalmazás nem csupán azt jelent, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem hozhat létre másik munkavégzésre irányuló jogviszonyt, hanem azt is, hogy korábban keletkezett ilyen jogviszonyt sem tarthat fenn. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.X.10.331/2019/
  1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Stark Marianna bíró A felperes: felperes neve címe A felperes képviselője: Pál és Kozma Ügyvédi Iroda . Pál Lajos ügyvéd fél címe 2 Az alperes: alperes neve címe Az alperes képviselője: . Orosz V. Sándor ügyvéd címe A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.134/2019/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 72.M.451/2018/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.134/2019/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt 280.000 (kettőszáznyolcvanezer) forint és 75.600 (hetvenötezer-hatszáz) költséget. forint áfa felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.200.000 (egymillió-kétszázezer) felülvizsgálati eljárási illetéket. eljárási - külön forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az [2] [3] [4] [5] [6] alperes taggyűlése
  5. december 21-én
  6. január 1-jei hatállyal választotta a felperest ügyvezetővé. Feladatainak ellátására az alperessel munkaszerződést kötött, amelynek értelmében az ügyvezető munkakört
  7. november 9-éig, határozott idejű munkaviszony keretében látja el. A munkaszerződés ... pontja szerint a munka törvénykönyvéről szóló
  8. évi I. törvény (Mt.)
  9. §
(1)bekezdés e) pontja alapján törvényben meghatározott esetben - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:25. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja szerinti visszahívásnál - a taggyűlés határozatában rögzített időpontban a munkaviszony is automatikusan megszűnik. A munkaszerződés ... pontja - összhangban az Mt. 211. § és 213. § rendelkezéseivel , kimondta, hogy a felperes további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, és nyilatkozik arról, hogy a jelen munkaszerződés szerinti tevékenységet folytathatja. A munkaszerződés ... pont
  2. a)alpontja alapján a felperes a Ptk. 3:115. §
(1)bekezdésében, valamint a
  1. évi CXXII. törvény (Takarékos törvény)
  2. §
(4)bekezdésében foglaltak alapján nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével -, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként az alperessel azonos gazdasági tevékenységet folytat. A felperes
  1. december 21-én az alperes taggyűlésén ismertette, illetve átadta a szakmai önéletrajzát, amely többek között azt tartalmazta, hogy 2013-tól a ... P... Nyrt. és a G... B... Zrt., 2015-től a N... D... Zrt. igazgatóságának tagja. A felperes
  2. június 1-től kezdődően ügyvezetői tisztséget töltött be a N... D... Kft-ben. Az iratok szerint
  3. december 21-én kelt nyilatkozatában arról tájékoztatta ezen kft. másik ügyvezetőjét, K... G...t, hogy az alperes taggyűlése a társaság ügyvezetőjévé választotta, amely munkavállalására tekintettel a N... D... Kft-ben eddig vállalt ügyvezető megbízatásáról az adott nappal lemond. K... G... ezen nyilatkozatot
  4. január 22-én vette át a csatolt bizonyíték szerint. [7] A felperesnek az ügyvezetői megbízatásáról történő lemondását követően készült, a N... D... Kft. ... számú taggyűlési határozata szerint a felperes ügyvezetőként együttes cégjegyzési joggal rendelkezik. Az ... számú taggyűlési határozat a felperesnek mint ügyvezetőnek a cégjegyzékben hibásan feltüntetett születési dátuma kijavítását rendelte el. [8] A felperes ügyvezetőként
  5. március 8-án a N... D... Kft. cégjegyzéki jogosultságát aláírásmintával támasztotta alá,
  6. május 25-én aláírásminta kiállításával igazolta, és hitelesítette az ügyvezetői megbízatását. [9] A N... D... Kft.
  7. augusztus 7-én készült egységes szerkezetbe foglalt Társasági Szerződésének ... fejezet ... pontja rögzíti, hogy a felperes a társaság ügyvezetője, míg ugyanezen fejezet ... pontja szerint a felperest a tagok
  8. június 1-től határozatlan időre választották meg ügyvezetőnek, aki a tevékenységet megbízási jogviszonyban látja el. [10] A N... D... Kft.
  9. május 30-án megtartott taggyűléséről készített jegyzőkönyv ... pontja rögzítette, hogy a felperes ügyvezető megbízatásáról
  10. december 21-én lemondott, ennek megfelelő cégmódosításra adminisztrációs okból azonban nem került sor. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az elnök elmondta, hogy a felperes a lemondásától a mai napig a társaság ügyvezetésében nem vett részt, díjazásban semmilyen jogcímen nem részesült. A taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt ... számú taggyűlési határozat értelmében a taggyűlés a felperes korábbi, érvényes lemondását elfogadta. [11] A benyújtott iratok alapján a cégbíróság a felperesnek a N... D... Kft. képviseletére jogosító ügyvezető tisztségére vonatkozó bejegyzését
  11. június 19-én kelt végzésével
  12. május 30-ai hatállyal törölte a cégnyilvántartásból. [12] Az alperes
  13. február 1-jén kelt alapítói határozatával a felperest ügyvezető tisztségéből
  14. február 5-ei hatállyal visszahívta, majd ezen a napon részére küldött elektronikus levélben „azonnali hatályú felmondás" elnevezésű munkáltatói intézkedést adott át. Ennek indoka szerint „A ... Kft. és Ön között létrejött munkaszerződésben rögzítésre került - összhangban az Mt.
  15. §
(1)bekezdésével -, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Az Mt. 294. §
(1)bekezdés f) pontja szerint munkavégzésre irányuló jogviszony: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozásiés megbízási szerződés, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony és az egyéni vállalkozás. Az egyszemélyes kft-vé alakulás során a tulajdonosi jogkör körébe tartozó ellenőrzéskor tudomásomra jutott, hogy a munkaviszonya létesítésekor tett nyilatkozata ellentétes a közhiteles cégnyilvántartás adataival, amely szerint Ön az alábbi társaságokban vezető tisztségviselő:- ügyvezető: - N... D... Kftben 2016.06.01-től, - igazgatósági tag: G... B... Zrt-ben 2013. 05. 16-tól, ... P... É... Nyrt-ben 2013. 06. 06-tól, N... I... Zrt-ben 2015. 04 20-tól. Tekintettel arra, hogy az Mt. 294. §
(1)bekezdés f) pontja alapján gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tevékenység ellátása munkavégzésre irányuló jogviszonynak minősül, megállapítható, hogy az alkalmazás feltételéül szabott követelménynek a munkaszerződése megkötésének napján sem felelt meg, ezáltal az Mt. és a munkáltató által kifejezetten tiltott állapotot tartott fenn. Az Mt. 27. §
(1)bekezdése kimondja, hogy semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, és kijelenthető, hogy az Ön és a ... Kft. között létrejött munkaszerződés semmis, így az Mt. 27. §
(3)bekezdése értelmében pedig érvénytelen. Az Mt. 29. §
(1)bekezdése értelmében az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles (!) haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. Munkaviszonya körülményeinek ellenőrzése során fenti indokok alapján munkaviszonya azonnali hatályú megszüntetése mellett döntöttem. Rögzíteni kívánom továbbá, hogy a
  1. február 1-jén tartott személyes megbeszélés keretében átadott alapítói határozat értelmében az ügyvezetői megbízásából
  4. nappal visszahívásra került. Lényeges, hogy az alapítói határozat szigorúan csak cégjogi értelemben bír relevanciával, a munkaviszonyra közvetlenül nem hat ki. A munkaviszony megszüntetésének kérdését tehát az ügyvezetői tisztségből történő visszahívástól függetlenül, külön kell kezelni, ahogy annak közös megegyezéssel történő megszüntetésére a személyes megbeszélés során kísérletet tettem, Ön azonban erre irányuló ajánlatomat elutasította. A megbeszélésen tájékoztatni kívántuk a visszahívás, továbbá a közös megegyezés elutasítása következtében szükséges munkáltatói intézkedésről is, amely tájékoztatásra nem tartott igényt." A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [13] A felperes keresetében távolléti díj címén bruttó 12.000.000 forint és ennek kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest perköltség fizetés mellett. szerint a munkáltató intézkedése jogellenes, [14] Álláspontja munkaszerződése ugyanis nem volt érvénytelen. Az alperes erre történő hivatkozása alaptalan, mivel az Mt.
  5. §
(1)bekezdése a vezető állású munkavállaló számára a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésétől való tartózkodás kötelességét írja elő. Ebből következően e kötelezettség megszegése nem érvénytelenséget, hanem szerződésszegést eredményez, így a jogkövetkezmények is csak a szerződésszegés és nem az érvénytelenség szabályai szerint érvényesíthetőek. [15] A felperes szerint az alperes hivatkozása alaptalan azért is, mert a N... D... Kft-ben betöltött ügyvezető megbízatásáról
  1. december 21-én írásban lemondott. A Ptk. 3:
  2. §-a értelmében pedig megbízatása lemondásával megszűnt, és hatályossá vált. [16] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az első- és a másodfokú bíróság ítélete [17] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 72.M.451/2018/
  3. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek távolléti díj címén bruttó 12.000.000 forintot és annak kamatát. Kötelezte továbbá perköltség és illeték fizetésére is. [18] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt az Mt.
  4. §
(1),
(2)és
(3)bekezdésében foglaltakra, valamint az Mt. 211. §
(1)bekezdésében rögzítettekre. ítélet szerint az alperes a munkaviszonyt megszüntető [19] Az intézkedését arra alapította, hogy a felperes munkaviszonya létesítésekor több gazdasági társaságban is vezető tisztségviselő volt, amely miatt munkaszerződése az Mt. 211. §
(1)bekezdésbe ütközött, így az semmis. munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését eredményező [20] A munkáltatói intézkedés indoka, még ha az a valóságnak megfelelne is, nem jelentene semmisséget. A munkáltatói intézkedésben foglalt indok, vagyis az Mt. 211. §
(1)bekezdésének a megszegése esetén a fél jogellenes, törvénybe vagy munkaszerződésbe ütköző magatartása a megállapodás érvénytelenségét nem eredményezi. Ebben az esetben ugyanis nem a felek megállapodása, hanem a fél magatartása ütközik a jogszabályba, amely munkavállalói kötelezettségszegésnek minősül, ez pedig nem eredményezheti egyúttal azt is, hogy a megállapodás munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközése miatt semmis. Az Mt. 211. §
(1)bekezdése tehát az összeférhetetlenségre vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, amelynek a sérelme nem jelenti a munkaszerződés semmisségét. [21] A bíróság a fenti érvelésre tekintettel az alperes intézkedését megalapozatlannak, jogellenesnek találta. A felek között a jogalapon túlmenően az összegszerűségben nem volt vita, ezért a bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. [22] Az elsőfokú bíróság a továbbiakban utalt a Ptk. 3:25 §
(1)bekezdés d) pontjára,
(3)bekezdésére és
(4)bekezdésében foglaltakra. [23] A Ptk. hivatkozott rendelkezése alapján a felperesnek a N... D... Kft-ben fennálló ügyvezető tisztségéről való lemondó nyilatkozata megtételének napjával hatályossá vált függetlenül attól a körülménytől, hogy annak cégnyilvántartásba történő átvezetésére jóval később került sor. A lemondó nyilatkozatot a felperes szabályszerűen kiállította, aláírásával ellátta, továbbá a N... D... Kft. másik ügyvezetője az átvétel tényét a cég bélyegzőjével és aláírásával igazolta. [24] A peres iratok között fellelhető a N... D... Kft.
  1. május 30-án tartott taggyűléséről készült jegyzőkönyv, amely rögzítette, hogy a felperes ügyvezető megbízatásáról
  2. december 21-én lemondott, és azt is, hogy az ennek megfelelő cégmódosításra adminisztratív okokból nem kerülhetett sor. [25] A fenti taggyűlési jegyzőkönyv tehát összhangban áll a lemondó nyilatkozatban foglaltakkal, ezért az annak hitelességét vitató alperesi álláspont megalapozatlan. [26] Az okiratok kétséget kizáró módon bizonyították, hogy a felperes
  3. december 21-ével a N... D... Kft. ügyvezetői tisztségéről lemondott, ezért a munkáltató intézkedése akkor is jogellenesnek minősülne, amennyiben a semmisségre vonatkozó érvelés nem lenne alapos. alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék [27] Az 4.Mf.680.134/2019/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította, és a felperest elsőfokú perköltség, valamint kereseti és fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte. [28] A másodfokú bíróság álláspontja szerint abban az esetben, ha a vezető állású munkavállaló az Mt.
  5. §
(1)bekezdésébe ütközően a munkaviszonya fennállása alatt létesít munkavégzésre irányuló, az Mt. 294. §
(1)bekezdés f) pontjának megfelelő jogviszonyt, ez nem semmisségi ok, hanem munkavállalói kötelezettségszegés, aminek az Mt. 78. §
(1)bekezdés a) pontja lehet a következménye. A perbeli esetben azonban a felperes a cégnyilvántartás adatai szerint
  1. június 1-től a N... D... Kft. ügyvezetője volt, amiről a munkaviszony létesítésekor elmulasztotta tájékoztatni az alperest, és ezt az önéletrajzában sem tüntette fel. [29] A jogértelmezési kérdés tehát abban áll, hogy a munkaszerződés megkötésekor már fennálló, a munkavállaló által nem közölt - az Mt.
  2. §
(1)bekezdés szerinti - összeférhetetlenség eredményezheti-e a megállapodás semmisségét. [30] A másodfokú bíróság utalt Magyarország Alaptörvénye 28. cikkére, az Mt. 211. §
(1)bekezdésére, 294. §
(1)bekezdés f) pontjára, valamint a Ptk. 3:115. §
(1)bekezdésében foglaltakra. [31] Az Mt. 211. §
(1)bekezdése nem abszolút összeférhetetlenségi szabályt tartalmaz, mert az Mt. 213. §-a, illetve 209. §
(1)bekezdése lehetőséget ad a feleknek arra, hogy ettől eltérjenek, adott esetben azonban nem ez történt. A munkaszerződés ... pontja ugyanis „összhangban az Mt.
  1. § és
  2. §-ban foglaltakkal" rögzíti a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének tilalmát és ezzel összefüggésben azt, hogy „a munkavállaló nyilatkozik, hogy a jelen munkaszerződés szerinti tevékenységet folytathatja". E megfogalmazásból következően a peres felek a munkaviszony létesítésének feltételeként kötötték ki, hogy a felperesnek nem áll fenn az Mt.
  3. §
(1)bekezdésében tiltott további munkavégzésre irányuló jogviszonya. Amennyiben e feltételnek a felperes nem felelt meg, a munkaszerződés az Mt. 211. §
(1)bekezdésébe ütköző, tehát semmis. [32] Az elsőfokú bíróság által elfogadott felperesi érveléssel szemben a másodfokú bíróság megítélése szerint alaptalan a felperes elsődleges kereseti érvelése, miszerint az Mt. 211. §
(1)bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem eredményezheti a munkaszerződés semmisségét. másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a munkaszerződés ... [33] A pontjában rögzített, Mt. 211. §
(1)bekezdés szerinti összeférhetetlenség eltér a munkaszerződés ... pontjában előírt, a Ptk. 3:115. §
(1)bekezdésére, valamint a Takarékos törvény 6. §
(4)bekezdésére alapított összeférhetetlenségtől, azaz az utóbbi szerződéses kikötés nem tekinthető a ... pontban leírt általános tilalom szűkítő értelmezéseként, mivel ezek egymástól elkülönülő, eltérő összeférhetetlenségi feltételeket szabályoznak. [34] Alperes a munkaszerződés semmisségét az Mt. 211. §
(1)bekezdésében rögzített összeférhetetlenségi tilalom megsértésére alapította, tehát a per eldöntése szempontjából irreleváns, hogy a felperes a munkaszerződés ... pontjában foglaltakat betartotta-e vagy sem. felperes keresetében az alperesi intézkedés jogellenessége [35] A körében arra hivatkozott, hogy összeférhetetlenség nem állt fenn, mert jogviszonya létesítését megelőzően a N... D... Kft-nél betöltött ügyvezető tisztségéről
  1. december 21-én írásban lemondott, amit a másik ügyvezető aláírásával igazoltan átvett. Ezáltal jogviszonya a Ptk. 3:
  2. § szerint lemondásával megszűnt. [36] Az eljárás során csatolt, teljes bizonyító erejű magánokiratokkal szemben a nyilatkozat megtételekor hatályos, a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény (régi Pp.)
  4. §
(1)bekezdése szerinti követelményeknek nem megfelelő, azaz teljes bizonyító erejű magánokiratnak nem minősülő felperesi lemondó nyilatkozat, valamint az elsőfokú ítéletben is hivatkozott,
  1. május 30-án megtartott taggyűlés jegyzőkönyve (amelyen ügyvédi ellenjegyzés nem szerepel) nem elégségesek annak kétséget kizáró bizonyítására, hogy felperes a N... D... Kft. ügyvezető tisztségéről
  2. december 21-én ténylegesen lemondott. [37] A felperes a perben nem tette vitássá, hogy alperes a N... D... Kft. ügyvezetéséről való lemondásáról csak
  3. február 28-án előterjesztett keresetleveléből szerezhetett tudomást, a Cégbíróság pedig
  4. június 9-én kelt végzésével csak ezt követően,
  5. május 30-án megtartott taggyűlésen hozott... számú határozat alapján, ezen időponttal törölte a felperes ügyvezetői tisztségére vonatkozó bejegyzést a cégnyilvántartásból. Alperes helyesen hivatkozott az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  6. évi CL. törvény (Ákr.)
  7. §
(1),
(2)bekezdésében, a Ptk. 3:13. §
(2)bekezdésében, valamint a Cégnyilvánosságról, a bírósági céglejárásról és a végelszámolásól szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 22. §
(2),
(3)bekezdésében foglaltakra. [38] Felperes azzal, hogy adminisztrációs hibával magyarázza ügyvezető tisztsége megszűnésének cégnyilvántartás felé való bejelentése elmaradását, illetőleg, hogy ennek ellenére közel másfél éven át továbbra is ügyvezetőként járt el, és jegyezte a N... D... Kft-t lényegében saját felróható magatartására hivatkozva - kíván előnyt szerezni, ami a Ptk. 1:4.§
(2)bekezdésének értelmében kizárt. [39] A másodfokú bíróság az okirati bizonyítékokra figyelemmel nem találta szükségesnek a N... D... Kft. másik ügyvezetőjének, K... G...nak a tanúkénti meghallgatását. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [40] A felperes felülvizsgálati kérelmében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 424. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyásával. Az alperes perköltségben való marasztalását is igényelte. [41] A felperes az Mt. 27. §
(1)bekezdésének, 211. §
(1)bekezdésének, a Ptk. 3:25. §
(1)bekezdés d) pontjának,
(3)bekezdésének, valamint a Pp. 370. §
(1)bekezdésének, 263. §
(1)bekezdésének,
  1. §-ának és
  2. §
(1)bekezdésének megsértését panaszolta. [42] A felülvizsgálati érvelés szerint tévedett a másodfokú bíróság, ezért törvénysértő módon állapította meg, hogy a semmisség annak következménye, miszerint a felek az Mt. 211. §
(1)bekezdése szerinti kötelességet a szerződés feltételeként határozták meg. [43] Valamely, a felek által kikötött feltétellel ellentétes magatartás ugyanis nem eredményezheti a szerződés semmisségét. A megállapodás ebben az esetben nem munkaviszonyra vonatkozó szabályt, hanem szerződéses kikötést sért, ezért - figyelemmel az Mt. 27. §
(1)bekezdésére - semmisséget nem válthat ki. [44] Felperes álláspontja szerint az Mt. 211. §
(1)bekezdése adott esetben semmisség megállapítására nem adhatott alapot. Nem vitásan szóba jöhet esetleg a szerződés relatív érvénytelensége, ha a munkavállaló a munkaszerződést vagy az Mt. 211. §
(1)bekezdését, valamint az Mt. 6. §
(4)bekezdése által előírt tájékoztatási kötelezettséget sértő módon jár el, ehhez azonban a szerződés eredményes megtámadása szükséges (Mt.
  1. §). Semmisséget azonban ezek a munkavállalói magatartások nem alapozhatnak meg. [45] Téves, így jogszabálysértő e tekintetben az az ítéleti álláspont is, amely jelentőséget tulajdonít annak, hogy az adott magatartást a munkaviszony létesítésekor vagy azt követően tanúsították-e. Az Mt.
  2. §
(1)bekezdése - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló számára kötelességet ír elő, amely nem vitásan mind a jogviszony létesítésekor, mind annak fennálltakor megtartandó. [46] A másodfokú bíróság egyáltalán nem adta indokát annak, hogy a munkaszerződés azon kikötése, miszerint a „munkavállaló nyilatkozik, hogy a jelen munkaszerződés szerinti tevékenységet folytathatja", miért lenne oly módon értelmezhető, hogy a felek szerződéses feltételnek tekintették volna azt a körülményt, hogy felperes a jogviszony létesítésekor nem áll az Mt. 211. §
(1)bekezdése szerinti jogviszonyban. Egyrészt ilyen következtetés a munkaszerződés rendelkezéséből nem vonható le, másrészt az a szerződéses kikötés, hogy „a munkavállaló nyilatkozik, hogy a jelen munkaszerződés szerinti tevékenységet folytathatja" nem értelmezhető olyan módon, hogy a felek a vezető tisztség betöltését kifejezetten mint a szerződést kizáró feltételt határozták volna meg. A nyilatkozat kizárólag olyan törvényes akadályokra utalhatott, amelyek valóban ex lege kizárják az ügyvezető tisztség ellátását, ilyenek például a Ptk. 3:22. §
(4),
(5)bekezdésében foglalt kizáró feltételek. [47] A törvényszék kirívóan okszerűtlen következtetésével megsértette a Pp. 263. §
(1)bekezdését,
  1. §-át, valamint a
  2. §
(1)bekezdését. [48] Az alperes maga sem állította, hogy a jogviszony létesítés feltételének tekintette volna azt a körülményt, hogy a felperes ne álljon másutt vezető tisztségviselői jogviszonyban. Ezzel az ítélet megsértette a Pp. 342. §
(1)bekezdését, mely szerint a döntés nem terjedhet túl az ellenkérelem korlátain, valamint a Pp. 370. §
(1)bekezdését, amely szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét, figyelemmel … az erre irányuló fellebbezési kérelemre …, azok korlátai között gyakorolhatja. Ilyen korlátnak minősülnek a Pp. 371. §
(1)bekezdés
  1. a)
  2. d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [49] A felperesnek, tekintettel arra, hogy a munkajogviszony kezdetét megelőzően ügyvezető jogviszonyát megszüntette, alperes felé már tájékoztatási kötelezettsége sem volt. Ezen túl azonban figyelembe kell venni, hogy az alperes kellő gondossággal járt-e el, amikor a jogviszony megszüntetésére irányuló intézkedésének közlését megelőzően a felperestől nem kért erre vonatkozóan nyilatkozatot. N... D... Kft. becsatolt taggyűlési jegyzőkönyvéből [50] A megállapíthatóan a törlés a társaság adminisztratív hibája miatt maradt el. [51] A felperes az elsőfokú eljárásban előadta, hogy a N... D... Kft-ben tulajdonos volt, ezért az alperes által becsatolt iratokat nem vezető tisztségviselőként, hanem tulajdonosként írta alá. Nem vitatta de ezzel kapcsolatban tévedésre hivatkozott -, hogy aláírásmintát valóban írt alá, de a társaságot ügyvezetőként nem jegyezte. Ez a körülmény nem lehet alkalmas arra, hogy a Ptk. 3:25. §
(1)bekezdés d) pontja, illetve
(3)bekezdése szerinti jogkövetkezmény bekövetkeztét kétségbe vonja. A másodfokú bíróság nem vizsgálta, hogy az iratokat a felperes milyen minőségében írta alá, csak állította, hogy ügyvezetőként járt el, ezáltal sérült a Pp. 263. §
(1)bekezdése,
  1. §-a, valamint a
  2. §
(1)bekezdése. másodfokú bíróság a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül [52] A mérlegelte akkor is, amikor megfelelő indokolás nélkül nem fogadta el a felperes írásbeli lemondását, és a lemondó nyilatkozatot átvevő ügyvezetőt tanúként nem hallgatta meg. [53] A felperes a perben hivatkozott arra, hogy az alperes által állított kötelezettségszegést azért sem követhette el, mert a munkaszerződés ... pont a) pontja kizárólag a munkáltatóval azonos tevékenységet folytató gazdasági társaság esetében zárta ki a vezető tisztség ellátását. A N... D... Kft. pedig teljességgel más tevékenységet folytatott, mint az alperes. [54] A másodfokú bíróság álláspontja szerint „a munkaszerződés ... pontjában rögzített Mt. 211. §
(1)bekezdés szerinti összeférhetetlenség eltér a munkaszerződés ... pontjában előírt, a Ptk. 3:115. §
(1)bekezdésére ... alapított összeférhetetlenségtől, azaz az utóbbi szerződéses kikötés nem tekinthető a ... pontban leírt általános tilalom szűkítő értelmezéseként, mivel ezek egymástól elkülönülő eltérő, összeférhetetlenségi feltételeket szabályoznak" (ítélet ... oldal ... bekezdés). [55] Felperes álláspontja szerint ez az ítéleti következtetés téves. Egyfelől azért, mert az összeférhetetlenséget mindkét szerződéses kikötés a további jogviszony tekintetében szabályozta, tehát ezeket „egymástól elkülönülő, eltérő" feltételnek tekinteni nem lehet, másfelől egyértelműen az általános feltétel szűkítéseként kell értelmezni a szerződés ... pont
  1. a)alpontját. Az erre vonatkozó szerződéses kikötés hiányában ugyanis a Ptk-nak a munkaszerződés által felhívott, az Mt-hez képest megengedőbb szabálya nem lenne alkalmazható. Az általánosan elfogadott értelmezés szerint ugyanis a Ptk. összeférhetetlenségi szabályaihoz képest az Mt. rendelkezései elsőbbséget élveznek, így a szerződés ... pont
  2. a)alpontja mindenképpen önálló megállapodásnak minősül, ami „lerontja", enyhíti a munkavállaló ... pont szerinti összeférhetetlenségre vonatkozó szigorúbb kötelességét. [56] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult, a felperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. [57] Álláspontja szerint nem vitás azon tény, hogy a felek szerződéses feltételnek tekintették azt a körülményt, miszerint a felperes a jogviszony létesítésekor nem áll az Mt. 211. §
(1)bekezdése szerinti jogviszonyban, ugyanis a munkaszerződés rendelkezése, miszerint „összhangban az Mt. 211. §
(1)és
  1. §-ában foglaltakkal a munkavállaló további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet", majd az a szerződéses rendelkezés, hogy a „munkavállaló nyilatkozik, hogy a jelen munkaszerződés szerinti tevékenységet folytathatja", ezt támasztja alá. [58] Az a körülmény, hogy a felek nem állapodnak meg a törvénytől eltérően, nem teszi szerződéses feltétellé a törvényi szabályt. Általában szerződéssel sem törvényi előírást nem lehetséges alkotni, sem ilyet törvényi jellegétől megfosztani. A felperesi álláspont rendszertani képtelenség, ami egy számára kedvező, de nem létező megállapodást feltételez a munkaviszonya létesítésének időpontjában. [59] Felperes vezető állású munkavállaló volt, ehhez igazodik az általában elvárhatóság mércéje is. Minthogy az összeférhetetlenségi okot, illetve annak hiányát a munkaszerződés kifejezetten az érvényesség feltételéül szabta, nem elfogadható, hogy arról a felperes „megfeledkezett", de az objektív semmisség szempontjából ennek különösebb jelentősége nincsen. [60] Az az indokolásbéli megállapítás, hogy a felek az Mt.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok hiányát a munkaszerződés feltételének tekintették, nem teszi hibássá sem a döntést, sem az eljárást. [61] A semmisségi ok hiánya természetesen a munkaszerződés érvényes létrejöttének feltétele. Amennyiben adott semmisségi ok eltérő megállapodással kiküszöbölhető, de ilyet a felek nem kívánnak kötni, az egyben azt is jelenti, hogy az ex lege semmisségi ok hiányát a szerződés érvényes létrejötte előfeltételének tekintik. [62] A felperes a pert megelőzően soha nem közölte a munkáltatóval, hogy vele szemben kizárási ok állna fenn. A Kúria döntése és jogi indokai [63] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [64] A Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatja a jogerős ítélet jogszabály sértő voltát. Mt. 211. §
(1)bekezdése értelmében a vezető további [65] Az munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Ezen jogszabálynak az a világos célja, hogy a vezetőnek a munkaviszony fennállása alatt ne legyen semmilyen más, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya. A „nem létesíthet" megfogalmazás nem csupán azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem hozhat létre másik munkavégzésre irányuló jogviszonyt, hanem azt is, hogy korábban keletkezett ilyen jogviszonyt se tartson fenn. [66] Az Mt. 211. §
(1)bekezdése nem vitatottan diszpozitív szabály, azaz a felek eltérő megállapodása alapján az abban foglalt tilalom nem érvényesül. Jelen esetben a felek azonban a munkaszerződésben foglaltan létesítési feltételnek tekintették azt, hogy a törvényi szabályozástól nem akartak eltérni, lényeges körülményként kötötték azt ki. Az alkalmazásnak feltétele volt az a minőség, hogy nincs a vezető állású munkavállalónak további munkavégzésre irányuló jogviszonya a munkaviszonya létesítésekor sem. Ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság helytálló álláspontra helyezkedett, és döntésének megfelelő indokát is adta. Az ezzel ellentétes felülvizsgálati érvelés alaptalan. [67] Ugyancsak megalapozatlan a felperes azon álláspontja, miszerint az alperes nem tekintette a jogviszony létesítés feltételének, hogy a felperes ne álljon másutt vezető tisztségviselői jogviszonyban, és ezáltal a bíróságok döntésükkel Pp. szabályt megszegve a kérelmen túlterjeszkedtek. Az alperes nemcsak az eljárás során állította ezzel ellentétes álláspontját, de a munkaszerződés is kiemelt fontosságúnak tekintette az Mt. 211. §
(1)bekezdésében foglaltakat és az azonnali hatályú felmondás is hivatkozik erre. A másodfokú bíróság nem követett el jogsértést (Pp. 342. §
(1)bekezdés, 370. §
(1)bekezdés, 371. §
(1)bekezdés a), b) pont), amikor ezen körülményeket is vizsgálódási körébe vonta. esetben az alperes nem arra hivatkozott, hogy a [68] Jelen munkaszerződés ... pontja érvénytelen - amely szerint a felperes további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, és arról nyilatkozott, hogy csak a jelen munkaszerződésbeli tevékenységet folytatja hanem arra, hogy a felperes a munkaviszony létesítésekor sem felelt meg az Mt. 211. § (munkaszerződésben is rögzített) törvényi feltételének, vagyis hogy foglalkoztatása alperesnél vezető állású munkakörben kezdetektől jogszabályba ütközött. a másodfokú bíróságnak azon érvelése is, hogy a [69] Helyes munkaszerződés ... pontjában rögzített, Mt. 211. §
(1)bekezdés szerinti összeférhetetlenség eltér a munkaszerződés ... pontjában előírt, a Ptk. 3:115. §
(1)bekezdése szerinti összeférhetetlenségtől. Ebből következően pedig az nem tekinthető a munkaszerződés ... pontjában rögzítettek szűkítő értelmezéseként, azok egymástól független összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaznak. [70] A rendelkezésre álló adatok alapján a másodfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, miszerint nem állapítható meg, hogy a felperes
  1. december 21-én ténylegesen lemondott volna a N... D... Kft-nél fennálló ügyvezető tisztségéről, mivel azt továbbra is ezen minőségében jegyezte. A vezető állású tisztségviselői megbízás megszűnését szabályozó Ptk. 3:
  2. §-a megvalósulása a cégnyilvántartásban foglaltakkal szembeni kétséget kizáró bizonyítása nem történt meg. [71] A
  3. március 8-án és
  4. május 3-án kelt ügyvéd által ellenjegyzett, teljes bizonyító erejű okirat, a felperes mint ügyvezető aláírásának hitelesítéséről szól, a
  5. március 8-ai taggyűlési jegyzőkönyv kivonat szerint pedig az ... számú határozat a felperes mint ügyvezető születési adata cégjegyzékben való hibás feltüntetése javításáról dönt. A
  6. május 25-én kelt taggyűlési jegyzőkönyv szerint a ... számú határozatban az ügyvezetők megbízásának fenntartása mellett módosították a cégjegyzés adatait a felperesre mint ügyvezetőre kiterjedően. A
  7. augusztus 7-én kelt ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerződés ... fejezete szerint a felperes továbbra is ügyvezető. Ezen közhiteles adatokkal szemben a felperes nem bizonyította, hogy
  8. december 21-ét követően csak tulajdonosként járt el, ezt ugyanis egyetlen adat sem támasztja alá. Az okiratokban foglaltak megdöntésére a másik ügyvezető nyilatkozata nem lett volna alkalmas, meghallgatásának elmulasztásával a bíróságok lényeges eljárásjogi szabálysértést nem követtek el. [72] Ugyancsak alaptalan azon felülvizsgálati érvelés, hogy a törlés adminisztrációs hiba miatt maradt el, mivel folyamatosan keletkező, számos okirat támasztja alá a felperes N... D... Kft-nél fennálló ügyvezetői jogviszonyát, aki meg sem kísérelt magyarázatot adni arra, hogy ez az „adminisztrációs hiba" hogyan merülhetett fel, és a hivatkozott valamennyi iraton miért van ügyvezetőként megjelölve. Tulajdonosként is tisztában kellett lennie a taggyűlési határozatokban, illetve jegyzőkönyvben foglaltakkal és annak következményeivel. [73] A jogviszony megszüntetés során az alperes az Mt.
  9. §-át,
  10. §át és az Mt.
  11. §
(1)bekezdés f) pontjában foglaltakat jelölte meg. Az intézkedés azonban - mint ahogy arra a perben alperes hivatkozott is - tartalmában megfelelt az azonnali hatályú felmondásban foglalt ( Mt.78.§
(1)bekezdés a) pont) követelményeknek is, hiszen a felperes megtévesztő, a szerződésben foglaltakkal tudatosan szembehelyezkedő magatartására hivatkozott. [74] A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul sérelmezte a Pp. 370. §
(1)bekezdésének, illetve a Pp. 263. §
(1)bekezdésének,
  1. §-ának és
  2. §
(1)bekezdésének a megsértését. A bíróságok a bizonyítási eljárást megfelelő körben lefolytatták, ennek során olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely döntésükre kihatással lehetett volna. A másodfokú bíróság a bizonyítékokat helyesen értékelte és azokból megfelelő jogi következtetésre jutott. [75] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 424. §
(1)bekezdése értelmében. Záró rész [76] Az eljárás során a felperes teljes mértékben pervesztes lett, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség viselésére. [77] A felperes munkavállalói költségkedvezményre nem jogosult, ezért a 30/
  1. (XII. 27.) IM rendelet
  2. § alapján köteles a felülvizsgálati eljárás illetékének viselésére. [78] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. [79] Ez ellen az ítélet ellen a Pp.
  3. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Stark Marianna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.