A határozat elvi tartalma: A terhelt nem tanúsított kellő körültekintést, amikor a tényállásbeli élethelyzetben két kézzel a sértettet mellkason lökte. A terhelt ugyanis a tőle elvárható figyelem kifejtése mellett magatartásának a lehetséges következményeit - hogy a sértett egyensúlyát veszítve a gépkocsi bal első nyitott ajtajának eshet és akár nyolc napon túl gyógyuló sérülést is szenvedhet - előre láthatta és elkerülhette volna. Mindezekből következik, hogy a sértett által elszenvedett nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó eredmény bekövetkeztében a terhelt gondatlansága és emiatt büntetőjogi felelőssége megállapítható. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.122/2020/
- A határozat szintje: A tanács tagjai: felülvizsgálat . Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda, előadó bíró . Katona Sándor, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége és más bűncselekmény Terhelt(ek): ... Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság,
- december 14., nyilvános előkészítő ülés, 6.B.31.379/2018/
- számú ítélete Másodfok: ővárosi Törvényszék,
- október 1., tanácsülés, 25.Bf.6045/2019/
- számú végzése Harmadfok: - Az indítvány előterjesztője: ... terhelt meghatalmazott védője Az indítvány iránya: Rendelkező rész a terhelt javára A Kúria a testi sértés vétsége és más bűncselekmény miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.31.379/2018/
- számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 25.Bf.6045/2019/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- december
- napján megtartott nyilvános előkészítő ülésen meghozott és kihirdetett 6.B.31.379/2018/
- számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki súlyos testi sértés vétségében [Btk.
- §
(3)bekezdés,
(9)bekezdés a) pont] és garázdaság vétségében [Btk. 339. §
(1)bekezdés]. Ezért őt 30 nap elzárásra ítélte. Kimondta, hogy az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelről, valamint a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [2] Az elsőfokú ítélet ellen - melyet az ügyész tudomásul vett - a terhelt és védője a kiszabott büntetés enyhítése, elzárás helyett pénzbüntetés kiszabása érdekében jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- október
- napján meghozott és kihirdetett 25.Bf.6045/2019/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy a kiszabott büntetést halmazati büntetésnek tekinti. [3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint ... terhelt
- október történt
- közlekedési napján a ... konfliktus körúton, kapcsán a ... lehajtó szóváltásba részén keveredett a sértettel, amelynek során két kézzel mellkason lökte a sértettet. A lökés következtében nyitott ajtaja a sértett sarkának, nekiesett eszméletét a gépkocsija vesztette, bal majd első arccal a gépkocsi ajtajának küszöbére, azután a földre zuhant. ... terhelt a sértett meglökése alkalmával elmulasztotta a kellő gondosságot és körültekintést arra nézve, hogy a sértett az ajtó sarkának eshet, majd eszméletét következtében gyógyuló a vesztve a sértett jobb zúzódását, míg gépkocsi a fül küszöbére. mögötti küszöbre Az tájék esés ajtónak esés napon belül 8 következtében a bal szemtájék - a csontos szemüreg csontos vázának benyomatos törésével járó - 8 napon túl gyógyuló zúzódását szenvedte el. A tényleges gyógytartam 4-6 közösségellenes, hétre tehető. erőszakos A terhelt cselekménye alkalmas ezen volt kihívóan arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. [4] II.
- A jogerős határozat ellen ... terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének a súlyos testi sértés vétségében történt megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor. [5] Az indítvány szerint a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülésére, tehát az eredményre, mint gondatlansága nem büntetőjogi felelősségének objektivizálását folyamat terjedt jelenti. minősítő ki. Annak körülményre a terhelt megállapítása a terhelt túlfeszítését, A többszörösen végkifejleményének, eredményének a felelősség szerencsétlen az előrelátása esési - a terhelttől elvárható körültekintés mellett is - lehetetlen. Nem vitatta, hogy a terheltnek a tőle elvárható körültekintés mellett előre kellett látnia, hogy a lökésétől a sértett egyensúlyát veszítheti, és - még ha kicsi is az esélye - akár nekieshet a gépjármű nyitott ajtaja sarkának. Azt azonban képtelenség lett volna előre látnia, hogy a sértett ezután az ütközés után úgy veszti eszméletét, testével baloldali hogy azáltal irányba 180 oly módon csuklik fokos fordulatot össze, vesz, hogy majd az arcának jobb felével éppen a gépjármű küszöbének ütközik. Ennek a mozdulatsornak az elindítója bár a terhelt lökése volt, azonban a sérülés közvetlen kiváltó oka az ajtó sarkával való ütközés volt. [6] Az arccsont törése, mint eredmény oly mértékben valószínűtlen és előreláthatatlan volt, hogy azt a terhelt a tőle elvárható figyelem és körültekintés mellett sem láthatta előre, így gondatlanság sem terheli. Erre figyelemmel a védő a terheltnek a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének vádja alóli felmentését, halmazati büntetés helyett pedig garázdaság vétsége miatt intézkedés alkalmazását indítványozta. [7] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.125/2020. számú átiratában felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. szerint 8. elkövetőtől elvárható a Btk. körültekintés gondatlannak, §-a az elmulasztásával mely egyrészt kifejtett az általában a Álláspontja figyelem magatartást elvárható és tekinti magatartásra utal, másrészt arra, hogy egy meghatározott személytől elvárható volt-e a jogszerű szempontjából a magatartás. magatartás a A büntetőjogi tényállásszerű gondatlanság eredménnyel együtt válik jogellenessé, amikor a tényállásszerű eredmény az objektív gondossági kötelesség megszegéséből származik, azaz objektíve előre látható és objektíve előreláthatóságnak ki kell elkerülhető terjednie volt. az Az objektív okfolyamat lehetséges alakulására, így arra, hogy az adott helyzetben - egyéb lehetőségek mellett - fennáll a tényállásszerű eredmény bekövetkezésének a reális lehetősége. Objektíve elkerülhetetlen az eredmény, ha az elkövető kötelességszerű magatartása esetén is bekövetkezett volna. [8] A kellő gondosság tanúsítása esetén a sértett két kézzel mellkason történő meglökésekor a terheltnek számolnia kellett azzal, hogy a sértett az egyensúlyát elveszítheti, és a lökése folytán a gépkocsi bal első nyitott ajtajának eshet, aminek folytán akár 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedhet. A terhelt ennek az eredménynek a lehetőségét azért nem látta előre mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést gyógyuló elmulasztotta, sérülésének ezért a sértett 8 napon túl bekövetkezésében a hanyag gondatlanság (negligentia) terheli még akkor is, ha a sérülést az ajtónak esést követő eszméletvesztés miatt az ajtó küszöbének arccal való csapódás következtében szenvedte el. [9] A felülvizsgálati indítványban támadott büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat büntetés tárgyát kiszabásának törvénysértő megsértése nem (BH felülvizsgálatára minősítése, esetén képezheti van illetve a lehetőség 2005.337.III.). csak a büntetőjog (BH A bűncselekmény más szabályának 2006.390.). A büntetés önmagában akkor eshetne felülvizsgálat alá, ha az a büntetőtörvény valamely mérlegelést nemében és/vagy nem tűrő mértékében rendelkezésébe törvénysértő (BH ütközve volna 2012.239.). a Mindez alapján a terhelttel szemben kiszabott elzárás büntetés helyett intézkedés alkalmazásának szükségességére való hivatkozás felülvizsgálati eljárást nem alapoz meg. A Legfőbb Ügyészség ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. [10] III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. A megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésére tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott és az indítványozó szabálysértéseket által is. nem Ennek hivatkozott - esetleges eredményeképpen a eljárási felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség indítványát alaposnak találta. [11] 1. A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
- b)és
- c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [12] A felülvizsgálat indítványban tényállás a nem alapvető jogerős szabálya, ügydöntő támadható [Be. hogy a felülvizsgálati határozat által megállapított 650.
(2)bekezdés]. § A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [13] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga megállapításához a tényállás, vezetett, hanem mindaz, támadhatatlan. ami Ennek a tényállás megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. [14] 2. A terhelt védője a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján terjesztette elő felülvizsgálati indítványát. Eszerint felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. A védő azt sérelmezte, hogy az első- és másodfokú bíróság a Btk. 8. §-ában, a 164. §
(3)bekezdésében és
(9)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket megsértve állapította meg a terhelt bűnösségét gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségében. E körben a terhelt felmentésének lett volna helye. Önmagában a terhelt terhére megállapítható garázdaság vétsége miatt pedig a vele szemben kiszabott büntetés ugyanakkor törvénysértően súlyos. [15] A Kúria érvelésével a nem védőnek értett bűnösség egyet. Azt körében kifejtett állapította meg, érdemi hogy a felülvizsgálat során irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságok törvényesen minősítették a terhelt testi épséget sértő cselekményét. [16] A szándékosságtól eltérően a gondatlanság büntetendősége - a bűncselekmény fogalmát meghatározó Btk. 4. §-ából következően kivételes, azaz kifejezett különös részi rendelkezéshez kötött. Jelen ügyben a Btk. 164. §
(9)bekezdés a) pontja a
(3)bekezdésben meghatározott súlyos testi sértést vétségként rendeli büntetni, amennyiben azt az elkövető gondatlanságból követi el. [17] A Btk.
- §-a a gondatlanságnak is két fajtáját szabályozza: első fordulata a tudatos gondatlanságot, míg második fordulata a hanyag gondatlanságot határozza meg. A jogerős ítélet szerint a terheltet a nyolc napon túl gyógyuló sérülés okozásában hanyag gondatlanság terheli, miután a sértett meglökése alkalmával elmulasztotta a kellő gondosságot és körültekintést arra nézve, hogy a sértett az ajtó sarkának eshet, majd eszméletét vesztve a gépkocsi küszöbére. [18] A hanyag gondatlanság (negligencia) esetében a bűnösség tudati oldala hiányzik: az elkövető nem látja előre magatartásának lehetséges következményeit. A lehetséges következmények előre nem látása akkor róható fel az elkövetőnek, ha az a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés elmulasztására vezethető vissza; ez a hanyagság normatív felelősség vizsgálatakor keresni, hogy elvárható mércéje. amennyiben figyelmet A tehát az vagy hanyag arra elkövető a gondtalanságért való kérdésre kell választ tanúsította volna a körültekintést, akkor előre tőle láthatta volna-e magatartásának lehetséges következményeit. [19] A Kúria e körben maradéktalanul egyetértett a Legfőbb Ügyészség érvelésével. Eszerint a terhelt magatartása és a sértett sérülésének bekövetkezése között az okozati kétségtelenül megállapítható. A terhelt lökésének összefüggés hiányában az eredmény nem következett volna be. [20] A terhelt a kellő körültekintés tanúsítása mellett előre látta (láthatta) volna, hogy cselekményével akár a sértett egyensúlyvesztését, elesését is előidézhet, amelynek során sérülést is szenvedhet. A sérülés konkrét gyógytartamának e körben nincs is jelentősége. A felülvizsgálati indítványban megfogalmazottaktól eltérően szó sem lehet a büntetőjogi felelősség objektivizálásáról. A két kezes lökés egyenes következménye lehet a sértett elesése. Ezt az okfolyamatot a terhelt magatartása indította el. Annak pedig sem az okozati összefüggés, sem a terhelt hanyag gondatlanságának a megállapítása milyen körében elesési nincs mechanizmus, már jelentősége, konkrétan minek hogy - közvetlenül az ajtónak, a küszöbnek, az út betonjának, vagy az elesés környezetében lévő bármilyen tárgynak - ütődve szenvedi el a sértett a sérülését. Közömbös tehát, hogy a sértett nem közvetlenül csapódott a gépkocsi küszöbének, hanem elesése előtt (közben) még a nyitott ajtóba is beütötte a fejét és már ettől elveszítette az eszméletét. [21] Az első- és másodfokú bíróság az irányadó tényállásból helyesen következtetett arra, hogy a terhelt nem tanúsított kellő körültekintést, amikor a sértettet két kézzel mellkason lökte. A tőle elvárható figyelem és körültekintés - tehát a gondossági kötelezettségének a teljesítése - mellett magatartásának sérülés okozásával járó lehetséges következményeit előre láthatta és elkerülhette volna. A kellő figyelem és körültekintés tanúsítása mellett nem következett volna be a sértett sérülése. Ezt a figyelmet és körültekintést azonban elmulasztotta, ez a terhelt büntetőjogi felelősségének az alapja. [22] jogi Erre tekintettel a terhelt testi épséget sértő cselekményének minősítése során az eljárt bíróságok nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait. Azt helyesen minősítették a Btk.
- §
(3)bekezdésében meghatározott és a
(9)bekezdés a) pontja szerint minősülő súlyos testi sértés vétségének. [23] Megjegyzi a Kúria, hogy a bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről értelmében a rendelkező bűncselekményt a
- bíróság BK vélemény ügydöntő
- pontja határozatának rendelkező részében a
- évi C. törvény Különös Része szerinti alcímével kell megnevezni. Ekként jelen ügyben a megállapított bűncselekmény helyes megnevezése: testi sértés vétsége [Btk.
- §
(3)bekezdés,
(9)bekezdés a) pont]. [24] 3. A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pontja
- ba)alpontja értelmében a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta (EBH 2011.2387). [25] Minderre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [26] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. A Be.
- §
(4)bekezdése pedig rögzíti, ismételten előterjesztett, tartalommal ismételten hogy az ugyanazon illetőleg előterjesztett a jogosult korábbival indítványt a Kúria által azonos érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- június
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő