Gfv.30134/2018/4 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.134/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Vernarelli Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Friedmann Róbert Ügyvédi Iroda A per tárgya: választottbírósági ítélet érvénytelenítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 36.G.41.082/2017/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felek
3. április 3-án bérleti szerződést kötöttek az alperes [2] [3] [4] [5] tulajdonát képező ... szám alatti - a ..., valamint a ... hrsz.-ú üzlethelyiség és raktár ingatlanokra (a továbbiakban: bérlemény). Megállapodásuk
4. július 17-i módosításával a felek kivették a szerződésből azt a korábbi rendelkezést, amely a bérleményhez tartozó további két darab, nem lakás céljára szolgáló és az alperes által az önkormányzattól bérelt helyiségre vonatkozott. A bérleti szerződés
5. pontjában a felek a szerződésből eredő jogvitáikra alávetették magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos döntésének.
6. február 6-án az alperes felmondta a felek közti bérleti szerződést
7. február 28-ára. Az alperes keresete alapján a kikötött választottbíróság (a továbbiakban: Választottbíróság) előtt ingatlan kiürítése, bérleti, használati, többlethasználati díj, meghiúsulási kötbér, behajtási költség és ingó kiadása iránt indult eljárás. A Választottbíróság
8. március 6-án a VB/15087 számú ítéletében megállapította a felek között létrejött bérleti szerződés megszűnését
9. február 28-ával, valamint a bérlemény ezt követő jogcím nélküli használatát a felperes részéről, kötelezte a felperest a kiürített bérlemény birtokának visszaadására, valamint 14.000.000 Ft + áfa bérleti díj, 4.000.000 Ft használati díj, 30.000.000 Ft meghiúsulási kötbér és 786.500 Ft + áfa többlethasználati díj megfizetésére. Ezt meghaladóan az alperes keresetét elutasította. A határozat indokolása a Választottbíróság hatáskörével kapcsolatban tartalmazta, hogy a felek között a bérleti szerződés a Választottbíróság eljárásának kikötésével együtt - érvényesen létrejött. A bérleti szerződés létrejöttéhez nem volt szükség az önkormányzat hozzájárulására, a Polgári Törvénykönyvről szóló
10. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
11. §-a szerint nem merült fel az ügyben a felek közti megállapodás érvénytelensége. Figyelemmel arra is, hogy a módosított bérleti szerződés értelmében
12. május 1-jével kiemelték a felek a jogviszonyból a tulajdonosi hozzájárulást felvető önkormányzati ingatlanokat, nem volt megállapítható az ügyben - a felperes előadása szerint - sem a szerződés létrejöttéhez a megjelölt hozzájárulás szükségessége, sem annak hiánya, illetve az sem, hogy a felperes a szerződést nem kötötte volna meg. Kitért a Választottbíróság a bérleti szerződés kereset szerinti megszüntetésére, az alperes felmondásának hatályosulására a felperes székhelyén. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes keresetében a választottbíráskodásról szóló
13. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.)
14. §-a,
15. §

(1)bekezdés

1. d)és
2. e)pontjai, illetve 55. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a Választottbíróság VB/15087 számú ítéletének érvénytelenítését kérte. [7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felülvizsgálattal támadott bíróság határozata [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [9] A határozat indokolásában a Választottbíróság hatáskörével és ezzel összefüggésben a Vbt. 55. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenítési okkal kapcsolatban rögzítette a törvényszék, hogy a választottbírósági eljárás tárgya - az ingatlan kiürítésére, valamint a bérleti díj és járulékai megfizetésére irányuló kereseti kérelem egyaránt - kizárólag az alperes tulajdonában álló ingatlanokat érintette. Az alperes nem lépett fel olyan igénnyel az eljárásban, amely a bérleti szerződés módosításával birtokába visszakerült önkormányzati ingatlanokra vonatkozott. Hangsúlyozta a törvényszék, hogy az eredeti bérleti szerződés alapján a felperes tudomással bírt az önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlanrészekről, a felek ezt követően közösen döntöttek a megjelölt ingatlanrészek kivételéről a szerződésből, ennél fogva a bérleti jogviszony létrejöttéhez nem merült fel az önkormányzat hozzájárulásának szükségessége. Megalapozatlanul hivatkozott a felperes az önkormányzati tulajdonú ingatlanok miatt szükséges hozzájárulásra, valamint arra is, hogy a bérlemény szükségszerű részét képező önkormányzati ingatlan ténye, illetve a tulajdonosi hozzájárulás hiánya miatt a felek között nem jött létre bérleti, így választotbírósági szerződés, az eljárt Választottbíróságnak nem volt hatásköre a jogvita elbírálására. Megjegyezte a törvényszék, hogy az alperes és az önkormányzat jogviszonyára tartozó elszámolási kérdés, amennyiben az alperes önkormányzati ingatlant albérletbe adott, mindez a felek közti szerződés létrejöttét nem befolyásolta az alperes tulajdonában álló ingatlanokra. Leszögezte egyúttal, hogy a Választottbíróság ítélete - kereset nélkül - nem is tartalmazott rendelkezést önkormányzati tulajdonú ingatlanra. [10] A Vbt. 55. §

(1)bekezdés e) pontjában megjelölt érvénytelenítési okot illetően kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 19. §

(5)bekezdésével, illetve 24. §

(2)bekezdésével szemben a Választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozott annak értékelése, hogy a tulajdoni lapokkal kapcsolatos sikertelen, végül szükségtelen vagy okafogyott hiánypótlási felhíváshoz milyen jogkövetkezményt fűz. Az ügyben a Választottbíróság részéről eljáró tanács korábbi elnökének halála nem vetette fel az addigi eljárás megismétlését, az Eljárási Szabályzat erre vonatkozó kötelezettséget a Választottbíróság számára nem írt elő. A felperes kérelméről, illetve az eljárás megismétlésének mellőzéséről a Választottbíróságnak nem kellett alakszerű határozatot hozni, sem pedig kitérnie arra ítéletében. [11] A közrendbe ütközés érvénytelenítési okát illetően kiemelte az elsőfokú bíróság a felperes hiányos előadását, illetve hogy a felmondás kézbesítésével kapcsolatos felperesi aggályokra a Választottbíróság ítélete részletesen reagált, megjelölte azokat az indokokat, amelyek mentén megalapozatlannak találta a felperes érvelését. A törvényszék nem észlelte, hogy a Választottbíróság ítélete ellentétes a hatályos magyar jogszabályokkal. Rögzítette végül, hogy a kereset elbírálásának nem volt előkérdése a felek közti szerződés létre nem jöttének megállapítására a Fővárosi Törvényszék előtt megindított peres eljárás. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresettel támadott választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérte a Vbt. 27. §, 55. §

(1)bekezdés c), d), e) pont, 55. §

(2)bekezdés b) pont, továbbá az Alaptörvény 25. cikk

(3)bekezdésén,

1. cikkén keresztül az rPtk.
2. §

(1)bekezdése,

1. §-a,
2. §

(1)bekezdése, 277. §

(5)bekezdése megsértése miatt. [13] Előadta a Vbt. 55. §

(1)bekezdés e) pontja körében, hogy a Választottbíróság ítélete az ingatlan kiürítése tekintetében végrehajthatatlan, az étterem és az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan összeépített jellege, illetve amiatt, mert az ingatlant peres feleken kívüli személy (L. kft.) birtokolja. [14] Sérelmezte, hogy a törvényszék indokolás nélkül tért el a Kúria EBH2012.G.5. számú határozatától, nem vette figyelembe az 1/2010. (VI. 28.) és a 2/2010. (VI. 28.) PK véleményeket sem, amellyel megsértette az Alaptörvény 25. cikk

(3)bekezdését. Az indokolási kötelezettség további sérelmével járt, hogy az elsőfokú bíróság nem tért ki határozatában a közokiratba foglalt bérleti szerződésre. [15] Az rPtk.

1. §-ával szemben áll az az ítéleti álláspont, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérebadásához - a 15/
2. (IV. 19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet szabályozása szerint - jelen ügyben nem volt szükség a tulajdonos önkormányzat hozzájárulására. Állította, hogy az rPtk.
3. §

(3)bekezdésének kógens szabálya értelmében - beleegyezés hiányában - a felek szerződésére az érvénytelenség jogkövetkezményét kellett alkalmazni. Az elsőfokú bíróság következtetésével szemben hangsúlyozta, hogy a Választottbíróság ítélete rendelkezést tartalmaz a bérleménnyel egységet képező önkormányzati ingatlanra, a szerződés semmisségét a Választottbíróságnak hivatalból is észlelnie kellett volna. [16] Kifejtette, hogy a 2016. május 17-i válasziratában előadott hatásköri kifogásról külön kellett volna döntenie a Választottbíróságnak a tisztességes eljárás elve szerint [Vbt. 25. §

(1)bekezdés,

1. §, Eljárási Szabályzat
2. §

(2)bekezdés]. Fenntartotta, hogy a felek közti bérleti szerződés nem jött létre, a Választottbíróságnak nem volt hatásköre a jogvita elbírálására. A bérleti szerződésnek ugyanis - az ingatlanok fizikai adottságai, valamint a szerződés célja, az ingatlanok rendeltetése szerint tárgya volt az önkormányzati tulajdonú két helyiség is, ezért az alperes bérleti szerződésének 2.

1. pontja, az önkormányzat rendelete és az rPtk.
2. §-a alapján szükséges volt az önkormányzat hozzájárulása, amelyet a felperes a
3. február 9-i,
4. március 24-i leveleiben bemutatni kért az alperestől. Az alperesnek nem volt jogosultsága az önkormányzati helyiségek albérletbe adásához, bizottsági jóváhagyás nélkül a felek között nem jött létre a bérleti szerződés. A ... hrsz.-ú ingatlan a szerződésmódosítás után is része maradt a bérleménynek, ezért önkormányzati jóváhagyás nélkül a bérleti szerződés erre az ingatlanra továbbra sem jött létre. Az rPtk.
5. §

(2)bekezdése,

1. §-a alapján megállapítható, hogy a melegkonyhás étterem céljára bérbevett ingatlan konyha nélkül nem volt üzemeltethető, ezért az önkormányzati ingatlan nélkül a felperes nem kötötte volna meg a szerződést, az érvénytelenség jogkövetkezményét a teljes szerződésre alkalmazni kell. A Választottbíróság olyan ügyben döntött, amelyre a választottbírósági kikötés nem terjedt ki a bérleti szerződés létrejötte hiányában. [17] A Vbt.
2. §

(1)bekezdés e) pontjával összefüggésben arra mutatott rá, hogy a Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 22. §

(1)bekezdése tartalmazza a keresetlevél tartalmi elemeit, a

1. § a keresetlevél hiányának pótlását, illetve elmulasztása esetére kógens előírásként - az eljárás megszüntetését. Fenntartotta, hogy az alperes a Választottbíróság felhívása ellenére hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, a megjelölt tulajdoni lapokat nem csatolta, amely az önkormányzat hatósági ellenőrzése miatt sem volt mellőzhető, ezért az eljárás megszüntetésének volt helye. Állította az Eljárási Szabályzat
2. §

(5)bekezdésének sérelmét amiatt, mert a Választottbíróság indítványa ellenére nem döntött a tárgyalás korábbi részének megismétléséről, intézkedését nem is indokolta. Hangsúlyozta, hogy a bizonyítás lényeges eleme volt a bérlet tárgya és a felmondás kézbesítése, amely külön indokolttá tette volna az eljárás megismétlését, addigi állásának összefoglalását. Megjegyezte, hogy a felmondás kézbesítésének időpontjára az ítélet indokolást nem is tartalmaz. [18] A közrendbe ütközés tekintetében [Vbt. 55. §

(2)bekezdés b) pont] előadta, hogy a Kúria gyakorlata, valamint az Alkotmánybíróság 657/B/

1. AB határozata alapján a jogállamiság, a jogbiztonság elveiből következően elemi társadalmi, gazdasági érdek szól amellett, hogy a választottbíróság ítélete a jogszabályoknak megfeleljen, eljárása, ítélete szakmailag megalapozott legyen és illeszkedjen az adott gazdasági, társadalmi rendbe. Jelen ügyben a Választottbíróság azzal, hogy Eljárási Szabályzatát, illetve hogy az rPtk.
2. §-án alapuló kérdést anyagi jogszabálysértéssel vizsgálta, ítélete közrendbe ütközik az Alaptörvény
3. cikke, az ügyre irányadó jogszabályok figyelmen kívül hagyása miatt. [19] Hangsúlyozta végül, hogy megkérdőjelezi a Választottbíróság ítéletének végrehajthatóságát a ingatlanok egybeépítése, illetve hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlan használatára sem jogcím, sem visszaadási kötelezettség nem állapítható meg. Sérelmezte, hogy a Fővárosi Törvényszék előtt 4.G.40.398/
4. számon folyó peres eljárást a Választottbíróság figyelmen kívül hagyta. Rámutatott, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
5. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) értelmében a szerződés felmondására nyitva álló 8 napos anyagi jogi határidő elmulasztása a felmondást jogellenessé teszi. A felmondás kézbesítésével kapcsolatos bizonyítás mellőzése, a kérdés elbírálásának és indokolásának elmaradása kétséget kelt az ügyben eljárt Választottbíróság pártatlanságában, szakmaisága megalapozottságában. [20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és annak jogi indokai [21] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
6. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [22] Az ügyben eljárt Választottbíróság hatáskörét illetően - a Vbt. 55. §

(1)bekezdés d) pontjában írt érvénytelenítési okkal összefüggésben - a Kúria rögzíti a Vbt. 5. §

(4)bekezdése és a 24. §

(1)bekezdése alapján, hogy a választottbírósági szerződés létrejöttét (a választottbíróság hatáskörének fennállását) a felek közti szerződés egyéb rendelkezéseitől független megállapodásként kellett értékelni és vizsgálat alá vonni. Jelen peres eljárásban a bíróság annak eldöntésekor, hogy a felek a választottbíróság elé vitt bérleti szerződésből eredő igény elbírálását választottbíróság elé rendelték-e, nem foglalhatott állást az ügy érdemében, a bérleti tárgya, a felek ügyleti akarata és a bizonyítékok értékelésével a bérleti szerződés létrejöttéről. Mindez ugyanis az ügy érdemi elbírálására tartozott, amely nem volt felülbírálható az alább kifejtettek szerint. [23] Tekintettel arra, hogy a felperes a Választottbíróság hatáskörét amelyre az alperes a Választottbíróságon előterjesztett keresetlevelében megfelelően hivatkozott - a választottbírósági eljárásban nem kifogásolta kellő időben, az első válasziratában, a 2016. január 26-i tárgyaláson hatásköri kifogása egyedül az eljárás korábbi II. rendű alperesének volt, megállapítható volt az rPtk. 7. §

(2), illetve a Vbt. 5. §

(1)bekezdésének megfelelő tartalmú, írásban létrejött választottbírósági szerződés a felek között. A Vbt. 5. §

(4)bekezdése ugyanis elismeri a választottbírósági szerződés létrejöttének eseteként azt, ha a választottbírósághoz forduló fél a keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerződés jött létre. Az alperes a Választottbíróság előtt érdemben perbe bocsátkozott, ebből következően a Választottbíróság hatásköre, illetve a választottbírósági szerződés hiányára megalapozottan nem hivatkozhatott utóbb (EBH2007. 1705.). [24] A Vbt. 55. §

(1)bekezdés e) pontjában meghatározott érvénytelenítési okkal kapcsolatban a Kúria egyetértett a jogerős ítélet álláspontjával abban, hogy sem a tárgyalási szakban (

1. június 7-i tárgyaláson) elrendelt okiratcsatolás, sem pedig az ügyben eljárt választottbírák egyikének személyében beállt változás nem eredményezte a Választottbíróság eljárásának fogyatékosságát. A
2. június 7-i tárgyaláson elrendelt hiánypótlás, illetve bizonyítás eredményének értékelése az ügy érdemi elbírálására tartozott, a Választottbíróság mérlegelési tevékenysége nem volt felülbírálható jelen eljárásban. Az Eljárási Szabályzat idetartozó kifejezett rendelkezése, ennélfogva megsértése hiányában, eljárási szabálysértés nélkül maradt el az ügyben a választottbírósági eljárás megismétlése az eljárás kezdetén eljárt választottbíróság egyik tagja (elnöke) halála után. A felperes által kifogásolt elemek nem eredményezték a választottbírósági eljárás szabályszerűtlenségét. [25] A választottbírósági ítélet felülbírálatának a törvényben felállított, garanciális kereteire tekintettel, amelyek értelmében a választottbíróság érdemi ítélkező tevékenysége, a bizonyítékok mérlegelése és a jogvitára irányadó jogszabályok értelmezése nem bírálható felül a Vbt.
3. §-a alapján indult eljárásban, nem volt elfogadható a Vbt.
4. §

(2)bekezdés b) pontja szerint a közrend sérelmére alapított kereseti érvelés sem, amelyet a felperes lényegében a másik két érvénytelenítési ok alapjául előadott körülmények mellett az anyagi jogszabályok és a választottbírósági eljárásban becsatolt okiratok nem megfelelő értékelésére alapított. A Választottbíróság érdemi döntése, jogi álláspontja nem volt felülbírálható jelen eljárásban (BH

1. 59.). A felülvizsgálati kérelem hivatkozásával szemben a felmondás kézbesítésének körülményeire a Választottbíróság bizonyítást vett fel (
2. június 7-i tárgyaláson kihirdetett végzés), érdemi álláspontját ítéletében (18-
3. oldal) megindokolta. [26] Rögzíti végül a Kúria, hogy a felek közti szerződés létrejöttének tárgyában indult peres eljárás a Vbt. már ismertetett és jelen ügyben irányadó
4. §

(4)bekezdése, valamint a 8. §

(3)bekezdésében foglalt rendelkezés miatt sem jelentette akadályát a kereset érdemi elbírálásának, sem a választottbírósági eljárásban, sem jelen perben. [27] A felülvizsgálati kérelem - a kereseti kérelemtől eltérően anélkül hivatkozott a Vbt. 55. §

(1)bekezdés c) pontjának megsértésére az ügyben, hogy tartalmazta volna a jogszabálysértés körülírását, ezért ebben a részben a perorvoslati kérelem érdemben nem volt vizsgálható [rPp. 272. §

(2)bekezdés, 1/

1. (II. 15.) PK vélemény]. [28] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [29] A felperes az rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles viselni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével - az Áfát is tartalmazó - összegben állapította meg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(5)és

(6)bekezdése, illetve 4/A. §-a alapján. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson bírálta el. ,

1. október
2. . Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: