Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.300/2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bányai György kamarai jogtanácsos által képviselt Belügyminisztérium (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 65.P.21.053/2019/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az alperest arra kötelezi, hogy az elsőfokú bíróság által megjelölt határidőn belül és e-mail címre a felperes részére az alábbi adatokat küldje meg: az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága ...-i és ...-i ülésein megtárgyalt fejlesztési beruházásokkal érintett 1400 milliárd forintból mekkora összeget csoportosítottak át a Belügyminisztérium költségvetési fejezetbe és mekkora összeget bocsátott rendelkezésre a Kormány. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 17.000 (tizenhétezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje felperes ... e-mail címére küldve a tájékoztatást, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti Bizottsága ...-i és ...i ülésein megtárgyalt fejlesztési beruházásokkal kapcsolatosan
- A beruházásokkal érintett ... pontosan mekkora összeget használhat fel a Belügyminisztérium?
- Mekkora összeget csoportosítottak át ebből a Belügyminisztérium költségvetési fejezetbe és mekkora összeget bocsátott rendelkezésre a kormány?
- Ebből a keretből mekkora összegre vállaltak már kötelezettséget és milyen formában?
- Hány darab szerződést kötöttek már az említett összeget érintően ... és ... közötti időszakban? Közöljék a szerződéskötések pontos dátumát és összegét egyenként, valamint, hogy vásárlásról vagy lízing konstrukcióról szól-e a szerződés.
- Milyen eszközökre kötötték a szerződéseket? Közöljék az eszköz/felszerelés/szolgáltatás típusát.
- Mekkora összeget fizettek ki a ...-ban közbeszerzés alól mentesített keretösszeg Belügyminisztériumra eső részéből ...-ig?
- A megkötött szerződésekben a belügyminiszter irányítása és tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság vevő-e? [2] Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 75.000 forint perköltséget áfával növelten. [3] Ítéletének indokolásában idézte az Infotv.
- §
- és 6., valamint
- pontjában,
- §
(1)bekezdésében, 28. §
(1)bekezdésében, 30. §
(5)bekezdésében, 31. §
(1),
(2),
(3),
(5),
(6)és
(7)bekezdéseiben, a Pp.
- §-ában, valamint a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltakat. [4] Rögzítette, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatok, az alperes azokkal összefüggésben elsősorban az adatkezelői minőségét vitatta, így azt, hogy az adatok megismerését a felperes tőle jogosult kérni. [5] A felperes kereseti kérelmét a Pp. 2. §
(2)bekezdésében rögzített alapelveknek megfelelően bírálta el és vette figyelembe a bizonyítani köteles alperes által rendelkezésre bocsátott iratokat. [6] A Pp. 237. §
(1)és
(5)bekezdésében rögzítettek alapján felhívta a felperest, hogy a kereseti kérelmét egyértelműsítse, részletezze, hogy az milyen adatok kiadására irányul. Megállapítása szerint ugyanis az adatkiadás megtagadása esetén az alperesi írásbeli védekezésből, ellenkérelemből, viszontválaszból nyert adatok alapján kialakulhat olyan helyzet, hogy az adatigénylést pontosítani tudja a felperes, adott esetben a megismerni kért adatok körét konkretizálva, értelmezve. Ezen adatigénylés ugyanakkor a perben nem térhet el az eredeti, pert megelőző adatkiadási kérelemtől, de annak kereteit a bíróság tágíthatja és amennyiben ezen pontosítás nem tartalmaz új tényeket, illetve jogállítást, az nem minősül keresetváltoztatásnak. [7] A felperesi adatigénylést az Infotv.
- §
- pontjában és
- pontjában írtak alkalmazásával lehet értelmezni, az adatigénylés a honvédelmi és rendészeti tárca beszerzéseire, fejlesztéseire vonatkozott. A felperes az adatkiadási kérelmében hivatkozott arra, hogy ...-ban a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium közel 1400 milliárd forintot költhet el közbeszerzés nélkül a kérelemben megjelölt két, zárt ülésen hozott bizottsági határozatok alapján. A felperes nem jelölte meg a mentesítési kérelmek előterjesztőit kérelmében, de kérelme bevezetőjében behatárolta, hogy milyen közpénzfelhasználásokra kíváncsi. A tárca fejlesztései alatt nem kizárólag az alperes személyében megkötött ügyleteket kell és lehet érteni, s ez kiderül a kérdések tartalmi értékeléséből. [8] Az alperes a kiadni kért adatok vonatkozásában adatkezelő, a beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos írásos anyag (beszámoló) elkészítésére is köteles. [9] Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmének
- pontjában rögzített kérdést megválaszoltnak tekintette, mivel az alperes arra azt nyilatkozta, hogy a Belügyminisztérium nem vevője ezen szerződéseknek. Az
- pont tekintetében ugyanakkor a feltett kérdést nem látta teljes mértékben megválaszoltnak, mert az a kérdés, hogy a Belügyminisztérium mekkora összeget használhat fel, nem kizárólag a minisztérium személyes pénzfelhasználását illeti, nem csak ezekre a szervezeti kötelezettségvállalásokra vonatkozik, hanem a 2-
- pontokban kifejtett részletességű tájékoztatást kért a felperes a rendészeti tárcát érintő feladatokkal kapcsolatos beszerzésekről. [10] A felperesi adatigénylés arra irányul és irányulhat, hogy a rendészeti tárca vezetőjeként az alperes a rendészeti tárcával kapcsolatosan keletkezett, így a minisztérium fejezetébe tartozó előzetes mentesítést indítványozó, a zártan kezelt iratokban rögzített költségvetési szervek által elkészített előterjesztésekből nyerhető információkról a kiadni kért adatok vonatkozásában nyilatkozzon. A Belügyminisztérium nem maga volt a kezdeményezője az előzetes mentesítéseknek, azoknak nem előterjesztője, csak továbbítója volt, illetve a kormány- rendeletek alapján az írásos beszámolók elkészítője, mindebből következően a mentesítési kérelmekkel érintett kötelezettségvállalásokra, a szerződéskötésekre részletesen tud nyilatkozni. [11] Önmagában az, hogy az Országgyűlés bizottsága zárt ülésen tárgyalta a mentesítési kérelmeket, nem teszi meg nem ismerhetővé az adatokat. A felperesi adatkiadási kérelem konkrétumok nélkül pénzösszegekre, eszközökre vonatkozik, ezek körében a bíróságot nem hozta olyan helyzetbe, hogy a kiadni kért adatok titkos minősítését érdemben vizsgálja, vizsgálhassa. [12] A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. [13] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, melyben elsődlegesen annak a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján történő megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az első fokon hozott határozatnak a Pp.
- §-a alapján történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [14] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.
- §
(1)bekezdésében, 369. §
(3)bekezdésében, 369. §
(3)bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra alapította. [15] Előadása szerint az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában több alaptalan, tény- és iratellenes megállapítást tett, amelyek alapján helytelen jogi következtetést vont le és jogszabálysértő ítéletet hozott. [16] A kereseti kérelem kereteit az adatigény határozza meg, az abban foglaltakon a kereset nem terjeszkedhet túl. Az elsőfokú bíróság által elfogadott felperesi értelmezés eredményeként tulajdonképpen egy új adatigényt kell megválaszolnia. [17] A felperes esetében nem arról van szó, hogy az adatigénylő nincs információk birtokában, hiszen azokkal a felperes - általa sem vitatottan - rendelkezik, azonban ezen információkat, adatokat nem hozhatja nyilvánosságra. Alaptalan az a bírói feltételezés, hogy a felperes az adatkérés során ne lett volna kellő információ birtokában és emiatt értelmezésre, elemzésre, konkretizálásra szorulna az adatigény, illetve a kereseti kérelem. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az adatkérő felperes ...-ban részt vett a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésein, előbb meghívottként (...-i ülés), majd bizottsági tagként és alelnökként ( ...-i ülés). A ...-én és ...-én született határozatok szerint a bizottság "az írásos kérelem és az ülésen elhangzott tájékoztatás alapján" hozott döntést, a bizottság tagjai a kérelmet megtárgyalták, a felperesnek ismernie kell a mentesítésekre vonatkozó előterjesztések tartalmát. A felperes országgyűlési képviselőként és az országgyűlési bizottság tagjaként, alelnökeként kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a mentesítési eljárások, a védett iratok, a költségvetés, az államháztartás, a minisztériumok szervezeti struktúrája vonatkozásában. Mindezek alapján elvárható tőle az, hogy pontosan, konkrétan, szabatosan fogalmazza meg adatkérését, hiszen meg tudja különböztetni egymástól a Belügyminisztériumot és az általa irányított szerveket, valamint a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokat. Az irányított szervekre vonatkozóan az adatigénylés semmilyen utalást nem tartalmazott. Az, hogy a felperes nem úgy tette fel a kérdéseit, hogy az általa várt választ kapja, nem eredményezheti olyan adat kiadását, melyet a felperes a pert megelőzően nem kért. [18] Érdemi védekezésében nemcsak az adatkezelői minőségét és a felperesi kérdés értelmezését vitatta, hanem a felperes keresetét mind tartalmában, mind érdemében. Már ellenkérelmében is rögzítette továbbá, hogy olyan adatok kiadására, amelyek egyrészt nem állnak rendelkezésére, másrészt melyeknek nem adatkezelője, az Infotv. 3. § 5. pontjában és 26. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem kötelezhető. [19] Az elsőfokú bíróság elfogadta azon állítását, hogy a beszerzéseket az Országgyűlés bizottsága zárt ülésen tárgyalta, így sem az ülésről készült jegyzőkönyv, sem az előterjesztések nem nyilvánosak. Az első perfelvételi tárgyaláson az elsőfokú bíróság a bemutatott előterjesztéseket megtekintette, majd azokat visszaszármaztatta azzal, hogy azok titkos minősítésére figyelemmel az iratok kezelésére vonatkozóan a titokgazdától nyilatkozat beszerzése szükséges. Mindebből következik az is, hogy a bizottsági döntéssel érintett információk nem bárki számára hozzáférhetők, azok nem eshetnek a közérdekű adat fogalma körébe. A perfelvételi tárgyaláson a felperes jogi képviselője akként nyilatkozott, hogy a kért adatok nem állnak a felperes rendelkezésére szabadon terjeszthető formában, mert azok vonatkozásában őt titoktartási kötelezettség terheli. Az elsőfokú bíróság maga is elismerte, hogy az adatok nem adhatók ki, engedély hiányában nem ismerhetők meg, ellenkező esetben az ítéletben megnevezte volna az érintett költségvetési szerveket. [20]álaszában bemutatta a felperes által csatolt határozatokhoz és a csatolt előterjesztésekhez kapcsolódó jogszabályi környezetet, valamint a bíróság felhívására a perfelvételi bizonyítékcsatolás körében benyújtott 2019. december 23-i nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy az előterjesztések a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 9. §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontja szerinti, illetve a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (Vbt.) 7. §
(1)bekezdés
- pontja szerinti előzetes döntésre vonatkozó kérelmet tartalmaznak. Az előterjesztéseket a bíróság rendelkezésére bocsátotta, így az elsőfokú bíróság maga is meggyőződhetett arról, hogy az érintett beszerzések, kötelezettségvállalások egy zárt, titkos eljárás keretében tárgyalhatók, az ezzel kapcsolatos bármilyen adat ennek következtében nem bárki számára hozzáférhető. Ezen nyilatkozat elválaszthatatlan a perfelvétel körében zajlott bizonyítékcsatolástól, melyhez a felperesi állítások és iratcsatolások vezettek. Ehhez képest az elsőfokú bíróság úgy alakította az alaki pervezetést, hogy a perfelvételt lezárta, miközben az általa bemutatott iratok tekintetében megismerési engedélyre vonatkozó nyilatkozat csatolására kötelezte. Annak ellenére, hogy a bírósági felhívásnak eleget tett, az ítélethozatal során az elsőfokú bíróság a nyilatkozat tartalmát - a megismerhetőségi engedély kivételével - teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. [21] A per során nem került bizonyításra az, hogy a szerződések, illetve azok teljesítése vonatkozásában elkészítette a beszámolót. A kiterjesztett felperesi adatigény tekintetében nem felel meg az Infotv. szerinti adatkezelő fogalmának, tekintettel arra, hogy az adatkezelés célját nem a Belügyminisztérium határozza meg. Azok az információk, amelyekre a kiterjesztett adatigény irányul, jogszabályban rögzített eljárás során, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága által, zárt ülésen kerülnek megtárgyalásra, sem az előterjesztések tartalma, sem az ülésen elhangzottak nem nyilvánosak. Mindezek alapján megállapítható, hogy az adatkezelés célját a kért adatok vonatkozásában nem ő határozza meg. Azt, hogy a kért adatok a beszámolás során a Belügyminisztérium rendelkezésére állnának, a felperes nem bizonyította. [22] Az elsőfokú bíróság engedélyt kapott arra, hogy a nem nyilvános iratokat megismerje. Azok alapján megállapítható, illetve már a vonatkozó kormányrendeletek rendelkezései alapján is nyilvánvaló, hogy az érintett beszerzések és így a kért adatok sem tartoznak a feladatkörébe, a beszerzéseket az előterjesztők bonyolítják, szerződést is ők kötnek ennek eredményeként, saját feladataik teljesítése érdekében. Tekintettel az iratok zárt kezelésére, azok tartalmára az érdemi védekezés körében nem hivatkozhatott. Az elsőfokú bíróság azonban tudomással bírt az iratok tartalmáról, így - a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltak alapján - az ítélethozatal során az ily módon tudomására jutott tényeket is mérlegelnie kellett volna. [23] Mind a zárt kezelésű iratokat, mind az azok megismerésére vonatkozó engedélyt az érdemi védekezéshez kapcsolódó bizonyíték csatolás körében bocsátotta a bíróság rendelkezésére, a nyilatkozatban foglalt védekezést ennek ellenére a bíróság nem értékelte érdemi védekezésként. [24] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását indítványozta. [25] Előadása szerint az első fokon eljárt bíróság a tényállást feltárta és abból megfelelő jogi következtetéseket vont le. [26] Az alperesi védekezés kereteit az ellenkérelem jelöli ki, az ellenkérelem megváltoztatásának a perfelvételt lezáró végzést követően csak kivételesen van helye, de ennek feltételei jelen perben nem állnak fenn. A per tárgya közérdekű adatok kiadására kötelezés. A közérdekű adatok főszabály szerint nyilvánosak, kiadásuk megtagadásához törvényes indok szükséges, mely indokokat az Infotv. tartalmazza. Az Infotv. nem utal sehol a zártan kezelendő iratok meg nem ismerhetőségére, ezt csak a minősített adatokra szűkíti. Az alperes még a fellebbezésében sem állítja, hogy a kért adatok minősített adatok lennének, alaptalanul mossa össze a zárt kezelésű iratokat a minősített adatokkal. [27] Az alperes adatkezelő, a keresetben megjelölt adatok vonatkozásában nincs olyan törvényes indok, melyekre hivatkozással azok kiadását megtagadhatná. [28] Az alperes fellebbezése nagyobb részben megalapozott. [29] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálat során a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, így - az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel - a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [30] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó anyagi jognak részben nem felel megfelel, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés vonható le. Mindezekre tekintettel az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. [31] A fellebbezésben írtakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakra mutat rá. [32] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.)
- §-a szerint a törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez, terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A
- §
- pontja értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. [33] Az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A 28. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban, elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A 31. §
(2)bekezdése értelmében a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséhez megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. [34] A perben rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, a felperes ... napján közérdekű adat megismerése iránti kérelemmel fordult Dr. törvényes képviselő belügyminiszterhez, előadva, hogy „az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága ..., majd ... forint közbeszerzés alóli mentesítésről döntött, mely a honvédelmi és rendészeti tárca beszerzéseire, fejlesztéseire vonatkozóan. Így összesen ...-ban már közel 1400 milliárd forintot költhet el a Honvédelmi Minisztérium és Belügyminisztérium közbeszerzés nélkül." Ezen bevezetőt követően fogalmazta meg a felperes azon kérdéseit, amelyekre az alperestől választ várt:
- A beruházásokkal érintett ... pontosan mekkora összeget használhat fel a Belügyminisztérium?
- Mekkora összeget csoportosítottak át ebből a Belügyminisztérium költségvetési fejezetbe és mekkora összeget bocsátott rendelkezésre a kormány?
- Ebből a keretből mekkora összegre vállaltak már kötelezettséget és milyen formában?
- Hány darab szerződést kötöttek már az említett összeget érintően ... és ... közötti időszakban? Közöljék a szerződéskötések pontos dátumát és összegét egyenként, valamint, hogy vásárlásról vagy lízing konstrukcióról szól-e a szerződés.
- Milyen eszközökre kötötték a szerződéseket? Közöljék az eszköz/felszerelés/szolgáltatás típusát.
- Mekkora összeget fizettek ki a ...-ban közbeszerzés alól mentesített keretösszeg Belügyminisztériumra eső részéből ...-ig?
- A megkötött szerződésekben a Belügyminisztérium vagy a belügyminiszter irányítása és tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság vevő-e? Az utóbbi esetben mely gazdasági társaság és milyen indokkal? [35] [36] Az alperes a
- március
- napján kelt válaszában a közérdekű adatigénylés
- és
- pontjával kapcsolatban a felperes részére azt a tájékoztatást adta, miszerint a Belügyminisztérium a mentesített eljárásokban nem kötött szerződést és a megjelölt összegből nem használt fel forrást, míg a további kérdések esetében megismerésre nem tud adatot szolgáltatni. [37] A felperes ...-ban részt vett a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésein, előbb - a ...-i ülésen meghívottként, majd a ...-i ülésen bizottsági tagként és alelnökként. A ...-i és ...-i üléseken a bizottság az írásos kérelmek és az ülésen elhangzott tájékoztatás alapján hozta meg határozatait, a bizottság tagjai a kérelmeket megtárgyalták. [38] Az alperes elsődleges védekezése szerint a felperes kérdései, adatkérései a Belügyminisztériumra vonatkoztak, tekintettel arra is, hogy a felperes mind az adatigényében, mind a keresetében azt a tényt állította, hogy „...-ban így közel 1400 milliárd forintot költhet el a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium közbeszerzés nélkül." Ezen kérdéseket pedig megválaszolta. [39] Az Infotv. fenn hivatkozott szabályai alapján azt alperesnek a feltett kérdésekre kellett választ adnia, tekintettel arra, hogy a kereseti kérelem kereteit az adatigény behatárolja, az alpereshez a pert megelőzően eljuttatott közérdekű adat megismerése iránti kérelemben foglaltakon a kereset nem terjeszkedhet túl. A felperesi adatigény - azt a bevezető részében leírtakkal együttesen értelmezve is - kifejezetten a Belügyminisztériumra vonatkozott, arra nem, hogy a Belügyminisztérium fejezet irányítása alá tartozó szervezetek miként részesültek a közbeszerzés alóli mentesítéssel érintett beszerzésekből. A felperes kérelme bevezetőjében maga is arra utalt, hogy 2018-ban már közel 1400 milliárd forintot költhet el a Honvédelmi Minisztérium és Belügyminisztérium közbeszerzés nélkül. [40] A felperes maga is elismerte, hogy a honvédelmi bizottság tagja volt, a perrel érintett bizottsági üléseken részt vett, országgyűlési képviselőként és a honvédelmi bizottság tagjaként azonban titoktartási kötelezettség terheli, ami megakadályozza azt, hogy az e minőségében tudomására jutott közadatokat nyilvánosságra hozza. [41] Mindennek jelen per eldöntése szempontjából jelentősége van, hiszen ez esetben nem arról van szó, hogy a felperes valószínűsíti bizonyos adatok meglétét, ám - ismeretek hiányában - azokat teljesen pontosan, egzaktul megjelölni nem, vagy csak az alperesi - adatigénylésre adott -válaszból, ellenkérelemből kiolvashatóan tudja. A felperes az adatokat ismerte, ám azokat -titoktartási kötelezettsége folytán - országgyűlési bizottsági tag minőségében nem hozhatta nyilvánosságra. Mindezek alapján nem okozhatott számára nehézséget az, hogy pontosan, konkrétan, szabatosan fogalmazza meg adatkérését, hiszen ismerte, hogy a mentesítési kérelmek mely szerveket érintik, tudomással bírt arról, hogy azok konkrétan a Belügyminisztériumra, vagy az általa irányított szervekre, illetve a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokra vonatkoznak-e. Az irányított szervekre vonatkozóan az adatigénylés ennek ellenére utalást nem tartalmazott. [42] Az elsőfokú bíróság által elfogadott felperesi értelmezés eredményeként az alperesnek lényegében egy új adatigényt kellett volna megválaszolnia, az adatigénylés ugyanakkor tartalmában a perben nem - vagy csak szűkítően - térhet el az eredeti, a pert megelőző adatkiadási kérelemtől. A felperesi pontosítás folytán az adatkiadási igény új adatokat, tényeket is tartalmazott, a felperesi értelmezés olyan keresetváltoztatásnak minősül, amely - az előzetes kérelem tartalmára tekintettel - a közérdekű adat kiadása iránti perben nem megengedett. [43] Az alperes a Belügyminisztériumra vonatkozó
- és
- pontban foglalt kérdéseket megválaszolta, míg a további kérdésekre - azokat a Belügyminisztériumra vonatkoztatva - akként nyilatkozott, hogy a megismerésre nem tud adatokat szolgáltatni. A felperes nem valószínűsítette, hogy a 3., 4.,
- és
- pontban foglalt kérdések vonatkozásában - kifejezetten a Belügyminisztériumra vonatkoztatva - az alperes közérdekű adatokkal rendelkezne, ilyen adatokat kezelne. Az alperesi előadás szerint a Belügyminisztérium csak az előterjesztője volt a mentesítési kérelmeknek, azonban a határozatokban foglaltak nem igazolják, hogy a mentesítést kérő kezdeményező szerv az alperes lenne, illetve, hogy a mentesíteni kért beszerzések a Belügyminisztérium beszerzései lennének, ez a zártan kezel iratok bíróság általi megtekintése alapján sem állapítható meg. Az alperes tehát ebben a körben - tekintettel arra, hogy a felperesi kérdések kifejezetten a Belügyminisztériumra vonatkoznak - közérdekű adatok kiadására nem kötelezhető. [44] [45] A felperes
- pontban megfogalmazott kérdése ugyanakkor egyértelmű, e vonatkozásban az alperes a perben arra hivatkozott, hogy a bizottság által tárgyalt beszerzések a költségvetési törvény XIV. Belügyminisztérium fejezet irányítása alá tartozó egyes szerveket érintették. Tekintettel arra, hogy a beszerzések költségvetése a költségvetési törvényben került biztosításra, a mentesítésre vonatkozó döntések nyomán összeg átcsoportosítására nem került sor. Az alperes tehát az ezen kérdéssel érintett közérdekű adatok birtokában van, így azokat - akár olyan tartalommal is, hogy átcsoportosításra nem került sor - kiadni köteles. [46] Az alperes fellebbezése nagyobb részben eredményre vezetett, a pernyertesség pervesztesség aránya mind az első, mind a másodfokú eljárásban 15-85%-ban állapítható meg a felperesre terhesebben. A jogi képviselővel eljáró fél a Pp.
- §
(5)bekezdésében írtak szerint a perköltségét kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel. Az alperes az elsőés másodfokú eljárásban is csatolta a 31/
- (XII. 27.) IM rendelet által rendszeresített költségjegyzéket, költségeit a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ában írtak szerint a
- §-ban írtak alapján kívánta felszámítani, igényét összegszerűen megjelölte. A Fővárosi Ítélőtábla a felperest ezen összeg alapulvételével, a pernyertesség, pervesztesség arányában kötelezte az alperes részére első- és másodfokú perköltség megfizetésére. [47] Az eljárás az Itv.
- §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. ,
- június
- . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. bíró