← Magyarország

Mf.31073/2020/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.073/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző dr. Waldmann Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Bajáky és Társa Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe., ügyintéző dr. Bajáky Tamás ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jogviszony jogellenes megszüntetése és elmaradt munkabér megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  2. szeptember
  3. napján kelt 54.M.2188/2017/
  4. sorszámú ítélete ellen az alperes által
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi r é s z í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a jogviszony jogellenes megszüntetése és az alperest gólprémium címén 5.500 euró és ezen összeg után
  6. június
  7. napjától számított törvényes késedelmi kamat megfizetésére kötelező rendelkezés, valamint a tolmácsdíj viselése tekintetében helybenhagyja. Az elmaradt jövedelem címén 28.377.000 forint és ezen összeg után
  8. január
  9. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelező rendelkezést hatályon kívül helyezi és ebben a körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. A részítélettel elbírált körben az elsőfokú perköltséget 106.651 (százhatezer-hatszázötvenegy) forintra, a kereseti illeték összegét 100.772 (százezer-hétszázhetvenkettő) forintra leszállítja. A részítélettel elbírált körben kötelezi az alperest, hogy az állam javára, külön felhívásra fizessen meg 134.363 (százharmincnégyezer-háromszázhatvanhárom) forint fellebbezési eljárási részilletéket, míg a felperes részére 15 napon belül 53.325 (ötvenháromezer-háromszázhuszonöt) forint másodfokú részperköltséget. A másodfokú bíróság a fellebbezési illetéket 2.270.160 (kettőmilliókettőszázhetvenezer-százhatvan) forintban, míg a peres felek másodfokú perköltségét személyenként 350.000 (háromszázötvenezer) forint +Áfa-ban állapítja meg. A részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes
  10. július
  11. napján határozott idejű munkaszerződést kötött az alperessel professzionális futball játékos munkakörre. A munkaszerződés egyéni feltételei körében rendelkeztek a felek arról, hogy a szerződés időtartama
  12. augusztus
  13. napjától
  14. június
  15. napjáig tart. A felperes munkába lépésének napja
  16. augusztus
  17. volt. A munkaszerződés angol és magyar nyelven is elkészült. A szerződés megkötését megelőzően a felperes képviseletében menedzsere, ... és az ügyvédje, .., az alperes részéről az alperesi tulajdonos, ... és az ügyvezető, ... egyeztettek a szerződés feltételeivel kapcsolatosan. A legnagyobb vita közöttük a szerződés egy éves meghosszabbodási feltételeinek teljesítésére vonatkozó mérési időszak tekintetében volt. Az aláírt munkaszerződés az egyéb rendelkezések körében akként rendelkezett, hogy: „Ha a játékos
  20. -
  22. 30-ig a bajnoki mérkőzések 70 %-át pályán tölti vagy 20 gól vagy gólpassz fűződik a nevéhez, akkor jelen szerződés időtartama automatikusan 1 évvel meghosszabbodik.". A mérési időszak
  23. szeptember 1-jétől
  24. április 30-ig került megjelölésre. [2] A felek felperes munkabérének összegét nettó 7.500 euróban, azaz 2.325.000 forintban állapították meg. Tartalmazta továbbá a szerződés azt is, hogy a szerződés 2017/2018-as érvénybe lépése esetén a felperest megillető munkabér nettó 9.500 euró, azaz nettó 2.945.000 forint. Az egyéb juttatások körében gólprémium is meghatározásra került úgy, hogy a játékos 11 góltól minden gól vagy gólpassz után 500 euró megfizetésére jogosult. [3] A felperes
  25. szeptember
  26. és
  27. április
  28. közötti időszakban 22 bajnoki mérkőzésből 18on vett részt és a bajnoki mérkőzések játék idejének több mint 70 %-át töltötte pályán. Munkaviszonya fennállása alatt a magyar bajnokságban 6 gólt rúgott, valamint 4 gólpasszt adott, a kupamérkőzéseken összesen 7 gólt rúgott, ebből 6-ot a mérési időszakban. Az alperes részére 5.500 euró gólprémiumot fizetett meg. [4] A felperes a munkaviszonyának fennállása alatt folyamatosan edzett, illetőleg bajnoki és kupamérkőzéseken szerepelt. A mérési időszak leteltével az alperes nem egyeztetett a felperessel abban a körben, hogy a szerződés meghosszabbodásának feltételei teljesültek-e. A felperes meg volt győződve arról, hogy a feltételek mindegyikét teljesítette, ezért július 1-jét követő napokon is folytatta az edzést. .. július első napjaiban közölte a felperessel, hogy nincs érvényes szerződése, a munkaviszonya megszűnt, ezért ne járjon edzésekre. Az alperes ugyanakkor szerette volna, ha a felperes a továbbiakban is a ... Clubnál marad, ezért az új szerződési feltételekben való megegyezés okán a felperessel, illetőleg menedzserével egyeztetést kezdeményezett. Az alperesi szándék a felperesi munkabér alacsonyabb összegben történő meghatározására irányult. A felperes az új ajánlatot nem fogadta el tekintettel arra, hogy a feltételek teljesülése okán a munkaszerződése továbbra is fennállt, hiszen az automatikusan meghosszabbodott. Az alperes kitartott azon álláspontja mellett, hogy a felperesnek nincs érvényes szerződése, ezért a felperes
  29. július
  30. napjától a következő idényt a ... ... futballcsapatnál folytatta, ahol a munkabére egy hónapra vonatkozóan 10.000 ... lírában került meghatározásra. A felperes kérelme, az alperes ellenkérelme [5] A felperes a többször módosított, pontosított keresetében kérte, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze az alperest a munka törvénykönyvéről szóló
  31. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.)
  32. §

(1)és
(2)bekezdése alapján az elmaradt jövedelmének megtérítésére. Az elmaradt jövedelmének összegét 12x2.945.000 forintban, azaz nettó 35.340.000 forintban jelölte meg, melyből 10x696.300 forint, azaz nettó 6.963.000 forint megtérült. Ennek levonását követően a kereseti követelését összegszerűen nettó 28.377.000 forintban jelölte meg. Igényt tartott ezen összeg után
  1. január
  2. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére is. A munkaszerződés
  3. pontja alapján kérte továbbá 5.500 euró gólprémium, valamint ezen összeg után
  4. június
  5. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezni az alperest. Perköltségigényt is előterjesztett az IM rendelet alapján azzal, hogy a jogi .. általános forgalmi adó fizetésére köteles. [6] Álláspontja szerint a munkaszerződésben meghatározott egyéni feltételek közül mindkettő teljesült, hiszen a felperes a mérési időszakban a bajnoki meccsek 81,81 %-án játszott, azaz 22 meccsből 18 mérkőzésen lépett pályára. A játékpercek alapján pedig az 1980 percből 1409 percet töltött a pályán, ami szintén meghaladta a 70 %-os mértéket. A mérési időszak alatt összesen 20, a teljes szezonban pedig 22 gól és gólpassz fűződött a nevéhez. A bajnokságban 6 gólt rúgott és 4 gólpasszt adott, míg a kupamérkőzések során 7 gólt rúgott és 5 gólpasszt adott a jogviszonya fennállása alatt. Mindezek igazolására csatolta az ..., illetőleg a ... kimutatásait. Hivatkozása szerint a szerződés
  6. július
  7. napjától újabb egy évre automatikusan meghosszabbodott. Azzal azonban, hogy a munkáltató a munkaviszonyt megszűntnek tekintette, a munkájára nem tartott igényt és további bért nem folyósított, így a munkáltató felmondás, illetve megállapodás nélkül a jogviszonyt jogellenesen szüntette meg. Nem vitatta, hogy a munkáltató a munkaviszonya fennállása alatt 5.500 eurót gólprémium címén részére megfizetett. [7] Az alperes a felperesi kereset elutasítását, a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felperesi követelés megalapozatlan. Hivatkozott arra, hogy a felperes a magyar nyelvű munkaszerződés több pontját (VIII/f és VIII/l.) is megszegte. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felperes nem teljesítette sem a pályán töltött idő, sem a szerzett gólok/gólpasszok vonatkozásában előírt szerződési követelményeket. Az első - a pályán töltött időre vonatkozó - feltétel körében arra hivatkozott, hogy az okiratban elírás történt, hiszen a bajnoki évad nem április 30-ig, hanem valójában május 31-ig tartott. Hangsúlyozta, hogy a felperes az elírás tényével tisztában volt, amit a vezetőedzőnek is említett. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy F.I. beszélt a vezetőedzővel, aki elárulta, hogy a felperes a szerződésben foglalt elírás okán annak tényéről gúnyolódott. Hivatkozott továbbá arra, hogy az ... azon kizárólagos intézmény, amely a benyújtott szerződés alapján a játékengedélyt kiadja. Önmagában csupán a szerződéssel a játékos nem kap játékengedélyt, ehhez az ... jóváhagyása is szükséges. Az ... azonban csak azokat a szerződéseket hagyja jóvá, amelyeket ő ajánlott. Az elírást alátámasztandó több labdarúgó szerződését is csatolta, igazolandó, hogy egyik szerződésben sem található április 30-i lejárat, hiszen a megállapodás mindig a bajnoki időszak végéig szól. Éppen az ... volt az, amely jelezte, hogy a felperesnek
  8. nyarától nincs érvényes szerződése. Hivatkozta továbbá, hogy az előző évben az idény az Európa Bajnokságra történő kijutás miatt rövidebb volt és ez okozhatta a korábbi dátummegjelölést. A gólprémium-igény körében kiemelte, hogy mind a gól, gólpassz, ahogy a pályán töltött játékidő is kizárólag a bajnoki találkozókra vonatkozott, hiszen a szerződés kupameccseket egyáltalán nem említett. A kupagyőzelem egyenes kiesésű rendszerű, ebből adódóan az csupán akár 1 mérkőzésig is tarthat, ezért a csapat kupasorsa előre nem látható, kiszámíthatatlan, így erre szerződéses feltételeket sem lehet alapítani. [8] Az alperes nem vitatta a felperesnek a magyar bajnokságban lőtt 6 gólját, illetve 4 gólpasszát, valamint azt sem, hogy a felperes kupameccsek során 7 gólt lőtt. [9] Hangsúlyozta, hogy a feltételek körében a 20 gól, illetve gólpassz csakis a bajnoki mérkőzésekre vonatkozhatott, ami egyébként a feltétel-megjelölésből is látszik, hiszen a mondatrész elején a bajnoki mérkőzés kitétel szerepel. Ebből adódóan a gólprémium is csak a magyar bajnokságban szerzett gólokra és gólpasszokra vonatkozott. Az alperes a gólpasszokról írásos kimutatást, nyilvántartást nem vezetett, ezt a kupameccsek esetében azért sem kellett, mert azok az egyéni feltételek teljesítése körében relevanciával nem bírtak. Az elsőfokú bíróság határozata [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest felperes részére történő 28.377.000 forint elmaradt jövedelem és ezen összeg után
  9. január
  10. napjától számított törvényes késedelmi kamat megfizetésére. Kötelezte továbbá 1.500 euró gólprémium és ezen összeg után
  11. június
  12. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamat és 1.000.000 forint, ÁFA-t is magában foglaló perköltség megfizetésére. Ezen felül akként rendelkezett, hogy az alperes külön felhívásra az állam javára köteles 1.500.000 forint eljárási illetéket fizetni. Rögzítette, hogy a 125.228 forint tolmácsdíjat az állam viseli. [11] A felperes keresetét az Mt.
  13. §
(1), 66. §
(1), 82. §
(1)és
(2)bekezdése alapján találta megalapozottnak. A szerződés automatikus meghosszabbodása kapcsán támasztott feltételek körében rámutatott arra, hogy az adott feltételek vagylagosak, azaz az egyik feltétel teljesülése önmagában elegendő a munkaviszony automatikus meghosszabbodásához. Ezen feltételek teljesülése körében a szerződésben meghatározott,
  1. 09
  2. -
  3. 04
  4. közötti időszakot vizsgálta. Ebben a körben rögzítette, hogy az alperesnek kellett bizonyítania azon állítását, hogy a felek megállapodása, szerződéses akarata a mérési időszak végső időpontja tekintetében május 31-re irányult, a szerződéses dátum elírásra került. A lefolytatott bizonyítási eljárás során mérlegelte a felek közötti e-mail váltásokat, rögzítette, hogy eltérő volt a felek álláspontja a mérési időszakra vonatkozóan. Rámutatott arra, hogy a szerződés két nyelven készült, angolul és magyarul és mindkét irat a mérési időszak végét április
  5. napjában jelölte meg. A szerződés-tervezetet annak aláírása előtt többen is átnézték, így életszerűtlen, hogy a nagy vitát kiváltott, nagy jelentőséggel bíró dátumban való elírást senki ne vette volna észre és azt senki ne jelezte volna. Hangsúlyozta, hogy a hivatkozott ... e-mail válaszból csupán annyi volt kiolvasható, hogy a felek a feltételekben megegyeztek, azonban azok pontos adatai ebből nem derültek ki. Értékelte e körben ... nyilatkozatát, aki szerint a játékos és menedzsere a klub vezetőjével is folyamatosan egyeztetett. Nem látta igazoltnak azon alperesi hivatkozást, hogy a felperes tisztában volt az elírás tényével, abból gúnyos tréfát űzött. Az e körben meghallgatott tanúvallomásokkal kapcsolatosan rögzítette, hogy F.I. a felperes szerződését nem ismerte, nem volt tudomása arról, hogy a felek milyen feltételeket kötöttek ki, milyen mérési időszakban állapodtak meg. Az elírásról is csak hallomásból tudott, a tényekről ellentmondóan, homályosan nyilatkozott. K.A. és K.Z. vallomásával kapcsolatban szintén azt hangsúlyozta, hogy a felperes szerződésében foglalt feltételekre nem láttak rá, a problémáról F.I.tól értesültek. Ebből adódóan arra az álláspontra jutott, hogy a tanúk közvetlen információval nem rendelkeztek, így vallomásuk az elírás tényét nem támasztotta alá. Megjegyezte továbbá, hogy életszerűtlen, hogy amennyiben a tanúk az elírással kapcsolatos problémát áprilisban észlelték, akkor annak módosítását, kijavítását nem kezdeményezték. Az alperes által csatolt többi labdarúgó szerződéséből azt emelte ki, hogy azokból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes minden játékosra nézve külön állapodott meg az egyéni feltételek körében, nem volt egységes gyakorlat. A felperes esetében speciális volt az, hogy a mérési időszak eltért a szerződés időtartamától, ez azonban a felek egyedi megállapodását képezte, amely a többi játékos szerződésével nem volt összehasonlítható. [12] A pályán töltött időben meghatározott feltétel tekintetében megállapította, hogy a felperes által csatolt táblázat és a hivatkozott transfermarkt.com internetes oldal adatai a
  6. szeptember
  7. és
  8. április 30-i időszakra vonatkozóan a játékpercek számát tekintve megegyeztek az alperes által
  9. számú előkészítő irathoz csatolt kimutatásban szerepelő adatokkal. Mindezekből adódóan kijelenthető, hogy a felperes teljesítménye a 70 %-ot meghaladta. E körben megjegyezte, hogy nem a mérkőzések száma szerinti játékot, hanem a tényleges játékpercet vette figyelembe arra tekintettel, hogy a bajnoki mérkőzések száma az adott időben számszerűen előre meghatározható, így amennyiben ezt kívánták volna rögzíteni, akkor nem lett volna szükség %-os meghatározásra. Megjegyezte továbbá, hogy a felperes a mérkőzések számát tekintve is teljesítette a 70 %-os limitet. A második feltételként megjelölt gól vagy gólpassz körében arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a felek kifejezetten abban állapodtak meg, hogy a gólok és gólpasszok nemcsak a magyar bajnokságra, hanem a magyar kupában szerzett gólokra és gólpasszokra is értendőek. A szerződés megfogalmazásából, a magyar nyelv szabályaiból eredően a pályán töltött idő tekintetében kifejezett utalás történt a magyar bajnokságra, így a kupában szerzett gólok itt nem voltak figyelembe vehetők. Mindezekre tekintettel megállapította, hogy a felperes a második feltételben foglaltakat nem teljesítette, az elsőt azonban igen. A feltételek közötti vagylagos kikötés azonban azt eredményezte, hogy bármely feltétel teljesülése a szerződés meghosszabbodásával járt. [13] Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a felek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek abban a körben, hogy a felperessel ki és mikor beszélt arról, hogy a szerződése nem hosszabbodik meg. E körben értékelte a felperes előadását, .. nyilatkozatát és ...
  10. június 26-án kelt e-mailjében rögzítetteket. A bizonyítékok mérlegelésével arra az álláspontra jutott, hogy a munkaszerződésben meghatározott első feltétel teljesülése folytán a felperes munkaviszonya
  11. július
  12. napjával automatikusan meghosszabbodott, így egy újabb, határozott idejű munkaviszony állt fenn, melynek megfelelően a felperes július első napjaiban részt is vett az edzéseken. Ezt követően pár nap múlva közölték vele, hogy nincs szerződése. Az alperes a felperes munkaviszonyát szóban, azonnali hatállyal, indokolás nélkül szüntette meg, mely intézkedése az Mt. szabályaiba ütközött, ezért jogellenes. [14] Az elsőfokú bíróság az alperes által hivatkozott, a munkaszerződés több pontjának megszegését nem vizsgálta tekintettel arra, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat alapján a perben utólag nincs helye olyan felmondási ok közlésének, amelyet a munkáltató a felmondásban nem jelölt meg. [15] Az elsőfokú bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy a felperes munkáltatója a ...Club és nem az ... volt, ezért mellőzte az ... munkatársának tanúkénti meghallgatását. A felperessel a alperes kötött munkaszerződést, melyben a szerződés automatikus meghosszabbodásához kapcsolódó feltételt állapítottak meg. A munkaszerződés I. pontjában és a XII. pontban meghatározottak alapján a felperes munkaszerződése változatlan tartalommal az új évadra meghatározott munkabér összegének figyelembevételével lépett érvénybe a következő évre. A feltétel bekövetkeztével a munkaviszony további fennállásához új szerződésre, új megállapodás megkötésére, illetőleg a szerződés módosítására nem volt szükség. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján a felperes jogviszonya folytatódott. Azt, hogy az ... ebben a körben a játékengedély kiadásához esetlegesen további feltételt támaszt, a felperes terhére értékelni nem lehet. Ez a munkáltató és a szakmai felettes szervezetének belső ügyét képezi, amely miatt a felperest hátrány nem érheti, így nem tulajdonított jelentőséget azon alperesi állításnak, hogy az ... a szerződéseket milyen időtartam figyelembevételével veszi nyilvántartásba. [16] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes jogviszonyát, mely alapján a felperes a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott kár megtérítésére jogosult. A munkaszerződés szerinti 2017/18-as szerződés érvénybe lépése esetén kikötött nettó 2.945.000 forint munkabér alperes által sem volt vitatott, így a felperes a munkáltató jogellenes intézkedésére tekintettel jogosult volt a jogviszonya megszűnésétől számított elmaradt illetménye megtérítésére. A szerződés határozott idejű tartamára tekintettel ez 12 hónapnak megfelelő összegben került meghatározásra. [17] A máshonnan megtérült jövedelem körében értékelte felperes nyilatkozatát, miszerint
  13. augusztus
  14. napjától 10 hónapra a ... ... futballcsapathoz szerződött, ahol havi 10.000 ... lírának megfelelő összeget kapott munkabérként. Ennek alátámasztásaként csatolta a ... klub által kiadott igazolást és az átigazolási szerződést. [18] Mellőzte azon alperesi indítványt, hogy a bíróság az ...-en keresztül keresse meg a ... labdarúgó szövetséget a munkaszerződés csatolása végett, figyelemmel arra, hogy az az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezetett volna. Ebben a körben elfogadta a felperes által csatolt átigazolási szerződésben foglaltakat mivel ezen szerződés alapján került sor a munkaszerződés megkötésére. [19] Hivatkozott továbbá a 3/
  15. (III.31.) KMK véleményben foglaltakra, miszerint a munkáltatói kártérítési felelősség körében jogellenes jogkövetkezményeként az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni. Ebből kifolyólag a felperes által a szerződés megkötését követően kapott egyszeri, nem rendszeres, valamint a prémiumként járó juttatásokat a felperes által munkabérként megjelölt igénnyel szembe állítani, így ezeket a munkabér összegéből levonni nem kellett. [20] Az elsőfokú bíróság nem adott helyt azon alperesi indítványnak, miszerint vizsgálja, hogy ...ban hány meccsen, hány percet játszott a felperes és mikor lépett pályára. E körben megjegyezte, hogy ennek vizsgálata a jelen bíróság hatáskörébe nem tartozik. [21] Mindezekre tekintettel a felperes 12 havi elmaradt jövedelmét a havi 2.945.000 forint összeg alapulvételével és a ... klub által kifizetett 10 havi, összesen 6.963.000 forint megtérült jövedelemre figyelemmel nettó 28.377.000 forintban találta megállapíthatónak és ezen összeg megfizetésére kötelezte az alperest. [22] A gólprémium címén támasztott felperesi igény vonatkozásában rögzítette, hogy a felek abban állapodtak meg, hogy gólprémium címén a felperest 500 euró illeti meg, mely 11 góltól minden gól vagy gólpassz után kerül megállapításra és kifizetésre. Peradatként rögzítette az elsőfokú ítélet, hogy a felperes részére az alperes 5.500 eurót fizetett ki 11 gól után gólprémium címén. A felperes az általa teljesített gólok és gólpasszok igazolásaként hivatkozott a www.transfermarkt.com internetes oldalon található adatokra, amelyek a felperes álatal állítottakat támasztották alá. Az elsőfokú bíróság nem értett egyet azon alperesi állásponttal, miszerint a prémiumkikötés csak a bajnoki mérkőzéseken szerzett gólokra és gólpasszokra vonatkozott. E körben rámutatott arra, hogy a gólprémium-kifizetés az egyéb juttatások közötti külön pontban szerepelt, így semmi nem utalt arra, hogy ezen juttatás csak a bajnoki meccseken elért teljesítmény esetén járt volna, annál is inkább, mert egyes elemeknél külön megjelölésre került, hogy az mely tornán elért eredményre vonatkozik. Példaként rögzítette az ítélet a bajnoki pont vagy a magyar kupa megnyerését. Ezen prémiumkikötés tehát nem volt leszűkíthető csupán a bajnoki mérkőzésekre, mivel a szerződésben gólprémiumot jelöltek, így az elszámolás során mind a kupamérkőzések, mind pedig a bajnoki mérkőzések góljait és gólpasszait is számításba kellett venni. Hangsúlyozta, hogy amennyiben az alperes kizárólag a bajnoki gólok után kívánt volna juttatást adni, akkor annak megjelölésénél is rögzítenie kellett volna a bajnoki jelzőt, ahogy azt a szerződés meghosszabbításának feltételeinél meg is tette. Megjegyzete továbbá, hogy amennyiben csak a bajnoki gólokat és gólpasszokat kellett számításba venni, akkor a felperes részére gólprémiumot egyáltalán nem kellett volna fizetni, hiszen a minimumként megjelölt 11-es mértéket az nem érte el. Hangsúlyozta továbbá, hogy azon alperesi hivatkozás, miszerint a kupameccseken teljesített gólok és gólpasszok vonatkozásában az alperes adatot szolgáltatni nem tudott, hiszen ilyen nyilvántartást nem vezet, a felperes terhére nem értékelhető. Az elsőfokú bíróság elfogadta a felperes által megjelölt internetes oldal adatait - az igénye alátámasztásaként - figyelemmel arra, hogy azok megegyeztek az ... jegyzőkönyvben foglalt adatokkal, a bajnoki meccseken szerzett gólok és gólpasszok, a kupameccseken rúgott gólok száma körében, valamint abban is, hogy azt a játékos a mérkőzés melyik percében szerezte. [23] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a prémium körében előterjesztett felperesi kereseti kérelemnek helyt adott és kötelezte az alperest 5.500 euró megfizetésére. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [24] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést elsődlegesen kérve az ítélet Pp.
  16. §
(2)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb tárgyalásra és új határozat hozatalára utasítását. Másodlagos kérelme az ítélet megváltoztatására, a felperesi kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. [25] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett a felperes munkaidejének lejárati ideje tekintetében. A bizonyítékok mérlegelése során nem volt figyelemmel az ... ... Szabályzatára, valamint a Versenyszabályzatban foglaltakra, amelyek kógens szabályokat tartalmaznak a labdarúgó szerződések időtartama tekintetében. A felperes munkaszerződésében megjelölt határozott idő az ... ... szabályozásának kógens rendelkezéseibe ütközik, melytől még egyező akarattal sem lehet eltérni. Ebből adódóan a felperes munkaszerződésében meghatározott
  1. 09
  2. -
  5. időpont kikötés érvénytelen, semmis. Így a szerződés meghosszabbodása okán megjelölt feltételek teljesülése körében nem a
  6. 09.
  7. -
  10. közötti, hanem a
  13. -
  16. napjáig tartó időszakot kellett volna vizsgálni és figyelembe venni. Mindezek alapján az elsőfokú bíróságnak a pályán töltött időt a
  18. 01-től
  21. napjáig tartó időszak vonatkozásában kellett volna vizsgálnia. Ezen időszak vonatkozásában pedig megállapítható, hogy a felperes a bajnoki mérkőzések 70 %-át nem töltötte a pályán, így ezen feltételt nem teljesítette. [26] Kifogásolta továbbá az alperes a fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróság a szerződés meghosszabbodása körében két vagylagos feltételt vizsgált, holott ott nem két, hanem három feltétel került szabályozásra. Álláspontja szerint a 20 gól vagy gólpasszt akként kell helyesen értelmezni, hogy annak külön külön kell teljesülnie a gólok és a gólpasszok vonatkozásában. [27] A máshonnan megtérült jövedelem tekintetében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a felperes valós jövedelmi viszonyait egyáltalán nem tisztázta. Fellebbezésében hivatkozta, hogy ezen jövedelemi viszonyok valós tartamát kizárólag a munkaszerződés tartalma alapján lehetett volna megállapítani, amelyet azonban a felperes a bizonyítási eljárás során bírói felhívás ellenére sem csatolt. Az elsőfokú bíróság pedig az alperesi indítvány ellenére az eljárás indokolatlan elhúzódása okán azt hivatalból nem szerezte be. A rendelkezésre álló átigazolási szerződésből származó három csatolt oldal magyar fordítása körében előadta, hogy az semmiképpen sem elfogadható, hiszen egy ismeretlen munkaszerződés tartalmaként került értékelésre. Az átigazolási szerződés nem azonos a munkaszerződéssel, annak tartalma annál bővebb is lehet. Az alperes számára még annak a lehetősége sem teremtődött meg, hogy az átigazolási szerződés teljes tartalma megismerhetővé váljon. Ebből adódóan az elsőfokú bíróság a megtérült jövedelem körében nem tárta fel a valós és teljes tényállást, ennek hiányában pedig az elmaradt jövedelem megfizetésére sem kötelezhette volna az alperest. [28] Az átigazolási szerződés perben benyújtott részleteit sem értékelte megfelelően az elsőfokú bíróság, annak csupán a felperes számára kedvező rendelkezéseit emelte ki, a többi résszel azonban nem foglalkozott. Álláspontja szerint amennyiben az elsőfokú bíróság az átigazolási szerződésből eredő három oldalt elfogadta, azt a tényállása részévé tette, úgy értékelnie kellett volna annak további, felperes jövedelmét szabályozó részeit is. Erre azonban nem került sor, amely súlyosan iratellenes. Az átigazolási szerződésben megjelölt valamennyi, felperes részére kifizetendő összeg az új munkaviszonyának részét képezi, hiszen ezen összegek kizárólag a munkaviszony létesítése okán kerültek részére kifizetésre. Az alperesi álláspont szerint a szerződés csatolt részének tartalma alapján figyelembe kellet volna venni az alábbiakat:
  23. 15-ig 250.000TL előre, 200.000TL meccsenként, 100.000TL munkabér 10 hónapra elosztva. Ezen felül további feltételhez kötött juttatásokra is jogosult volt a felperes: 50.000TL, ha a 2017/18-as szezonban 15 gólt rúg, 50.000TL, ha a 17/18-as 20 meccsen játszik, 100.000TL, ha a 17/18-as szezonban a csapat bajnokságot nyer. Ebből adódóan megállapítható, hogy a felperes a perbeli időszakban lényegesen nagyobb jövedelemre tett szert, mint amekkora az alperesi társaságtól származott volna. [29] Az elsőfokú bíróság azonban nem tisztázta a felperes valós jövedelmi viszonyait. Egy olyan szerződésrészre hivatkozva állapította meg a felperes jövedelmét, amely az adott időszakra bizonyító erővel nem bírt, valamint az teljes tartalomban nem állt rendelkezésre, a rendelkezésre álló rész tartalmát pedig nem megfelelően értékelte. [30] A gólprémiumra vonatkozó kereseti igény körében fenntartotta azon hivatkozását, hogy a felek között létrejött munkaszerződés kizárólag bajnoki mérkőzéseket szabályoz, így a felek szerződéses akarata is arra irányult, hogy a lőtt gólok és gólpasszok száma tekintetében kizárólag a bajnoki mérkőzések kerüljenek értékelésre. Iratellenes és a munkaszerződés tartalmával ellentétes azon ítéleti rendelkezés, miszerint a kupamérkőzések is az értékelési körbe vonhatók. [31] A hatályon kívül helyezés körében kifejtett indokait fenntartva az alperes hangsúlyozta, hogy a felperes a keresetét bizonyítani nem tudta, így a követelése nem megalapozott. Ennek okán az elsőfokú bíróságnak a felperesi keresetet el kellett volna utasítania. Mindezek alapján másodlagosan a felperes keresetének elutasítását, felperes perköltségben történő marasztalását kérte. [32] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására, az alperes másodfokú perköltségben történő marasztalására irányult. [33] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a tényállást és azokból helyes következtetéseket vont le. [34] Meglátása szerint az alperes a fellebbezésében összekeverte a munkaszerződés időtartamát a szerződésben meghatározott mérési időszakkal. A munkaszerződés határozott időre,
  24. 06
  25. napjáig szólt, míg a mérési időszak vége
  26. április
  27. napjában került megjelölésre. Tekintettel arra, hogy a felperes a mérési időszak alatt az ott meghatározott feltételeket teljesítette, így a szerződése
  28. június 30-át követően egy évre meghosszabbodott. A munkaszerződés minden tekintetben megfelelt az ... szabályzatának. Egyébiránt ennek hiánya sem eredményezné annak érvénytelenségét, ugyanis az ... szabályzata nem minősül munkaviszonyra vonatkozó szabálynak. [35] Az alperes által hivatkozott elírás nem felel meg a valóságnak. A szerződés angol és magyar nyelven is megfogalmazásra került, és mindkét szerződésben ezen időpont és feltétel lett rögzítve. [36] Nem osztotta az alperes álláspontját abban a körben sem, hogy a szerződés három vagylagos feltételt rögzített. A mondat nyelvtani értelmezéséből ugyanis egyértelműen csak két vagylagos feltétel következik. Ennek azonban a feltételek vagylagossága okán jelentősége nem volt, hiszen bármely feltétel teljesítésével a munkaviszony meghosszabbodott. Hangsúlyozta, hogy az alperes a 70 % feletti teljesítést a
  29. szeptember
  30. és
  31. április
  32. közötti időszakra nem vitatta, csupán azt állította, hogy a munkaszerződés elírást tartalmazott. Az elírás kérdéskörében azonban az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítást folytatott le, mely alapján megalapozott következtetésre jutott. [37] A megtérült jövedelem körében hangsúlyozta, hogy a ... klub
  33. december
  34. napján igazolást állított ki, mely alkalmas a felperes által állítottak alátámasztására. Jelen munkaügyi pernek nem tárgya sem a felperes ... munkaszerződése, sem az átigazolási szerződés teljes tartalma. A kárenyhítési kötelezettség tekintetében annak van jelentősége, hogy annak eleget téve ...ban a felperes elhelyezkedett és a megkeresett összeget a keresete számításakor levonásba helyezte. [38] Vitatta, hogy az alperes által hivatkozott kifizetéseket - azok jogcímére tekintettel - a megtérült jövedelem körében figyelembe lehetne venni. Hangsúlyozta továbbá, hogy egy félreérthető fordításból eredően az alperes által megjelölt összeg kifejezetten eltúlzottnak tekinthető. A
  35. szeptember
  36. napjáig kifizetett 250.000 ... lírát a felperes költségtérítés jogcímén kapta, a költözés, a lakhatás támogatására. Ezen összeget ...on is megkapta volna, így ezen összeg bérként nem vehető figyelembe, ezért azt levonásba se kellett helyezni. [39] Kifogásolta a fordítás helyességét is, hiszen a felperes nyilvánvalóan nem meccsenként kapott 200.000 ... lírát. Álláspontja szerint a 200.000 ... lírát a munkaszerződés egyéb rendelkezései részével együtt kell értelmezni, melyből megállapítható, hogy ezen összeg azon bajnoki meccsekre lett elosztva, ahol a felperes a meccs elejétől a végéig játszott. Ennek a jogcíme prémium, amely azonban a magyar munkaszerződés szerint is járt volna. A magyar munkaszerződés szerinti prémium feladatok teljesítése az alperesi magatartás miatt lehetetlenült el, így ezt az összeget akkor sem lehetne megtérült jövedelemként figyelembe venni, amennyiben azt a volt munkáltató megfizette volna. Az egyéb kifizetések vonatkozásában is hivatkozta, hogy azok prémium jogcímen illeték volna meg a felperest. Ezek közül egyeseket azonban a felperes nem teljesített, így azok részére kifizetésre sem kerültek. Ezen összegek megtérült jövedelemként akkor lettek volna figyelembe vehetők, amennyiben a munkáltató azt megfizette volna. Továbbra is hangsúlyozta, hogy a munkabére havi 10.000 ... líra volt, amelyet a munkáltató korábban is igazolt, ezen összeg pedig megtérült jövedelemként a kártérítés összegéből levonásba került. Hangsúlyozta, hogy a felperes a bekövetkezett kár körében kizárólag az elmaradt munkabér megfizetésére kérte kötelezni az alperest, amiből az Mt. előírásai alapján a megtérült munkabért kellett levonni. [40] Osztotta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, miszerint a gól és gólpasszok száma tekintetében a kupamérkőzéseket is figyelembe kellett venni. Nem felel meg a valóságnak azon alperesi állítás, miszerint a kupa- vagy egyéb mérkőzések a munkaszerződésben sehol nem kerültek megjelölésre, hiszen a prémiumok között az alperes a ... Kupa megnyerését kifejezetten premizálta. Ismételten hangsúlyozta, hogy az alperes a mai napig nem adott érhető magyarázatot arra, hogy miért utalt 5.500 eurót, ha állítása szerint csak a bajnoki meccsek után járt prémium. Ebben az esetben ugyanis prémiumot fizetnie egyáltalán nem kellett volna, hiszen a bajnoki mérkőzéseken szertett gólok és gólpasszok száma nem érte el a minimumként kitűzött 11-es mértéket. A másodfokú bíróság döntése és jogi indoka [41] A fellebbezés részben alapos. [42] A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogviszony jogellenes megszüntetése, valamint a gólprémium címén előterjesztett igény vonatkozásában a tényállást helyesen tárta fel, a döntését a peradatok okszerű mérlegelésével, a logikai szabályainak megfelelő, helytálló következtetéssel, helyes indokok alkalmazásával hozta meg és a szükséges tartalomban, terjedelemben indokolta. Döntésével, annak indokaival egyetértett, a Pp.
  37. §
(2)bekezdése alapján részítéletet hozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a megjelölt körben a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - a 254. §
(3)bekezdésének alkalmazásával - helyes indokai alapján helybenhagyta. [43] A másodfokú bíróság mindenekelőtt arra mutat rá, hogy az elsőfokú bíróság helyesen jutott ítéletében arra a következtetésre, hogy az alperes a bizonyítási eljárás során nem tudta bizonyítani azon állítását, miszerint a mérési időszak befejező dátuma tekintetében a szerződésben elírás történt. [44] A szabad bizonyítás elve a Pp-ben két helyütt is deklarálásra került: egyrészt az általános rendelkezések között, másrészt pedig a bizonyításról szóló fejezetben. A Pp. 3. §
(5)bekezdése szerint a bíróság a polgári perben - ha a törvény másképp nem rendelkezik - az alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. Ezt az általános elvet egészíti ki a bizonyítékok mérlegeléséről szóló Pp. 206. §
(1)bekezdése. Eszerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A bizonyítékokat azonban nemcsak egyenként, hanem a maguk összességében is mérlegeli a bíróság. Értékeli tehát az egész lefolytatott bizonyítást, figyelembevéve a bizonyítékok összefüggését és az esetleges ellentmondást és mindezek alapján hozza meg a döntését. A perbeli esetben mindezen lehetőségével élve az elsőfokú bíróság az ítéletében rögzítette, hogy mely tanúvallomásokat, okirati bizonyítékokat vett számba, azokat miként ütköztette egymással és miért fogadta el őket valónak. Ítéletében a bizonyítékok mérlegelésénél irányadó körülményeket is megjelölte és kitért azokra is, amelyeket figyelmen kívül hagyott vagy nem tulajdonított neki jelentős bizonyító erőt. [45] Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok széleskörű, okszerű értékelésével, logikai ellentmondás nélkül jutott arra a meggyőződésre, hogy a szerződésben meghatározott mérési időszak
  1. április 30-i befejező dátuma nem volt ellentétes a felek akaratával, az nem tekinthető elírásnak. Ebben a körben értékelte és figyelembe vette a szerződés megkötését megelőző egyeztetésben részt vett felek nyilatkozatait, e-mailben megfogalmazott álláspontjait, valamint azt a körülményt is, hogy a szerződés mind angol, mind magyar nyelven végül az április 30-i időpontot rögzítette. Szintén figyelemmel volt arra a körülményre is, hogy az alperes által indítványozott tanúk vallomása nem tudta megerősíteni azon alperesi előadást, miszerint a felperes az elírás tényével tisztában volt, sőt arra vonatkozóan gúnyos megjegyzéseket is tett. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítélete annak tényállítása és indokolása is - a bizonyítékok mérlegelésével szemben támasztott követelményeknek egyértelműen megfelelt. Nem volt fellelhető olyan kirívó okszerűtlenség a bizonyítékok mérlegelése során, amely a másodfokú bíróság számára azok felülmérlegelését tette volna indokolttá. [46] Nem osztotta a másodfokú bíróság az alperes fellebbezésében foglaltakat abban a körben, hogy a felperes munkaszerződésében foglalt
  2. április
  3. napjáig szóló kikötés semmis az ... ...... Szabályzatának kógens rendelkezéseibe ütközése okán. E körben arra mutat rá a másodfokú bíróság, hogy az Mt.
  4. §
(1)bekezdése szerint semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Az Mt.
  1. §-a az ún. munkaviszonyra vonatkozó szabályok meghatározásánál a jogszabályt, a kollektív szerződést, az üzemi megállapodást, valamint az egyeztető bizottság kötelező határozatát sorolja fel. Az alperes részére játékengedélyt adó szervezet belső szabályzata azonban semmiképpen nem tekinthető munkaviszonyra vonatkozó szabálynak, így az ezzel ellentétes szerződési kitétel sem eredményez semmisséget. [47] Osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet azon megállapítását, miszerint az a körülmény, hogy a felperes és az alperes között létrejött szerződésben olyan meghatározás szerepel, amely esetlegesen nem egyeztethető össze az ... ajánlásával, a felperes terhére nem eshet, ezen eltérésből eredő problémakör ugyanis kizárólag a munkáltató és szakmai felettesének belső ügyét képezi. Emellett pedig helyesen hivatkozott a felperes a fellebbezési ellenkérelmében arra a körülményre, hogy a munkaszerződés tartama az ... ajánlásokkal megfelelően a bajnoksági időszak végéig, azaz június 30-ig szólt, ettől pedig megkülönböztetendő a mérési időszak. [48] Megalapozottan tulajdonított jelentőséget az elsőfokú bíróság annak a szerződési kitételnek, miszerint a munkaszerződés meghosszabbodásához szükséges azon feltétel, hogy „Ha a játékos
  4. -
  6. 30-ig a bajnoki mérkőzések 70 %-át a pályán tölti …, akkor jelen szerződés időtartama automatikusan egy évvel meghosszabbodik.". A rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján okszerűen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a pályán töltött idő kizárólag a bajnoki mérkőzések tekintetében vizsgálandó, valamint, hogy a pályán töltött percek %-os mértéke a 70 %-ot meghaladta. Ezt a tényt egyébként az alperes maga sem vitatta. Mindezekből adódóan a vagylagos feltétel okán ezen feltétel teljesülése elegendő volt a szerződés további egy évre történő meghosszabbodásához. Ebből adódóan helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes újabb határozott idejű munkaviszonya tehát
  7. július
  8. napjától fennállt, mely időszakra a felperest a szerződésben rögzítettek szerint a 2017/18-as évre havi nettó 2.945.000 forint munkabér illette. Az alperes a felperes munkaviszonyát szóban, azonnali hatállyal, indokolás nélkül szüntette meg, mely intézkedés az Mt. szabályaiba ütközött, ezért jogellenes. [49] Nem értett egyet a másodfokú bíróság a fellebbezésben kifejtett azon alperesi okfejtéssel, miszerint a 20 gól vagy gólpassz kitételt akként kellett értelmezni, hogy a gólok és gólpasszok számának külön-külön kellett elérnie a 20-at, ahhoz, hogy a játékost a szerződében meghatározott juttatás megillesse. A szerződében megfogalmazottakat azonban a magyar nyelv szabályai szerint nem lehet másként értelmezni, minthogy a góloknak és a gólpasszoknak együttesen kellett elérniük az előírt mértéket. Amennyiben az alperes által hivatkozott feltételt kívánták szabni, akkor azt a szerződésben ily módon kellett volna megjeleníteni. Jelen megfogalmazás, azonban egyértelműen a gólok és gólpasszok együttes figyelembevételét jelenti. Ennek azonban abból a szempontból nem volt jelentősége, hogy a munkaszerződés meghosszabbodásához szükséges egyik feltétel - a bajnoki mérkőzések 70 %-át pályán kell tölteni - teljesült, így a további feltételek teljesülése relevanciával már nem bírt. [50] Nem foghatott helyt azon alperesi érvelés sem, miszerint a gólprémium tekintetében megjelölt feltétel is kizárólag a bajnoki mérkőzésen szerzett gólok vagy gólpasszok esetén volt beszámítható. Ebben a körben arra mutat rá a másodfokú bíróság, hogy a munkaszerződés XII. pontjának egyéni feltételei között táblázatos formában került meghatározásra az, hogy a labdarúgónak milyen egyéb juttatások fizetendők. Ebben a második tétel a gólprémium, amely „11 góltól minden gól vagy gólpassz után 500 eurót" jelent. Ezen megfogalmazást oly módon kiterjesztően értelmezni, hogy itt kizárólag a magyar bajnokságon szerzett gólok vagy gólpasszok lehetnének számíthatók, nem lehetséges, arra ugyanis - ahogy azt az elsőfokú ítélet is megjegyezte - semmilyen körülmény nem utalt. Az a körülmény, hogy a szerződésben egy különálló bekezdésben elhelyezkedő, a szerződés meghosszabbodását eredményező feltételnél kifejezetten előírták a bajnoki mérkőzések kizárólagosságát, pontosan arra utal, hogy amennyiben az alperes a gólprémium tekintetében is ilyen szűkítő értelmezéssel kívánt volna élni, akkor ebben az esetben is használta volna a bajnoki megjelölést. Ezt azonban nem tette. Ebből eredően helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy nemcsak a bajnokságon, hanem a kupamérkőzéseken elért gólok és gólpasszok is figyelembe veendők. A számszerűség körében szintén helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a felperes által megjelölt internetes portál adataira. Ezen adatok valós tartalmát alátámasztotta az a körülmény - ahogy arra az elsőfokú bíróság is utalt -, hogy az internetes oldal adatai a bajnoki meccseken szerzett gólok és gólpasszok, valamint a kupameccseken rúgott gólok száma és abban a körben, hogy az adott játékos a mérkőzés melyik percében szerzete a gólt, megegyeztek az ... jegyzőkönyvében foglalt adatokkal. Így megalapozottan fogadta el ezen adatok hitelességét és vette figyelembe azokat, mint a felperesi keresetet igazoló tényeket. [51] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest elmaradt munkabér címén 28.377.000 forint és ezen összeg után
  9. január
  10. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Az elmaradt jövedelem körében rögzítette, hogy a felperes meghosszabbodott munkaszerződése szerint a felperest 12 hónapra megillető jövedelem nettó összege 12x2.945.000 forint, azaz 35.340.000 forint. Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott az Mt.
  11. §
(1),
(2)bekezdésére, valamint a 3/
  1. (III.31.) KMK véleményben foglaltakra is. E körben kiemelte azt, hogy a jogellenes megszüntetés miatt fennálló munkáltatói kártérítési felelősség körében a jogellenesség jogkövetkezményeként az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni. Ennek megfelelően pedig kizárta mindazon, felperest megillető juttatásokat, amelyek a munkabértől eltérő jogcímen vagy nem rendszeres jelleggel illeték meg a felperest. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes részére a perbeli időszakban megfizetett tízhavi, azaz összesen 6.963.000 forint elmaradt munkabért kell levonásba helyezni megtérült jövedelemként. Ennek alapján kötelezte az alperest nettó 28.377.000 forint és kamatai megfizetésére. [52] A 6/
  2. (XI.28.) KMK vélemény rendelkező részének
  3. pontja szerint a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségével kapcsolatban a bizonyítás a munkáltatót, mint károkozót terheli. Az e ponthoz fűzött indokolás értelmében a munkáltatónak nem elegendő a munkavállalói kötelezettségre vonatkozó puszta hivatkozása, hanem meg kell jelölnie azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a hivatkozását alátámasztják, állítását bizonyítják arra vonatkozóan, hogy a perbeli időszakban a munkavállaló reálisan milyen jövedelmet érhetett volna el. A kárenyhítési kötelezettség terjedelmét a bíróság mérlegeli. A munkáltató bizonyítási indítványa alapján a bíróság nyilatkoztatja a munkavállalót, hogy miként járt el a kárenyhítés érdekében. [53] Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a munkavállaló a kárenyhítési kötelezettségét akkor teljesíti, ha minden tőle elvárhatót megtett a kár csökkentése érdekében. [54] Jelen perbeli esetben az alperesi munkáltató az őt terhelő bizonyítási teher alapján a felperes ...országi munkaszerződését, illetve az abban megjelölt jövedelmeket kívánta figyelembe venni a megtérült jövedelem körében. [55] A Munka Törvénykönyve ugyan nem definiálja a munkabér fogalmát, azonban az a munkajog tudománya szerint magában foglal minden olyan kifizetést, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól, a munkaviszonyra tekintettel, kifejezetten a munkavégzés ellenértékeként kap. A törvény az e fogalomnak megfelelő többféle juttatástípusról, bérelemről rendelkezik, pl. alapbér, bérpótlékok, távolléti díj stb., illetve a gyakorlat is kialakított néhány munkabérnek minősülő juttatásfajtát, mint pl. prémium, jutalom, jutalék. Az Mt., illetve más jogszabályok szabályoznak továbbá olyan munkáltatói kifizetéseket, juttatásokat is, amelyek nem minősülnek munkabérnek, mert a fent sorolt fogalmi elemek valamelyike hiányzik. Ilyen pl. a költségtérítés, a kártérítés, vagy a béren kívüli juttatások, mint pl. az étkezési utalvány, iskolakezdési támogatás, üdülési hozzájárulás, cafeteria stb. [56] Mindezekre tekintettel a megtérült jövedelem körében elsődlegesen annak a tisztázása szükséges, hogy a felperes által csatolt okiratban megjelölt elemek milyen jogcímű juttatásokat jelentenek, azok a jogtudomány által kialakított fogalmi ismérveknek megfelelően munkabérnek tekintendők-e. [57] Az elsőfokú bíróság a
  4. február
  5. napján kelt
  6. számú jegyzőkönyvben tájékoztatta a feleket, hogy a Pp.
  7. §-a alapján a
  8. § rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratra is alkalmazni kell azzal, hogy a b) pont szerint a peres eljárás céljára kiállított jognyilatkozatoknak csak akkor van a
  9. §-ban meghatározott bizonyítási ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette). Ebből adódóan az elsőfokú bíróság kötelezte a felperest a ... klubbal megkötött szerződés vagy a kiállítás szerint helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság által hitelesített ... klub által kiadott igazolás csatolására. Erre azonban többszöri bírósági felszólítás ellenére sem került sor, a felperes ugyanis kizárólag az átigazolási szerződés fotóját és annak magyar nyelvű fordítását csatolta. Nem került azonban csatolásra a munkaszerződés, valamint a teljes tartalmú átigazolási szerződés sem, illetőleg azok felülhitelesített dokumentumai. A felperes által csatolt átigazolási szerződés magyar nyelvű fordításával kapcsolatosan maga a felperes volt az, aki a bírósági iratok közé
  10. sorszám alatt csatolt előkészítő iratában kifogásolta a fordítás helytállóságát. Ennek tisztázása érdekében indítványozta tolmács kirendelését. [58] A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontjával, miszerint a 3/
  11. (III.31.) KMK véleményben foglaltak és a rendelkezésre álló adatok alapján a felperes munkabérigényként megjelölt kereseti igényével szemben kizárólag a munkabér címén jelölt juttatást lehet figyelmbe venni. A korábban kifejtettek alapján a munkabér jellegét nem annak elnevezése, hanem tartalma alapozza meg, így vizsgálni kell, hogy a munkabér körébe számítandó juttatásokat - azok tényleges megtérülése esetén - jelen perbeli esetben figyelembe lehet-e venni. Mindezek részletes vizsgálata nélkül automatikusan nem lehet kizárni a levonandó tételek köréből. Ebből adódóan az elsőfokú bíróság a megtérült jövedelem körében nem tárta fel a teljes tényállást, ennek hiányában pedig az elmaradt jövedelem megfizetésére sem kötelezhette volna az alperest. Az elsőfokú bíróság ugyanis nem tisztázta kellő alapossággal a felperest ténylegesen megillető jövedelmek összegét, azok jogcímeit. Egy olyan szerződésrészre alapján hozta meg a döntését, amely teljes tartalomban nem is állt rendelkezésre és amely fordítási helyességét maga a felperes is kifogásolta. [59] Jelen perbeli esetben - ahogy az a 6/
  12. (XI.28.) KMK véleményből is megállapítható - az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felperes a perbeli időszakban milyen megtérült jövedelemmel rendelkezett. Az alperes erre vonatkozóan bizonyítási indítványt is előterjesztett, ennek teljesítésére azonban nem került sor. Szintén nem került tisztázásra a felperes által vitatott fordításbeli eltérés, valamint az sem, hogy a munkaszerződés és az átigazolási szerződés azonos adatokat tartalmazott-e, az abban megjelölt összegek pontosan mely része került felperesnek megfizetésre, valamint, hogy azok a magyar jog szerint munkabérnek minősülnek-e. [60] Az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja folytán a tényállás teljeskörű felderítéséhez szükséges bizonyítást nem folytatta le, megsértve így a Pp.
  13. §
(1)bekezdését, így az ítélete a felperest megillető elmaradt jövedelem összegszerűsége körében megalapozatlan. Mindezek alapján az érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [61] A másodfokú bíróság a fenti indokolással az elsőfokú bíróság ítéletét a kártérítés összegszerűsége tekintetében megalapozatlanság okán a Pp. 252. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. [62] A megismételt eljárás során szükséges beszerezni a munkaszerződés és az átigazolási szerződés teljes tartalmú példányát és mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a felperes Pp.
  1. §-ának megfelelő munkaszerződése vagy átigazolási szerződésének mi a mindkét fél által elfogadott magyar nyelvű pontos fordítása. Ezek közül az alperesnek kell megjelölnie azokat a tételeket, amelyek állítása szerint felperesi munkabérnek minősülnek, felperesnek pedig azt kell igazolnia, hogy ezekből részére ténylegesen melyek kerültek megfizetésre. Nélkülözhetetlenül szükséges a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok pontos magyar nyelvű fordítása, vita esetén az eltérések tolmáccsal történő tisztázása, valamint a tényállás pontos felderítése abban a körben, hogy a felperes a perbeli időszakban ténylegesen milyen megtérült jövedelemmel rendelkezett, az adott juttatásokat milyen jogcímen fizették ki számára. Mindezek után lesz csak az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozottan dönthessen a felperes részére megtérült jövedelem összegéről és ennek alapján az alperesi jogellenes intézkedés okán a felperest megillető juttatás mértékéről. [63] A részítélettel elbírált körben a másodfokú bíróság a kereseti illeték összegét az illetékről szóló
  2. évi XCIII. törvény (Itv.)
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, míg az elsőfokú perköltséget a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján leszállította. [64] A részítélettel elbírált körben az alperes fellebbezése sikertelennek bizonyult, ezért köteles a le nem rótt fellebbezési illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján, melynek összege az Itv. 46. §
(1)bekezdésén alapul. [65] A részítélettel elbírált körben pervesztes alperes köteles a felperes részére másodfokú perköltség megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján, amelynek mértéke a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(5)bekezdésén alapul. [66] A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyezett körben a le nem rótt fellebbezési illeték összegét és a másodfokú perköltséget csupán megállapította a Pp. 252. §
(4)bekezdése alapján, annak viselése felől az elsőfokú bíróság dönt. A le nem rótt fellebbezési illeték összege az Itv. 46. §
(1)bekezdésén, míg a másodfokú perköltség a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdésének egybevetésén alapul figyelemmel a 4/A. §
(1)bekezdésében foglaltakra is. Budapest,
  1. július
  2. dr. Vajas Sándor s.k. tanács elnöke dr. Mihalics Klaudia s.k. előadó bíró dr. Kovács Edit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.