A határozat elvi tartalma: A Kkv. tv. 12/A. §
(1)bekezdésében meghatározott kedvezmény nem vonatkozik általában mindenféle jogkövetkezményre, kizárólag csak bírság kiszabása helyett alkalmazható a figyelmeztetés. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.060/2019/
- . Sperka Kálmán a tanács elnöke, . Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, . Sugár Tamás bíró A felperes: ... Kft. A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: . ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: élelmiszer-biztonsági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október 25-én kelt 1.K.27.096/2017/30/I. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.096/2017/30/I. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- szeptember
- napján kelt 02.4/6345-2/
- számú határozatával helybenhagyta azt az elsőfokú élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági határozatot, amely a felperest 250.000.- forint élelmiszer-ellenőrzési bírság, továbbá 28.375.- forint eljárási költség megfizetésére kötelezte, valamint elrendelte a „... tejcsokoládé (minimum 32% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz) mogyorórémmel (48%) 220 gr.” megnevezésű termék forgalomból való kivonását és e termékek forgalmazását megtiltotta. Indokolásában egyebek mellett az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelet (a továbbiakban: Jelölés rendelet)
- cikk
(2)bekezdésére, X. melléklet 1.c. pontjára, valamint az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 10. §
(1)bekezdésére utalással rögzítette, hogy a terméken a minőségmegőrzési dátumát helytelenül jelölték meg, ezért az élelmiszer nem hozható fogalomba. A kereseti kérelem [2] A felperes anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresetet terjesztett elő a határozat hatályon kívül helyezése iránt. Az elsőfokú ítélet [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az élelmiszer-ellenőrzési bírság, valamint az eljárási költség tekintetében - az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot e körben új eljárásra kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [4] Indokolása szerint a felperes a minőségmegőrzési idő lejárati dátumának sorrendjét nem a Jelölési rendeletben előírtak szerint tüntette fel, ezzel az élelmiszer-jelölési előírásokat megsértette. Az Éltv. 10. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a termék forgalomba nem hozható, az alperes jogszerűen tiltotta meg annak forgalmazását és rendelte el a forgalomba került termékek forgalomból történő kivonását függetlenül attól, hogy az Éltv. 14/A. §
(4)bekezdés a) pontjában írt minőségi előírások megsértése körében a kereset megalapozott volt. [5] A megismételt eljárásra nézve előírta annak vizsgálatát, hogy fennállnak-e az Éltv. 59. §
(6)bekezdésében, valamint a kis- és középvállalkozáskoról, fejlődésük támogatásáról szóló
- évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 12/A. §-ban írt feltételek, illetve hogy alkalmazható-e a felperessel szemben bírság kiszabása helyett figyelmeztetés. Rögzítette, hogy a felperes által sem vitatott jelölési hibák miatt a forgalomból történő kivonás indokolt volt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelően az alperesi határozat teljes egészének hatályon kívül helyezését kérte. [7] Állította, hogy nem sértette meg az Éltv.
- §
(1)bekezdését. A Jelölés rendelet X. számú mellékletének 1.c. pontja ugyanis nem használja a „kell” kifejezést, amely a sorrend kötelező alkalmazására utalna. [8] A termék forgalomból való kivonása alkalmazása esetén mérlegelni kellett volna, hogy a kiszabott büntetés arányban áll-e a megállapított jogsértéssel. Tekintettel arra, hogy a minőségmegőrzési évet 4 karakterrel tüntette fel, megtévesztő magatartásról nincs szó, az általa használt jelölés egyértelmű. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a hibás sorrendben történő feltüntetés olyan mértékű jogsértés-e, amely megalapozhatja a fogyasztók egészségének, életének veszélyeztetését és biztonságát. Mivel a jelölés alapján a fogyasztók megismerhették a minőségmegőrzési időt, egészségügyi kockázatot nem jelentett volna a termék forgalomban tartása. [9] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint a Jelölés rendelet a „kell” szó alkalmazásának hiányában is feltétel nélküli. Kiemelte, hogy a Kkv. tv. 12/A. §
(1)bekezdése értelmében figyelmeztetést csak bírság kiszabása helyett lehet alkalmazni, nem pedig valamennyi, az élelmiszerelőállítás- és forgalmazásra vonatkozó jogszabálynak való megfelelés érdekében szükséges intézkedés helyett. Egy hibásan jelölt élelmiszer kereskedelmi forgalom tárgya nem lehet még akkor sem, ha más törvényi okból a jelölési hiba miatt bírság kiszabására nem kerülhet sor. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdéseire figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [12] A Kúria szerint a közigazgatási bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott. Jogszabálysértést a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [13] Az eljárt bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ennek során a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően értékelte, és helyesen állapította meg, hogy a jelölési előírásokkal kapcsolatos kereseti kérelem nem alapos. [14] A Pp. 213. §
(1)bekezdése szerint az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. [15] A felperes a keresetében nem vitatta, hogy a terméken helytelenül, nem a Jelölési rendeletben előírtak szerint tüntette fel a minőségmegőrzési időt, e körben kizárólag a szankció alkalmazását kifogásolta. A keresettel nem támadott határozati rendelkezést az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta, azt csupán nem vitatott tényként állapította meg. Erre figyelemmel a Kúria az Éltv. 10. §
(1)bekezdésével és a Jelölés rendelettel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmi elemet nem vizsgálhatta. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a Jelölés rendelet két helyen is alkalmazza a „kell” fordulatot; egyfelől a 24. cikk
(2)bekezdésében rögzíti, hogy a megfelelő dátumot a X. melléklettel összhangban kell kifejezni, másrészt a X. melléklet
- pontja a felsorolást megelőzően akként rendelkezik, hogy a minőségmegőrzési időt a következőképpen kell feltüntetni. [16] Az Éltv.
- §
(1)bekezdése kimondja, hogy az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint. [17] A Kkv. tv. 12/A. §
(1)bekezdése értelmében a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak. [18] A kiemelt jogszabályi rendelkezésekből látható, hogy bármilyen élelmiszer-jelölési előírás megsértése kizárja a termék forgalmazását, ez esetben a termék nem hozható forgalomba, illetve azt ki kell vonni a forgalomból. A jelölési hibás termék forgalomba hozatalának megtiltása, illetve kivonása attól függetlenül kötelezően alkalmazandó jogkövetkezmény, hogy az élelmiszer-jelölési előírások megsértése miatt a hatóság szab-e ki bírságot vagy sem. [19] A Kkv. tv. 12/A. §
(1)bekezdése kizárólag a bírság kiszabása helyett írja elő a figyelmeztetés alkalmazását, más jogkövetkezmény alkalmazása helyett ezt nem teszi lehetővé. Ennél fogva a minőségmegőrzési idő lejárati dátumának Jelölési rendeletbe ütköző feltüntetésének jogkövetkezménye a termék forgalmazásának megtiltása, ezért a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kedvezmény e tekintetben nem alkalmazható. [20] A felperes minden jogszabályi alap nélkül hivatkozott arra, hogy a vele szemben alkalmazott szankció nem áll arányban a jogsértéssel. A Pp. 339. §
(1)bekezdése szerint a bíróság csak a jogszabálysértő közigazgatási határozatot helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg. A felperes nem jelölt meg olyan jogszabályt, amely szerint a hatóságnak az élelmiszer-jelölési előírások megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmény tekintetében mérlegelési jogköre lenne és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt mérlegelési szempontokat értékelnie kellett volna. Önmagában az, hogy a felperes a jogsértéssel arányban nem állónak tartja a termék forgalmazásának megtiltását, nem jelent jogszabálysértést. [21] A jelölési hiba miatt alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében az eljárt bíróság helyes következtetésre jutott, azt a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal a felperes nem tudta sikerrel cáfolni. [22] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. Az döntés elvi tartalma [23] A Kkv. tv. 12/A. §
(1)bekezdésében meghatározott kedvezmény nem vonatkozik általában mindenféle jogkövetkezményre, kizárólag csak bírság kiszabása helyett alkalmazható a figyelmeztetés. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. A pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [26] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesnek a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében kell megfizetnie. [27] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [24] [25] Budapest,
- február
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő