← Magyarország

Kf.38320/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az ajánlat benyújtásakor kell az alkalmassági feltételeknek megfelelni függetlenül attól, hogy az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatkérő felhívására később kell majd csak benyújtani. Az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat az ajánlat része, ezért az ajánlattételi határidő lejártával e nyilatkozat tekintetében is beáll az ajánlati kötöttség. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.III.38.320/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: ... Az alperesi érdekelt képviselője: képviselőÜgyvédi Iroda A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: az alperesi érdekelt és az alperes A fellebbezés száma:
  2. és
  3. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék
  4. szeptember 11-én kelt 103.K.700.065/2019/
  5. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 103.K.700.065/2019/
  6. ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési illeték az állam terhén marad. számú Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló
  7. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.
  8. §

(1)bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „MAC atlétikai pálya felújítása vállalkozási szerződés keretében” tárgyban. A felhívás [2] [3] [4] [5] [6] [7] VI. pontja értelmében a nyertes ajánlattevő feladata a Magyar Atlétikai Szövetség által minősített pályaszerkezet készítése. A XIV.
  1. Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M
  2. pontjában előírta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 5 évben (hatvan hónapban), az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített, a közbeszerzés tárgyára (minősített atlétikai sportpálya kivitelezésére, felújítására) vonatkozó, a Magyar Atlétikai Szövetség által hitelesített atlétikai pálya sikeres műszaki átadás-átvétellel befejezett referenciamunkával. A XXII. Egyéb információk
  3. alpontjában rögzítette, hogy az M
  4. Műszakiszakmai alkalmassági minimumkövetelményben előírt Magyar Atlétikai Szövetség által hitelesített feltétellel kapcsolatban egyenértékűként elfogadja a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (a továbbiakban: IAAF) általi hitelesítést is. A módosított ajánlattételi határidőig,
  5. május
  6. napjáig mások mellett - az alperesi érdekelt és az ... közös ajánlattevők, mint a ... (a továbbiakban: Konzorcium) is nyújtott be ajánlatot. A felperes különféle felhívásaira a Konzorcium csatolta a ... GmbH. által,
  7. június
  8. napján kiállított referenciaigazolást, miszerint az ... által épített atlétikai pályát az IAAF minősítette. A teljesítés ideje:
  9. február 1 -
  10. március
  11. A felperes a Konzorciumot hirdette ki nyertes ajánlattevőként. Az egyik ajánlattevő által előterjesztett előzetes vitarendezési kérelmet követően a felperes felvilágosítás kérésére a Konzorcium úgy nyilatkozott, hogy a referenciaigazoláson feltüntetett teljesítési határidőig, azaz a
  12. március
  13. előtti időszakban a minősítés még nem készült el, nem készülhetett el. Az IAAF az elkészült munkát minősítette, szükségszerűen a kivitelezés befejezését követően,
  14. április 28-án és 29-én végezték a méréseket, magát az igazolást
  15. május 23-án bocsátották ki. A minősítés azt jelenti, hogy a pálya már az elkészülte pillanatában megfelelt a feltételeknek, hiszen a minősítő a pálya március 26-ra kialakított állapota alapján végezte a minősítést. A ... GmbH. válasza szerint a bemutatott atlétikai pálya
  16. október-november hónapokban épült és felmérése után megkapta az IAAF
  17. kategóriájú minősítést. A burkolat problémái miatt a pálya
  18. február-márciusban felújításra került és IAAF
  19. kategóriájú minősítést kapott. A pálya tehát
  20. december 16-tól folyamatosan rendelkezett IAAF
  21. kategóriájú minősítéssel, az új minősítés felváltotta a régit, a pályának a teljes időszak alatt volt érvényes IAAF minősítése. Az IAAF válaszában közölte, hogy a kitűzés, vonalazás
  22. április 22-
  23. között volt, a felmérést
  24. április 28-
  25. között végezték. A bizonyítvány kelte:
  26. május
  27. Ezt követően a felperes az előzetes vitarendezési kérelemnek helyt adott, majd az eljárásról készült összegezést módosította, amely szerint az eljárás eredménytelen lett, a Konzorcium ajánlata pedig érvénytelen. Indokolása szerint a Konzorcium az ajánlati felhívás XIV.
  28. M
  29. alkalmassági minimumkövetelménynek nem felel meg. Ez alapján ugyanis az eljárást megindító felhívás megküldésétől, azaz
  30. április
  31. napjától visszafelé számított 5 évben kell a referenciamunkának hitelesítettnek lennie, a Konzorcium által becsatolt referenciaigazolásban szereplő munka IAAF általi hitelesítése viszont ezt követően,
  32. május 23-án történt meg. [8] Az alperesi érdekelt jogorvoslati kérelmére eljárva hozott D.297/22/
  33. számú határozatában az alperes megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt.
  34. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Kbt. 69. §
(1)és
(2)bekezdését, ezért megsemmisítette az eljárást lezáró döntést, valamint valamennyi ezt követően, a közbeszerzési eljárás során hozott ajánlatkérői döntést. A közbeszerzési eljárás folytatását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a felperes vizsgálja meg a Konzorcium referenciáját a felhívásban rögzített további szempontok mentén és csak ezt figyelembe véve állapítsa meg, hogy a Konzorcium ajánlata érvényese vagy sem. [9] A felperes további felvilágosítást kért a Konzorciumtól, majd újabb összegezést készített, amely szerint az eljárás a Kbt. 75. §
(2)bekezdés b) pontja alapján eredménytelen lett. A Konzorcium ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mert az ajánlattevő nem felel meg az ajánlati felhívás XIV.
  1. M
  2. alkalmassági minimumkövetelményeknek. A közbeszerzés tárgya a pálya hitelesítése is, az az ajánlattevő feladata, a referenciaigazolásban szereplő munka IAAF általi hitelesítése azonban nem a felhívás megküldésétől visszafelé számított 5 éven belül történt meg. A referenciaigazolás azért sem megfelelő, mert az ... nyilatkozata szerint ő az atlétikai pálya hitelesítésében nem vett részt, azt nem ő végezte. [10] Az alperesi érdekelt által előterjesztett újabb jogorvoslati kérelemre eljárva az alperes a
  3. december
  4. napján hozott D.391/10/
  5. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt.
  6. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Kbt. 69. §
(1)és
(2)bekezdését, ezért megsemmisítette az eljárást lezáró döntést, valamint valamennyi ezt követően, a közbeszerzési eljárás során hozott ajánlatkérői döntést, továbbá a felperessel szemben 4.000.000.- forint bírságot szabott ki. [11] Indokolása szerint a hatályos Kbt. már nem az ajánlattétel időpontjában kéri a referencia bemutatását, hanem elegendő kizárólag akkor, ha az ajánlat az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb. A tényállási elemek megvizsgálását követően arra a megállapításra jutott, hogy a referenciamunka és annak hitelesítése
  1. június
  2. napjára, vagyis akkorra készen volt, amikor a felperes a referencia bemutatására hívta fel. További megállapítása szerint a felperes a felhívásban nem írta elő, hogy a pálya hitelesítését a nyertesnek kellene elvégezni. A kereseti kérelem [12] A felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással keresetet terjesztett elő a jogerős határozat megváltoztatása és a jogorvoslati kérelem elutasítása iránt. Az elsőfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta és a jogorvoslati kérelmet elutasította. [14] Indokolásában a 2014/24/EU Irányelvre (a továbbiakban: Irányelv) és a Kbt.
  3. §-ára utalással leszögezte, hogy a Kbt. a bírálat folyamatát és az egyes eljárási cselekmények sorrendjét új alapokra helyezte. A Kbt.
  4. §
(2)bekezdése értelmében az egységes európai közbeszerzési dokumentum helyett az alkalmassági feltételek előzetes vizsgálata céljából az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az alkalmassági követelmények teljesülnek, de a teljesítésre vonatkozó részletes adatokat nem kell megadnia. A szabályozásból látható, hogy az alkalmassági követelmények fennállására és a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó feltételek vizsgálatát illetően a nyilatkozati elv jelentősége növekedett meg. A Kbt. kógens előírásaiból következően a nyilatkozat - függetlenül attól, hogy az ahhoz kapcsolódó dokumentumok csatolására időben később és nem mindegyik ajánlattevő esetében kerül sor - az ajánlat része, ugyanolyan kötőerővel és számonkérhetőséggel párosul, mintha az egyes mozzanatok egymástól való elválasztására nem került volna sor. [15] A Kbt. 66. §
(1)és
(2)bekezdéseire, 81. §
(11)bekezdésére, 53. §
(8)és
(9)bekezdéseire, valamint 112. §
(1)bekezdés b) pontjára utalással hangsúlyozta, hogy nyilatkozatához az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártától kötve van, függetlenül attól, hogy a részletes adatokat, igazolásokat nem kell a nyilatkozatának alátámasztásaként csatolnia. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltakor rendelkeznie kell a nyilatkozatát alátámasztó dokumentumokkal. [16] A jogalkotói szándék az adminisztrációs terhek enyhítése volt, ne kelljen feleslegesen a közbeszerzési eljárások elhúzódását eredményező, nagy mennyiségű dokumentumot kiváltani. A legkedvezőbbnek értékelt ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek azonban az előzetes vizsgálat és értékelés után, az utólagos értékelés fázisában kell csatolnia ténylegesen az igazolásokat. [17] Megjegyezte, hogy a Kbt. 69. §
(9)bekezdése sem támasztja alá az alperesi vélekedést. [18] Hangsúlyozta, hogy a felperes a felhívásban részletezettek szerint minősített pálya megépítését igazoló referenciamunkát várt el az ajánlattevőktől. A Konzorcium az alkalmassági feltételeknek való megfelelésről nyilatkozott, az ajánlattételi határidő lejártakor azonban a nyilatkozat szerinti valamennyi feltétel nem teljesült, az IAAF a módosított ajánlattételi határidőt követően,
  1. május
  2. napján állította ki a minősítési bizonyítványt. [19] Hangsúlyozta, hogy a minősítés tekintetében a minősítő bizonyítvány kiállításának napja bír relevanciával, annak nincs visszaható hatálya, így a pálya korábbi hitelesítésének sincs jelentősége. [20] A Konzorcium ajánlata az alkalmassági követelményeknek nem felelt meg, ezért a felperes helytállóan állapította meg az ajánlat érvénytelenségét. A fellebbezések és ellenkérelmek [21] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság a helytállóan megállapított tényállásból helytelen következtetést vont le, ezzel megsértette a Kbt.
  3. §
(3)bekezdését, valamint 69. §
(1),
(4),
(5)és
(9)bekezdéseit. [22] Előadta, hogy a felhívás XIV.
  1. M
  2. pontja a referenciamunka elkészültének csak a kezdő időpontját adta meg, a végét nem. Ezek szerint az ajánlattételi határidőtől visszafelé számított 5 éven belül elkészült referenciamunkát kellett bemutatni, és a referenciamunka bemutatására való felhívás felperes általi kiadásakor,
  3. június
  4. napján - a felek által nem vitatottan kész volt a referenciamunka és annak hitelesítése, a referenciát a Konzorcium bemutatta, a szerződés teljesítésére való alkalmasságát tehát a felperes felé igazolta. [23] A Kbt.
  5. §
(3)bekezdésére utalással előadta, hogy a jogalkotó kifejezetten pótolható, sőt módosítható hiánynak minősítette mind az alkalmassági nyilatkozatot, mind annak igazolását, hiszen lehetőség van annak utólagos, az ajánlati kötöttség nélküli módosítására, ha az ajánlatkérő szerint az igazolásban foglaltak nem felelnek meg az ajánlattételi felhívásban rögzített elvárásoknak. Szó sincs ebben a tekintetben a bíróság által leírt szigorú ajánlati kötöttségről. [24] Megjegyezte, hogy a Kbt. 69. §
(9)bekezdése irreleváns a jelen esetben. [25] Az alperesi érdekelt fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. [26] Álláspontja szerint - a hiánypótlás lehetőségére is figyelemmel nem értelmezhető az ajánlati kötöttség beállta a Kbt. 69. §
(4)bekezdése körében. A második körös felhívás célja ugyanis az, hogy a szerződés megkötése előtt az értékelési szempont szerinti legelőnyösebb ajánlatot nyújtó ajánlattevő igazolja a szerződés teljesítésére való alkalmasságát az ekkor benyújtott igazolással. [27] Téves a Kbt. 69. §
(9)bekezdésével kapcsolatos ítéleti fejtegetés is, az ugyanis csak a meghívásos eljárásra vonatkozik. [28] Az Irányelv 58. cikke és 59. cikk
(4)bekezdése szerint sem állhat be az ajánlati kötöttség az igazolások tartalma tekintetében, hiszen az ajánlatkérőnek a szerződés odaítélése előtt fel kell hívnia az ajánlattevőt naprakész, esetleg még módosításra is szoruló igazolások benyújtására. [29] A felhívás XIV.
  1. M
  2. pontjában foglaltakra utalással kifejtette, hogy teljesítésen csak az elvégzett munkát lehet érteni, tehát annak kezdő és befejező időpontja a releváns, nem pedig egy ajánlattevőtől független szerv által elvégzett hitelesítés. Az alkalmasság körében bemutatni kért pálya minősítésének idejére irányuló referencia-követelményt a felperes nem írta elő, ahogy annak igazolására kiállított tanúsítvány becsatolását sem. Megjegyezte, hogy a minősítés nem is tekinthető építési beruházásnak. [30] Kifejtette, hogy a minősítés az elvégzett, átadás-átvétellel lezárt munkára vonatkozik, az szükségképpen az átadás-átvétel időpontjára visszaható hatállyal kerül megállapításra, hiszen arról szól a minősítés, hogy az elvégzett munka eredménye megfelel az atlétikai szervezet előírásainak. Az nem később válik alkalmassá a minősítés kritériumaira, hanem a befejezésének, azaz az átadás-átvétel időpontjával. [31] Kiemelte, hogy a Kbt.
  3. §
(4)bekezdés szerinti felhíváskor a munka minősítése is rendelkezésre állt. [32] A fellebbezésekkel szembeni ellenkérelmében a felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ítéletben foglaltak megismétlése mellett hangsúlyozta, hogy az igazolások későbbi időpontban történő benyújtására vonatkozó lehetőség nem szünteti meg azt a követelményt, miszerint az alkalmasság minimumkövetelményeinek teljesülniük kell a felhívásban egyértelműen meghatározott zárt időintervallumon belül. Az alperes megpróbálja összemosni a közbeszerzési eljárási feltételek teljesítésének körében fennálló utólagos lehetőséget azzal, hogy magának az alkalmasságnak fenn kell állnia az ajánlattételi felhívás szerinti időpontban, amelynek utolsó napja az ajánlattételi felhívás megküldésének napja. [33] A fellebbezésben hivatkozott igazolások benyújtásának időpontjára, illetve az azokban történő módosítási lehetőséget szabályozó Kbt. rendelkezéseknek nincs relevanciája abban a körben, hogy az ajánlattevőnek mikor kell az alkalmassági követelményeknek megfelelnie. [34] Érvelése szerint a hitelesítés a teljesítés része, a hitelesítést megelőzően elvégzett munka pedig csak még egy nem minősített sportpálya felújítást jelent. A Kúria döntése és jogi indokai [35] A fellebbezések nem alaposak. [36] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §
(1)bekezdéseire figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletet - a bizonyítás és a vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül - csak a fellebbezések és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatta. [37] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [38] Az eljárt bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, a bizonyítékokat a Kp. 78. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően egyenként és összességükben is értékelte. Ezekre figyelemmel helyesen tárta fel a jogvita elbírálásához szükséges tényállást, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megfelelő értelmezésével helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kereset alapos. [39] A törvényszék a keresetet minden vonatkozásában elemezte és elbírálta, a jogvita lényegét képező Kbt. rendelkezéseket helyállóan értelmezte, indokolása az iratoknak megfelelő, logikus, a bizonyítékok okszerű értékelésén alapuló érvelést tartalmaz. A kifejtett jogi álláspontot a Kúria teljes körűen osztja, azok megismétlése nélkül, a fellebbezésekre tekintettel az alábbiakat hangsúlyozza. [40] A Kbt. 73. §
(1)bekezdés d) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a körülményeknek való megfelelést. [41] A Kbt. 66. §
(1)és
(2)bekezdései értelmében az ajánlatot a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire vonatkozóan. A 67. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a gazdasági szereplő ajánlatában köteles az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát benyújtani. A 81. §
(11)bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártától kötve van az ajánlatához. [42] A Kbt. 69. §
(4)bekezdése értelmében az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni az alkalmassági követelmények tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A 114. §
(2)bekezdése szerint a gazdasági szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az eljárást megindító felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az ajánlatkérő
  1. § szerinti felhívására köteles benyújtani. [43] A vázolt szabályozásból kitűnik, hogy az ajánlat részét képezik az ajánlattevői nyilatkozatok, így a felhívás feltételeire vonatkozó, de az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében benyújtott nyilatkozat is. Az ajánlati kötöttség ezért - amint azt az elsőfokú bíróság is helyesen rögzítette - e nyilatkozatok tekintetében is beáll az ajánlattételi határidő lejártától. Ezen nem változtat az, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatot alátámasztó igazolásokat az ajánlattételi határidő lejártát követően, az ajánlatkérő felhívására köteles csak becsatolni. [44] Az elsőfokú bíróság azt is helyesen levezette, hogy az alkalmasság igazolásával kapcsolatos jogszabályi változások a közbeszerzési eljárások gyorsítását, a gazdasági szereplők adminisztrációs terheinek csökkentését célozzák. Az ajánlattevőknek már nem kell számos igazolást feleslegesen beszerezniük, elegendő az alkalmasságot csak akkor igazolni, ha az ajánlattevőnek reális esélye van a nyerésre. [45] Ez a szabály nem jelentheti azonban azt, hogy az ajánlattevő bármilyen, akár pontatlan vagy nem teljesen valós nyilatkozatot is tehetne a felhívásban meghatározott alkalmassági követelmények tekintetében. Az ajánlattevő felelőssége, hogy a nyilatkozata valós legyen, annak tartalmát utóbb igazolni tudja. Az új szabály pusztán annyit jelent, hogy a nyerésre ténylegesen esélytelen ajánlattevőknek nem kell a nyilatkozataikat alátámasztó igazolásokat beszerezniük. Ettől még az ajánlattevőnek a felhívásban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie és benyújtania, azaz az alkalmassági követelményeknek az ajánlat benyújtásakor kell megfelelnie. Az ajánlattevői nyilatkozat nem arról szól, hogy ő majd egy későbbi, beláthatatlan, bizonytalan időpontban fog megfelelni a felhívásban előírt minimumkövetelménynek, hanem arról, hogy az ajánlattétel időpontjában megfelel az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek. [46] Helyesen hivatkozott az érdekelt arra, hogy a Kbt.
  2. §
(4)bekezdése szerinti felhívás célja az, hogy a szerződés megkötése előtt az ajánlattevő igazolja a szerződés teljesítésére való alkalmasságát az ekkor benyújtott igazolásokkal. Azonban önmagában az, hogy az alkalmasság igazolását időben később, az ajánlati kötöttség beálltát követően kell benyújtani, nem jelenti azt, hogy magának az alkalmassági követelménynek való megfelelésnek is elegendő lenne csak később teljesülnie. Ez esetben értelmezhetetlenné válna az ajánlat részét képező ajánlattevői nyilatkozat. [47] Az alperes és az érdekelt összemosta a Kbt. 69. §
(4)bekezdésében és a 114. §
(2)bekezdésében meghatározott igazolások benyújtására vonatkozó rendelkezéseket az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó szabályokkal. Az ajánlattevői nyilatkozat egyfajta előzetes bizonyíték, amelyet a nyerésre esélyes ajánlattevőnek az eljárás eredményéről szóló döntést megelőzően igazolnia kell. Az utólagos igazolás követelménye nem lazít a 6667. § szabályain, és nem tolja ki az ajánlati kötöttség beálltának időpontját az ajánlatkérő igazolás-csatolásra vonatkozó felhívása napjáig. [48] Kétségtelen, hogy a Kbt. 69. §
(4)bekezdése és 71. §
(3)bekezdése szerint is lehetőség van az igazolások utólagos módosítására, ha az ajánlatkérő szerint a beérkező igazolás nem felel meg a felhívásban rögzített elvárásoknak. Ettől még az ajánlattevőnek a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie és benyújtania, abban kifejezetten nyilatkoznia kell a felhívás feltételeinek, illetve az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről. E nyilatkozatokban az ajánlattevőnek nem azt kell kinyilvánítania, hogy akkor, amikor az ajánlatkérő őt erre a Kbt. 69. §
(4)bekezdése szerint felhívja, majd meg fog felelni a felhívásban foglalt minimumkövetelményeknek, hanem azt kell kinyilvánítania, hogy már akkor, azaz a nyilatkozat megtételekor teljesíti az ajánlatkérő által meghatározott feltételeket. [49] A hiánypótlás, illetve a módosítás lehetősége csupán arra az esetre vonatkozik, amikor a referenciaigazolás nem, vagy nem helyesen tartalmazza az ajánlatkérő által előírtakat. A referenciát adó ugyanis nem feltétlenül tudja pontosan, hogy milyen tartalmú igazolást kell az ajánlattevőnek benyújtania, ezért előfordul, hogy az igazolás nem teljes körű, az nem foglalja magában az összes, ajánlatkérő által elvárt információt. A korrekciós lehetőség tehát csak az igazolással, de nem magával a referenciamunkával kapcsolatban áll fenn. [50] A jogvita szempontjából még annak van jelentősége, hogy a felhívás VI. pontjában a felperes nem akármilyen pályaszerkezet készítését írta elő, hanem kifejezetten a Magyar Atlétikai Szövetség által illetve a XXII.
  1. pontjának megfelelően az IAAF általi minősített pályaszerkezet készítését várta el. Ehhez igazodott a IV.1.1.M.
  2. pontjában meghatározott alkalmassági feltétel is. Erre figyelemmel közömbös, hogy a kivitelezés mikor fejeződött be, mint ahogy az is, hogy miként alakult a hitelesítés folyamata. Az érdekelt által megjelölt hitelesítés
  3. május 23-án, vagyis az ezt igazoló bizonyítvány kiállításával történt meg, ez az az időpont, amely az alkalmassági minimumkövetelmény szempontjából releváns. [51] Az előzőekből következően az érdekelt az ajánlattétel időpontjában nem rendelkezett a felperes által elvárt feltételekkel, így nem felelt meg a felhívás XIV.2.M.
  4. pontjában foglalt alkalmassági minimumkövetelménynek, ezért az ajánlata a Kbt.
  5. §
(1)bekezdés d) pontjára tekintettel érvénytelen. Az alperes téves jogértelmezése következtében - helytelenül állapította meg a jogsértést a felperes terhén, ezért az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően változtatta meg a támadott határozatot és utasított el a jogorvoslati kérelmet. [52] Az elsőfokú bíróság az ügy érdemét illetően helyesen foglalt állást, érvelése a Kbt. 69. §
(9)bekezdésében foglaltaktól függetlenül is megfelelő. [53] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése szerint helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [54] Az ajánlat benyújtásakor kell az alkalmassági feltételeknek megfelelni függetlenül attól, hogy az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatkérő felhívására később kell majd csak benyújtani. [55] Az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat az ajánlat része, ezért az ajánlattételi határidő lejártával e nyilatkozat tekintetében is beáll az ajánlati kötöttség. Záró rész [56] A Kúria a fellebbezést a Kp. 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [57] A végső soron pernyertes felperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)és
(5)bekezdéseiben foglaltak ellenére perköltségét nem számította fel, ezért a Kúria a Pp. 82. §
(1)bekezdése szerint a perköltség viseléséről nem rendelkezett. [58] A Pp. 102. §
(6)bekezdése értelmében - a teljes személyes illetékmentességben részesülő alperesre figyelemmel - a kereseti és a fellebbezési illeték az állam terhén marad. [59] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. április
  3. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.