A határozat elvi tartalma: Szolgálati jogviszonyban fővizsgáló beosztásba kinevezett hivatásos állományú tagja az osztályvezetőt rendszeresen helyettesíti - függetlenül attól, hogy az osztályvezető helyettesítése a munkaköri leírásában is feladatként szerepel - a beosztáshoz nem tartozó többletfeladatot lát el, díjazásra jogosult. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VII.37.193/2020/
- A tanács tagjai: . Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Mészárosné Dr. Szabó Judit előadó bíró . Kulisity Mária bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (címe, eljáró képviselő: ... kamarai jogtanácsos) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.281/2019/
- Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.844/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.281/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes
- július
- napjától teljesített rendőri szolgálatot,
- január
- napjától áll hivatásos szolgálati jogviszonyban az alperesnél,
- március 1-től kinevezéssel fővizsgáló az ...i Rendőrkapitányság ... Osztályán. A beosztáshoz tartozó
- február 25-én kelt munkaköri leírás szerint a fővizsgáló munkakör a helyi szintű végrehajtó munkaköri családhoz tartozik, a felperes közvetlen felettese az osztályvezető, helyettesítő munkakörök a közlekedésrendészeti osztályvezető. [2] [3] [4] [5] A munkakör célja a közlekedési bűncselekmények vizsgálata, közlekedés körében bekövetkezett rendkívüli halálesetekkel kapcsolatos közigazgatási eljárások lefolytatása, közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegésekkel kapcsolatos közigazgatási eljárások lefolytatása. Szakmai feladatok körébe sorolt, hogy az osztályvezető közvetlen alárendeltségében végzi szolgálati feladatait, ellátja azokat az általános feladatokat, amely a munkakör céljával meghatározott és a rendőri általános feladat ellátására is köteles. A szakmai feladatok sorában
- pont szerint az osztályvezetőt helyettesíti távollétében, kiszignálja az ügyiratokat, ellenőrzi az osztály állományának napi tevékenységét, a határozatok és végzések kivételével kiadmányozza az osztályvezető nevében az iratokat. Az ...i Rendőrkapitányság ügyrendjéről szóló kapitányságvezetői intézkedés
- pontja értelmében a közlekedésrendészeti osztályvezetőt távollétében a fővizsgáló helyettesíti. A peresített időszakban az ...i Rendőrkapitányság ... Osztályán egy fővizsgáló státusz volt rendszeresítve, melyet
- március
- napjától a felperes töltött be folyamatosan, az állománytáblában osztályvezető-helyettesi beosztás létrehozásra nem került. A felperes
- szeptembertől
- szeptemberéig - egyes hónapokban eltérő mértékben - a ... Osztály osztályvezetőjét helyettesítette. A felperes szolgálati panaszában - az elévülési időre is figyelemmel -
- szeptember 1-től
- augusztus 31-ig az osztályvezetői feladatok teljesítésére tekintettel az illetményalap 150%-ának megfelelő megbízási díj megfizetését kérte arra hivatkozva, hogy közlekedési fővizsgáló beosztású munkaköre ellátása mellett rendszeresen az osztályvezető távollétében, annak helyettesítéseként ellátta annak egyes feladatait. A kérelmét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (Hszt.)
- §
(1)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati jogviszonyába álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI.16.) BM rendelet (BMr.) 10. §
(2)bekezdésére és a BH2000.
- számú elvi határozatára alapította. A megbízási díj mértékénél a többletfeladatokat, a magasabb beosztáshoz kapcsolódó felelősséget kérte értékelni. Az ...i Rendőrkapitányság kapitányságvezetője a szolgálati panasznak nem adott helyt. A Hszt.
- §
(1)bekezdés b) pontja és
(7)bekezdése alapján megállapította, hogy a közlekedésrendészeti osztály vezetője egy alkalommal sem volt 30 napot meghaladóan távol, a felperes munkaköri leírása tartalmazza az osztályvezető helyettesítési kötelezettségét. Ezt követően a ... megyei rendőrfőkapitány a felperes kérelmét a következő indokokkal utasította el: a közlekedésrendészeti osztály osztályvezetői beosztása folyamatosan betöltött volt, az osztályvezető a szolgálati beosztás ellátásában 30 napnál hosszabb ideig nem volt akadályoztatva [Hszt. 71. §
(7)bekezdés], a panaszos az osztályvezetői feladat ellátását nem folyamatosan végezte hanem eseti jelleggel [Hszt. 71. §
(5)és
(6)bekezdés], a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának nincs jogalapja. A felperes keresete és az alperes védirata [6] A felperes módosított keresetében - a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja és
(2)-
(5)bekezdései alapján - a
- szeptember 1-től
- szeptember 30-ig terjedő időszakra 956.604 forint megbízási díj és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állította, hogy az alperes az eredeti munkaköre ellátása mellett a közlekedésrendészeti osztályvezető távollétében annak munkaköre ellátására utasította a munkaköri leírás
- pontja értelmében. A feladatok - eligazítások tartása, ügyiratok kiszignálása, az osztály állományának napi tevékenysége irányítása, ellenőrzése, beszámoltatása, szolgálatszervezés, statisztika készítés, fokozott vagy komplex ellenőrzéseken, rendezvényeken és vezetői értekezleteken való részvétel, a keletkezett írásos anyagok elolvasása, javítása, bűnügyek elrendelése - ellátására jellemzően az osztályvezető távollétében került sor. Ezek a feladatok a felperes kinevezése szerinti beosztásába nem tartoznak, az alperes szabadon csak egy [7] adott beosztáson (munkakörön) belül határozhatja meg a felperesi munkaköri feladatokat (Mfv.II.10.179/2011/4.). Az alperesi eljárás teljesen kiüresítené a besorolásra [a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendelet (BMr2.)
- számú melléklet], az illetményre (Hszt. 5.,
- számú melléklet) és a Hszt.
- §-ra vonatkozó szabályozást. A felperes hosszú évek óta, így tartósan és folyamatosan, minden hónapban elvártan és teljesítetten végezte az osztályvezetői feladatokat is. Az összegszerű igényt a Hszt.
- §
(5)bekezdésre alapította - figyelemmel a két beosztás eltérő besorolására, a többletmunka mennyiségére és felelősségére -, a megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában (28.988 Ft) határozta meg, és számította azt a helyettesítéssel ténylegesen érintett 33 hónapra. Az alperes védiratában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján kérte a kereseti kérelem elutasítását. Hivatkozott arra, hogy a felperes az Ügyrend és a munkaköri leírása szerint a közlekedésrendészeti osztály fővizsgálói beosztásába tartozó feladatokat látott el a
- március
- napjával történt fővizsgáló (tiszti) beosztásba kinevezéstől kezdődően. Nem töltött be ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztást [Hszt.
- §
(1)bekezdés a) pont], nem helyettesített szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személyt [Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pont], nem látott el a beosztásába nem tartozó többletfeladatot [Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pont]. Vitatta az Mfv.II.10.179/2011/
- eseti döntés alkalmazhatóságát az eltérő tényállás okán. A fővizsgáló munkakört betöltő felperes a zavartalan ügymenet és működés biztosítása érdekében az osztályvezetőt távollétében helyettesítette a kinevezésével egyidejűleg átvett munkaköri leírás
- pontja szerint, e feladatok a közlekedésrendészeti fővizsgálói beosztás részét képezték. A munkaköri leírás
- pontjában szerepelő feladatkörre önálló beosztás nem létesült. Felperesnek a munkaköri leírása átadásra került [Hszt.
- §
(3)bekezdés], a felperes azt átolvasta, tudomásul vette, észrevételeket nem tett, utólag nem hivatkozhat arra, hogy a feladatok ellátásáért további díjazásra tart igényt. Az összegszerűségre előadta, hogy a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében meghatározott minimum értéket (a rendvédelmi illetményalap 50%-áig terjedő mértékű díjazást) nem haladhatja meg a marasztalás. Az elsőfokú és másodfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság az alperest a Hszt. 44. §
(1)bekezdése, 45. §
(1)és
(3)bekezdései, 71. §
(1)-
(5)bekezdései,
- §-a, valamint a BMr.
- §
(2)bekezdés alkalmazásával bruttó 956.604 forint megbízási díj és ennek
- március
- napjától számított kamata, valamint 90.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte, a felperes ezt meghaladó kereseti kérelmét elutasította. A bíróság az okirati bizonyítékok, a felperes munkaköri leírása és a tanúvallomások alapján megállapította, hogy a felperes beosztása fővizsgáló volt, a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően távollétében teljes jogkörrel helyettesítette az osztályvezetőt. A BMr
- meghatározza az alperesnél betölthető munkaköröket, így a helyi szerveknél létezik külön fővizsgáló, osztályvezető és osztályvezető-helyettes szolgálati beosztás is. A perben lefolytatott bizonyításból megállapíthatóan a fővizsgáló munkaköri feladatai alapvetően eltérnek az osztályvezető vagy az azt helyettesítő személy munkaköri feladataitól. A fővizsgálónak a közlekedési bűncselekmény vizsgálata és egyéb általános rendőri feladatok ellátása a feladata, az osztályvezetőnek és annak helyettesének irányítási feladatai voltak a beosztott állomány tekintetében. Mindebből következően a fővizsgálói munkakörbe nem tartozhat bele osztályvezetői, osztályvezető-helyettesi munkakörbe tartozó feladat, mivel ezek a munkakörök teljesen mások. A felperes a kinevezésekor valóban átvette a munkaköri leírást, továbbá az ...i Rendőrkapitányság ... Osztályán nem volt rendszeresített külön osztályvezető-helyettesi beosztás az állománytábla szerint, azonban ezekből még nem következik, hogy fővizsgáló szolgálati beosztásban az osztályvezető-helyettesi szolgálati beosztást alap munkaköri feladatként kellene a felperesnek ellátnia, mivel a két beosztás nem azonos. A [10] felperes munkaköri leírása az eredeti beosztásához nem tartozó feladatokat is tartalmaz, a felhívott kúriai ítélet a felperes ügyére is alkalmazható. Nem eshet a felperes terhére, hogy az állománytáblázat osztályvezető-helyettesi beosztást nem tartalmazott. A felperest az általa ellátott többletfeladatokra tekintettel a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díj illeti meg, a Hszt. 71. §
(5)bekezdésére alapján a 75%-os mértékű igény nem túlzott, figyelemmel az osztályvezető-helyettesi feladatok jellegére, mennyiségére, gyakoriságára és az ehhez fűződő felelősség mértékére. A keresettel érvényesített hónapok száma tekintetében nem volt vita, a kereset részbeni elutasítása az eredeti és a leszállított kereset különbözeti összegére vonatkozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta, a keresetet meghaladó kérelmet elutasító rendelkezést mellőzte. Kiemelte, hogy a kinevezési okirat szerint a felperes fővizsgálói beosztást lát el, a munkaköri leírás
- pontja tartalmaz olyan feladatokat, amelyek nem sorolhatók be a fővizsgálói feladatkörbe, azok nem egyeztethetők össze azon feladatcsoporttal, amely közlekedési bűncselekmények vizsgálatát, felderítését jelenti. A tipikusan vezetői feladatot képező statisztikák készítése, eligazítások tartása ehhez a beosztáshoz nem köthetők. Egyetértett a hivatkozott kúriai döntés alapulvételével; kitért arra, hogy a bíróságnak nem feladata abban állást foglalni, hogy az alperesnek felróható-e, avagy sem az osztályvezető-helyettesi státusz létesítésének hiánya, azonban azt értékelheti, hogy a fennálló feladatok megbízási díj fizetését indokolják-e. A fellebbezés nem érintette a követelés összegszerűségét, ezért ebben a vonatkozásban az ítéletet a másodfokú bíróság sem érintette. Az ítélet elutasító rendelkezésének mellőzése azon alapult, hogy az ítélet meghozatalakor már nem képezte a kereset részét a korábbi, magasabb összegű kereset. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] [12] [13] [14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte a Hszt.
- §
(1)-
(5)bekezdései,
- §-a és a BMr.
- §
(2)bekezdése megsértése miatt. Előadta, hogy a tényállást javarészt helyesen állapították meg a bíróságok, azonban a jogszabályi rendelkezésekkel történő összevetése útján téves következtetésekre jutottak. Az alperes érvelése szerint a perben abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy ha a közlekedésrendészeti osztály által egyébként kötelezően ellátandók közé tartozó feladatot határozott meg az adott szervezeti elem állományában szolgálatot teljesítő személy számára a munkáltató, azt a munkaköri leírásban a kinevezéstől kezdődően - az érintett által sem kifogásoltan - szerepeltette, jogszabálysértő módon gyakorolta-e az alperes a beosztáshoz tartozó feladatoknak a munkáltató által adott munkakör keretei között történő egyoldalú meghatározásának jogát, és ehhez többletdíjazás fizetési kötelezettség kapcsolódik-e. Vitatta, hogy a rendőrkapitányság minden osztályán kötelező osztályvezetői, osztályvezetőhelyettesi és fővizsgálói beosztás rendszeresítése. Az állomány létszámára is figyelemmel nem indokolt az osztályvezető általános mértéket meg nem haladó távolléte esetén jelentkező feladatok ellátása céljából külön osztályvezető-helyettesi státusz létesítése. A felperes munkaköri leírás
- pontjában szereplő feladatkörre, kizárólag az ott felsorolt feladatokra önálló beosztás nem létesült. A bíróságok a felperes munkaköri leírásában szereplő feladatokat más beosztásba tartozónak minősítették, ezzel jogszabálysértő módon csorbították a munkáltató jogát, hogy a munkaköri leírás elemeit az adott munkakör keretei között egyoldalúan meghatározza. A BMr
- felsorolja az alperesnél betölthető munkaköröket, azonban az egyes beosztáshoz kapcsolható, konkrét munkaköri feladatokat egyetlen jogszabály sem határozza meg, azokat a munkáltató a munkaköri leírásban rögzíti. Az ítéletek a közlekedésrendészeti fővizsgáló lehetséges munkaköri feladatait túlságosan általánosan és egyben szűkítően értelmezték. A felperes munkaköri leírásában az alperes egyetlen olyan feladatot sem írt elő, amely nem a [15] [16] [17] felperes szolgálatteljesítési helye szerinti osztály működésével, feladat végrehajtási kötelezettségével függ össze, illetve a felperes hivatásos állományú rendőrtisztként betöltött közlekedésrendészeti fővizsgálói munkaköréhez nem kapcsolható. A felperes nem látott el a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkört többletfeladatként. Az alperes szerint téves az ítéletben használt munkakör kibővítés kifejezés; a felhívott eseti döntés az ügyben nem irányadó. Fenntartotta a Hszt.
- §
(3)bekezdéséhez kapcsolódó érvelést is, az összegszerűséget érintően pedig kiemelte, hogy azokra a hónapokra, amikor az osztályvezető nem volt távol, a felperes nem igényelt 75%-os mértékű megbízási díjat, azokra a hónapokra azonban igen, amikor csupán egyetlen napon látta el ezeket a feladatokat. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a per „tárgya" az, hogy a munkáltató meghatározhat-e munkaköri leírásban olyan feladatokat, amelyek egyértelműen másik beosztáshoz (munkakörhöz) tartoznak. A fővizsgáló és az osztályvezető két különböző beosztás (munkakör), az osztályvezető rendszeres helyettesítése, a vezetői feladatainak ellátása még külön a fővizsgálói munkakör tartalmát meghatározó norma hiányában sem minősülhet fővizsgálói feladatnak. Az alperes adott munkakörön belül határozhatja meg csak szabadon a munkaköri leírást, abba egyértelműen más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet bele. A Hszt. 44. §
(1)bekezdéséből, 45. §
(1)és
(3)bekezdéseiből következően a munkaköri leírás a munkáltató egyoldalú nyilatkozata, a kinevezésnek nem része. Következetes a bírói gyakorlat, miszerint az alperes szabadon csak egy adott beosztáson (munkakörön) belül határozhatja meg a felperesi munkaköri feladatokat, egyébként a besorolás és illetmény szabályai kiüresednének. Ezen elveket hangsúlyozva a felhívott eseti döntés is irányadó. Az alperes a BM rendelet alapján, bár tehette volna, nem hozott létre osztályvezető-helyettesi beosztást; az összegszerűség már a fellebbezésben sem volt vitatott. A Kúria döntése és jogi indokai [18] [19] [20] [21] [22] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul panaszolta a Hszt. 71. §
(1)-
(5)bekezdései,
- §-a és a BMr.
- §
(2)bekezdésének megsértését. A másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság döntésével - helytállóan vette alapul azt a nem vitatott tényt, hogy a felperes beosztása fővizsgáló volt, melyet a BMr. a helyi szerveknél külön munkakörként nevesített; a felperes foglalkoztatási jogviszonyában (a hivatásos szolgálati jogviszonyban) a fővizsgálói munkakör vált a felek által meghatározottá. A felperes fővizsgálói beosztása alapján a munkáltató egyoldalú utasítási jogával határozhatta meg az általa a munkakör keretein belül pontosan ellátandó feladatokat, melyeket az alperes jogosult és köteles volt a munkaköri leírásban rögzíteni. A hivatásos szolgálati jogviszonyban - egyezően más alá- és fölé-rendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal -, a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör - akár átmeneti, akár tartós - helyettesítését. Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes csak egy adott munkakörön belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba egyértelműen más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. Nem lehetett ezért a fővizsgáló munkakör részének tekinteni az osztályvezető átmeneti helyettesítését, függetlenül attól, hogy az osztályvezető helyettesítésére vonatkozó kötelezettséget a munkáltató az Ügyrendben (a Rendőrkapitányság ügyrendjéről szóló kapitányságvezetői intézkedés
- pont) megjelenítette, [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] illetőleg a felperes munkaköri leírásában külön pontként rögzítette (szakmai feladatok
- pont). Helytállóan utaltak az eljárt bíróságok arra, hogy a munkáltató szervezetátalakítási jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy adott vezető helyettesítését hogyan oldja meg, azaz arra külön munkakört létesít-e vagy más munkakört betöltő személy részére rendeli el eseti jelleggel a helyettesítést. A jelen tényállás mellett igazolt, hogy az alperesnél elkülönült osztályvezetőhelyettesi munkakör létrehozása nem történt meg, hanem a felperes munkaköréhez rendelten nyert szabályozást az osztályvezető helyettesítésének feladata. Ez nem vitásan a felperes tekintetében fogalmilag a munkakörtől való eltérést jelentette. Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a bíróságok jogértelmezése azt jelentené, hogy a rendőrkapitányság minden osztályán, függetlenül az osztály által ellátott szakterületi feladat fajsúlyától, az ellátott feladatok mennyiségétől és az osztály állományának létszámától, kötelező osztályvezetői, osztályvezető-helyettesi és fővizsgálói beosztás rendszeresítése. A Kúria a jelen jogvitában - az alperes állításával szemben - csak abban a kérdésben döntött, hogy az alperesi munkáltató meghatározhat-e a felperes fővizsgálói munkaköréhez rendelt munkaköri leírásban olyan feladatot, amely egyértelműen másik beosztáshoz (vezetői, illetőleg vezetőhelyettesi) beosztáshoz tartozik. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a perben a felperes sikeresen bizonyította a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátását mint többletfeladatot, ezért az alperes díj megfizetési kötelezettsége a Hszt. 71. §
(5)bekezdés kötelező rendelkezése alapján fennáll. Az alperes előadásával szemben nincs annak jelentősége, hogy a felperes a munkaköri leírásra a jogviszony létesítésekor észrevételt nem tett, az elmaradt illetmény igényt a felperes ettől függetlenül, az általános (3 éves) elévülési időn belül a Hszt. 11. §
(1)bekezdése szerint érvényesíthette. Az alperes a Hszt. 71. §
(1)bekezdésével szemben, a rendelkezés téves értelmezésével hivatkozott a kereset elutasítás körében arra, hogy a közlekedésrendészeti osztályvezető a peresített időszakban nem volt tartósan akadályozott, kizárólag az osztályvezető általános mértéket meg nem haladó távolléte esetén jelentkező feladatokat kellett a felperesnek ellátnia. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alkalmazásának - helyes értelmezés szerint - nem feltétele a helyettesített személy tartós akadályoztatása. A Kúria - egyezően a jogerős ítélettel - elveiben alkalmazandónak találta a felhívott bírói döntést (Mfv.II.10.179/2011/4.), mert a jelen per lényegét is érintően érvényes az az elvi megállapítás, hogy egy beosztáshoz más beosztáshoz kapcsolódó feladatok nem rendelhetők. Ezen elvi kérdés mellett nincs jelentősége annak, hogy a munkaköri leírás már a kinevezéstől vagy csak későbbiekben módosítva tartalmazta a több munkakörhöz kapcsolódó feladatokat. A felülvizsgálati kérelemnek az összegszerűséget érintő kifogását illetően a Kúria kiemeli, hogy rendkívüli perorvoslat során csak olyan téves jogi álláspont vagy mulasztás értékelhető, amely az eljárás korábbi szakaszában is a per tárgya volt. Olyan kérdéssel kapcsolatban, amellyel a korábban eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkoztak, nyilvánvalóan jogszabálysértést sem követhettek el (BH 1996.372). A jogerős ítélet a peradatoknak megfelelően rögzítette, hogy az elsőfokú ítélet elleni alperesi fellebbezés nem érintette a követelés összegszerűségét, ezért ebben a vonatkozásban az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság nem bírálta felül. A jogerős ítélet felülvizsgálatának a fenti körben nem volt helye, a Kúria döntése az összegszerűséget nem érinthette. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a Kp. 121. §
(2)bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. Záró rész [30] Az alperes a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére a Kp. 35. §
(1)[31] [32] [33] bekezdése útján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(5)
(6)bekezdése alapján köteles, figyelemmel a felperes felszámított költségére, a pertárgyértékre és a ténylegesen végzett munkára. A felülvizsgálati illetékről rendelkezés a Kp. 35. §
(1)bekezdésén alapszik, figyelemmel az alperesnek az Itv. 5. §
(1)bekezdés
- c)pontja szerinti személyes illetékmentességére. Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - a felek tájékoztatása mellett - a vészhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. r. (Veir.) 41. §
(1),
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- . Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Mészárosné Dr. Szabó Judit Mária s. k. bíró s. k. előadó bíró, Dr. Kulisity