← Magyarország

Bhar.115/2020/11 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bhar.IV.115/2020/

  1. A Debreceni Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Debrecenben, a
  2. június
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A cserbenhagyás vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Miskolci Törvényszék
  4. november
  5. napján kihirdetett 1.Bf.234/2019/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] Az Ózdi Járásbíróság
  7. február
  8. napján meghozott 6.B.199/2018/
  9. számú ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki cserbenhagyás vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  10. évi C. törvény (továbbiakban Btk.
  11. §], és ezért 100 napi tétel, napi tételenként 1 000 forint, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. Kötelezte a vádlottat 72 290 forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést felmentés végett. Az ügyész tudomásul vette a járásbíróság döntését. [3] A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék bizonyítást lefolytatva, tanúkihallgatásokat foganatosítva és igazságügyi műszaki szakértői véleményt beszerezve tárgyalást tartott és a
  12. november 25-én kelt 1.Bf.234/2019/
  13. számú ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság marasztaló határozatát, és a vádlottat az ellene cserbenhagyás vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában - felmentette. Az elsőfokú, illetve a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. [4] A törvényszék ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. [5] A vádlott és a védő tudomásul vették a másodfokú bíróság ítéletét. [6] A ... Fellebbviteli Főügyészség ... számú átiratában az ügyészi jogorvoslatot - annak helyes indokainál fogva - fenntartotta. Álláspontja szerint a másodfokú eljárásban beszerzett igazságügyi műszaki szakértői véleményre figyelemmel szükséges a tényállás kiegészítése, a közlekedési balesetben részes személygépkocsik haladási sebességével. Kifejtette azt az álláspontját, hogy a balesettel érintett ... és ... típusú személygépkocsik „haladási és ütközési sebességéből, sértett 2nak a vádlott által vezetett személygépkocsival történő baleset elhárítás érdekében tett hirtelen balra kormányzásából és így a sértett 1 által vezetett személygépkocsival összeütközéséből a gépkocsiban utazók személyi sérülésének objektív lehetősége fennállt.". Erre figyelemmel indítványt tett a másodfokú ítélet megváltoztatására, a vádlott bűnösségének megállapítására és a Btk.
  14. §-a

(1)bekezdésének a) pontja alapján közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabására. [7] A fellebbviteli főügyészség átiratára a védő írásban részletes észrevételt terjesztett elő. Ebben vitatta, hogy szükség lenne a tényállás vádhatóság által indítványozott kiegészítésére, mivel „a sebesség-értékeknek nincs semmilyen relevanciája". Részben megismételte a törvényszék ítéletének érvelését, majd azt az álláspontját fejtette ki, hogy a vádlott „visszatért rövid idő alatt a helyszínre ellenkező irányból […] és lelassított, láthatóan megszemlélte a helyszínt […], s az ott tartózkodók állapotáról volt módja és lehetősége meggyőződnie". Hivatkozott a törvényszék által is felhívott BH2004. 308. számú döntésre, és több korábbi Legfelsőbb Bíróság által e tárgyban hozott határozatra. Mindezekre figyelemmel a Miskolci Törvényszék másodfokú ítéletének helybenhagyására tett indítványt. [8] Az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény (továbbiakban Be.) 620. §-a
(1)bekezdésének
(2)fordulata alapján nyilvános ülésen bírálta felül a törvényszék határozatát, figyelemmel a Be.
  1. §-a folytán alkalmazandó Be.
  2. §-ában írtakra. [9] Az ügyészi másodfellebbezés a Be.
  3. §
(1)bekezdése és a Be. 615. §-a
(2)bekezdésének b) pontja értelmében joghatályos és megnyitotta a harmadfokú felülbírálat lehetőségét, figyelemmel az ellentétes első- és másodfokú döntésre. A törvényszék ugyanis az első fokon elítélt vádlottat felmentette az ellene emelt vád alól. [10] Az ítélőtábla a Be. 618. §
(1)és
(2)bekezdésében írtak szerint bírálta felül a másodfokú bíróság ítéletét az azt megelőző első- és másodfokú eljárással együtt. Ennek során megállapította, hogy a járásbíróság és a másodfokon eljáró törvényszék is az eljárási szabályokat betartva folytatta le a bizonyítást. Nem történt a Be. 607. §-ának
(1)bekezdésében, illetve a Be. 608. §-a
(1)bekezdésének a)-f) pontjaiban írt olyan eljárási szabálysértés, amely kizárná a másodfokú ítélet érdemi felülbírálatát. Mind az első- mind a másodfokú bíróság igen részletesen megvizsgálta a bekövetkezett közlekedési baleset mechanizmusát és azt, hogy a vádlott a helyszínen járt-e a kérdéses időpontban vagy nem, figyelemmel a vádlott védekezésére. Ennek érdekében számos tanúkihallgatás történt, és a törvényszék az elsőfokú ítélet részbeni megalapozatlanságát észlelve ismételten kihallgatta a közlekedési balesettel érintett járművek vezetőit, továbbá a helyszínt biztosító rendőröket (sértett 2, sértett 1, T1 és T2). A baleset mechanizmusának feltárása érdekében igazságügyi műszaki szakértői véleményt szerzett be, melynek alapját a vádlott gyanúsítotti vallomása, a kihallgatott tanúk nyilatkozatai, a baleseti helyszínelés jegyzőkönyve, a helyszínrajz, a fényképfelvételek és a tárgyalási jegyzőkönyvek tartalma képezte. Az igazságügyi műszaki szakértő szakvéleményében rögzítette, hogy „A rendelkezésre álló adatok nem elegendőek a baleset körülményeinek pontos tisztázásához" (P009/2019. számú igazságügyi műszaki szakértői vélemény 20. oldal közepe). A törvényszék részbizonyítás felvételével az első fokon felvett bizonyítás hiányosságait orvosolta, és ennek eredménye, valamint az iratok tartalma alapján „elvégezte a történeti tények korrekcióját". [11] A Be. 619. §-ának
(1)bekezdése értelmében a harmadfokú bíróság a határozatát akkor alapítja a másodfokú bíróság ítéletében rögzített tényállásra, ha az megalapozott vagy az iratok tartalma alapján azzá tehető, s ekként a helyes tényállás megállapítható vagy a helytelen ténybeli következtetés kiküszöbölhető. [12] Az ítélőtábla megállapította, hogy a kiegészített tényállás, amely alapján a törvényszék a döntését meghozta, jórészt megalapozott, ám nem tartalmazza a sértett 1 által vezetett .... személygépkocsi baleset előtti haladási sebességét. Erre figyelemmel az ítélőtábla a Be. 619. §-ának
(3)bekezdését alkalmazva az iratok tartalma alapján a tényállást e körben a következők szerint kiegészítette. [13] sértett 1 által vezetett és a belső forgalmi sávban haladó ... forgalmi rendszámú ... személygépkocsi haladási sebessége az ütközést megelőzően 50 km/h volt. [14] Ezzel a kiegészítéssel a tényállás megalapozottá vált és a Be. 619. §-ának
(3)bekezdése alapján az ítélőtábla számára irányadó. [15] Ezen irányadó tényállásra figyelemmel a vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentése az ellene cserbenhagyás vétsége miatt emelt vád alól törvényes. A másodfokú bíróság részletesen vizsgálta a baleset mechanizmusát, a gépjárművekben keletkezett sérülések mértékét, a rongálódásokat, amit jól bizonyítanak a helyszínen készített 12; 22; 26-
  1. számú színes fényképfelvételek mint tárgyi bizonyítékok (nyomozási iratok 23-
  2. lapszám). E bizonyítékok kétségtelenül igen lényegesek a vádlott büntetőjogi felelősségének eldöntése szempontjából. [16] A cserbenhagyás vétségének elkövetője a baleset helyszínén való megállási, meggyőződési kötelezettségét ugyanis akkor szegi meg, ha a közlekedési baleset jellegéből adódóan alappal feltételezhető, hogy annak következményeként az érintettek személyi sérülést is elszenvedhettek. A járművek nagyobb erejű ütközése, megingása, a durvább külső sérülésekben megmutatkozó váratlan nagy erejű ütközés felveti annak a lehetőségét, hogy a járművezető vagy az abban utazók - akár felületesen is - megsérülhettek. A csekély erejű vagy felszínes ütközés a kisebb járműsúrlódás, koccanás a jármű külső alkatrészeinek az összeütődése általában nem jár személyi sérüléssel, s ez a gépjármű vezető számára az ütközés objektív körülményeiből jól megítélhető. [17] Jelen esetben a vádlott előtt történt a sértett 2 és sértett 1 által vezetett gépjárművek súrlódásszerű érintkezése. Csupán a balesetet megelőző haladási sebességek ismertek, az ütközési sebesség nem. Itt kell utalni a tényállásban írtakra. „A vádlott cselekményét észlelve sértett 2 előbb hangjelzéssel jelzett a vádlottnak, majd a gépjárművét folyamatosan lassítva balra kormányzott, azonban a belső forgalmi sávban az általa vezetett személygépkocsi bal oldalával a bal oldali kerekek feletti elemmel nekiütközött a sértett 1 sértett által vezetett személygépkocsi jobb oldalának, jobb első és hátsó ajtajának, valamint sárvédőjének. sértett 1 sértett sértett 2 sértett cselekményét észlelve szintén fékezett…". Utal az ítélőtábla arra, hogy a törvényszék által beszerzett igazságügyi műszaki szakértői vélemény sem tartalmaz ütközési sebességet. A tényállás nem rögzít hirtelen kormánymozdulatot, a kormány félre rántását, sőt ezzel ellentétes. [18] Tény, hogy az eljárás során sértett 2 nyilatkozatai tartalmaznak hirtelen kormánymozdulatra utaló kijelentést (nyomozási iratok
  3. lapszám és .... számú tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal
  5. bekezdés). Ugyanakkor első, a nyomozás során
  6. április
  7. napján tett tanúvallomásában (nyomozási iratok
  8. lapszám) a kormány elrántásáról nem beszélt, és az elétárt ezen tanúvallomását az elsőfokú tárgyaláson fenntartotta, amit a járásbíróság mérlegelt is. A vádhatóság a törvényszék felmentő ítéletének a vádlott terhére történő megváltoztatásának szükségességét a „haladási és ütközési sebességre" és sértett 2 hirtelen balra kormányzására hivatkozással indokolta. Amint utalt rá az ítélőtábla, az ütközési sebesség nem ismert, és a mérlegeléssel megállapított tényállás hirtelen kormánymozdulatot, a kormány elrántását nem tartalmazza. Megjegyzi a harmadfokú bíróság, hogy a kormány félrerántását a járművek sérülései sem támasztják alá, és az igazságügyi műszaki szakértő is súrlódásos ütközést véleményezett. sértett 2 a járásbíróságon tett fentebb már hivatkozott tanúvallomásában az ütközést maga is koccanásként jellemezte. [19] Mindezek következtében a törvényszék érvelése és jogi álláspontja meggyőző, részletesen kifejtett indokai helytállóak, amelyekkel egyetért az ítélőtábla. Erre tekintettel törvényesen mentette fel a másodfokú bíróság a vádlottat az ellene a Btk.
  9. §-ába ütköző és büntetendő cserbenhagyás vétsége miatt emelt vád alól. [20] A vádlottal szemben megállapított szabálysértés miatti eljárás megszüntetése elévülés címén szintén helyes és törvényes, miként a bűnügyi költségről hozott rendelkezések is. [21] Utal az ítélőtábla arra, hogy a másodfokú ítélet azon rendelkezése, hogy „Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja" téves, hiszen a vádlott felmentése következtében nem volt olyan rendelkezése az elsőfokú határozatnak, amit helyben kellett volna hagyni. [22] Az Ózdi Járásbíróság 6.B.199/2018/
  10. számú ítéletének bevezető részében a
  11. június 13-i tárgyalási nap nem volt érdemi, ezért feltüntetése szükségtelen, továbbá elmaradt a
  12. február 12-i tárgyalási nap rögzítése, ami viszont érdemi tárgyalás volt. [23] A kifejtettekre figyelemmel az ügyészi fellebbezés alaptalansága miatt az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
  13. §-a alapján helybenhagyta. Debrecen,
  14. június
  15. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Bakó József sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 1.Bf.234/2019/
  16. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bhar.IV.115/2020/
  17. számú végzése által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
  18. június
  19. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.