A határozat elvi tartalma: A védjegylajstromban szereplő közép-lila szín és az alperes termékeinek csomagolásán használt szín nagyfokú hasonlósága és a kifogásolt megjelölésnek a védjegy árujegyzékébe tartozó árukkal azonos termékeken történő használata miatt az összetévesztés veszélye megállapítható. Az összetéveszthetőség megítélésénél a fogyasztói asszociáció vizsgálata során nyerhet értékelést a felperes védjegyhasználata. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.260/2019/
- A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: ... A felperes képviselője: SBGK Ügyvédi iroda (ügyintéző: dr. Sasvári Gabriella ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: CLV Partners Csabai és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csabai Marianna ügyvéd) A per tárgya: Európai uniós védjegy bitorlásának megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú európai uniós védjegybíróság 8.Pf.20.735/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék, mint elsőfokú európai uniós védjegybíróság 1.P.24.093/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes jogosultja az
- március 8-i elsőbbségű ... lajstromszámú európai uniós, valamint az
- szeptember 29-ei elsőbbségű ... nemzetközi lajstromszámú ... színt tartalmazó védjegyeknek, amelyek a
- osztályban csokoládé és csokoládéból készült árukra állnak oltalom alatt. A felperes a védjegyeit a Magyarországon közismert „..." csokoládé termékei csomagolásán használja. Az alperes „..." franciadrazsé termékeit lila színű csomagolásban forgalmazza. A kereseti kérelem és az ellenkérelem [2] A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az alperes a „..." franciadrazsé termékeinek csomagolásán a ... szín alkalmazásával
- május
- napjától bitorolja a perbeli védjegyeit és emiatt a védjegybitorlás objektív jogkövetkezményeinek alkalmazását indítványozta. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a termékein használt lila szín védjegyekkel való összetéveszthetőségét, és magánszakértői véleményt csatolt annak igazolására, hogy a termékein alkalmazott ... szín a védjegyoltalom alatt álló színtől eltérő árnyalatú, a lajstromban megadott tűréshatáron kívül esik. Védekezése szerint színvédjegyek esetében nem elégséges az általános élettapasztalat, műszaki, szakmai ismeretek birtokában dönthető el a védjegy és a kifogásolt megjelölés egymáshoz való viszonya. Ezért indítványozta igazságügyi nyomdaipari műszaki szakértő kirendelését. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság, mint európai uniós védjegybíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes
- május
- napjától azzal, hogy „..." franciadrazsé termékének csomagolásán a ... színt használja, bitorolja a felperes ... európai uniós és ... nemzetközi lajstromszámú ... színvédjegyeit. Az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte és a további jogsértéstől eltiltotta, valamint kötelezte arra, hogy 15 napon belül szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk forgalmazásáról, és feljogosította a felperest, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkező részét az alperes költségén egy alkalommal közzétegye a ... című országos hetilapban, valamint rendelkezett az elsőfokú eljárási költség viseléséről és az illeték visszatérítésének lehetőségéről. [5] Az elsőfokú bíróság indokolásában rögzítette, hogy a magyar szabályozás
- január 1-től követeli meg a színmegjelölés benyújtásához a Pantone színskála szerinti kód feltüntetését. A ... nemzetközi lajstromszámú védjegy nem rendelkezik azonosítási színkóddal, azonban a perben bizonyítást nyert, hogy ennek lila színe megegyezik a Pantone besorolás szerinti E176-4 és E176-3 színkóddal is meghatározott ... lajstromszámú európai uniós védjegy ... színével. Az ún. „..." szín a köztudomás szerint is erős megkülönböztető képességgel rendelkezik. Az elsőfokú bíróság egyetértve a felperes álláspontjával - kifejtette, hogy a színek hasonlóságának megítélése nem minősül szakkérdésnek, ezért a perben igazságügyi szakértő kirendelése szükségtelen. Az átlagfogyasztó a jelentéktelennek tűnő árnyalatbeli különbségeket nem érzékeli, színvédjegy esetében nem lehet olyan zsinórmértéket meghatározni, amely egyértelműen rögzítené, hogy az oltalom milyen szomszédos színárnyalatra terjed ki. Annak van jelentősége, hogy a védjegy mióta, milyen termékek körében van forgalomban és milyen fogyasztói ismertségre tett szert. A színvédjegyeket a fogyasztó nem kifejezetten árujelzőként érzékeli, a „..." esetében a tudata kiterjed arra, hogy az adott szín védjegy is egyben, és azt nem csupán felismeri, hanem a felperestől származónak minősíti. Ezért az alperes által használt szín sérti a perbeli védjegy származásjelző funkcióját. A fogyasztó okkal hiheti, hogy a
- osztályba tartozó édességek körében a „..." franciadrazsé termékek a felperestől származnak. A
- osztályba tartozó édességek tekintetében az átlagfogyasztó ismereteit, tapasztalatát, körültekintését és figyelmét kell alapul venni, szükségtelen a színek paramétereinek szakértő által végzett műszaki mérése. Az alperes termékének csomagolásán használt lila szín árnyalati különbsége az átlagos figyelmű fogyasztó számára észrevétlen marad, még abban az esetben is, ha speciális mérőműszerekkel igazolást nyert, hogy az a Pantone skálán szereplő tűréshatáron kívül esik. Szemrevételezéssel is megállapítható, hogy az alperes által használt ... szín a perbeli védjegyek színének egyik árnyalata. Az összetéveszthetőség megítélése során nem szükséges a színárnyalatok azonossága, elég az olyan fokú hasonlóság, hogy szabad szemmel alig észrevehető különbség fedezhető csak fel az árnyalatok között. Az alperes termékeinek csomagolásán alkalmazott „..." és „francia drazsé" szóelemek használata pedig nem ad kellő elhatárolást a védjegyekkel szemben. Ezért az elsőfokú bíróság az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2017/1001 rendelete (a továbbiakban: Euvr.)
- cikk
(1)bekezdése és
(2)bekezdés b) pontja, valamint
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontjai, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 12. §
(1)bekezdése és
(2)bekezdés b) pontja,
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontja, továbbá
(2)bekezdése alapján a védjegy jogosulatlan használatát megállapította. Az elsőfokú bíróság a Vt. 27. §
(2)bekezdés
- a)pontja alapján a jogsértést megállapította, a
- b)pont szerint az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte és a további jogsértéstől eltiltotta, a
- c)pont szerint adatszolgáltatásra, a
- d)pont alapján elégtétel adására kötelezte. A Kúria Pfv.IV.21.578/2016/4. számú, „korábbi joggyakorlatot megváltoztató" döntésére figyelemmel rendelkezett az elsőfokú bíróság a szükségtelenül lerótt illeték visszatérítésének lehetőségéről. [6] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság, mint másodfokú európai uniós védjegybíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [7] A jogerős ítélet indokolása szerint a perbeli jogvita elbírálása során azt kellett megítélni, hogy az Euvr. 9. cikk
(2)bekezdés b) pontja és a Vt. 12. §
(2)bekezdés b) pontja alapján az alperes által a gazdasági tevékenysége során hasonló áruk tekintetében használt megjelölést a fogyasztók összetéveszthetik-e a felperes védjegyeivel. Ennek megítélése az alperes álláspontjával szemben, nem igényelte a Pp. 177. §
(1)bekezdése alapján igazságügyi szakértői vélemény beszerzését, mert a bíróság az általános élettapasztalat és az átlagos fogyasztói szokások ismeretében alkalmas arra, hogy a megjelölés és a védjegy összehasonlító vizsgálatát elvégezze, és megalapozott álláspontot foglaljon el [BH2001.166.]. Ezért nem volt ügydöntő jelentősége az alperes által csatolt magánszakértői véleménynek sem. A
- osztályba tartozó édességek, csokoládék esetében a fogyasztó a vásárlás során nem tanúsít az átlagosnál nagyobb figyelmet, jellemzően a már megismert és kedvező megítélésű terméket vásárolja meg. A fogyasztó emlékezetében legtöbbször az ismert márka homályos képe él, ezért reálisnak látszik a tévedés veszélye olyan megjelölés esetében, amely szinte automatikusan felidéz benne egy általa már ismert védjeggyel jelzett terméket. Az összetéveszthetőség megítélésének zsinórmértéke a fogyasztókra gyakorolt összebenyomás. Ennek során azt kell vizsgálni, hogy a megjelölés és a védjegy domináns elemében meglévő hasonlóság mellett van-e olyan egyéb eleme a sérelmezett megjelölésnek, amely alapján az átlagfogyasztó biztonsággal el tudja határolni egymástól a versenytársak termékeit. A perbeli védjegyek a ... színnek egy középső, a Pantone skála alapján pontosan behatárolt árnyalatát védik. A magyar fogyasztó a ... termékeken évtizedek óta uralkodó módon használt ... színt a felperes termékeihez köti, ezért nem zárható ki annak veszélye, hogy más ... színnel díszített csokoládétermék esetében a fogyasztó tévesen arra a következtetésre jusson, hogy a felperes újabb ... termékével találkozik. Az átlagfogyasztó a vásárlás során a műszerekkel kimutatható eltéréseket nem észleli, az elhatárolhatóságnál az egyszerű szemrevételezéssel jól érzékelhető különbségeknek van relevanciája. A perbeli megjelölés és a védjegyek ... színe között azonban ilyen, szemmel tapasztalható lényegi eltérés nincs. A fogyasztó az alperes termékeinek megtekintése során a ... szín árnyalati eltéréseit nem érzékeli, a ... színről minden további gondolkodás nélkül közvetlenül a felperes védjegyeire következtethet. Ezért reális annak a veszélye, hogy a Bonbonetti franciadrazsé terméket a fogyasztó a felperessel hozza kapcsolatba és ezen keresztül sérülhet a védjegyek eredetjelző funkciója. Az alperes termékének csomagolásán található szavak, ábrák a nagyfokú hasonlóságot nem képesek ellensúlyozni, miután a termék csomagolásának uralkodó eleme a ... szín, amely döntő módon befolyásolja a vásárlóknak a termék azonosításával kapcsolatos képzeteit. A jogvita elbírálása szempontjából közömbös, hogy a felperes ténylegesen milyen formában használja a saját árujelzőjét, és annak sem volt jelentősége, hogy az alperes termékein alkalmazott szín, a termék jellegéből adódó sajátosság. Az alperes által hivatkozott ún. Magenta-ügyben a védjegy és a kifogásolt szín közötti lényeges eltérés zárta ki az összetéveszthetőséget. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet a következő jogszabályokat sértette meg: Vt.
- §
(1)bekezdés, 12. §
(2)bekezdés b) pontja, Pp. 215. §, 206. §
(1)bekezdés, 89. §
(1)bekezdés. Az alperes érvelése szerint az eljárt bíróságok iratellenesen állapították meg a tényállást és az így meghozott döntésük megalapozatlan. Az összetéveszthetőség vizsgálata körében tévesen hagyták figyelmen kívül a szakértői vélemény megállapítását, mely szerint a felperes a Milka termékeken nem a védjegylajstromban meghatározott, illetve azzal azonos színt használja, és a Pp. 206. §
(1)bekezdését megsértve állapították meg az átlagfogyasztó szempontja szerint az alperes termékeinek a felperes Milka termékeivel való összetéveszthetőségét. Az eljárt bíróságok megsértették a Pp. 215. §-át azzal, hogy nem a Vt. 27. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Vt. 12. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállását vizsgálták. Jelentőséget kellett volna tulajdonítani ugyanis annak, hogy a felperes termékein megjelenő szín megegyezik-e az oltalmazott színnel, mert a védjegybitorlás megítélése szempontjából nincs relevanciája annak, hogy összetéveszthető-e a felperes és az alperes termékeinek színe. Az eljárt bíróságok tévesen hagyták figyelmen kívül a „Magenta" ügyben hozott döntést, figyelemmel arra, hogy a színek korlátozott számára tekintettel az egyes színekre vonatkozó jogi monopólium korlátozza a versenyt, és végső soron a fogyasztók érdekeit is sérti. Az eljárt bíróságok nem értékelték azt sem, hogy a perben kifogásolt termékeken megjelenő szín használata nem önkényes, hanem az a termék jellegéből adódó sajátosság. A perben nem nyert értékelést az egyéb elemek által keltett összbenyomás sem, így az alperes termékein hangsúlyos méretben és színben megjelenő „..." logó. Miután franciadrazsé termékeket csak a felperes nem gyárt, a termék jellege is kizárja a fogyasztó számára az összetéveszthetőséget. Az pedig fogalmilag kizárt, hogy egy jóhírű védjegy sértse, vagy tisztességtelenül kihasználja a másik jóhírű védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. Az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, amikor a Pp. 89. §
(1)bekezdése alapján a felperest nem kötelezte perköltség-biztosíték nyújtására. Amennyiben ugyanis a felperes a felhívásnak nem tesz eleget, a per megszüntetésének lett volna helye. [9] A felperes - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a védjegyoltalom alapját is képező ... termékek színe a több, mint száz éves múltra visszatekintő története és hosszú évtizedek óta történő használata miatt a világ egyik legismertebb és legintenzívebben használt színvédjegye, amelynek használata esetén az összbenyomáson nem változtat az alperes termékein megjelenített logó, szó- és ábrás elemek. A nagyfokú színlefedettség miatt az összetéveszthetőség megállapítható, melynek következtében sérülhet a védjegyek eredetjelző funkciója. Az alperes perköltségi biztosíték adása körében előadott kifogása nem releváns, miután az elsőfokú bíróság a kérelemmel egyidejűleg hozott a perben a felperes pernyertessége mellett érdemben határozatot, így olyan biztosíték kikötéséről kellett volna dönteni, amely saját egyidejű döntése mellett tárgytalan lett volna. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem alaptalan az alábbiak szerint. [11] A felperes ... lajstromszámú védjegyének bitorlására alapított kereset elbírálása szempontjából irányadó, a jogsértés kezdő időpontjában hatályos Vt. 12. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján - a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját megelőzően mások által szerzett jogok sérelme nélkül - bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága, vagy hasonlósága miatt. A Vt. 4. §
(4)bekezdése szerint e törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést - gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez. Tartalmilag azonosan rendelkezik a 2018. évi LXVII. törvény 34. §-ával módosított Vt. 12. §
(2)bekezdés b) pontjának
- január 1-jétől hatályos rendelkezése, valamint a felperes ... lajstromszámú európai uniós védjegyének bitorlására alapított kereset elbírálása szempontjából irányadó Euvr.
- cikk
(2)bekezdés b) pontja is. [12] A fent ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján jogkérdésnek minősül annak megítélése, hogy az alperes kifogásolt megjelöléshasználata a felperes védjegyeivel való összetéveszthetőséget eredményezi, vagy fennáll annak reális lehetősége. Az összetéveszthetőség megítélése nem a bizonyítékok mérlegelésén alapul, hanem a védjegy és a sérelmezett megjelölés, valamint az érintett áruk összevetése alapján a kialakult ítélkezési gyakorlat mentén jogkérdés eldöntését igényli, ezért a jogerős ítélet a Pp. 206. §
(1)bekezdését nem sértette meg. [13] Az eljárt bíróságok a fent ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján a perbeli védjegyek és az alperes által használt megjelölés összevetését, valamint a védjegyek árujegyzékébe tartozó és az alperes megjelölés használatával érintett áruk összevetését elvégezték, a kifogásolt megjelölés vásárlókra gyakorolt összbenyomását is vizsgálva az összetéveszthetőséget megállapították, következtetéseiket megindokolták, döntésüket a kereseti kérelem elbírálásához szükséges kereteken belül hozták meg. Ezért a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Pp. 215. §-át a jogerős ítélet nem sértette meg, e jogszabálysértést az alperes részletesen nem indokolta. A Kúria a jogerős ítélet érdemben kifejtett indokaival egyetért, a következőket tartja szükségesnek kiemelni. [15] A védjegybitorlás iránt indult perben a védjegylajstromban elhelyezett megjelölést kell összehasonlítani a kifogásolt megjelöléssel. A Vt. 12. §
(2)bekezdés b) pontja alkalmazása [14] szempontjából nem szükséges a teljes azonosság, elég a védjegy és a kifogásolt megjelölés hasonlósága is. Az adott esetben a védjegylajstromban szereplő ... szín és az alperes termékeinek csomagolásán használt szín nagyfokú hasonlósága megállapítható volt. Az összetéveszthetőséget fokozza a védjegy színének az alperes termékein uralkodó módon történő elhelyezése, és a kifogásolt megjelölésnek a védjegy árujegyzékébe tartozó árukkal azonos termékeken, a
- osztályba tartozó csokoládé és csokoládéból készült termékeken történő használata. [16] Az összetéveszthetőség megítélésénél a fogyasztói asszociáció vizsgálata során nyerhetett a perben értékelést a felperes védjegyhasználata. Amint azt a jogerős ítélet is helytállóan megállapította, a köztudomás szerint is elfogadható, hogy a felperes évtizedek óta tartó, intenzív jelenléte a piacon a védjeggyel ellátott csokoládé termékeivel egyértelműen megalapozza az ún. ... színre vonatkozó fogyasztói asszociációt. Ebből következően nem biztosít kellő elhatárolást a védjegytől az alperes termékének csomagolásán alkalmazott „..." logó, amely a fogyasztói asszociáció körében kifejtettek alapján sokkal inkább a védjegyjogosulttal való gazdasági kapcsolatra, vagy a ...-termékcsalád újabb tagjára utal. Ezért helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes megjelölés használatával sérül a védjegy eredetmegjelölés, illetve származásjelzés funkciója. [17] Az alperes által hivatkozott ún. Magenta-ügyben hozott döntés eltérő tényálláson alapul, a termék jellegéből adódó sajátosságra való hivatkozás pedig az összetéveszthetőséget nem zárja ki. A perköltség-biztosíték adására vonatkozó kötelezés mellőzésével a Pp.
- §
(1)bekezdésének megsértése, még annak megállapíthatósága esetén sem hat ki az ügy érdemi elbírálására, az adott eseten pedig a felperes pernyertességére tekintettel jelentősége nem volt. [18] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [19] Euvr. 9. cikk, Vt. 12. §, 27. § Záró rész A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálattal élő alperest a felperes a 32/2003. (VIII.31.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései szerint megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm. rendelet 29. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] Budapest,
- július
- Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző