Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.56/2019/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- február
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A 3 rb. szolgálati tekintély megsértésének bűntette és más bűncselekmény miatt ... vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
- július
- napján kihirdetett 43.Kb.37/2019/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt folyamatban lévő büntetőeljárást megszünteti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül a Kúriához címzett, de a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsához benyújtott fellebbezésnek van helye. I n d o k o l á s: [1] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2019. július 3. napján kihirdetett 43.Kb.37/2019/11. számú ítéletében ... vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. a Btk. 447. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntettében, melyből két eset folytatólagosan elkövetett, valamint a Btk. 447. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének vétségében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 180 napi tétel, napi tételenként 1.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, továbbá kötelezte a vádlottat 36.000,- Ft bűnügyi költség megfizetésére. [1] Az elsőfokú bíróság által tartott tárgyaláson az ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosításáért, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabásáért jelentett be fellebbezést. [2] A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. [3] Az ügyész a fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtette álláspontját, miszerint tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a Btk. 79. §-ban szabályozott büntetési célok elérése érdekében a Btk. 80. §
(1)bekezdésében foglalt büntetés kiszabási elveket helytelenül alkalmazva a bűncselekmények elkövetési körülményeit, valamint a súlyosító körülményeket nem kellőképpen értékelte, és túlzott hangsúlyt helyezett az enyhítő körülményekre. Ekképpen nem értékelte kellően a figyelembe vett enyhítő körülmények mellett azt, hogy a vádlott többszörös halmazatban követte el a terhére rótt bűncselekményeket, melyből 2 rendbeli bűncselekmény folytatólagosan elkövetettnek minősül, illetve azt, hogy a vádlott a korábban fennálló szolgálatát átlag alatti szinten látta el. Kifejtette, hogy a vádlott vonatkozásában nem értékelhető enyhítő körülményként a büntetlen előélet, hiszen az nála alkalmazási feltétel volt. Érvelése szerint vitathatatlan, hogy a vádlott tekintetében nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a szolgálati viszonya 2018. augusztus 21. napján lemondással megszűnt, azonban a súlyosító körülmények nagyobb száma és nyomatéka állapítható meg a vádlott terhére. Mindezekre figyelemmel azt indítványozta, hogy a másodfokú katonai tanács a vádlottat a Btk. 37. §
(2)bekezdésének a) pontja alapján - a Btk. 85. §-ának
(1)és
(2)bekezdése alkalmazásával próbaidőre felfüggesztett - börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélje. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.803/2019/
- számú átiratában - egyetértve az elsőfokon eljárt katonai ügyésszel - kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értékelte a terhelt javára azt, hogy korábban nem került összeütközésbe a törvénnyel, hiszen ez nála alkalmazási feltétel volt. Érvelése szerint a Btk.
- §-ában foglalt büntetési célok elérése - elsősorban az általános megelőzés, a rendőri testület tagjainak hasonló fegyelemsértő bűncselekmények elkövetésétől való hathatós visszatartása - érdekében a szolgálati viszonyáról lemondott vádlott esetében sem mellőzhető a Btk.
- §
(2)bekezdés a) pontja szerinti börtön fokozatú szabadságvesztés büntetés kiszabása, amelynek végrehajtása azonban - tekintettel a kedvező személyi körülményekre - a Btk. 85. §
(1)és
(2)bekezdése alapján próbaidőre felfüggeszthető. Összességében azt indítványozta, hogy a fellebbviteli katonai tanács a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának 43. Kb. 37/2019/11. számú ítéletét változtassa meg, a vádlottal szemben súlyosításul a Btk. 37. §
(2)bekezdésének a) pontja alapján szabjon ki börtön fokozatú szabadságvesztés büntetést, melynek végrehajtását a Btk. 85. §
(1)és
(2)bekezdésével próbaidőre függessze fel. Emellett indítványozta, hogy a másodfokú katonai tanács a vádlottat a Btk. 102. §
(1)bekezdése alapján részesítse előzetes mentesítésben, valamint az ítélet indokolásában az enyhítő körülmények köréből a leírtak szerinti megállapításokat mellőzze. [5] Az ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §
(3)bekezdése és a Be. 590. §
(5)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján bírálta felül. [6] A fellebbviteli bíróság ezen túlmenően a Be. 591. §
(2)bekezdés a.) pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállásra alapította. [7] A fellebbviteli bíróság a Be. 590. §
(5)bekezdése a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást. Így vizsgálta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e a Be. 608. §
(1)bekezdésében írt, az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést. [8] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely megalapozná az ítélet hatályon kívül helyezését. Törvényesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az ügyben előkészítő ülést tűzött ki. Nem tévedett akkor sem az elsőfokú katonai tanács, amikor az általa teljes körűen foganatosított törvényes figyelmeztetéseket követően a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát - mivel a részletes nyilatkozata során néhány vonatkozásban a vádirati tényállást vitatta- nem fogadta el, majd a Be. 508. § a) pontja alapján a tárgyalást nyomban megtartotta. [9] Az elsőfokú katonai tanács a vádirati tényállással egyezően az ítélet 2. oldal második bekezdésétől a 2. oldal végéig a vádlott vonatkozásában terhelő tartalmú történeti tényállást rögzített. Ennek alapján vont le következtetést a vádlott bűnösségére és a módosított vádban írtakkal egyezően minősítette a vádlott katonai bűncselekményeit. [10] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, az ítélet megalapozottságát tehát az előzőekben írtaknak megfelelően nem vizsgálhatta. [11] Előbbieken túlmenően megállapítható, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdése alapján jelentette be az ügyész, a másodfokú katonai tanács azonban a Be. 590. §
(5)bekezdés b) pontja alapján vizsgálta a fellebbezéssel nem érintett, bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést is az alábbiak okán. [12] A Btk. 131. §-a szerint a Btk. 66. §
(1)bekezdésben meghatározott eseteket kivéve nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt. A Be.
- §-a alapján a Btk.
- §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt a vádemelésig a katonai ügyész, azt követően a bíróság az eljárást megszünteti. [13] A rendelkezésre álló adatokból megállapítható - és ezt az ítélet is rögzíti -, hogy ... szolgálati viszonya
- augusztus
- napján lemondással szűnt meg a 29022-173/1566-1/
- kszmi. parancs alapján. Ebből következően a vádlott szolgálati viszonyának megszűnése óta több mint egy év eltelt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 43.(Kb.) 37/2019/
- számú ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése értelmében megváltoztatta, és a vádlottal szemben a Btk. 447. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt folyamatban lévő büntetőeljárást a Btk. 131. §-a, valamint a Be. 4. §
(6)bekezdése és a Be.
- §-a szerint megszüntette. [14] Az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezése nem megalapozott. [15] A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket és az alkalmazott joghátrány indokait nagyrészt helytállóan tárta fel és rögzítette az ítélet
- oldalának utolsó két bekezdésében. [16] A másodfokú katonai tanács osztotta az ügyészség azon álláspontját, mely szerint a vádlott javára nem lehet enyhítő körülményként értékelni a büntetlen előéletet, tekintettel arra, hogy az a vádlott esetében alkalmazási feltétel. Azonban nem értett egyet azzal az ügyészi érveléssel, mely szerint a Btk.
- §-ában foglalt büntetési célok elérése - elsősorban az általános megelőzés, a rendőri testület tagjainak hasonló fegyelemsértő bűncselekmények elkövetésétől való hathatós visszatartása érdekében a szolgálati viszonyáról lemondott vádlott esetében sem mellőzhető a Btk.
- §
(2)bekezdés a) pontja szerinti börtön fokozatú, és a Btk. 85. §
(1)és
(2)bekezdése alapján végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés. [17] A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint ez a büntetés - még a Btk. 102. §
(1)bekezdése alkalmazása mellett is - már olyan eltúlzott joghátrány, amely - szem előtt tartva azt is, hogy a vádlott ellen indult büntetőeljárás részben megszüntetésre került, továbbá azt, hogy a tekintélysértés módja a katonai életviszonyok között sem volt kifejezetten durva, nem állna arányban a vádlott terhére rótt cselekmények tényleges tárgyi súlyával, illetve a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességgel. [18] Az elsőfokú katonai tanács helyesen foglalt állást akkor, amikor a Btk. 33. §
(4)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával a vádlottal szemben a Btk.
- § -a alapján pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét a Btk.
- §
(1)bekezdésében írtak maximális figyelembe vétele mellett, a vádlott terhére rótt cselekmények tárgyi súlyához, míg egy napi tétel összegét a vádlott szerénynek mondható jövedelmi viszonyaihoz mérten határozta meg. Az így kiszabott pénzbüntetés a másodfokú katonai tanács álláspontja szerint maradéktalanul elégséges a Btk. 79. §ban írt büntetési célok eléréséhez. [19] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 598. §
(2)bekezdés II. fordulata alapján tartott tanácsülésen - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. [20] Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Be. 615. §
(2)bekezdés b) pontján alapul. Budapest,
- február
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Belovai Henriette hb. százados sk. előadó bíró Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának 43.Kb.37/2019/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa
- Kbf.56/2019/
- számú ítéletében írt változtatással
- május
- napján jogerős és végrehajtható. Budapest,
- május
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: