A határozat elvi tartalma: Nem vizsgálható az állított jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél nem jelöli meg azt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.813/2016/
- A tanács tagjai:. Török Judit a tanács elnöke . Csőke Andrea előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperes: A felperes jogi képviselője: Dr. Farkas Gabriella pártfogó ügyvéd Az I. rendű alperes: Az I. rendű alperes jogi képviselője: Dr. Bódis Pál ügyvéd A II. rendű alperes: A II. rendű alperes jogi képviselője: Dr. Szupuka Gabriella ügyvéd A III. rendű alperes: A III. rendű alperes jogi képviselője: Dr. Karvázy Csaba ügyvéd A per tárgya: szakértői díj megfizetése Az elsőfokú bíróság neve és az eljárás száma: Járásbíróság, 4.P.20.526/2015/
- A másodfokú bíróság neve és a jogerős ítélet száma: Törvényszék, 7.Pf.20.188/2016/
- A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a felperes felülvizsgálati eljárás iránti kérelme eredménytelen volt, ezért a pártfogó ügyvédje munkadíját és a le nem rótt 958.200 (kilencszázötvennyolcezer-kétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás 1 2 3 4 5 6 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A
- március 9-én alakult II. r. alperes gazdasági társaság,
- október 28-án végelszámolás alá került, végelszámolója a III. r. alperes volt. A végelszámolás során a III. r. alperes a Cégközlönyben közzétett nyilvános pályázat útján eladásra hirdette meg a II. r. alperes tulajdonát képező Emerson, Weiss és Hiross típusú egyedi gyártású kórházi és egyéb klímaberendezéseket és a hozzájuk szükséges kapcsolószekrényeket. A végelszámolás eredménytelensége miatt a bíróság
- október 26án megindította a II. r. alperes felszámolását, felszámolóként az I. r. alperest rendelve ki. A felszámolás alatt az I. r. alperes pályázati felhívást tett közzé az adós tulajdonában álló berendezések értékesítésére, amelyek értékesítése a végelszámolás alatt sikertelen volt. A felperes igazságügyi adó- és könyvszakértőként tevékenykedik. 2011 nyarán - még a végelszámolás megindulása előtt - kapcsolatba került egy G.V.- nevű személlyel. Ez a személy - a felperes előadása szerint - szóban megbízta őt a II. r. alperes tulajdonában levő berendezések értékének megállapításával. A II. r. alperes vagyonleltárának felmérésére sem a II. r. alperes ügyvezetője, sem a végelszámoló nem adott sem szóbeli, sem írásbeli megbízást a felperes részére. A felperes az általa elkészített értékelés anyagát, valamint az általa elkészített, valamint aláírt megbízási szerződést átadta G.V.-nak, majd a III. r. alperes alkalmazottjának. A III. r. alperes végelszámolóként elutasította a felperes igényét. A II. r. alperes felszámolásának megindulását követően a felperes az I. r. alperest megkereste azzal, hogy bruttó 9.581.604 Ft-ra igényt tart szakértői díjként, azonban a nyilvántartásba vételi díjat nem fizette meg a felszámolás közzétételét követő 180 napon belül, követelése nem került nyilvántartásba vételre. A felperes keresete, az alperesek ellenkérelme A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az I.-III. r. alpereseket egyetemlegesen kötelezze 9.581.604 Ft szakértői díj és ennek 12%-os mértékű késedelmi kamata megfizetésére. Állította, hogy G.V. a II. r. alperes tulajdonosainak meghatalmazása alapján járt el. Mind a végelszámoló, mind a felszámoló felhasználta az általa készített szakvéleményt ugyanolyan tartalomban és formában, ezt a cégnyilvántartás adatai is igazolják. A szakértői vélemény mind a három társaság részére hasznot jelentett, a megbízási szerződésről tudtak, ezért kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket az összeg megfizetésére. Az alperesek kérték a kereset elutasítását. Az I-II. r. alperesek jogalapjában és összegében is vitatták a kereseti kérelmet. Hivatkoztak arra, hogy a II. r. alperes felszámolásában a felperes nem jelentette be a hitelezői igényét, s ez jogvesztéssel jár. 7 8 9 10 Az I. r. alperes nem a saját nevében jár el, hanem felszámolóként a II. r. alperes nevében, a felszámolóként tett jognyilatkozatok a II. r. alperesre vonatkozóan keletkeztetnek jogot és kötelezettséget. A III. r. alperes előadta, hogy G.V. nem volt kapcsolatban sem a végelszámolóval, sem a cégével, felkérést nem adott a részére. A II. r. alperes ügyvezetője tájékoztatta a végelszámolót a II. r. alperes tulajdonában álló berendezésekről. A végelszámoló részére nem került átadásra szakértői vélemény. Az első- és másodfokú bíróság határozata Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az I. r. és III. r. alperesekkel szembeni kereset elutasítását azzal indokolta, hogy a végelszámolás vagy felszámolás alatt felmerült költségek az eljárás hatálya alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terhelik, és nem az eljáró szakértőt. E követeléseket az eljárások során kell érvényesíteni a céggel szemben, a jogszabályban előírt módon. A II. r. alperessel szemben azért utasította el a keresetet, mert a felperes a jogvesztő határidőn belül nem tett eleget a hitelezővé válás feltételeinek. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolásban kifejtette, a perben az volt bizonyítandó, hogy a felperes az arra jogosulttól megbízást kapott a szakértői vélemény elkészítésére. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyezkedett arra az álláspontra, hogy ezt a felperes nem tudta bizonyítani. Felülvizsgálati kérelem A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(2)bekezdését, 163. §
(1)bekezdését, 177. §
(1)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését. A bíróság jogszabálysértő módon, iratellenesen, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan mérlegelésével hozta meg a jogerős ítéletet. Másodlagosan - a beadvány tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte és új ítélet hozatalát, melyben a perköltség 0%-ra való mérséklését kérte. Felülvizsgálati kérelmének indokai szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 163. §
(1)bekezdését, mert a tényállás megállapításához elengedhetetlenül szükséges bizonyítást nem rendelte el; továbbá nem kérte ki a cégnyilvántartásból az iratokat annak bizonyítására, hogy a végelszámoló és a felszámoló is a felperes által készített szakvélemény adatait használták fel. A Pp. 7. §
(2)bekezdését azzal sértette meg a bíróság, hogy nem tájékoztatta a felperest a perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, illetve pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről. Sérelmezte, hogy a bíróság nem tett 11 12 13 14 15 16 eleget a Pp. 221. §
(1)bekezdésében előírt indokolási kötelezettségének, mert a felperes idézett a Fővárosi Ítélőtábla 24.Fpkhf.43.862/2015/
- számú határozatából, de az elsőfokú bíróság ezt nem vette figyelembe és ennek mellőzéséről nem adott számot. Végül a bíróság indokolatlanul hagyta figyelmen kívül a
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(1)bekezdésében és 103. §
(1)bekezdésében foglaltakat. A másodfokú bíróság a felsorolt eljárási szabálysértésekre tekintettel - a tények, a bizonyítékok és a felek indítványainak ismerete ellenére - az elsőfokú ítéletet nem helyezte hatályon kívül, megsértve a Pp. 252. §
(2)bekezdésében foglaltakat. A másodlagos kérelem vonatkozásában előadta, hogy mivel a II. r. alperesnek az I. r. és III. r. alperesek a képviselői, így a felperes perköltség megfizetésére kötelezése külön-külön alperesenként a kétszeres marasztalását jelenti. A bíróság ugyan mérsékelte a perköltséget, de az így is kirívóan magas. Felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtottak be. A Kúria döntése és jogi indokai A Kúria a jogerős másodfokú ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet, ezért a felülvizsgálati kérelemben írtakat csak abból a szempontból vizsgálhatta, hogy a felperes által állított eljárási szabályok megsértését a másodfokú bíróság megvalósítottae. A Kúria az eljárás irataiból megállapította, téves a felperesnek az az állítása, hogy az elsőfokú bíróság nem folytatta le a bizonyítást. A másodfokú bíróság vizsgálta a bizonyítási eljárás lefolytatásának folyamatát, és határozatában ezt értékelte is. A jogerős ítélet tartalmazza, a felperes nem jelölte meg, hogy az elsőfokú ítéletet milyen tény, körülmény bizonyítására vonatkozó kötelezettségéről való tájékoztatásának az elmulasztása miatt tartja jogszabálysértőnek, ezért a másodfokú bíróság nem is vizsgálhatta a felperes által állított jogszabálysértést, az iratokból azonban arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú eljárás során nem valósult meg eljárásjogi szabálysértés. A másodlagos kérelemben a felperes nem állított jogszabálysértést, csupán a perköltség megállapításának módját sérelmezte. Önmagában a perköltségre vonatkozó jogerős ítéleti rendelkezés ellen nincs helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének [Pp. 271. §
(1)bekezdés c) pontja]. A másodlagos felülvizsgálati kérelemben a felperes nem jelölte meg a megsértett jogszabályhelyet sem, ezért érdemben a kérelmet a Kúria nem vizsgálhatta. A fent kifejtettek alapján a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. 17 18 Záró rész A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése, a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(1)-
(2)bekezdése, valamint
- §-a alapján alapján az alperes költségmentessége folytán felmerült pártfogó ügyvédi munkadíjat és a le nem rótt illetéket az állam viseli. A Kúria tárgyaláson hozta meg ítéletét. Budapest,
- április
- Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: