Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf....../2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Baltay Levente ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek, a dr. Sári Miklós főosztályvezető által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt, 35.P..../2015/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatti fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Akként rendelkezett, hogy a peres felek a költségeiket maguk viselik. Végül megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. Az ítélet indokolása szerint a Magyar Állam
- június
- napján 3 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a S... K... B... Zrt.-ben, és ezzel 49%-os tulajdonrészt szerzett a bankban. A felperes
- december 11-én adatigényléssel élt az alperes felé, amelyben kérte, hogy az alperes közölje 1) az állam befektetési döntését megalapozó összes dokumentumot, beleértve azokat a dokumentumokat, amelyek a S... K... B... Zrt. átvilágításának eredményeit tartalmazták, amit az állam a tulajdonosi szerepvállalást megelőzően végzett vagy végeztetett el; 2) annak közlését is kérte, hogy ki volt az a személy, akinek utasítására megkezdődött a S... K... B...ban történt tőkeemelés előkészítése, mikor hozta meg ezt a döntést, és milyen indokolással született meg az; továbbá annak közlésére is igényt formált, hogy ki volt a S... K... B...ban végrehajtott tőkeemelésért felelős személy a Kormányban és az apparátusban az átvilágítás időszakában, illetve a tőkeemelés végrehajtásakor. Az alperes a kért adatokat nem közölte a felperessel. A felperes keresetében az adatigénylésben szereplő adatok közlésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint nem egyértelmű a felperes adatigénylése az 1) pont vonatkozásában, illetve az Infotv. adatok, nem pedig dokumentumok megismerhetőségét biztosítja. Az adatok megismerhetősége az alperes feladatainak ellátását veszélyeztetné, mivel a végelszámolás alatt álló S... K... B... Zrt. vonatkozásában a betétesek kártalanítását a 375/
- (XII.31.) Korm. rendelet alapján részben a Magyar Állam átvállalta, ezért a későbbiek során a Magyar Állam igényérvényesítését veszélyeztetné ezen adatok megismerhetősége. A 2) pontban kért adatok vonatkozásában arra hivatkozott, hogy az abban foglalt adatok minősített adatok, így azok kiadására nem köteles, a 3) pontban szereplő adatok tekintetében pedig előadta, hogy ki volt ezen személy. A felperes a 3) pont vonatkozásában a per folyamán teljesített alperesi adatközlést elfogadta. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak. Határozatát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §ának
(1)bekezdésére, 27. §-ának
(1)és
(6)bekezdésére, 29. §-ának
(3),
(4)és
(5)bekezdésére és 30. §-ának
(1)bekezdésére alapította. Megállapította, hogy a perben nem volt vitás, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv. Az alperes védekezésével szemben kifejtette, hogy az Infotv. alapján - amennyiben annak feltételei fennállnak - az igénylő teljes dokumentumok megismerhetőségére is igényt tarthat, mert bár a törvény valóban az adatok megismerésére ad lehetőséget, egy dokumentum azonban ténylegesen egy adathalmaz. Az 1) pontban szereplő adatok tekintetében elfogadta az alperes védekezését, miszerint azok megismerése az alperes feladatainak ellátását veszélyeztetné. Utalt a 375/
- (XII.31.) Korm. rendeletre, amely alapján kifejtette, hogy a Magyar Állam megszerzi a betéti követelést, mely követelések érvényesítésével kapcsolatos eljárásban a kért adatok felhasználásra kerülnek, így azok megismerhetősége az alperesnek ezen eljárással kapcsolatos feladatai ellátását veszélyeztetné. A 2) pontban szereplő adatok vonatkozásában az alperes által csatolt dokumentum alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Kormányhatározat vonatkozásában a minősítés megtörtént, mely tényre tekintettel ezen adatok közlésére az alperes nem köteles. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A határozattal szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset szerinti döntés meghozatalát kérte. Az 1) kérdésben foglalt közérdekű adatokra vonatkozóan azt hangsúlyozta a fellebbezés, hogy olyan döntésmegalapozó adatokról van szó a vizsgált adatok tekintetében, melyekkel összefüggésben a döntés már megszületett. Ilyen esetben az Infotv. tovább szűkíti az adatkezelő lehetőségét valamely információ kiadásának megtagadására, mivel ilyenkor a nyilvánosságnak fokozottabban kell érvényesülnie. Amennyiben a döntés már megszületett, akkor csak abban az esetben tagadható meg az adatigénylés teljesítése, ha az veszélyeztetné egy szerv törvényes működési rendjét, álláspontjának szabad kifejtését. Az alperest semmi nem akadályozza abban, hogy szabadon kifejtse a K... B... Zrt.-vel összefüggő befektetési döntésével kapcsolatos álláspontját. A szakmai szervezetek és az állampolgárok szabad véleménynyilvánítását éppen az akadályozza, hogy nincsenek kellő információ birtokában ahhoz, hogy értékelni tudják ezt az eseményt, így nem érvényesül a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjoguk. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a befektetési döntés részleteinek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné az alperes működési rendjét, az alperes erre vonatkozó konkrét bizonyítást nem ajánlott fel. Emellett ez az előkészítő dokumentumok egészére bizonyosan nem igaz, a 375/
- (XII.31.) Korm. rendelet pedig semmilyen részletszabályt nem tartalmaz arra nézve, hogy konkrétan milyen szerepet vállal az állam a betétesek kártalanításában, így az sem derül ki belőle, hogy az adat kiadása milyen feladata ellátását milyen módon veszélyeztetné, azaz az alperes működési rendje sem kerülhetett veszélybe. A 2) pontban foglalt adatkérelem tekintetében meghozott elsőfokú ítéleti rendelkezés vonatkozásában azzal érvelt a fellebbezés, hogy álláspontja szerint csak akkor lehet minősített adatokra hivatkozva megtagadni az adatok kiadását, ha a bíróság bizonyítottnak látja, hogy az adatok minősítése megfelel a minősített adat védelméről szóló
- évi CLV. törvényben foglalt feltételeknek és nem elég pusztán azt vizsgálni, hogy formailag minősített adatokról van-e szó. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira utalással. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást kellően feltárta és megalapozott érdemi döntést hozott, határozata jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla mindenben osztotta, azok közül - elsősorban a fellebbezésben foglaltakra tekintettel - az alábbiakat hangsúlyozza. Helyesen állapította meg az 1) pontban előterjesztett adatkérelem tekintetében, hogy az állam befektetési döntését megalapozó valamennyi dokumentum kiadása, illetve megismerhetőségének biztosítása az alperes feladatainak ellátását veszélyeztetné. Helytállóan utalt a 375/
- (XII.31.) Korm. rendeletre, amely alapján a Magyar Állam megtérítési kötelezettséget vállalt a S... K... B... Zrt. betétesei irányába - többek között - azon feltételek teljesülése esetén, ha a betéti követelés 49%-át a megtérítés fejében az államra ruházza át a betétes. Okszerűen következtetett ebből arra, hogy a Magyar Állam a jogszabály alapján megszerzi a betéti követelést, mely követelések érvényesítésével kapcsolatos eljárásban az 1) pontban kiadni kért adatok felhasználásra kerülnek, így azok megismerhetősége az alperes ezen eljárással kapcsolatos feladatai ellátását veszélyeztetné. A Kormányrendelet alapján az alperes köteles közreműködni a betétesek kártalanításában, mely kártalanítás következtében a Magyar Államra szállnak a kártalanított betétesek S... K... B... Zrt. „v.a."-val szemben fennálló követelései. E követelések érvényesítéséről további döntés szükséges, melyben a hivatkozott döntéselőkészítő anyagok alapvető jelentőséggel bírnak. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a 2) pontban kiadni kért adatok - az ezt tartalmazó kormányhatározat minősítése következtében - nem ismerhetőek meg, így azok közlésére az alperes nem kötelezhető. A vonatkozó Kormányhatározatot a
- december
- napján tartott kormányülésről - a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/
- (VII.7.) Korm. határozat (továbbiakban: Ügyrend)
- pontja alapján - készített összefoglaló tartalmazza. Az előterjesztés és az annak alapját képező információk minősítésére
- január
- napján került sor, a minősített adat védelméről szóló
- évi CIV. törvény (Mintv.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján. Az alperes az elsőfokú eljárásban a vonatkozó minősítő lapot bizonyítékként becsatolta, amelyre tekintettel a tőkeemelésről szóló döntést megalapozó információk kiadására nem kerülhetett sor. Mindezek következtében helytállóan döntött az elsőfokú bíróság a felperes keresetének elutasításáról. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése alapján megállapított jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Az eljárás az Itv. 57. §-ának
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,
- december
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró