A határozat elvi tartalma: Nem mentesül a munkáltató a kártérítés fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítottan nem tartott balesetvédelmi oktatást, munkavállalóját nem figyelmeztette a közlekedő utak tisztántartási kötelezettségére. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.333/2019/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Stark Marianna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Bővíz László ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Bölcskei Zsolt ügyvéd (Dr. Bölcskei Zsolt Ügyvédi Iroda) A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Balassagyarmati Törvényszék 15.Mf.20.201/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.190/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Balassagyarmati Törvényszék 15.Mf.20.201/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - 15 nap alatt - 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 161.400 (százhatvanegyezernégyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes
- október 6-ától állt az alperes alkalmazásában csomagoló munkakörben. A felek 3 hónapos próbaidőt kötöttek ki. Az alperes
- december 10-én azonnali hatályú felmondással, a próbaidő alatt, indokolás nélkül megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felperes 2015.október 15-én 05 óra 30 perckor a munkahelyén, az éjszakai műszak alatt az 55-56os gépek közötti sárga vonallal körülhatárolt közlekedési útvonalon járva, az útvonalhoz közeli területen elhelyezett raklapokon tárolt, lapra szerelt kartondobozokról a közlekedési útvonalba belógó, átlátszó folpack-szerű csomagoló fóliában megbotlott, és elesett. A baleset következtében ízületbe hatoló törést szenvedett el, baleseti egészségkárosodásának mértéke 14%: A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] A felperes keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- §-át megjelölve 1.500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint a munkáltató megsértette a munkavédelemről szóló
- évi XCIII. törvény (Mvt.) IV. fejezetében foglaltakat. Konkrét jogszabálysértésként az
- §
- § bekezdés b), f) és h) pontját jelölte meg. Keresetkiegészítésében a balesettel okozati összefüggésben elmaradt munkabér és munkabéren kívüli juttatás megfizetését is igényelte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott az Mt.
- §
(2)bekezdés a), b) pontjában foglaltakra, valamint a 167. §
(2)bekezdésében rögzítettekre. Az első- és a másodfokú bíróság ítélete [5] [6] [7] [8] [9] A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.190/2017/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 114.025 forintot vagyoni kártérítést és 1.500.000 forintot sérelemdíj címén. Ezen túlmenően az alperest perköltség viselésére is kötelezte, illeték és állam által előlegezett szakértői munkadíj megfizetésével együtt. Az elsőfokú bíróság elöljáróban leszögezte, hogy a munkáltató megalapozottan nem hivatkozhatott az ellenőrzési körön kívüliségre. A bíróság megállapította, hogy a felperes munkába lépését követően, a konkrét munkakezdés előtt az alperes a csomagolóanyagok, a folpack-szerű fólia kezeléséről, a munkaterület tisztántartásáról, az azon való biztonságos közlekedésről, a munkautasítás részleteiről nem tartott munkavédelmi oktatást. Arról írásos dokumentációt nem készített, nem győződött meg arról, hogy a fenti munkaköri kötelezettségekre vonatkozó előírásokat a felperes megértette-e és azt megfelelően tudjae alkalmazni. Az alperes a munkavédelmi oktatás elmulasztásával megsértette az Mvt.
- §
(7)bekezdés b) pontját, valamint az Mt. 51. §
(4)bekezdésében foglaltakat, az Mvt. 55. §
(1)bekezdés a) pontját és
(2)bekezdésében rögzítetteket. A perben alperes sikerrel nem tudta bizonyítani, hogy a balesethez - gondatlan munkavállalói magatartásként - a felperes figyelmetlensége, sietsége vezetett, vagy abban közrehatott, ezért nem találta alaposnak az Mt.166.§
(2)bekezdés b.) pontjában foglalt kimentési okra, illetve a 167. §
(2)bekezdés szerinti kármegosztásra történő hivatkozást. [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] Az elsőfokú bíróság a felperesnek az ... Kft-nél fennálló munkaviszonya alatt a megjelölt táppénzes időszakokra vonatkozó elmaradt munkabérre irányuló vagyoni kártérítési követelést alaposnak találta az Mt.
- § (l) bekezdésére figyelemmel. Megalapozottnak ítélte a jelenléti bónuszt és a készpénz cafeteria kiesett összegeit is utalva arra, hogy ezen juttatásoktól a felperes egyértelműen a keresőképtelen táppénzes állománya miatt esett el. A perben beszerzett szakvélemény, illetve kiegészítő szakvélemény alapján arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a felperes a műtéti beavatkozást választotta volna, abban az esetben is fennmaradt volna valamilyen fokú maradandó egészségkárosodása. A felperes a maradék munkaerejének hasznosítása körében eleget tett kárenyhítési kötelezettségének, a konzervatív kezeléshez előírt rehabilitációt betartotta, a kárenyhítési kötelezettség körébe pedig nem tartozott bele, hogy vállalja a műtéti beavatkozást. Az elsőfokú bíróság az Mt.
- §
(1)bekezdése, a Ptk. 2:43.§ a) pontja, 2:252. §
(1)-
(3)bekezdése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes jogosult sérelemdíjra, és az általa igényelt összeg nem eltúlzott, az arányban áll maradandó fogyatékosságával, amely a felperes munkavállalási és életkörülményeire egyaránt hatással volt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Balassagyarmati Törvényszék 15.Mf.20.201/2019/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az alperest perköltség viselésére kötelezte. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes a felperes munkakezdését megelőzően munkavédelmi oktatást nem tartott, annak megtörténtét nem bizonyította. K... G... és T... N... tanúvallomása nem támasztotta alá az oktatás megtartását, a tanúk csak általánosságban hivatkoztak arra, hogy a felperesnek a munkaviszony kezdetekor „kellett kapnia" munkavédelmi oktatást. Az oktatás arra szolgál, hogy a munkavállaló figyelmét felhívja a balesetveszélyes helyzetekre, magatartásokra, és tájékoztassa a balesetmentes munkavégzéshez szükséges előírásokról, feltételekről. Az elsőfokú bíróság a baleseti mechanizmust a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével helytállóan állapította meg, az alperes nem bizonyította, hogy a felperes sietsége, figyelmetlensége miatt következett volna be a sérülése. Az alperes azt sem bizonyította, hogy a műszakvezető a baleset napján felhívta volna a felperes figyelmét arra, miszerint a földről pakolja fel a raklapra a dobozokat. Erre vonatkozó előadást kizárólag T... N... műszakvezető tett, amit a felperes vitatott. Utalt arra a törvényszék, hogy az Mt.
- §
(1)bekezdése a munkavállaló személyiségi jogainak védelmére a Ptk. előírásait rendeli alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. §
(2)és
(3)bekezdés alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadóak. Tekintettel arra, hogy a munkavállalót munkahelyén, munkavégzés közben érte a baleset, így az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta a Ptk. előírásait, az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályaival együtt. Az alperes jogi képviselője a
- február 21-én tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatában összegszerűségében, számítási metodikájában elfogadta a felperes
- sorszámú beadványában véglegesített vagyoni kártérítési követeléseket, kizárólag a jelenléti bónusz és cafeteria juttatások iránti igényt nem ismerte el. Ezen összegtől azonban a felperes a munkabalesete miatt esett el, a munkavégzés meghiúsulása okozati összefüggésben áll a felperes munkahelyi balesetével. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme [20] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító új határozat meghozatalát kért. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Perköltség iránti igényt is előterjesztett. [21] Hivatkozása szerint az eljáró bíróságok megsértették a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(2)bekezdését, a 206. §
(1)bekezdését, valamint az Mt. 169. §
(4)bekezdését. [22] A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen értékelte, azokból téves következtetésre jutott, ezáltal sérült a Pp. 206. §
(1)bekezdése. [23] Az eljáró bíróságok nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a felperes keresete jogalapjaként a Ptk. 2:
- §-át jelölte meg, sérelemdíj iránti igényét erre alapította. Az ügyben eljárt bíróságok a keresetet az Mt.
- §
(1)bekezdése alapján bírálták el, ezzel megsértették a Pp. 3. §
(2)bekezdése szerinti kérelemhez kötöttség elvét. A bíróságoknak a Ptk. szabályait kellett volna alkalmazniuk, amely jóval szélesebb kimentési lehetőséget biztosít az alperes számára. [24] A munkáltató a balesettel összefüggésben sem jogsértést, sem mulasztást nem követett el, a balesetet nem állt módjában elhárítani, így az alperes részéről felróhatóság nem rögzíthető, azt a felperes elháríthatatlan magatartása okozta. A baleset és az alperes magatartása között nincs okozati összefüggés, az elbotlás bekövetkezését az alperes nem láthatta előre, és nem is volt elvárható, hogy azt előre lássa vagy a körülményt elkerülje, illetve a kárt elhárítsa. [25] Az alperes jogsértést nem követett el, így az nem lehetett ismétlődő jellegű sem, továbbá az alperest felróhatóság sem terheli. [26] Az alperes felülvizsgálati kérelmében utalt az Mt. 9. §
(1)bekezdésére, valamint a 166. §
(1)és
(2)bekezdésében rögzítettekre. A bíróságok megsértették a Pp. 3. §
(2)bekezdésében foglaltakat, amely szerint „a bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van". [27] A másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a munkavédelmi oktatás elmaradt. K... G... és T... N... tanúk elmondták, sőt maga a felperes is úgy nyilatkozott, hogy „a munkavédelmi utasítást
- 10-én kaptam meg a műszakkezdéskor". Figyelmen kívül hagyta a bíróság, hogy a baleset jellegéből adódóan az elbotlást a munkavédelmi oktatással nem lehetett volna megelőzni, elkerülni. [28] Iratellenesen állapította meg a bíróság, hogy K... G... termelésvezető nem tudott arra érdemi előadást tenni, hogy a felperes konkrétan milyen tartalmú munkavédelmi oktatásban részesült. [29] A baleset jellegéből adódóan az elbotlás, elesés sem a munkavédelmi oktatással, sem munkavédelmi eszköz biztosításával nem lett volna megelőzhető. [30] A
- januárjában csatolt fotók - amelyek egyébként a balesetet követő reggelen készültek - az bizonyítják, hogy az üzemben rend van, a raklapok a munkautasításnak megfelelően az előrajzolt keretben helyezkednek el. [31] A munkáltató nem sértette meg a munkavédelmi szabályokat, nem követett el mulasztást, nincs olyan munkavédelmi eszköz, amellyel a baleset megelőzhető lett volna, továbbá a munkavédelmi oktatás megléte vagy annak hiánya nincs okozati összefüggésben a balesettel. [32] Az alperes az anyagi jogszabálysértés vonatkozásában az Mt.
- §
(4)bekezdésének megsértését is panaszolta. Álláspontja szerint nem kell megtéríteni a havi bruttó 10.000 forint összegű jelenléti bónuszt, valamint a havi 8.000 forint pénzösszeg juttatást sem. Mindkét összeg olyan eleme a jövedelemnek, amelyet a munkáltató önkéntesen ad a munkavállaló részére annak díjazásaként, hogy a munkavállaló egyetlen napot sem hiányzik a munkából, sem szabadság, sem betegség vagy más jogszerű távollét okán. [33] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult az alperes perköltségben való marasztalásával. [34] Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, ennek alapján jogszerű, okszerű, a tényeknek és történéseknek megfelelő ítéletet hozott. A másodfokú eljárásban a törvényszék körültekintő, részletesen indokolt ítélete megalapozott. [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] A balesetnek kizárólagos okozója és teljes mértékben felelőse az alperes, aki nem tartott munkavédelmi oktatást, és valamely munkavállalója szabálytalanul úgy helyezte el a raklapot, hogy arról az el nem távolított fólia belógott a közlekedési útvonalba. A munkavédelmi utasítás nem azonos, nem összekeverendő a munkavédelmi oktatással. A munkavédelmi utasítás a hulladékok, csomagoló anyagok kezelését, a felelősök (vezetők) hierarchiája felépítését, a munkaidőt, szünetek időpontjait, gyártási utasítást stb. tartalmaz. A baleset hajnalán T... N... által felvett munkabaleseti nyilvántartás hiteles dokumentum, a baleset okát valósan határozza meg, ezt az alperes gyengíteni nem tudta. Alperes hivatkozott arra, hogy K... G... tanú a 2017. november 29-ei tárgyaláson azt nyilatkozta, hogy a munkavédelmi oktatást M... A... tartotta. Ezzel ellentétesen, illetve ettől eltérően a tanú (jegyzőkönyv ... oldal) azt mondta „a munkába lépéskor a munkaviszonyt létesítőnek kell tartani munkavédelmi oktatást, így a felperes esetében is kellett, hogy legyen. Hogy M... A... tartott-e vagy nem, azt nem tudom". A helyszínen a fotók nem a baleset napján, hanem egy jóval későbbi időpontban készültek, így azok a balesettel semmiféle kapcsolatba nem hozhatóak. A bíróságok nem sértették meg a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltakat, a bizonyítékokat helyesen értékelték, azokból okszerű, jogszerű ,helyes következtetésre jutottak. Tévesen értelmezi az alperes az Mt. 169. §
(4)bekezdését is. A 10.000 forint jelenléti bónuszt, valamint a 8.000 forint pénzösszeg juttatást a bíróság jogszerűen ítélte meg a felperesnek, hiszen a munkavállaló kizárólag a munkabalesettel összefüggésben nem dolgozott, amelyért a felelősség 100 %-ban az alperest terheli. Ezen megtérítési kötelezettséget a bíróságok jogszerűen állapították meg. A Kúria döntése és jogi indokai [42] [43] [44] [45] [46] [47] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretein belül vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását indokait is ismerteti. (1/2016. (II. 15.) PK. vélemény). Ebből következően azon felülvizsgálati hivatkozások voltak érdemben vizsgálhatóak, amelyek a fenti előírásoknak megfelelnek. Alaptalanul állította az alperes, hogy a bíróságok megsértették a kérelemhez kötöttség elvét (Pp. 3. §
(2)bekezdés) a sérelemdíjjal összefüggésben. Az Mt. 9. §
(1)bekezdés szerint a munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42.-
- §-ait kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:
- §
(2),
(3)bekezdése, valamint a 2:
- §-a alkalmazásakor a törvény kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai az irányadók. Az eljáró bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a felperest munkahelyén, munkavégzés során, vagyis a munkavégzéssel összefüggésben érte a baleset, így az Mt. kártérítési felelősségre [48] [49] [50] [51] [52] vonatkozó szabályait együtt kellett alkalmazni a Ptk. felhívott rendelkezéseivel. A bíróságok ezt helyesen tették, a kereseti kérelmen (a sérelemdíj iránti igényen) való túlterjeszkedés nem volt megállapítható. Az eljáró bíróságok a bizonyítékokat is helyesen értékelték, azok felülmérlegelésére nem volt jogszabályi alap (Pp.
- §). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyes következtetést vontak le a bíróságok arról, hogy a munkáltató nem bizonyította a balesetvédelmi oktatás megtartását. A munkavédelmi utasítás és a balesetvédelmi oktatás funkciója nem azonos, azoknak eltérő információkat kell szolgáltatniuk a munkavállalóknak. Az oktatáson kellett volna felhívni a figyelmüket a balesetveszélyes helyzetekre, azok elkerülésének módjára. Az alperes azt, hogy ezen kötelezettségének eleget tett, nem bizonyította. A balesetvédelmi oktatásnak nem a botlás lehetőségének elkerülésére kellett volna kitérnie, hanem a közlekedési utak tisztántartásának követelményére, vagyis, hogy az utat szabadon kell hagyni, ott nem lehet doboz, nem lóghat be fólia. Az alperes a kárfelelőssége alóli mentesülése körében nem tudta cáfolni a meghallgatási jegyzőkönyvben rögzített azon megállapítást, miszerint a felperes „egy raklap sarkában megbotlott és elesett"(...ssz.bedvány melléklete). A munkáltatót e körben ellenőrzési kötelezettség is terhelte. Az alperes nem tudta a szabályok betartását illetve betartatását igazolni, és olyan fényképeket csatolni, amelyek bizonyítottan a baleset idején készültek. Mindebből következően pedig a munkáltató nem mentesülhet a kártérítés fizetési kötelezettség alól (Mt.166.§.) Ugyancsak alaptalanul panaszolta az alperes az Mt.
- §
(4)bekezdésének megsértését is. A bíróságok helyesen fejtették ki, hogy a jelenléti bónusz és a készpénz cafeteria juttatástól a felperes munkahelyi balesete miatti távolléte okán esett el, így annak kártérítéskénti megfizetésére alappal tarthatott igényt. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján. Záró rész Az alperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §
(1)bekezdésén alapul. Az alperes illeték fizetésére köteles az adott ügyben irányadó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- és
- §-a szerint. [55] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 79. §
(2)bekezdése alapján. [56] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. [53] [54] Budapest,
- június
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Stark Marianna bírós s.k.