Gfv.30026/2019/6 – Kúria

(2),

1. III. tv.
2. §

(2)bekezdés a) pont A Kúria mint felülvizsgálati bíróság közbenső ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.026/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Albert Huba Attila ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Kiss Gellért ügyvéd Alperesi beavatkozó: . Az alperesi beavatkozó képviselője: dr. Pozderka Ügyvédi Iroda , ügyintéző: dr. Pozderka Gábor ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.450/2018/7-II. számú közbenső ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 8.G.40.390/2016/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja. A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
3. április 8-án a felperes és az alperes között nemzetközi szállítmányozási, valamint ideiglenes vámkezelésre vonatkozó megbízási szerződés jött létre - többek között - az alábbi feltételekkel: a felperes kiállításra küldött alumínium szobrának B-ről S P-ba továbbítására
4. április 25-i érkezéssel, a megbízásban pontosan megjelölt galéria címzetthez történő házhoz szállítással. A szobor B-ba megérkezett, azt vámkezelésre bemutatták.
5. április 22-én a fuvarozással megbízott F a címzett részére üzenetet küldött a küldemény érkezéséről és annak átvehetőségéről, a galéria azonban a műalkotást nem fogadta, az annak átvételéhez szükséges intézkedéseket nem tette meg. [2] [3] [4] [5]
6. május 12-én az alperes közölte az F-el, hogy a kiállítás megkezdődött, a vámkezelés már felesleges, kérte a visszaszállítást.
7. május 15-én az F jelezte az alperesnek, csak vámbrókerrel lehetséges az áru ki- és beléptetése, a szobrot betárolták a vámraktárba, a brókernek kell nyilatkoznia, hogy nem tudja beléptetni az árut, és kéri a visszafordítást, figyelemmel a brazil vámtörvényekre. A szobor visszaszállítása nem történt meg. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes módosított keresetében 3.800.000 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló
8. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
9. §, 6:
10. §-a alapján, másodlagosan a Ptk. 6:
11. §

(2)bekezdésére alapítva és 700.000 Ft sérelemdíj megfizetésére a Ptk. 2:

1. §-a alapján. Arra hivatkozott, hogy az alperes a szállítmányozási szerződésből eredő kötelezettségének nem tett eleget, az nem érkezett meg a címzetthez, illetve annak elvesztésével kárt okozott. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése arra irányult, hogy a szállítmányozási szerződés alapján a vámügyintézés nem tartozott a feladatai közé, a vám elé állítást vállalta csak, aminek eleget tett. Az első- és a másodfokú határozat [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperes megfelelő gondossággal járt el a küldemény továbbítása érdekében, az
2. április 22-én Brazíliába megérkezett. Az alperes eleget tett tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének, a nem megfelelő címzett megjelölése, illetve a galéria együttműködésének hiánya a felperes érdekkörébe esett. A vámkezelés a címzett magatartása miatt hiúsult meg, ez akadályozta meg a kiállítás helyszínére történő kiszállítást. A személyiségi jogsértés bizonyítatlansága folytán a sérelemdíj megfizetése iránti igényt is elutasította. Ítéletében részletesen elemezte a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat, a tanuk vallomását, a felperes és az alperes személyes meghallgatása során elhangzottakat, illetve az okirati bizonyítékokat. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezését nem érintette, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és megállapította, hogy az alperest a felperessel
3. április 8-án megkötött szállítmányozási szerződés megszegésével okozati összefüggésben bekövetkezett kárért teljes kártérítési felelősség terheli. A fellebbezés indokaira tekintettel úgy ítélte: a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szállítmányozási megbízással elvállalt, a címzettként megjelölt galériához történő házhoz szállítás nem a fuvarozás, hanem a szállítmányozási tevékenység részét képező brazil vámeljárás során akadt meg. A szállítmányozási szerződés megkötése során a felperes nem mulasztott, az alperesnek viszont tudnia kellett, hogy a B-ba beérkező áru a házhoz szállítást megelőzően a vámeljárás során a címzett aktív közreműködését igényli. Ezen lényeges körülmény tekintetében tájékoztatási kötelezettség terhelte, amelynek ismeretében a felperes tisztázhatta volna, hogy arra a galéria kész-e, illetve képes-e. Ennek alapján dönthetett volna a szállítmányozási szerződés számára ismertté vált kockázata melletti megkötéséről vagy annak mellőzéséről. A másodfokú bíróság megítélése szerint az alperes a Ptk. 6:
4. §

(1)bekezdésében előírt szerződéskötéskori tájékoztatási kötelezettségét megszegte, mulasztása, a nem kellő gondossággal előkészített szállítmányozói tevékenységének a következménye megalapozza a Ptk. 6:62. §

(3)bekezdésén keresztül irányadó Ptk. 6:

1. §-a szerinti kárfelelősségét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Az alperes felülvizsgálati kérelmében annak tartalma szerint a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. [10] Arra hivatkozott, hogy a jogerős közbenső ítélet a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
3. §-ába,
4. §-ába, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdése és XXIV. cikkébe ütköző módon jogszabálysértő. Állította, a másodfokú bíróság egyrészt nem tett eleget tényállás felderítési kötelezettségének, másrészt kirívóan okszerűtlenül mérlegelte a bizonyítékokat, így különösen L N tanú vallomását és jutott arra a téves következtetésre, hogy a perbeli szállítmányozási szerződés alapján az alperes a vámügyintézés kötelezettségét is vállalta. Utalt arra is, a másodfokú bíróság csak az alperes kárfelelősségét vizsgálta, de elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a felperes eleget tett-e kárenyhítési, kárelhárítási kötelezettségének. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. [9] A Kúria döntése és jogi indokai A Kúria a jogerős közbenső ítéletet az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [13] A Kúria utal arra, hogy az rPp. 272. §

(2)bekezdése alapján figyelemmel a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II. 15.) PK vélemény
2. pontjában kifejtettekre is a jogerős közbenső ítéletet csak a [12] felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések és az abban előadott indokok körében vizsgálhatta. A Kúria következetes joggyakorlata (BH
3. 119.) értelmében a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli perorvoslati eljárásban, a bizonyítékok felülmérlegelésére csak kivételes esetben kerülhet sor. A felülvizsgálati eljárás nem ad alapot a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna; az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni. Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság indokolatlanul hagyta figyelmen kívül L N tanúvallomását. A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése, valamint L N tanúvallomása körében az rPp.
4. §-a szerinti indokolási kötelezettségének eleget tett, megfelelően támasztotta alá, hogy a tanút miért tartja érdekeltnek, és a fenti eljárási jogszabályhelyben írt elveknek megfelelően támasztotta alá azt is, hogy a becsatolt levelezésből miért találja megállapíthatónak az alperes kártérítési felelősségét. A kifejtettekből következően a Ptk. 6:
5. §-át, mint megsértett jogszabályhely felülvizsgálati kérelemben történő feltüntetésének hiányában a Kúria érdemben a kárelhárítási kötelezettséggel összefüggésben.esetlegesen fennálló anyagi jogi jogszabálysértést nem ítélhette meg. [14] A felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel csak eljárásjogi szempontból vizsgálhatta e kérdést. E körben arra a megállapításra jutott, hogy az alperesnek sem az Alaptörvényben, sem az rPp.-ben biztosított és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási jogai nem sérültek. Sem az Alaptörvényből, sem az rPp. rendelkezéseiből nem következik, hogy a másodfokú bíróság nem hozhatott jogszerűen közbenső ítéletet az adott tényállás mellett, illetve nem állapítható meg, hogy az alperes tisztességes eljáráshoz fűződő joga sérült volna. Az alperes az elsőfokú eljárásban és a per során mindvégig annak tulajdonított ügydöntő jelentőséget, hogy mi volt a szerződés tartalma. A védekezését következetesen elsősorban arra alapította, hogy a perbeli szállítmányozási szerződés alapján a vámügyintézési kötelezettség nem őt terhelte, a sikertelen vámügyintézésből eredően elveszett tárgyért ezért nem kell helytállnia. Ezzel ellentétes álláspontot a másodfokú bíróság sem fogalmazott meg, jogi érvelésének lényege az volt, hogy az alperesnek mint szakcégnek kellett volna tájékoztatnia a felperest a szerződéskötést megelőzően a brazil vámügyintézés szabályairól. A másodfokú bíróság a bizonyítékok - a fent hivatkozott szempontok alapján nem okszerűtlen a felülvizsgálati eljárásban nem felülbírálható mérlegelésével jutott a fenti következtetésre. [15] A Kúria mindezek alapján nem találta megállapíthatónak az alperes által a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős közbenső ítéletet az rPp.
6. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A felülvizsgálati eljárásban a felperesnek - igazolt - költsége nem merült fel, ezért arról a Kúria az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 79. §

(1)bekezdése alapján nem határozott. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a vészhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/302. (III.31.) Korm. rendelet 29. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. [16] Budapest,

1. május
2. . Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró