Pfv.20148/2019/8 – Kúria

(7)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.148/2019/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: Rátky és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rátky Miklós ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.762/2018/9/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 122.P.20.465/2018/9-I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes országgyűlési képviselő. A gazdasági társaság alperes alapító okirata szerint a célja, hogy a
2. évben ... és ... megrendezésre kerülő úszó, hosszútávúszó, műugró, szinkronúszó és vízilabda világbajnokság tekintetében biztosítsa, illetve szervezze a professzionális magas [2] színvonalú előkészítői, szervezői és lebonyolító feladatok ellátását. Az alperes kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam. A felperes
3. december 28-án kelt, az alperes részére
4. december 21-én kézbesített adatigénylésében azt kérte, hogy az általa megjelölt email címre az alperes küldje meg - megbízott cégek, vállalkozások szerinti bontásban -, hogy mely cégekkel, vállalkozásokkal kötött megbízási szerződéseket, milyen tevékenységekre, munkálatokra, és mennyibe kerültek pontosan a megbízási szerződésekben megrendelt tevékenységek. Az alperes az adatigénylésre nem válaszolt. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] [5] [6] [7] A felperes a keresetében azt igényelte, hogy a bíróság a személyes adatok kitakarása mellett kötelezze az alperest, hogy az általa megjelölt email címre küldje meg - megbízott cégek, vállalkozások szerinti bontásban -, hogy mely cégekkel, vállalkozásokkal kötött megbízási szerződéseket, milyen tevékenységekre és milyen munkálatokra, ezek mennyibe kerültek. A felperes a Fővárosi Törvényszék hatáskörét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
5. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
6. §

(5)bekezdésére alapozta azzal, hogy a világbajnokságnak nemcsak ... helyszínei voltak, illetve, hogy a felperes tevékenységének forrása az országos központi költségvetés. Ebben a körben előadta azt is, hogy köztudomású tény, hogy a úgynevezett vizes világbajnokság lebonyolítása országos szervezést igényel és az alperes létrehozásáról rendelkező

1. évi XXXIII. törvény
2. §-a határozza meg azt, hogy a törvény mellékletében felsorolt ingatlanokon a vizes világbajnokság érdekében beruházásokat kell eszközölni, a törvény I. számú melléklete pedig 185 ingatlant tartalmaz, amelyek közül 25 ..., 3 ... és 2 ... ingatlan is található volt. Erre figyelemmel megállapíthatónak találta, hogy a világbajnokság szervezésére irányuló tevékenység meghaladja a helyi kereteket. A felperes érdemi álláspontja szerint a budapesti
3. évi vizes világbajnokság megszervezése olyan feladat, amelynek során keletkezett valamennyi adat, de különösen a nevesítetten a megkötött szerződésekre vonatkozó adat közérdekű adatnak minősül. Külön utalt arra, hogy az alperes a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában áll, a tulajdonosi jogokat pedig a ... gyakorolja. A kereseti álláspont szerint az alperes a nemzeti vagyonba tartozik, és működése során nemzeti vagyont használ fel. A felperes szerint az alperes közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettségét önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol. A felperes álláspontja szerint az alperes köteles az általa kötött visszterhes szerződésekkel kapcsolatos, a keresetben kért adatok kiadására, ugyanis a polgári jogi szerződések kért adatai nyilvánvalóan a nemzeti vagyon felhasználásával kapcsolatos adatok - arra vonatkoznak, hogy a nemzeti vagyon felhasználása során az azzal rendelkező alperes kivel, milyen tárgyban és milyen összegben szerződött. A felperes külön utalt arra, hogy igénye nem minősül az alperes számlaszintű ellenőrzésére irányuló igénynek, és semmiképpen sem tekinthető teljesíthetetlennek. Az alperes elsődlegesen hatásköri kifogást terjesztett elő, álláspontja szerint az Infotv.
4. §

(5)bekezdése alapján az országos hatáskör az alperes esetében fogalmilag nem állapítható meg. Álláspontja szerint a hatáskör szempontjából a tevékenység hatókörének van jelentősége, amely ugyancsak nem minősíthető országosnak. Az alperes tevékenysége érdemben a ... és ... korlátozódott, ez volt az úgynevezett vizes világbajnokság két helyszíne. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a kért adatok közérdekű adatok, vagy közérdekből nyilvános adatok lennének, álláspontja szerint maga az alperes egyértelműen nem tartozik az Infotv. személyi és tárgyi hatálya alá. Az alperes előadta azt is, hogy a kérdéses feladat nem minősül közfeladatnak, sem fiskális, sem pozitivista, sem funkcionalista értelemben. Az alperes álláspontja szerint elméletileg lehetséges, hogy a magánszférának azon szereplői, amelyek az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesítettek, kötelesek a kezelésükben lévő közérdekből nyilvános adatok megismerését lehetővé [8] tenni, a jelen esetben azonban nem erről van szó. Az alperes többszörösen előadta, hogy nem csupán közpénzből gazdálkodik, hanem vállalkozási tevékenységet is folytat, így ennek megfelelően saját tulajdonú pénzeszközzel is rendelkezik és így „forprofit" forrásból gazdálkodik „nonprofit" célra. Az alperes szerint a keresetben kért szerződések nem érintik az állami, illetve nemzeti vagyont, alperes esetében az állami és nemzeti vagyonnak az alperesben található társasági üzletrész minősül, amelyekkel azonban a Magyar Állam gazdálkodik, az alperes azokkal nem rendelkezhet. Hangsúlyozta, hogy az alperes nem tartozik az államháztartás alrendszereibe, a keresettel érintett szerződések fedezete és bevételi eredménye nem költségvetési forrás, nem állami tulajdonú pénzeszköz. Az alperes mindettől függetlenül kifogásolta az adatkérés általános jellegét, illetve azt is, hogy meg nem engedett mélységű ellenőrzésre irányul a felperes adatigénylése. Hivatkozott arra is, hogy a felperes által igényelt adatok köre érdemben be sem azonosítható. Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a ... email címre 15 napon belül küldje meg a megbízott cégek, vállalkozások szerinti bontásban, hogy mely cégekkel, vállalkozásokkal kötött megbízási szerződéseket, milyen tevékenységre, milyen munkálatokra és mennyibe kerültek pontosan az e megbízási szerződésekben megrendelt tevékenységek, szolgáltatások. [10] Az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak az alperes hatásköri kifogását. Megállapította, hogy külön törvény rögzítette a vizes világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztést. Ezen törvény 1. §

(1)bekezdése rögzítette a törvény hatályát oly módon, hogy az az

1. számú mellékletben felsorolt ingatlanokra, az ezekből az ingatlanokból telekalakítási eljárások során kialakított ingatlanokra, valamint azokon a ... és ... megrendezendő, amelyek a rendezéshez szükséges, illetve azzal összefüggő, azt kiszolgáló beruházásokra és felújítási tevékenységre vonatkozik, amely kiterjed a beruházásokkal összefüggő beszerzésekre és a beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokra is, és az ezzel kapcsolatos egyéb beszerzésekre is. Azt is rögzítette az
2. §

(2)bekezdése, hogy a beruházás megvalósítása a világbajnokság megrendezése és szervezése kiemelkedően fontos közérdek, a beruházás megvalósítása, illetve a világbajnokság megrendezése és szervezése érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekinthetőek. A 2. §

(1)bekezdése azt rögzíti, hogy a beruházás építtetője a Magyar Állam képviseletében az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény 17. §

(1)bekezdése alapján eljáró ... A 2. §

(2)bekezdése azt is tartalmazza, hogy a

1. évi világbajnokság megrendezésével kapcsolatos egyéb feladatok irányítását és lebonyolítását a 100 %-os állami tulajdonban lévő alperes végzi. A
2. §

(3)bekezdése rögzíti, hogy az alperes a projekt irányítójaként és lebonyolítójaként jogosult a projekt megvalósításához szükséges feladatok részletes meghatározására és azok végrehajtása érdekében beszerzési és szükség szerinti egyéb szerződések megkötésére. [11] Az elsőfokú bíróság a bírói gyakorlattal összhangban úgy foglalt állást, hogy az alperes egyedi, speciális feladatok ellátásra létrehozott szervezet, amelynek törvényben meghatározott feladatai jellege, összetettsége, egyedisége folytán túlmutat a helyi, lokális jellegen, és ehhez képest másodlagos jelentőségű, hogy a sportrendezvény lebonyolítására alapvetően ... került sor. A létesítésről szóló jogszabály alapján egyértelműen megállapíthatónak találta az elsőfokú bíróság, hogy az alperes tevékenysége meghaladja a helyi kereteket, ... kívül .., ... és ... ingatlanokat is érintett. A jogszabály maga össztársadalmi jelentőséget tulajdonított a világbajnokságnak. [12] Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság érdemben vizsgálta a felperes keresetét, és azt alaposnak találta. A közérdekű adat nyilvánosságához fűződő kiemelt közérdekre figyelemmel több alkotmánybírósági határozatra hivatkozással rögzítette, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra [9] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek, ezt a speciális adatkört függetlenül az adatkezelő személyétől, és attól, hogy adott esetben milyen szervtípusba tartozik, milyen jogi formában működik, vagy milyen tevékenységet folytat, az Alaptörvény 39. §

(2)bekezdése közérdekű adatnak minősíti. Az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy az alperes csak előadást tett arra nézve, hogy a felperes által kiadni kért szerződéseket az úgynevezett „for profit" tevékenységből finanszírozta volna. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes érdemi tényállítást sem tett arról, hogy a jegyértékesítésből és a szponzorációs tevékenységből származó bevétel mennyire tekinthető „for profit"-nak, és miért, milyen körülményekre tekintettel, mely szerződések esetén állapítható meg, hogy a gazdálkodás eredménye elvált a működéshez rendelkezésre bocsátott közpénztől. Az elsőfokú bíróság kifejtette azon álláspontját is, hogy a sportról szóló

1. évi I. törvény tartalmazza az állam és a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait is. Összességében megállapíthatónak találta, hogy az adott beruházás körében állami sportfeladatok ellátása történik, és az alperes a versenyport állami finanszírozása keretében megvalósult világbajnokság megrendezésével kapcsolatos egyes feladatok ellátását és lebonyolítását végezte, 100 %-os állami tulajdonban álló nonprofit kft-ként, vagyis közvetlenül részt vett a közfeladat ellátásában. Megállapíthatónak találta azt is, hogy a világbajnokság rendezése körében a létesítményfejlesztés, a sport infrastruktúra kialakítása jogszabályban meghatározott közfeladatnak tekinthető. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a kiadni kért adatok közül azok, amelyek az alperes által megkötött szerződések szerződő feleire vonatkoznak, közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, mivel az ellenkező bizonyítottsága hiányában a központi költségvetés felhasználására vonatkoznak. Az elsőfokú bíróság nem osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a felperes számlaszintű ellenőrzésre tartana igényt. Nem találta elfogadhatónak az elsőfokú bíróság azt sem, hogy a felperes adatigénylése túlzottan általános lenne. Álláspontja szerint az adatok kiadásának ilyen alapon való megtagadása egyenértékű lenne az igényérvényesítés ellehetetlenítésével. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el azt az alperesi érvelést sem, hogy az alperesnek új minőségű adatokat kellene létrehoznia, hiszen nem volt a felperesnek olyan kérelme, hogy az alperes a szerződésekben a közérdekű adatokat bizonyos szempontok szerint csoportosítja, az alperes úgy is teljesítheti az adatszolgáltatást, hogy akár az összes szerződést vagy azok releváns adatait megküldi a felperesnek. Nem találta megalapozottnak az alperes azon érvelését sem, hogy személyi állománya ne tenné lehetővé az adatkérés teljesítését, tekintettel arra, hogy amennyiben az aránytalan munkaráfordítással járna, az adatkezelő költségtérítést igényelhet az Infotv. alapján, de önmagában a feladat nagysága okán az adatok kiadása nem tagadható meg. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes által felajánlott tanúbizonyítást azért mellőzte, mert az alperes nem tett tényállítást arra nézve, hogy mi a „for profit" tevékenység eredménye és annak mennyiben lenne jelentősége a közérdekű adat kiadási kötelezettsége szempontjából, így nem volt megállapítható, hogy alkalmas-e a felajánlott bizonyítás az alperes állításának alátámasztására. Az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy a tárgyalás berekesztését megelőzően indítványozott bizonyítás ellentétes a jóhiszemű pervitel szabályaival is. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a jogvitában tévesen a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: régiPp.) szabályai szerint járt el. Ez azonban megállapítása szerint az ügy érdemi eldöntésére nem hatott ki. A hatásköri kifogás vonatkozásában a másodfokú bíróság csupán visszautalt az elsőfokú bíróság helyes indokolására, kiemelve azt, hogy a jogszabályban meghatározott feladatok ellátása nincs területileg korlátozva, erre tekintettel az alperes országos illetékességű szervnek minősül. Rögzítette azt, hogy egy gazdasági társaság esetében az országos illetékesség nehezen értelmezhető, ugyanakkor a bírói gyakorlat egységes abban, hogyha az adatkezelő tevékenysége területileg nem határolható be, azok országos illetékességűnek tekintendőek, és a velük szemben közérdekű adat kiadása iránt indított per elbírálása törvényszéki hatáskörbe tartozik. [20] [21] [22] [23] [24] A másodfokú bíróság a fellebbezésben kifejtettekre figyelemmel külön foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az elsőfokú bíróság eleget tett-e kioktatási kötelezettségének. Rögzítette, hogy sem a régi Pp., sem a polgári perrendtartásról szóló
3. évi CXXX. törvény (a továbbiaban: új Pp.) rendelkezései alapján nem állt fenn az elsőfokú bíróságnak kötelezettsége arra, hogy az alperest a bizonyítandó tényekről tájékoztassa tekintettel arra, hogy az alperes védekezésében felhozottak bizonyítás lefolytatását nem tették szükségessé, a bíróságnak kizárólag jogkérdésben kellett állást foglalnia. Az alperes védekezésének lényege ugyanis az volt, hogy nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, így a kért adatok kiadására nem kötelezhető. Ehhez képest az alperes konkrét megtagadási okot ezen túlmenően nem állított, így hivatkozás hiányában nem volt szükséges az alperesi szerződések zárt adatkezeléssel való becsatolására sem, így az elsőfokú bíróság ebben a körben sem követett el eljárási szabályszegést. Az ítélőtábla ítélete indokolásában az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése, 38. cikk

(1)és

(5)bekezdése, illetve 39. cikk

(2)bekezdése alapján rögzítette, hogy alkotmányos követelmény a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága, a nyilvánosság előtti elszámoltathatóság. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a 21/

1. (VI.19.) AB határozatra, amely kimondta, hogy az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve nemcsak a közpénzek és a nemzeti vagyonra vonatkozó, hanem általában véve a közfeladatok ellátásával összefüggő adatok kezelése szempontjából is irányadó. Külön rögzítette a jogerős ítélet, hogy a nemzeti vagyonról szóló
2. évi CXCVI. törvény egyértelművé teszi, hogy az állam tulajdona nemzeti vagyon, a felelős gazdálkodásból következik a nyilvánosság. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése. Mindebből az ítélőtábla azt a következtetést vonta le, hogy az átláthatóság követelményének teljesítését nem csak az alapozza meg, ha az adatkezelő számára jogszabály előírja valamely közfeladat ellátásának kötelezettségét, hanem az is, ha az adott szerv nemzeti vagyonnal gazdálkodik, azzal rendelkezik. Az Alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla megállapította, hogy az alperes köteles a felperesi adatigénylés teljesítésére, nincs jelentősége annak, hogy az Infotv.
3. §

(1)bekezdése miként fogalmaz (állami, illetve helyi önkormányzati feladatot ellátó szerveken túl egyéb közfeladatot ellátó szervről való rendelkezés), mert az alperes nyilvánosság iránti kötelezettsége önmagából az Alaptörvényből következik. A másodfokú bíróság visszautalt a 8/

1. (IV.6.) AB számú határozatra, amely kimondta azt, hogy az állami tulajdonban álló gazdasági társaság profitja is közpénz. Mindezek alapján megállapította, hogy az alperes köteles a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosítani és a rendelkezésre álló szerződésekből, a felperes által kért adatokat kigyűjteni. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a kért adatigénylés nem minősül az alperes tevékenységének számlaszintű ellenőrzésére irányuló igénynek. Az Infotv.
2. §

(7)bekezdésében foglalt úgynevezett mélységi korlát azt jelenti, hogy az adatigénylés nem terjedhet addig, hogy átvegye az (állami) ellenőrző szervek feladatát. Jelen esetben a felperes nem a teljes szerződések kiadását kérte, igénye az alperessel szerződő felek nevére, a szerződések tárgyát képező tevékenységekre és azok ellenértékére vonatkozó adatokat érintette, ami messze nem jelenti az alperesi gazdasági társaság gazdálkodásának, eredményességének, törvényességének átfogó felülvizsgálatát. A jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a felperes igénye arra alkalmas, hogy a közpénzek felhasználását ellenőrizze. A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes adatigénylése egyértelmű, nem általános jellegű, és nem teszi szükségessé új adat előállítását sem. A felperes által kért adatok az alperes rendelkezésére állnak, egyszerű művelettel, a szerződések áttanulmányozásával kigyűjthetőek. Megjegyezte a másodfokú bíróság is azt, hogy amennyiben az adatok kigyűjtése jelentős terjedelmű lenne, vagy aránytalan mértékű munkaerő aránytalan mértékű igénybevételével járna, akkor az alperes költségtérítést igényelhet az arra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, új ítélet meghozatalát és ennek keretében a kereset elutasítását kérte. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Kérelmében előadta, hogy az alperes nem vitatottan közpénzből jött létre mint gazdasági társaság, ugyanakkor vállalkozási bevétellel rendelkezik, és vizsgálni lett volna szükséges azt, hogy a vállalkozási bevételt hogyan osztotta fel, azt mire fordította, egyáltalán milyen arányúak a saját bevételei. Fenntartotta azon álláspontját is, hogy nem lát el közfeladatot, legfeljebb a létesítmény fejlesztése, illetve a sport infrastruktúrával kapcsolatos beruházások sorolhatók ebbe a körbe. Az alperes fenntartotta hatásköri kifogását is, kiemelve, hogy gazdasági társaságok esetében a hatáskör, illetve illetékesség fogalma érdemben nem értelmezhető. Az alperes székhelye ... van, tevékenysége területileg korlátozott volt (... és ...), a szerződő partnercégek székhelye pedig közömbös a hatáskör megállapíthatósága vonatkozásában. [26] Az alperes kifogásolta azt is, hogy az eljárt bíróságok indokolás nélkül, utasították el a bizonyítási indítványait. Ebben a körben kihangsúlyozta, hogy igen jelentős volt az alperes profitorientált bevétele, ezért az eljárt bíróságoknak bizonyítást kellett volna lefolytatniuk arról, hogy a kérdéses megbízási szerződések nem közpénzből jöttek létre, hanem jelentős szponzori és jegybevétel is volt. [27] Az alperes fenntartotta azon jogi álláspontját, hogy maga az alperesi gazdasági társaság nem tartozik az Infotv. személyi és tárgyi hatálya alá, nem kezel közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokat, nem minősül az államháztartás alrendszerének, illetve nem költségvetési forrásokból kötötte meg a megbízási szerződéseket, az állami források elvesztették „közpénz jellegüket". Ismételten hangsúlyozta, hogy alapvetően nem közfeladatot ellátó szervezetnek minősül, márpedig az Infotv. 26. §

(1)bekezdése alapvetően ilyen szervekre utal. Előadta azt is, hogy az alperes gazdasági társaságban meglévő állami tulajdon részesedése az adatszolgáltatás szempontjából közömbös. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. [25] A Kúria döntése és jogi indokai A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. Az új Pp.

1. § szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A
2. §

(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. [30] A felülvizsgálati eljárásban általánosan érvényesül a felülmérlegelés tilalma. Ez azt jelenti, hogy nincs helye a bizonyítékok ismételt értékelésének és egybevetésének. Ez alól kivételt csak az jelent, ha a korábbi mérlegelés kirívóan okszerűtlen, nyilvánvalóan iratellenes, vagy ellentétes a logika, a véleményalkotás elemi szabályaival. Jelen esetben a Kúria ilyen körülményt nem észlelt. [31] Az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A 38. cikk

(1)bekezdése szerint az állam és helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. Az

(5)bekezdés szerint az állam és a helyi önkormányzatok [28] [29] tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. A 39. cikk

(2)bekezdése értelmében a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. [32] Az Infotv.

1. §-a által deklarált célja, hogy az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A törvény hatályáról a
2. §

(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Magyarország területén folytatott minden olyan adat kezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik. A

1. §
2. pontja értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére és kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A
3. pont értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A
4. §

(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. [33] A felülvizsgálati kérelemben az alperes fenntartotta hatásköri kifogását, vagyis azt, hogy az alperes budapesti székhelyére, illetve tevékenységének budapesti fókuszára figyelemmel álláspontja szerint elsőfokon nem a Fővárosi Törvényszéknek, hanem a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak kellett volna eljárnia, ezért ezen okból a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése indokolt. A Kúria ebben a vonatkozásban teljességgel osztotta a jogerős ítéletnek a bírói gyakorlattal teljes összhangban álló értelmezését. A felperes létrehozásáról, illetve tevékenységi köréről rendelkező külön jogszabály, a 2015. évi XXXIII. törvény alapján megállapítható, hogy az alperes tevékenysége nem korlátozódott csupán ... területére, a jogszabály alapján egész tevékenysége országos és kiemelt jelentőségű. Ehhez képest noha nyilvánvalóan az Infotv. 31. §

(5)bekezdéséhez kapcsolódóan egy gazdasági társaság hatásköréről, illetve illetékességéről nem lehet beszélni, de a bírói gyakorlat egyértelművé teszi azt, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet vagy intézmény hatóköre, tevékenysége országos jelentőségű, abban az esetben a székhelye szerinti törvényszék rendelkezik az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel. Ugyanezt állapította meg a Kúria az egyetemek esetében is. Mindezekre figyelemmel a Kúria úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet vonatkozásában érdemben kell elbírálni. [34] A Kúria nem osztotta a felülvizsgálati kérelemnek azt az érvelését, hogy az alperes személye, illetve tevékenysége ne tartozna az Infotv. személyi és tárgyi hatálya alá. A bírói gyakorlat ugyanis egyértelmű és következetes abban a vonatkozásban, hogy egyrészt a közfeladat fogalmát tágan kell értelmezni, másrészt pedig elsődlegesen az az irányadó, hogy minden olyan esetben, amikor közpénz kerül felhasználásra, az arra vonatkozó adatok közvetlenül az Alaptörvény értelmében közérdekű adatnak minősülnek, függetlenül az azt kezelő szerv szervezeti felépítésétől, elnevezésétől. A létesítmények megépítése, a szükséges infrastruktúra létrehozása egyértelműen állami feladat volt, ez egyben közfeladatnak is minősült. Ebben a folyamatban maga az alperes is jelentős mennyiségű közpénzt használt fel, illetve gazdálkodott azzal. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Alkotmánybíróságnak az eljárt bíróságok által megnevezett határozatai (25/

1. (VII.22.) AB határozat, 8/
2. (VI.6.) AB számú határozat) is elsődlegesen a közpénzzel való gazdálkodás tényét helyezik a középpontba illetően. Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem teszi semmissé az a körülmény, hogy az alperes gazdálkodása során nem csupán a közpénzek jelentették bevételi forrást. A Kúria gyakorlata az alperesi hivatkozással ellentétben épp arra mutat, mind a..., mind a ... esetében is, hogy a piaci gazdálkodási tevékenység a máshonnan is származó bevételek önmagában még nem zárják ki az alapvetően állami tulajdonú gazdasági társaság adatszolgáltatási kötelezettségét, konkrét üzleti titkokra pedig az alperes egyáltalán nem hivatkozott. Az úgynevezett „tao-ügyekben" a Kúria a kedvezményezettek társasági vagy egyesületi formájától függetlenül a közpénz felhasználására figyelemmel kötelezte a sport egyesületeket az igényelt közérdekű adatok kiadására. Következetes a bírói gyakorlat abban is, hogy az állami vagyon működtetése révén elért haszon (profit) nem veszti el „közpénz-jellegét". A Kúria ezen ügyekben folytatott gyakorlatától való eltérésre a jelen ügyben sem látott okot. [35] A Kúria egyetértett a jogerős ítéletben foglaltakkal az Infotv.
3. §

(7)bekezdése vonatkozásában is. Ezen rendelkezés értelmében a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adat megismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. A Kúria szerint a jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a felperes igénye egyrészt érdemben meghatározható általános megfogalmazása mellett is megállapítható, hogy az igény ténylegesen mire irányul és ezek az adatok (szerződő partnerek neve és az elköltött megbízási díj, vállalkozói díj összege) nem jelentik az alperes tevékenysége egészének számlaszintű ellenőrzését, ezért erre hivatkozással az adatszolgáltatás nem tagadható meg. [36] Mindezekre figyelemmel a Kúria az érdemben helytálló jogerős ítéletet az új Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [37] Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése, 38. cikk

(1)és

(5)bekezdése, 39. cikk

(2)bekezdése,

1. évi CXII. törvény (Infotv.)
2. §,
3. §
4. és
5. pont,
6. §

(1)bekezdés, 30. §

(7)bekezdés, Pp.

1. § Záró rész [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a 74/
2. (III.31.) Korm. számú rendelet
3. §

(2)bekezdése alapján. A felülvizsgálati eljárásban pernyertes felperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett, perköltséget nem igényelt, ezért erről rendelkezni nem kellett. Az eljárás az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. § o) pontja értelmében illetékmentes. Budapest,
3. június
4. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző