Pfv.21828/2018/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Személyiségi jogi perben a vitatott közléseket mindig a maguk összességében kell vizsgálni. Egy-egy vélemény megfogalmazása magában foglalhat tényállításokat is, de ez nem feltétlenül változtatja meg a közlés lényegét, mondanivalóját. A vélemény akkor sért személyiségi jogot - a becsület védelméhez fűződő jogot - ha kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.828/2018/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovátsits László ügyvéd) Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az alperesek képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Schiffer András ügyvéd) I. és II. rendűért A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.377/2018/3/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 22.P.22.622/2017/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A meg nem fizetett 100.000 (Százezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles megtéríteni az államnak külön felhívásra. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperes a ... hivatalos lapjának, a ... című újságnak a kiadója. Ebben a lapban kerülnek többek között meghirdetésre a kerületet érintő kiemelt információk, közérdeklődésre számot tartó események. Az I. rendű alperes a II. rendű alperesnek a ... nevű pártnak elnökségi tagja, korábban önkormányzati képviselő, a jelenben pedig országgyűlési képviselője. A ...című lap
3. december 3-i számának
4. oldalán annak jobb felső sarkában egy hirdetmény jelent meg „Tisztelt ... Lakosok!" címmel. A hirdetményben az szerepelt, hogy a kerületi polgármester meghívására a ... lakossági fórumot tart a
5. évi budapesti olimpiai és paralimpiai pályázatról, a rendezés társadalmi-gazdasági vonatkozásairól, Budapestre és Magyarországra gyakorolt közép- és hosszútávú hatásairól, továbbá a ... érintő kérdéseiről. A hirdetmény közölte, hogy a lakossági fórum időpontja
6. december
7. 18.00 óra, és megjelölték a pontos helyszínt is. A ... című lap „..." főcím alatt apróhirdetés rovattal is rendelkezik, amely az adott lapszámban a
8. és
9. oldalon volt található. Az ... II. rendű alperes működteti a ... internetes oldalt. Itt
10. december 6-án közlemény jelent meg „...?" címmel. Ebben a közleményben az szerepel, hogy az olimpiával kapcsolatos tervezet változtatásról sem az önkormányzat, sem a Főváros, sem a Kormány nem kívánta tájékoztatni a helyi lakosságot. „A lakossági fórumot is csupán ..., a ... egy apróhirdetésben népszerűsítették". A közlemény azt tartalmazza, hogy ennek ellenére a lakossági fórumra rengetegen elmentek, ami mutatja, hogy a Hármashatár-hegy fontos a helyieknek. A II. rendű alperes honlapján közzétett ezen közleményt az I. rendű alperes a Facebook oldalán
11. december 6-án megosztotta. A megosztás felett olvasható, hogy az ... közérdekű adatigényléssel él a ... minden kapcsolódó szerződéséről és minden olyan információt meg fog szerezni, amelyből pontosan kiderül, kinek az érdeke a Hármashatár-hegy tönkretétele. A ... Önkormányzat Polgármesteri Hivatala előtt
12. december 13-án a II. rendű alperes nevében sajtótájékoztatót tartottak, ahol az I. rendű alperes a következőket nyilatkozta: „Emellett a ... úgy gondolja, hogy nem megengedhető az, hogy a helyi lakosok csak a ... nevű propagandakiadványnak az apróhirdetés részlegéből ismerkedjenek meg azzal, hogy erről lakossági fórum lesz". A sajtótájékoztatón az I. rendű alperesen kívül további két személy nyilatkozott, arról videofelvétel készült, amely eljutott a felpereshez is. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [7] A felperes annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperesek megsértették a jóhírnév védelméhez, másodlagosan a becsülethez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az I. rendű alperes a
13. december 13-án tartott sajtótájékoztatón azt a kijelentést tette, hogy a felperes által kiadott lapnak az apróhirdetés részlegéből ismerkedhettek meg a helyi lakosok a lakossági fórumról szóló hírrel, illetve azzal, hogy az I. rendű alperes a Facebook oldalán közzétette a II. rendű alperes honlapján megjelentetett közleményt. A II. rendű alperes pedig
14. december 6-án a ... oldalon úgy nyilatkozott, hogy a helyi lakosok a ... című lap egy apróhirdetéséből szereztek arról tudomást, hogy lakossági fórum lesz. A felperes a megállapítás mellett további jogkövetkezményként kérte az alpereseket a jogsértés abbahagyására, illetve a jövőbeni jogsértéstől való eltiltásra kötelezni, valamint elégtétel adásra is az általa meghatározott tartalommal. Mindezen túl egyetemlegesen 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére is kérte az alperesek egyetemleges kötelezését. A kereset szerint valótlan állítás az, hogy a helyi lakosok csak a ... című lap apróhirdetéséből értesültek a lakossági fórumról. A felperes keresetében előadta, hogy a hirdetmény a ... című lap főoldalán, egy negyed oldalnyi terjedelemben jelent meg, a lapnak pedig van apróhirdetés rovata és a hirdetés kétségtelenül nem ott jelent meg. A felperes szerint jogi személyként is sérülhetett a becsület védelméhez fűződő személyiségi joga. A sérelemdíj vonatkozásában előadta, hogy helyi lakosok nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy az apróhirdetés rovatban tették közzé a hirdetményt, ebben a tárgyban még a polgármesteri hivatalt is megkeresték, ez pedig rossz fényt vetett a felperesre mint a lap kiadójára, hiszen azt a hamis látszatot keltette, hogy a fontos helyi eseményekről nem megfelelő terjedelemben tájékoztat. Közölte: miután az I. rendű alperes a II. rendű alperes vezető tisztségviselője, valamennyi nyilatkozattal mindkét alperes sértette a felperes személyiségi jogait. A felperes szerint egyértelműen tényállításról van szó és nem véleményről, még egy esetleges ellenkező látszat esetén sem. Az I. és II. rendű alperesek a kereset teljes elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását [9] kérték. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy a perbeli kijelentések nem tényállításnak, hanem véleménynek minősülnek. A lap szerkesztésére vonatkozó kritikai észrevételeket tettek. Érdemben azt kifogásolták, arról nyilvánítottak véleményt, hogy egy ilyen kiemelten fontos helyi ügyről, mint a lakossági fórum, a lap nem megfelelően tájékoztatott. Álláspontjuk szerint a felperes jogi személy, de így is közszereplőnek minősül, ezért tűrni köteles a kritikai észrevételeket. Az önkormányzat hivatalos lapjáról van szó, a felperes önkormányzati tulajdonban áll, így egy közszereplőnek minősülő önkormányzati tulajdonban álló, közpénzből fenntartott cég jogvitája zajlik egy politikai párttal, illetve annak akkori önkormányzati képviselőjével, ehhez képest a per tárgya közügynek minősül. Megjegyezték azt is, hogy a közlemények előzménye volt a ... internetes hírportálon megjelent cikk, amely már tartalmazta azt, hogy a lakossági fórumot egy apróhirdetésben szerepeltették. A sajtótájékoztatóval kapcsolatban előadták, hogy azon csak a ... című lap képviselői jelentek meg, ezért jogsértésre eleve nem alkalmas az ott tett kijelentés. [10] Az alperesek hivatkoztak arra is, hogy véleményük nem nélkülözte a tényalapot, hiszen kétségbevonhatatlanul egy kisméretű hirdetményben szerepelt a lakossági fórum meghirdetése, ennek kapcsán véleményt formálhattak arról, hogy az méretét tekintve apróhirdetésnek tekinthető. Előadták azt is, hogy a közlések nem sértették a felperes jóhírnevét és becsületét. Kiemelték, hogy a kritikai észrevételek a lakosság részéről nem a felperes, hanem a kerület polgármestere irányába jelentkeztek. Önmagában azt is vitatták, hogy a felperesnél bármiféle hátrány, sérelem keletkezett volna, annak bekövetkezését a felperes nem is bizonyította. [8] Az első- és másodfokú ítélet A felperes keresete nyomán az alperesek mulasztását követően a keresettel egyező bírósági meghagyás került kibocsátásra. A bírósági meghagyással szemben az alperesek ellentmondással éltek, az új eljárásban az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. [12] A lefolytatott bizonyítást követően megállapíthatónak találta, hogy a felperes által a perben kifogásolt kijelentéseket, nyilatkozatokat az alperesek a felperes által előadott tartalommal megtették. A felperes csatolta a ... című lap
15. december 3-i számát, amellyel igazolta, hogy a perbeli hirdetmény a ... című lap
16. oldalán jelent meg, illetve azt, hogy a lap tartalmaz egy külön apróhirdetés rovatot is. A felperes ugyancsak csatolta a sajtótájékoztató videofelvételét, így megállapítható volt, hogy az I. rendű alperes valóban a felperes által állított nyilatkozatot tette. [13] Az elsőfokú bíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy a perbeli nyilatkozatok tényállításnak minősülnek-e, illetve, hogy ennek folytán a felperes jóhírneve, illetve becsülete sérült-e vagy sem. Elvi jelentőséggel állapította meg, hogy a jogi személyt is megilleti a jóhírnév védelméhez fűződő [11] [14] [15] [16] [17] [18] [19] személyiségi jog, ugyanakkor a becsület kizárólag természetes személyhez, emberhez kötődő személyiségi jog, ezért véleménynyilvánítással jogi személy sérelmére becsületsértés nem valósítható meg, a védelem jellegénél fogva. Ehhez képest a becsület megsértésére vonatkozó kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság további érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az elsőfokú bíróság a nyilatkozatok tartalma alapján azt állapította meg, hogy azok nem véleménynyilvánításnak, hanem tényállításnak minősülnek figyelemmel arra is, hogy az elhangzottak valóságtartalma bizonyítható. Ugyanakkor az elhangzottak tartalmát is részletesen elemezte az elsőfokú bíróság figyelembe véve. a közlemények teljes tartalmát Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy mind a sajtótájékoztatón tett nyilatkozat, mind az internetes oldalon közzétett közlemény alapvetően véleményformálás, kritikai észrevétel volt abban a vonatkozásban, hogy a nyilatkozó szerint az önkormányzat nem megfelelő módon hirdette meg az olimpiát érintő változásokkal kapcsolatos lakossági fórumot, illetve az ezzel kapcsolatos döntések meghozatala előtt nem kérte ki a helyi lakosok véleményét. Tartalmát tekintve tehát a kijelentések, kitételek kritikát tartalmaztak, amelyek azonban nem a felperesre vonatkoztak, hanem az önkormányzat, illetve a Főváros vezetésére, illetve a kormányzati tájékoztatás hiányosságaira. Ezen mondanivalóhoz képest egy, a vélemény alapjául szolgáló részinformáció volt az, hogy a ... lakossági fórumot csupán a felperes által kiadott ... című lapban hirdették meg, annak is egy apróhirdetésében vagy apróhirdetés részlegében. Ezen közlésnek nem a pontos elhelyezkedésre vonatkozó utalás volt a lényege, hanem az, hogy ezen felül más módon nem hirdették a lakossági fórumot és megállapítható volt az is, hogy a kijelentés lényege nem a felperesre vonatkozott, a központi alanya nem a felperes volt. Az elsőfokú bíróság ezért azt állapította meg, hogy a rovatra vonatkozó kitétel csak egy részletinformáció volt, az alperesi vélemény megalapozását szolgálta. A bíróság szerint a teljes közlemény tartalmához, a sajtótájékoztató tartalmához képest apró és lényegtelen tévedés volt az, hogy a ... című lapban megjelent, valóban nem nagy méretű hirdetést apróhirdetésként kommunikálták, illetve azt állították, hogy az az apróhirdetés rovatban, illetve apróhirdetésként jelent meg. Az elsőfokú bíróság szerint a kereset azért sem volt alapos, mert a lényegtelen tévedés jellegén túlmenően a vélemény nem nélkülözött minden tényalapot. Megállapítható volt ugyanis, hogy a hirdetés nem nagy terjedelemben, nem kiemelt helyen, hanem a
17. oldalon a jobb felső sarokban jelent meg az oldal egyhatod részét kitevő terjedelemben, így akár „apró méretű" hirdetésnek is minősíthető. Összességében arra a következtetésre jutott, hogy a kétségkívül valóságnak nem megfelelő tényállítások a felperes megítélése szempontjából lényegtelenek voltak, amelyek nem voltak alkalmasak a felperes jóhírnevének megsértésére. Azzal is külön foglalkozott az elsőfokú ítélet, hogy a hátrány bekövetkezése sem nyert igazolást. A meghallgatott tanúvallomás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a helyi lakosok felháborodása, illetve kritikai észrevétele iránya pontosan nem volt meghatározható, de az megállapítható volt, hogy nem a felperesi lapot, vagy a felperest keresték meg észrevételekkel, hanem a kerület polgármesterét, illetve a kerület önkormányzatát. Azt csupán megjegyezte az elsőfokú bíróság, hogy a felperes törvényes képviselőjének nyilatkozatából az tükröződött, hogy leginkább az jelentett sérelmet, hogy a lapot a polgármester ..., illetve propagandalapnak titulálták, ez azonban nem képezte a kereset tárgyát. Ezeket a kitételeket a felperes jogi képviselője maga is véleménynyilvánításnak tekintette. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest a meg nem fizetett fellebbezési illeték megtérítésére kötelezte. Megállapította a jogerős ítélet, hogy a tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, érdemi döntése és levont jogi következtetései helytállóak voltak, azzal a másodfokú bíróság teljes mértékben egyetértett. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy az I. rendű alperes azon közlése, hogy az apróhirdetés részlegből ismerkedhettek meg a helyi lakosok a lakossági fórum tényéből, valótlan tényállítás, mert a hirdetmény nem az apróhirdetés rovatban, hanem a újság közepén jelent meg az apróhirdetéseknél jóval nagyobb méretben. A jogerős ítélet szerint ugyanakkor nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a sérelmezett szövegrészt szövegkörnyezetében vizsgálják. Abban is egyetértett az elsőfokú bírósággal a másodfokú bíróság, hogy az alperesi sajtótájékoztató középpontjában nem a felperes, hanem a lakossági fórum, a Budapestre tervezett olimpiával összefüggő, a ... lévő természetvédelmi területet érintő tervek álltak. A megszólalók a területen megvalósítani kívánt mountainbike pályával kapcsolatosan fejezték ki aggályaikat, kritizálták a II. kerületi polgármester ezt érintő tevékenységét és vitatták a polgármesteri tájékoztatás megfelelősségét. A jogerős ítélet indokolása szerint az I. rendű alperes ezen kritikai véleménynyilvánítás során tett valótlan tényállítást, amely a felperesre nézve ténylegesen sértő tartalommal nem bír. A lakossági fórummal, a tájékoztatás milyenségével összefüggésben ugyanis nem a felperest vonták kérdőre, a felperes által is elismerten nem a lap szerkesztőségéhez, hanem a polgármesterhez, illetve hivatalához érkeztek kritikai észrevételek, kifogások. [20] Külön rögzítette a jogerős ítélet, hogy a jóhírnév védelmére vonatkozó Ptk. rendelkezés értelmében a tényállítás valótlanságán kívül a jogsértés megállapításához az is szükséges, hogy az adott közlés objektíve alkalmas legyen az érintett hátrányos társadalmi megítélésének kiváltására. A jogerős ítélet szerint a perbeli esetben ez utóbbi feltétel nem valósult meg, így jogsértés sem volt megállapítható. A II. rendű alperes hivatalos honlapján megjelent közlemény és ennek I. rendű alperes általi megosztása tekintetében úgy foglalt állást a jogerős ítélet, hogy az véleménynyilvánításnak minősül. Tükrözte ezt a közlemény címe is („Az olimpiáért tönkre teszik a ..."). Itt rögzíti a másodfokú ítélet indokolása azt is, hogy az itt megjelent fordulat nem tényként állítja, hogy a hirdetés az apróhirdetés rovatban jelent volna meg, a kritikai észrevétel azt fejezi ki, hogy a kérdést a polgármester, önkormányzat nem kezeli a súlyának megfelelően, a lakossági tájékoztatásnak nem biztosít kellő felületet, nyilvánosságot. A jogerős ítélet szerint az itt kifejtett vélemény nem indokolatlanul bántó, sértő vagy megalázó, de ennek a körülménynek egyébként sincs a jelen perben jelentősége, hiszen a becsület védelméhez fűződő jog megsértéséről jogi személy esetén nem lehet szó. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresettel egyező tartalmú ítélet meghozatalát, továbbá perköltségre tartott igényt. Megsértett jogszabályként felsorolta a Pp.
18. §