A határozat elvi tartalma: Az alvó sértettől értékeinek elvétele a kifosztás bűntettét valósítja meg, ezért az e minősítést támadó felülvizsgálati indítvány nem alapos. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.45/2020/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Soós László, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: kifosztás bűntette Terhelt: terhelt Első fok: Másodfok: Miskolci Járásbíróság, 7.B.2682/2016/19., ítélet, tárgyalás,
- május
- Miskolci Törvényszék, 14.Bf.542/2017/9., végzés, nyilvános ülés,
- február
- Az indítvány előterjesztője: Az indítvány iránya: a terhelt a terhelt javára Rendelkező rész A kifosztás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Járásbíróság 7.B.2682/2016/
- számú ítéletét, illetőleg a Miskolci Törvényszék 14.Bf.542/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Miskolci Járásbíróság a
- május
- napján kihirdetett, és a Miskolci Törvényszék 14.Bf.542/2017/
- számú végzése folytán
- február
- napján jogerős 7.B.2682/2016/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kifosztás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés c) pont], ezért őt mint különös visszaesőt két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből nem bocsátható feltételes szabadságra. Megszüntette továbbá a Miskolci Járásbíróság Bpk.2390/2014/
- számú ítéletének végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot. A járásbíróság a
- május
- napján - különleges eljárásban - meghozott és
- május
- [3] napján jogerős 7.Beü.812/2018/
- számú végzésével megszüntette a Kazincbarcikai Járásbíróság 16.Fk.538/2013/
- számú és a Miskolci Járásbíróság Bpk.3.019/2014/
- számú ítéletének végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságokat. A terhelt perújítási indítványát a Miskolci Törvényszék a
- május
- napján meghozott és a Debreceni Ítélőtábla Bpkf.II.576/2019/
- számú végzése folytán
- november
- napján véglegessé vált 3.Bpi.410/2019/
- számú végzésével elutasította. II. [4] [5] [6] [7] [8] [9] A jogerős határozatok ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint az eljárt bíróságok törvénysértően minősítették cselekményét kifosztás bűntettének, a helyes minősítés a szabálysértési értékre elkövetett lopás vétsége lett volna, mivel az eltulajdonított dolgok nem a sértettnél, hanem a nyitott ingatlanban, az asztalon voltak. Ez felveti a sértetti közrehatás kérdését is. Hivatkozott a nullum crimen et nulla poena sine lege elvére, melyet véleménye szerint az eljárt bíróságok megsértettek azzal, hogy a vád szerinti minősítést fogadták el. Nem vizsgálták, hogy lehetősége volt-e előre látni a cselekményért várható joghátrányt, ami szerinte eltúlzott, mert a helyes minősítés mellett a büntetési tétel három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztés, így álláspontja szerint a vele szemben kiszabott két év szabadságvesztés törvénysértő. Indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. A Legfőbb Ügyészség a BF.78/2020/
- számú, a Be.
- §
(2)bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a Miskolci Törvényszék helytállóan fejtette ki, hogy a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint kifosztás bűntetteként kell értékelni az elkövető azon cselekményét is, amikor az elkövetési tárgyat jogtalan eltulajdonítás végett nem közvetlenül a sértettől (annak ruházatából) veszi el, hanem a védekezésre képtelen személy közvetlen közeléből. A másodfokú bíróság részletesen és helyesen mutatott rá, hogy a terhelt által eltulajdonított tárgyak közvetlenül az alvó sértett mellett található asztalon voltak, így a kifosztás bűntettének törvényi tényállási elemei maradéktalanul megállapíthatók. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott első- és másodfokú határozatot hatályában tartsa fenn. A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tartott, melyen a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítvány alapján bírálta felül; emellett a 659. §
(6)bekezdése alapján vizsgálta a 649. §
(2)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. III. [10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő kifosztás bűntettét az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz. [12] A 459. §
(1)bekezdés
- pontja alapján pedig védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. [13] A terhelt a bűncselekmény első fordulatának (a védekezésre képtelen személytől való elvétel) alkalmazását vitatja. [14] A felülvizsgálati eljárásban irányadó, a jogerős ítéletben megállapított történeti tényállás szerint a terhelt 21 óra körüli időben a kulcsra nem zárt kapun és bejárati ajtón keresztül bement a sértett házába. Az egyik szobából az ágy mellett körülbelül egy méter távolságra lévő asztalról elvette a szobában alvó sértett tulajdonát képező mobiltelefont a benne lévő SIM kártyával, melyek összértéke 7.000 forint, valamint 4.500 forint készpénzt is, majd az ingatlanból távozott. A terhelt a cselekményével összesen 11.500 forint kárt okozott, melyből - a telefon és a benne lévő SIM kártya terhelttől történő lefoglalása és a sértett részére kiadása okán - 7.000 forint megtérült. [15] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [16] Ez azt jelenti, hogy az esetlegesen hibás minősítés nem önmagában, hanem csak akkor képez felülvizsgálati okot, ha a helyes minősítéshez képest a kiszabott büntetés törvénysértő. [17] Másfelől helyes minősítés esetén is felülvizsgálatnak van helye, ha a kiszabott büntetés önmagában a büntető anyagi jog (más) szabályát sérti. [18] Ha azonban a minősítés törvényes és az annak alapján kiszabott büntetés is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, akkor a Be. idézett rendelkezése szerinti ok alapján nincs lehetőség sem a jogerős határozat megváltoztatására, sem annak hatályon kívül helyezése mellett az eljárt bíróság új eljárásra utasítására. [19] Jelen ügyben erről van szó. [20] Az eljárt bíróságok törvényesen minősítették a terhelt bűncselekményét kifosztás bűntettének. A másodfokú bíróság végzésének 3. oldalán hivatkozott az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlatra. [21] Az alvó ember - értelemszerűen - egészségi állapotától függetlenül is nincs eszméleténél, s mint ilyen, akaratnyilvánításra, ekként pedig az elvétellel szemben védekezésre képtelen, hiszen legalábbis amíg ezen állapota fennáll - a védekezést igénylő helyzetet sem észleli (BH 2016.166., BH 2017.220.). [22] A Kúria Bfv.II.1.070/2018/5. számú határozatában pedig kifejtette, hogy a testi közelség és a fizikai birtoklás egymástól eltérő fogalmak. A kifosztás vizsgált fordulatának a megállapítása körében annak van jelentősége, hogy a sértett a ténylegesen a birtokában lévő dolog elvételét az alvó állapota miatt nem tudja megakadályozni. Az elkövető oldaláról pedig annak van jelentősége, hogy az elkövető felismerje (tudja), hogy az általa eltulajdonítani kívánt dolog a passzív alany (sértett) birtokában van, aki a bűncselekmény elkövetésének felismerésében, vagy az ellene való védekezésben (annak megakadályozásában) alvó állapotánál fogva korlátozva van, és ez teszi lehetővé, illetve könnyíti meg a bűncselekmény elkövetését, azaz a dolog elvételét. [23] A terhelt által hivatkozott sértetti közrehatás éppen ezért jelen ügyben közömbös. [24] Ami az előre láthatóságot illeti, annak egyrészt nincs kapcsolata a terhelt által hivatkozott nullum crimen et nulla poena sine lege elvével (amelyet a Btk. 1. §-a mond ki). Másrészt a Kúria utal arra, hogy az eljárt bíróságok a terhelt bírósági tárgyaláson előadott védekezését nem, a nyomozás során tett beismerő vallomását (nyomozati iratok 52. oldal) viszont elfogadták, amelyben a terhelt elmondta, miszerint bement a kulcsra nem zárt bejárati ajtón, a sértett a szobában aludt, látta, hogy az asztalon ott van a pénze meg a mobiltelefonja, és arra gondolt, hogy elviszi azokat. [25] A terhelt tehát tisztában volt cselekménye jogellenes voltával, és a bűnösség megállapításához ez elegendő, nem szükséges, hogy ismerje tettének büntetőtörvény szerinti minősítését. [26] Az eljárt bíróságok által kiszabott szabadságvesztés tartama is törvényes: a kifosztás büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. A terhelttel mint különös visszaesővel szemben az öt évig terjedő felső határ a Btk. 89. §
(1)bekezdése alapján a felével, hét év hat hónapra emelkedett, így a felülvizsgálati indítvány valamennyi érve alaptalan. [27] Ekként a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Miskolci Járásbíróság 7.B.2682/2016/
- számú ítéletét, illetőleg a Miskolci Törvényszék 14.Bf.542/2017/
- számú végzését hatályában fenntartotta. IV. [28] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- június
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ