A határozat elvi tartalma: Sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, ha a keresettel támadott határozat nem nyújt megfelelő tájékoztatást a fél részére a jogorvoslati kérelem meghatározott honlapon és meghatározott űrlapon történő benyújtásáról. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kf.VII.39.128/2020/
- A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Farkas Katalin előadó bíró . Bérces Nóra bíró A felperes: Felperesi képviselő: dr. Gonda Andrea ügyvéd Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: felperes Elsőfokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 59.K.30.489/2020/
- Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság 59.K.30.489/2020/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új lejárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (azaz húszezer) forint másodfokú eljárási költséget. A fellebbezési eljárás illetékét a magyar állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás A felperes baleseti táppénz iránti igényét a másodfokú társadalombiztosítási szerv elutasította, [1] amely határozat ellen a felperes jogi képviselője útján keresetlevelet terjesztett elő az alperesnél. A határozat jogorvoslati tájékoztatása szerint „A keresetlevelet három példányban a Budapest Főváros Kormányhivatal Egészségbiztosítási Főosztály Jogorvoslati Osztályára (1387 Bp, Pf:27.) kell benyújtani."A keresetlevelet és annak mellékleteit a felperes jogi képviselője e-papír szolgáltatás igénybevételével nyújtotta be, amelynek automatikus érkeztetéséről visszaigazoló értesítést kapott a jogi képviselő az alperes érkeztető rendszerétől. Az alperes a védiratában a Kp.
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján a keresetlevél [2] visszautasítását kérte, mert a felperes az e-papír szolgáltatáson útján terjesztette elő, amely álláspontja szerint nem felel meg az elektronikus úton történő benyújtás követelményeinek a Kp. 29. §
(1)bekezdése, a Pp. 608. §
(1)bekezdése, az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) 9. §
(1)bekezdés b) pontja, a Pp. 618. §
(1)bekezdése, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet (Kr.)
- §-a,
- §
(1)bekezdése, 7. §
(1)bekezdés c) pontja rendelkezése szerint. [3] [4] [5] [6] [7] [8] Az elsőfokú végzés Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét a Kp. 29. §
(1)bekezdés, Kp. 28. §
(2)és
(3)bekezdés, a Pp. 608. §
(1)bekezdés, az E-ügyintézési tv. 9. §
(1)bekezdés b) pontja felhívásával a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja alapján visszautasította. A bíróság a döntését azzal indokolta, hogy a felperes a keresetlevelét nem elektronikus úton, azaz nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. A fellebbezés A felperes a fellebbezésében elsődlegesen a végzés Kp. 113. §
(1)bekezdése alapján történő megváltoztatását, valamint a kereset érdemi elbírálását, másodlagosan a végzés Kp. 114. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság általi megváltoztatását kérte. Harmadlagosan a végzés Kp. 114. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és az eljárás lefolytatására való utasítása iránt terjesztett elő kérelmet. Kérte az alperes másodfokú eljárási költségek megfizetésére kötelezését, amelyet 100.000 forintban jelölt meg a megbízási szerződésre hivatkozással. Előadta, hogy csak az elsőfokú bíróság végzéséből szerzett tudomás arról, hogy - az alperesi kioktatás hiányában - nem a megfelelő elektronikus orgánumon keresztül nyújtotta be a keresetlevelet. Tekintettel arra, hogy az alperes az e-papír szolgáltatás igénybevételéről tájékoztatta, önhibáján kívül nem állt módjában egyéb módon benyújtani a keresetlevelet. A felperes a fellebbezésében utalt arra, hogy a bíróság a végzésében nem nevezte meg, mely jogszabály és milyen módon határozza meg a keresetlevél elektronikus úton történő előterjesztését. A bíróság csak általánosságban hivatkozott az E-ügyintézési tv-re és a Kr.-re. Kifogásolta továbbá, hogy sem a közigazgatási határozat, sem az elsőfokú végzés nem adott megfelelő tájékoztatást és kioktatást arra vonatkozóan, hogy mely informatikai felület alkalmas a cégkapu használatával történő benyújtásra, így igazolási kérelemmel sem pótolható joghatályosan az esetleges mulasztás. Hangsúlyozta e körben, hogy az E-ügyintézési tv. és a Kr. sem határozza meg, hogy „mely felület és milyen informatikai háttér szolgálja" a megfelelő kapcsolattartást. A felperes az Alkotmánybíróság 9/2017. (IV. 18.) számú határozatában, a BH2012. 96, BH1994. 210, BH2007. 51, BH. 1977. 27, valamint a BH.1985. 66. számú eseti döntésekben, továbbá a 7/2010. (XI. 8.) KK véleményben foglaltakra hivatkozással kifejtette, hogy a felet nem érheti hátrány a fellebbezési jogról adott téves tájékoztatás miatt. Álláspontja szerint a jogorvoslathoz fűződő joga sérült azáltal, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a közigazgatási szerv hiányos és téves jogorvoslati kioktatását. Ebből következően a végzés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2. §
(1)és
(2)bekezdésébe, 5. §
(2)bekezdésébe, 26. §
(2)bekezdésébe, valamint a 81. §
(1)bekezdésébe ütközik. Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indoka A fellebbezés alapos az alábbiak szerint. A Kp. 29. §
(1)bekezdés szerint alkalmazandó Pp. 608. §
(1)bekezdése alapján az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. [11] Az E-ügyintézési tv. 9. §
(1)bekezdés b) pontja szerint ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. §
(1)bekezdése szerinti ügy tekintetében az ügyfél jogi [9] [10] [12] [13] [14] [15] [16] képviselője. Az E-ügyintézési tv.
- §
- pontja értelmében gazdálkodó szervezet a Polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet. A Pp.
- §
(1)bekezdés
- pontja értelmében gazdálkodó szervezet többek között az ügyvédi iroda. A Kr.
- §
(1)bekezdés szerint az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, az európai közösségi jogászt, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztráció során a saját nevében jár el. A Kr. 7. §
(1)bekezdés c) pontja szerint ha az ügyfél úgy kíván az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (a továbbiakban: e-Papír szolgáltatás) útján kérelmet, iratot, egyéb beadványt (a továbbiakban együtt: beadvány) benyújtani, hogy az ügyre vonatkozóan az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a
- § vagy a
- § szerinti szolgáltatás szerinti elektronikus űrlapot rendszeresít, - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni, és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv erről, valamint az irat benyújtásának lehetséges módjairól az ügyfelet a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén a beadvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja. A Kúria több határozatában, így pl. a Kpkf.VI.37.398/2019/2., Kpkf.III.37.372/2019/2., Kpkf.II.37.769/2019/2., Kpkf.VI.37.398/2019/2., Kfv.IV.38.266/2019/8., Kfv.II.37.759/2019/
- kifejtette, hogy a Kr.
- §
(1)bekezdés c) pontjának az Alaptörvény
- cikkével összhangban álló értelmezése alapján, amennyiben az elektronikus űrlapot rendszeresített hatóság azt észleli, hogy az ügyfél nem a megfelelő módon nyújtotta be a beadványát, úgy az erről való tájékoztatástól nem tekinthet el. A hatóság ez irányú mulasztása miatt az ügyfél jogorvoslathoz való joga nem sérülhet. A felperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy e tájékoztatási kötelezettség a jogi képviselővel eljáró félre is vonatkozik, ezért e körben a bíróság a jogi képviselőt terhelő különös gondossági követelményekre sem hivatkozhat. Ezt támasztják alá a 7/
- (XI. 8.) KK véleményben foglaltak is. Sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, ha a keresettel támadott határozat nem nyújt megfelelő tájékoztatást a fél részére a jogorvoslati kérelem meghatározott honlapon és meghatározott űrlapon történő benyújtásáról. Amennyiben a fél a keresetlevelet az elektronikus űrlap biztosítása ellenére nem a megfelelő módon (e-Papír szolgáltatás) terjeszti elő, de erről és a benyújtás helyes módjáról az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem tájékoztatja, a bíróság a keresetlevelet nem utasíthatja vissza. A jogorvoslati kérelem elektronikus előterjesztését nem érintő jogorvoslati tájékoztatás, valamint a Kr.
- §
(1)bekezdés c) pontjában rögzített tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt az ügyfelet - figyelemmel az Alaptörvény
- cikkére, valamint a 7/
- (XI. 8.) KK véleményben foglaltakra - nem érheti hátrány a jogorvoslathoz való joga gyakorlása során. A fentiekre figyelemmel a Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság nem értékelheti a felperes terhére azt, hogy a keresetlevelét az e-Papír szolgáltatás útján terjesztette elő. Záró rész A pertárgy értéke és a kifejtett ügyvédi munka figyelembe vételével a Kp.
- §-a szerint alkalmazandó Pp.
- §-a alapján megállapított másodfokú eljárási költséget az alperes viseli. [18] A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény 75/A. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás illeték- és költségmentes, ezért a fellebbezési eljárási illeték megfizetéséről a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [19] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [20] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] ,
- július
- Dr. Zanathy János s.k. tanácselnök, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő