A határozat elvi tartalma: Az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői számára adott utasítást tartalmazó önkormányzati határozat felülvizsgálatára a Ptk. 3:
- §-ára figyelemmel a gazdasági társaságokat nyilvántartó bíróság jogosult általános törvényességi felügyeleti jogkörében. Az ilyen önkormányzati döntésekre az Mötv.
- §
(4)bekezdés b) pont első fordulatának megfelelően nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.195/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... főosztályvezető Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: önkormányzati közgyűlési határozat megtámadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november 28-án hozott 104.K.28.059/2019/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 104.K.28.059/2019/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, az ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben hatályon kívül helyezi és a keresetet teljes körűen elutasítja. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes Közgyűlése a 194/
- (XII.20.) határozatának
- pontjában, mint a tulajdonosi jogok egyedüli gyakorlója a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
- §
(3)bekezdése alapján utasította a Salgótarján Megye Jogú Város Önkormányzatának 100%-os önkormányzati tulajdonában álló gazdasági társaságainak vezető tisztségviselőit, hogy a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok alkalmazása során a naptári évenként 250 óra, kollektív szerződés esetén az évi 300 óra rendkívüli munkaidőt ne lépjék túl „önként vállalt túlmunka” megnevezéssel sem, valamint 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeretet ne alkalmazzanak. A
- pont szerint a Közgyűlés, mint a ... Kft., valamint a ... Kft. tagja javasolja a cégek taggyűlésének, hogy kérjék fel a cégek ügyvezetőit, hogy a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok alkalmazása során a naptári évenként 250 óra, kollektív szerződés esetén az évi 300 óra rendkívüli munkaidőt ne [2] lépjék túl „önként vállalt túlmunka” megnevezéssel sem, valamint 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeretet ne alkalmazzanak. A Közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, hogy a cégek taggyűlésén a jelen határozatban foglaltaknak megfelelően éljen szavazati jogával. A felperes törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva törvényességi felhívással élt az alperes felé a fenti határozattal szemben az összesen négy pontban megjelölt jogszabálysértések megszüntetése érdekében. Az alperes Közgyűlése a 87/
- (V.29.) határozatában a felperes törvényességi felhívásában foglaltakkal nem értett egyet. A kereseti kérelem [3] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy Salgótarján Megye Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 194/
- (XII.20.) határozata jogsértő, erre tekintettel azt helyezze a bíróság hatályon kívül. Álláspontja szerint az alperes Közgyűlése a támadott határozatában adott utasítással túllépte a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdésében foglalt hatáskörét. Az elsőfokú ítélet [4] [5] [6] [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében az alperes támadott határozatának
- pontját megsemmisítette, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolásban hivatkozott a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(2),
(3),
(4), 139. §
(1), 142. §
(4)bekezdéseire; a Ptk. 3:109. §
(1),
(2),
(4), 3:112. §
(2)bekezdésére, továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) és 89. §
(1)bekezdés a) pontjára. Az elsőfokú bíróság az Mötv. megjelölt rendelkezéseire alapítottan kiemelte, hogy a felperes törvényességi felügyeleti jogköre minden alperesi döntésre kiterjed, és csupán kivételként nem vonatkozik azon döntésekre, amelyek alapján egyéb bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A perbeli esetben kettős természetű jogviszonyról van szó, mely egyfelől közjogi jogvitára is alapot ad, hiszen a kormányhivatal feladata vizsgálni többek között az önkormányzati döntések jogszerűségét az objektív jogrend védelme érdekében. Ugyanakkor ez a döntés egy magánjogi jogviszonyban már valamilyen alanyi jog érvényesítésére jogosíthat. A Kúria a Kfv.IV.37.166/2016/
- számú döntésében (a továbbiakban: Kúriai Ítélet) kimondta, hogy a per tárgyát illető kérdés alapján ugyan egy munkaügyi jogvitának lenne helye, de ez nem zárja ki azt, hogy a kormányhivatal vezetője az objektív jogrend védelme érdekében fellépjen és az Mötv. szerint törvényességi ellenőrzési jogkörben járjon el. A bíróság megjegyezte, hogy az alperes által kért permegszüntetésnek és a keresetlevél áttételének nem lenne helye, még a közigazgatási bírósági hatáskör hiányában sem. A bíróság megállapította, hogy a perre hatáskörrel rendelkezik és az ügyet érdemben vizsgálta. A közigazgatási és munkaügyi bíróság hangsúlyozta, az alapító utasítási joga nem korlátlan, kizárólag az alapvető üzleti és személyi kérdésekre terjedhet ki. Az alperes nem tudott olyan jogszabályra hivatkozni, amely kifejezetten a legfőbb szerv hatáskörébe utalta volna a túlmunka elrendelésével kapcsolatos döntést. Az érintett gazdasági társaságok alapító okiratai nem tartalmazzák azt, hogy az alapító kizárólagos hatásköre a túlmunkával kapcsolatos döntés meghozatala. Nem foghat helyt az az érvelés, hogy a túlmunka elrendelésével kapcsolatos döntés további jogszabályi vagy alapító okiratbeli felhatalmazás nélkül is a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése szerinti, a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatalnak minősülne. A Munka Törvénykönyvről szóló
- évi I. törvény szerint a túlmunka elrendelése a munkáltató kizárólagos hatáskörébe tartozó döntés, azaz erről kizárólag az ügyvezetés jogosult dönteni, ebben a körben alapítói döntés nem lehetséges. Ez nem minősül alapvető üzleti és személyi kérdésekben való döntésnek. [8] [9] A bíróság a fenti két pontban írtaknak megfelelően megállapította, hogy a támadott közgyűlési határozat
- pontjában megfogalmazott utasítás kiadása nem tartozott a Közgyűlés hatáskörébe, ez az ügyvezetők jogkörének jogellenes elvonását jelentette. A támadott határozat
- pontja vonatkozásában a bíróság rögzítette, hogy ebben a pontban nem egy utasítás szerepel, amely kötelező lenne az ügyvezetésre, hanem egy javaslat arra nézve, hogy a cégek taggyűlése kérje fel az ügyvezetőket, hogy túlórát ne rendeljenek el. Ennek a felhívásnak jogi kötőereje nincs, az jogszabályi rendelkezésbe nem ütközik. E vonatkozásában a bíróság a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a per megszüntetése, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. [11] A hatásköri kérdéshez kapcsolódó okfejtése szerint az Mötv.-nek az önkormányzatok törvényességi felügyeletéről szóló szabályaiból nem vezethetők le a perbeli esetben a felperes törvényességi felügyeleti jogköre és a közigazgatási bíróság hatásköre. Az Mötv.
- §
(4)bekezdés b) pontjára figyelemmel ugyanis érvényesül az a kivételszabály, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak azokra a döntésekre vonatkozóan, amelyekkel szemben jogszabályban meghatározott bírósági eljárásnak van helye, mint jelen esetben. Ugyanis a perbeli társasági jog által szabályozott kérdésben a felperesnek nincs keresetindítási joga, arra kizárólag a Ptk. 3:
- §-ában megjelölt személyek jogosultak és a perben a törvényszék, mint cégbíróság jár el. A cégek esetében az objektív jogrend védelmét az állam a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyelettel biztosítja, ezért a kormányhivatal általi törvényességi eljárás szükségtelen, egyben kizárt. A fentieket igazolja a Ptk. 3:
- §-a, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény
- §
(1)bekezdés d) pontja. [12] Az alperes szerint a Kúriai Ítélet nem támasztja alá az elsőfokú ítéletben írtakat, mert egyrészt a jogvita nem munkaügyi természetű, másrészt megállapítható, hogy más szerv törvényességi felügyeleti jogkörrel, illetve más személyek keresetindítási joggal rendelkeznek, vagyis nem áll fenn az az eseti döntésben megjelölt helyzet, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogköre nélkül semmiféle szerv nem léphetne fel. Így kiterjesztő jogértelmezéssel nem teremthető meg a felperes párhuzamos törvényességi felügyeleti jogköre az ítéletet hozó bíróság párhuzamos jogkörével együtt. Az alperes részletesen elemezte a Kúriai Ítéletet és kifejtette, hogy az más jogi alapokon nyugszik, így a fentiekre is figyelemmel nem alkalmazható analógiaként. [13] A támadott határozat nem minősül a közigazgatási jog által szabályozott cselekménynek, így közigazgatási jogvitának sem. A társaság jog által szabályozott jogviszonyt az a speciális körülmény, hogy a legfőbb szerv jogait a kérdéses egyszemélyes társaságokban az alperesi önkormányzat gyakorolja, nem teszi a közgyűlési jog által szabályozottá, hiszen a jogviszonyra a Ptk. az irányadó. [14] Az alperes másodlagosan kifejtette, hogy a Ptk. 3:109. §
(4)bekezdése szerint az egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja, aki határoz a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben és e döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá. A bíróság nem érzékelte, hogy a többszemélyes társaságoknál a tag utasítási jogának kizártsága és egyszemélyes társaságoknál az utasítási jog megengedettsége között érdemi különbség van. Az az értelmezés, hogy az utasítási jog gyakorolhatóságához alapító okiratot kell módosítani alaptalan, ugyanis ezt a Ptk. nem követeli meg az egyszemélyes társaságoknál. Ha az „alapító utasítási joga nem korlátlan, kizárólag az alapvető üzleti és személyi kérdésekre terjedhet ki”, akkor az alapító döntési joga sem lenne értelmezhető. A döntés és az utasítás nem azonos kategória, az egyedüli tagot megillető utasítási jog a vezető tisztségviselő hatáskörébe tartozó kérdéseket illetően értelmezhető kizárólag. [15] A korábban hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 22. §
(4)-
(6)bekezdései a jelenleg hatályos Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel azonos szabályokat tartalmaznak. A Gt. előbbi jogszabályhelyeihez kapcsolódó bírósági és jogirodalmi értelmezése az alperes álláspontját támasztja alá. A kereset érdemi elbírálhatósága esetén a támadott határozat
- pontjával szemben előterjesztett kereset is alaptalan. [16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Kiemelte, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörét a Kp.
- §
(1)bekezdése mellett az Mötv. 139. §
(1)bekezdése és 142. §
(4)bekezdése alapozza meg. Az alperes Közgyűlése a határozatában adott utasítással túllépte a Ptk. 3:109. §
(2)bekezdésében foglalt hatáskörét. Döntés a befogadásról [17] A Kúria a Kfv.VI.37.195/2020/
- számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet befogadta. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem alapos. [19] A Kp.
- §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [20] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben az Mötv. 132. §
(4)bekezdés b) pontjának értelmezése és alkalmazása vonatkozásában nem helytálló jogi következtetést vont le. [21] Az Mötv. jelen ügyben alkalmazandó 132. §
(1)bekezdés
- a)és
- d)pontja szerint a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladatés hatáskörökön túl:
- a)törvényességi felhívással élhet;
- d)kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát. A 132. §
(2)bekezdése értelmében a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban: érintett) működése jogszerűségének biztosítása. A 132. §
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja az érintett
- a)működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
- b)döntéseinek jogszerűségét. A 132. §
(4)bekezdése kimondja, nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása – az
(5)bekezdésben foglalt kivétellel – az érintett által hozott azon döntésekre,
- a)amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának,
- b)jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, vagy
- c)amelyeket a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott. [22] Az Mötv. 134. §
(2)bekezdése alapján a törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felülvizsgálati eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt. A 139. §
(1)bekezdése szerint a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzati határozat felülvizsgálatát. A 142. §
(4)bekezdése kimondja, az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó fejezetének rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, ez perekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. [23] A Kúria hangsúlyozza, a kormányhivatalnak az önkormányzat határozata felülvizsgálata iránt indított pere az Mötv. 132. §
(1)bekezdés d) pontja, 139. §
(1)bekezdése és 142. §
(4)bekezdése szerint közigazgatási pernek minősül, amelyben jelen per megindításának időpontjában a közigazgatási és munkaügyi bíróság volt jogosult eljárni és dönteni, de nem a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény közigazgatási perekre vonatkozó XX. fejezete, hanem a Kp. irányadó jogszabályhelyei és az Mötv. speciális rendelkezései alapján. [24] Az Mötv.
- §-a a törvényességi felügyelet eszközei és terjedelme körében egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz. A
- §
(3)bekezdés b) pontjából következően a felperesi kormányhivatal főszabály szerint az alperesi önkormányzat valamennyi döntésének jogszerűségét vizsgálhatja felügyeleti eljárás keretében. Ugyanakkor a 132. §
(4)bekezdés a)-c) pontjai az általános törvényességi felügyeleti jogkör alóli kivételeket határozzák meg egyértelmű, egyben kógens módon. Ezen kivételszabályok alól kizárólag a 132. §
(5)bekezdése enged eltérést a 132. §
(4)bekezdés c) pontjához kapcsolódóan. A fentiek azt jelentik, hogy amennyiben az alperes döntéséhez kapcsolódóan jogszabályban meghatározott bírósági eljárásnak van helye, úgy ezzel a döntéssel szemben a kormányhivatalnak törvényességi felügyeleti eszközei nincsenek, erre vonatkozóan törvényességi felhívást nem terjeszthet elő, továbbá nem kezdeményezheti annak közigazgatási bírósági felülvizsgálatát. [25] A Ptk. III. Könyv IV. Címe szabályozza a jogi személy törvényes működésének biztosítékait, ezen belül a X. Fejezet – 3:
- § – a jogi személy törvényességi felügyeletét. A 3:
- § kimondja, a jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felülvizsgálati jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. [26] A Ptk. 3:
- §-ához kapcsolódó jogalkotói indokolás – amely az Alaptörvény
- cikkére alapítottan az értelmezés során kötelezően figyelembe veendő – tartalmazza, hogy a jogi személyek működése feletti általános törvényességi felügyeletet a nyilvántartást vezető bíróság látja el. Ez a megoldás szakít azzal a korábbi helyzettel, amikor egyes jogi személyek felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet, míg más jogi személyek esetében a nyilvántartó bíróságra hárul ez a feladat. A törvényalkotó álláspontja szerint a nyilvántartó bíróság alkalmas a felügyelet ellátására minden jogi személy típus esetén. [27] A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatáról a Ptk. III. Könyv IV. Cím XI. Fejezete rendelkezik (3:35-3:
- §-ok). A 3:
- § alapján a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. [28] A 3:
- §-ra vonatkozó jogalkotói indokolás rögzíti, egyértelművé teszi a törvény, hogy ez az intézmény nem a társasági döntéshozatal bírósági ítélettel való helyettesítését célozza, hanem kizárólag a határozatok jogsértő volta esetén vehető igénybe. A jogsértés fogalmát ebben az értelemben tágan értelmezi a szabály, hogy a létesítő okiratba ütköző határozatot is felülvizsgálhatónak tartja ugyanúgy, mint a jogszabállyal ellentétes határozatokat. E körön kívül azonban bíróság nem szólhat bele a társaság döntéseibe. Nem vizsgálhatja felül azok célszerűségét, gazdaságosságát, nem mérlegelheti a döntéshozatalban összeütköző érdekeket, csak azt ellenőrizheti, hogy a határozat nem jogsértő-e. [29] A Kúria megítélése szerint a keresettel érintett alperesi határozat
- pontja vonatkozásában a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok általános törvényességi felügyeletét a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. Ezen gazdasági társaságok alapítója (alapítói) által hozott határozatok felülvizsgálatát a Ptk. 3:
- §-ában meghatározott személyek, jelen esetben a gazdasági társaságok vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a jogi személyt nyilvántartó bíróságtól. Miután a támadott határozat első pontja vonatkozásában a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése szerinti bírósági törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ezért a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogköre erre a döntésre az Mötv. 132. §
(4)bekezdés b) pont első fordulata alapján nem terjed ki. [30] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsának döntése nem ellentétes a Kúriai Ítéletben foglaltakkal, mert utóbbi ügyben nem az Mötv. 132. §
(4)bekezdés b) pontjának, hanem a 132. §
(4)bekezdés a) pontjának értelmezése és alkalmazása volt a jogvita elsődleges tárgya, a perbelitől jelentősen eltérő tényállás mellett. A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, egyetért az Mötv. Kommentárjának azon érvelésével, mely szerint: „Olyan határozat esetében, amely alapján munkaügyi vitának, közszolgálati jogviszonyból származó vitának van helye, a határozat jogszerűségét is vizsgálhatja a megyei (fővárosi) kormányhivatal, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz. Ennek oka az, hogy rejtve maradhat a jogsértés, hiszen a munkavállalónak, köztisztviselőnek nem áll érdekében jogvita kezdeményezése.” [31] A felülvizsgálati bíróság egyetért a jogerős ítélet azon okfejtésével, mely szerint az a kérdés, hogy a tárgyi közgyűlési döntés az Mötv. 132. §
(4)bekezdésében felsorolt kivételek közé tartozik-e, az ügy érdemére tartozó – anyagi jogi – kérdés. Ezért erről a bíróságnak ítélettel kell döntenie. [32] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 109. §
(2)bekezdésére figyelemmel a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, az ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben hatályon kívül helyezte és a keresetet teljes körűen elutasította. A döntés elvi tartalma [33] Az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői számára adott utasítást tartalmazó önkormányzati határozat felülvizsgálatára a Ptk. 3:34. §-ára figyelemmel a gazdasági társaságokat nyilvántartó bíróság jogosult általános törvényességi felügyeleti jogkörében. Az ilyen önkormányzati döntésekre az Mötv. 132. §
(4)bekezdés b) pont első fordulatának megfelelően nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §
(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson bírálta el. [35] Az alperesnek perköltségigénye nem volt, költségjegyzéket nem terjesztett elő, így részére elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költség nem jár. [36] A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés
- c)pontja alapján teljes személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. [37] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2020. június 17. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő