Pfv.20064/2019/4 – Kúria

(1)bekezdésben foglaltak megsértését akkor lehet megállapítani, ha az összevonás okszerűtlen és sérti a teljes kártérítés elvét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.20.064/2019/

1. szám A tanács tagjai: . Döme Attila a tanács elnöke . Farkas Antónia előadó bíró . Zumbók Péter bíró A felperesek: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű A felperesek képviselője:
2. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Simon Tamás ügyvéd) Az alperes: alperes Az alperes képviselője: . Guzrán Barna ügyvéd Az alperes beavatkozója: Alperesi beavatkozó Az alperes beavatkozójának képviselője: Dr. Keszthelyi Oszkár Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Keszthelyi Oszkár ügyvéd) A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.354/2018/
3. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ővárosi Törvényszék
4. M/P.21.590/2013/
5. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi az I. és III. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 310.800 (háromszáztízezer-nyolcszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. forint Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] Az I-II. rendű felperesek a III-IV. rendű felperesek szülei. A III. rendű felperes
6. augusztus 25-én született. A szülés körüli oxigénhiányos állapota folytán súlyosan károsodott a központi idegrendszere, középsúlyos értelmi fogyatékos, amelyhez autisztikus tünetek társulnak. Mozgása és mentális képessége folytán folyamatos fejlesztésre szorul. Ápolása-gondozása részben intézményben, részben otthon történik, utóbbi esetben ezt túlnyomórészt az I. rendű felperes végzi, a II. és IV. rendű felperesek segítségével. Az I. rendű felperesnél beteg gyermekének megszületése után pszichiátriai betegség alakult ki, szorongásos-depresszív állapota idültté vált, kialakult élethelyzetét egyre nehezebben kezeli, személyisége maradandóan beszűkült, a megváltozott élethelyzetében házassága megromlott, és 2012-ben elvált a II. rendű felperestől. A III. rendű felperes állapotában az idő múlásával sem várható javulás, értelmi fogyatékosságán tovább rontanak hiperaktivitásos tünetei, figyelme nem köthető le, önálló életre képtelen. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperesek keresetükben a káreseménnyel okozati összefüggésben lévő vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítését kérték. [6] Az alperes vitatta a kereset jogalapját és összegszerűségét is. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság
7. sorszámú - a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.012/2016/
8. számú közbenső ítéletével helybenhagyott jogerős közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét a III. rendű felperes születése körüli oxigénhiányos állapota talaján, illetve egyéb központi idegrendszeri károsodása miatt kialakult egészségkárosodása következtében az I-IV. rendű felpereseket ért károkért. Az összegszerűség körében lefolytatott bizonyítást követően különböző jogcímeken vagyoni kártérítést ítélt meg felperesek javára. Az I. rendű felperes vonatkozásában nem vagyoni kártérítés jogcímén 10.000.000 forint, míg a III. rendű felperes részére 15.000.000 forint megfizetésére kötelezte az alperest. Megállapította, hogy a III. rendű felperes intézményi ellátása esetén napi 5 óra, otthoni ellátás esetén napi 10 óra többlettevékenységet igényel egy egészséges gyermekhez viszonyítva. Az elsőfokú bíróság indokoltnak találta háztartási kisegítő igénybevételét is, amelynek időtartamát mérlegeléssel napi 2 órában határozta meg. Az ápolási-gondozási tevékenységet az elfoglaltság időigényességének átlagával számolva napi 7,5 órában határozta meg. A külön kártételként igényelt ápolási-gondozási, valamint háztartási kisegítő többletköltségeket egy tételbe összevonva állapította meg a K. Bt. árlistájának figyelembevételével, és 2008 októberétől
9. augusztus 31-ig összesen napi 12 órás, míg azt követően napi 9,5 órás többletköltséggel számolt ápolás-gondozás és háztartási kisegítés jogcímén. [10] Az ítélet ellen az alperes fellebbezést, az I. rendű felperes csatlakozó fellebbezést jelentett be. [11] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta az ápolás-gondozás és a háztartási kisegítés többletköltsége tekintetében. A nem vagyoni kártérítés összegét az I. rendű felperes tekintetében 9.000.000 forintra, a III. rendű felperes tekintetében 13.000.000 forintra szállította le. [12] Indokolása szerint az irányadó bírósági döntések azt mutatják, hogy 2010-et megelőzően bekövetkezett káresemények esetén a III. rendű felperesnél súlyosabban károsodott gyermekek és folyamatos ellátásukat végző szülők kaptak olyan nagyságrendű kártérítést, amit az elsőfokú bíróság I. és III. rendű felperesek részére megítélt, ezért azokat túlzónak találta a
10. év ár- és értékviszonyai tükrében. [13] A másodfokú bíróság azonban arra nem látott indokot, hogy különkülön tételben állapítsa meg az ápolási-gondozási tevékenységgel és a háztartási kisegítéssel felmerülő többletköltségeket. E tekintetben osztotta az alperes álláspontját, amely szerint ez a két tevékenység sem időben, sem tartalmában nem különül el egymástól. Szem előtt tartotta a Kúria ezzel kapcsolatos iránymutatását (BH 2017/9/301.). A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen az I. és III. rendű felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Az I. rendű felperes a nem vagyoni kártérítés összegét 10.000.000 forintra, a III. rendű felperes pedig 15.000.000 forintra kérte felemelni. [15] Az I. rendű felperes a részére ápolás-gondozás és háztartási kisegítő jogcímén egy tételben megítélt vagyoni kártérítést kérte külön bontani, és az összesen megállapított 19.571.344 forint vagyoni kártérítés helyett ápolás-gondozás címén 18.328.996 forint, háztartási kisegítés címén pedig 6.075.765 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [16]
11. január
12. napjától minden hónap
13. napjáig történő megfizetéssel véghatáridő nélkül ápolás-gondozás és háztartási kisegítés jogcímén megítélt havi 288.000 forint helyett ápolás- gondozás címén havi 234.000 forint, háztartási kisegítés címén pedig havi 63.000 forint járadékot igényelt alperestől. [17] A nem vagyoni kár körében az I. és III. rendű felperesek hivatkoztak arra, hogy bár az elsőfokú bíróság helytállóan ítélte meg a személyiségi jogaik sérelmét, ahogy azt a másodfokú bíróság indokolásában megállapította, ennek ellenére a másodfokú bíróság I. rendű felperest megillető kártérítési összeget 1.000.000 forinttal, míg a III. rendű felperesnek járó nem vagyoni kártérítést 2.000.000 forinttal leszállította a káresemény idején érvényesülő ár- és értékviszonyokra tekintettel. [18] Utaltak arra, hogy a Kúria gyakorlatában fellelhető több olyan határozat, amely a perbeli eseményt megelőzően „súlyosabb károsodással született" gyermek részére magasabb összegű nem vagyoni kártérítést talált megállapíthatónak. Hangsúlyozták, hogy figyelembe vették az ár- és értékviszonyokat, azonban a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének mérlegelésénél a más ügyekben született döntések csupán kiindulópontként szolgálhatnak, hiszen minden káresemény egyedi. [19] Érvelésük szerint az elsőfokú bíróság a káresemény egyedi körülményeit teljeskörűen értékelte, ezért az irányadó bírói gyakorlatra hivatkozással a megállapított nem vagyoni kártérítési összegek „némileg túlzónak" minősítése, illetve azok jelentős mértékű leszállítása okszerűtlen, ezáltal sérti a polgári perrendtartásról szóló
14. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
15. §

(1)bekezdését. [20] Nem értettek egyet azzal, hogy az eljárt bíróságok az ápolásigondozási és a háztartási kisegítés jogcímén igényelt többletköltségeket egy tételben állapították meg. Előadták, hogy a perbeli esetben az ápolás-gondozás és háztartási kisegítés kárigények mind tartalmukban, mind időben teljes mértékben elkülönülnek. Kifejtették, hogy az I. rendű felperes a III. rendű felperes többletápolási tevékenysége folytán egyáltalán nem tudta ellátni a háztartási tevékenységeket. [21] Állításuk szerint, míg az alperes által hivatkozott, a Kúria Pfv.III.21.249/

1. számú határozatában szereplő esetben a kíséret értelemszerűen értékelhető a gondozás részeként, addig egy takarítási feladat, mosás vagy főzés háztartási tevékenységnek minősül, és nem a III. rendű felperes gondozását célozza. Előadásuk szerint ezen tartalmi különbözőség indokolttá teszi a kárigények külön jogcímen történő értékelését, ezek különválasztása indokolatlan, okszerűtlen és sérti a Pp.
2. §

(1)bekezdését. [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. [23] Egyetértett a másodfokú bíróság azon megállapításával, hogy az elsőfokú bíróság némileg túlzóan állapította meg az I. és III. rendű felpereseket megillető nem vagyoni kártérítés összegét. [24] Az ápolás-gondozás és a háztartási kisegítés egy tételben történő értékelésével is egyetértett arra hivatkozással, hogy a K. Bt. szolgáltató árajánlatában szintén nem bontotta szét az ápolásgondozás és a háztartás körüli teendőkkel járó munkákra vonatkozó ajánlatát. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [26] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, a Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint megjelölt jogszabálysértések és azok előadott indokai tekintetében vizsgálta felül. [27] Az I. és III. rendű felperesek a másodfokú bíróság által megsértett jogszabályként a Pp. 206. §

(1)bekezdését jelölték meg. A nem vagyoni kártérítés tekintetében arra hivatkoztak, hogy a másodfokú bíróság kizárólag a káresemény bekövetkezésének idején érvényesülő ár- és értékviszonyokra tekintettel szállította le az elsőfokú bíróság által meghatározott kártérítési összegeket. [28] A nem vagyoni kár összegszerűsége tekintetében I. és III. rendű felperesek által megjelölt jogszabálysértésre tekintettel a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a másodfokú bíróság mérlegelési tevékenysége iratellenes, logikailag ellentmondó, nyilvánvalóan okszerűtlen volt-e, ugyanis a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésének hiányában a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség (BH

1. 155., BH
2. 179.). [29] A felülvizsgálati kérelem tárgyává tett nem vagyoni kártérítések összegszerűségét az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok tükrében megfelelően értékelte, és indokát adta annak, hogy a teljes kártérítés elve alapján milyen összegű nem vagyoni kártérítés illeti meg az I. és III. rendű felpereseket. A másodfokú bíróság a mérlegelés körébe vont szempontokat azzal egészítette ki, hogy figyelembe vette a
3. évben érvényesülő árés értékviszonyokat is a bírói gyakorlat alapján. A felülvizsgálati eljárásban pedig már nincs helye a bizonyítékok újraértékelésének, az attól való eltérést csak az indokolhatja, ha a bíróság által megállapított tényállás iratellenes, nyilvánvalóan okszerűtlen következtetéséket tartalmaz. Megállapítható, hogy erről a perbeli esetben nincs szó. [30] Egyetértett a Kúria I. és III. rendű felperesekkel abban, hogy a nem vagyoni kártérítések összegszerűségének meghatározásakor a korábbi ügyekben megállapított összegek nem kaphatnak túlzott jelentőséget, hiszen minden ügy egyedi, és az adott ügyben lévő tényállás, az egyedi sajátosságok azok, amelyek a konkrét ügyben a nem vagyoni kártérítési összegek megállapításánál irányadóak azzal, hogy nyilvánvalóan figyelembe kell venni a káresemény időpontjában fennálló ár- és értékviszonyokat, valamint az irányadó bírói gyakorlatot is. Az összehasonlítás alapjául szolgáló egyéb határozatok azonban nem bizonyítékok és nem egyéb peradatok, értékelésük nem tartozik a Pp.
4. §

(1)bekezdésbe foglalt mérlegelés körébe, ezért figyelembevételük nem is sértheti a Pp. 206. §

(1)bekezdését (Kúria Pfv.III.20.279/2018/4.). [31] Nem osztotta a Kúria az I. rendű felperes arra vonatkozó álláspontját, hogy az ápolás-gondozás és a háztartási kisegítés jogcímeken járó járadékot különbontva kellett volna az eljárt bíróságoknak megállapítaniuk. [32] Hangsúlyozza a Kúria, miként arra az alperes helyesen hivatkozott, hogy a bíróságnak is mérlegelési szabadságában áll a külön érvényesített járadékigényt összevonni, amennyiben azok tartalmilag és logikailag összetartozóak (Pfv.III.21.249/2016/4.). Ebben az esetben is a Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltak megsértését akkor lehet megállapítani, ha az összevonás okszerűtlen és sérti a teljes kártérítés elvét. A perbeli esetben azonban az ápolásgondozás és III. rendű felperes károsodása okán keletkezett többletháztartási munka sem térben, sem időben nem választható teljes mértékben szét, ezért a Kúriának felülmérlegelésre e körben sem volt lehetősége. [33] A fent kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp. 275. §

(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Záró rész [34] A felülvizsgálati kérelem eredménytelenségére tekintettel a felülvizsgálati eljárás költségeinek viselésére a Pp. 270. §

(1)bekezdésének utaló rendelkezése folytán alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése alapján az I. és III. rendű felperesek kötelesek. Az alperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költséget a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(5)és

(6)bekezdései alapján, a 4/A. § alkalmazásával határozta meg. Az I. és III. rendű felperesek költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. §

(3)bekezdése alapján alkalmazott, a költségmentesség bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a szerint az állam viseli. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [36] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,

1. február
2. Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM