A határozat elvi tartalma: A perben nem vitás adatok szerint az alperes a megállapodásnak megfelelő mértékű közüzemi díjat a felperesnek megfizette. A tv.-nek az elszámolásról rendelkező 52. §
(3)bekezdése, a Vhr.-nek a díjfizetés szabályait érintő 59. §
(1)-
(2)bekezdése és a 63. §
(1)bekezdése, valamint a hibás mérésre irányadó
- §-a a jogerős ítélet szerint egyezségként értelmezett megállapodásban kialakított szempontoknak megfelelő közüzemi díjak összegét meghaladó követelés érvényesítésére nem ad alapot, ezért a felülvizsgálati kérelemben írt okokból a jogerős ítélet ezekbe a rendelkezésekbe sem ütközhet. A víziközmű-szolgáltatásról szóló
- évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/
- (II. 27.) Korm. rendelet (Vhr.)
- §
(1),
(2), 63. §
(1)bekezdés,
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IX.20.393/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Madarász Anna a tanács elnöke, Dr. Bleier Judit előadó bíró, Dr. Parlagi Mátyás bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Forstóber Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Fónagy Zoltán ügyvéd A per tárgya: szennyvízdíj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a határozat száma: Törvényszék 13.Gf.40.022/2018/4-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Járásbíróság 1.G.40.102/2017/11/I. Szombathelyi Szombathelyi Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja. - Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 190.500 (százkilencvenezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes mint üzemeltető feladata a perben nem álló (a továbbiakban: Intézet) vízellátásának és szennyvízelvezetésének biztosítása, amelynek teljesítése érdekében
- november 11-én szerződést kötött a felperessel. Az alperes
- november 2-án az Intézet területén beüzemelt egy rétegvizes kutat. A felek
- december 17-én megállapodtak (a továbbiakban: megállapodás), hogy a szennyvízelvezetési szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötéséig az elvezetett szennyvíz mennyiségét a
- november 2-a előtti tizenkét hónap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás alapján állapítják meg, és annak ellenszolgáltatását az alperes a számlák átvételétől számított nyolc napon belül megfizeti. A felek
- augusztus 24-én kötötték meg a szennyvízelvezetésre vonatkozó megállapodást. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 6.049.259 forint szennyvízdíj megfizetésére a víziközműszolgáltatásról szóló
- évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Tv.)
- §
(3)bekezdése alapján a
- január
- és
- április
- napja közötti többletszennyvíz bebocsátása miatt 12.308 m³ mért szennyvízmennyiség 387 forint + áfa/m³ egységár szerint kiszámított ellenértéke alapján. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a felek között a közszolgáltatási szerződés megkötéséig
- december 17-én egyedi megállapodás jött létre, és azt a felperes az utólagos méréssel nem módosíthatja. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 381.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felek között
- november 11-én az Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §-ában meghatározott szerződés jött létre, amelyet a felek
- december 17-én a megállapodással módosítottak a víziközmű-szolgáltatásról szóló
- évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/
- (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(5)bekezdése és 67. §
(3)bekezdése szerint. A megállapodás a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 6:
- §
(1)-
(2)bekezdésében szabályozott egyezségnek és a 6:
- § alapján új kötelemnek minősül, amely a Tv. és a Vhr. rendelkezéseit nem sérti. A felek szándéka a fogyasztás későbbi felülvizsgálatára nem terjedt ki, amelyről a
- augusztus 24-én megkötött szerződésben sem rendelkeztek. A másodfokú bíróság a jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 190.500 forint másodfokú perköltséget. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással, és az abból levont jogi következtetéssel is. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság helyesen tekintette a
- december 17-én kötött megállapodást az új Ptk. 6:
- §-ában szabályozott egyezségnek, mert az új fogyasztási hely az új Ptk. hatálya alatt jött létre, amelyre a korábban kötött közszolgáltatási szerződés nem vonatkozott. Kiemelte, hogy a
- augusztus 24-én megkötött szerződés nem rendelkezett a visszamenőleges igényérvényesítés lehetőségéről. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a jogerős ítéletet, és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. [9] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.)
- §
(1)bekezdésének alkalmazásával a felek jogviszonyára a régi Ptk. rendelkezései az irányadóak. A megállapodás a méretlen szolgáltatás esetét ideiglenesen rendezte, amelynek tartalma nem minősül a közszolgáltatási szerződés módosításának. [10] Az időközben felmerült adatok alapján a szennyvíz mennyisége hiteles méréssel megállapíthatóvá vált, ezért a jogszabály kötelező rendelkezéseit kell alkalmazni. Az alperesnek a Tv. 52. §
(3)bekezdése és a Vhr. 59. §
(1)bekezdése szerinti díjat kell fizetni, és a
(2)bekezdés alapján a számlázás alapja a hiteles fogyasztásmérővel mért adat. Utalt a Vhr. 63. §
(1)bekezdésére is. A felek a
- december 17-i jegyzőkönyvet a Vhr.
- §-ának megfelelő alkalmazásával írták alá. [11] A felperes a felülvizsgálati kérelmében idézte a Vhr.
- §
(9)bekezdését azzal, hogy ezeket a rendelkezéseket a Vhr. VI./
- fejezete tartalmazza, amelyek a perbeli esetre analógiával alkalmazhatóak. Nem értékelhető kiterjesztően és joglemondásként, hogy a felek nem rögzítették a fogyasztás felülvizsgálatát. [12] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes elmulasztotta a kérelem benyújtására előírt határidőt, ezért az eljárás megszüntetését indítványozta. [13] A per érdemét illetően a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Előadta, hogy az eljárt bíróságok a tényállást helyesen állapították meg, és abból megfelelő jogi következtetést vontak le. A Kúria döntése és jogi indokai [14] Az alperes alaptalanul kifogásolta, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásához nem fűződött az eljárás megindításának hatálya. A
- január
- napja előtt indított eljárásra az időközben hatályon kívül helyezett a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért a
- január 1-jétől hatályos Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontjában írt jogkövetkezmények nem irányadóak. A felperes a jogerős ítéletet
- november 27-én vette át, amelyhez képest a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp.
- §
(1)bekezdésében előírt hatvan napos határidőn belül (
- január 18-án) elektronikus úton benyújtotta. A régi Pp. 394/I. §-a a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésének elmulasztásához fűzi a hatálytalanság jogkövetkezményét, míg a az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvényben és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet
- §-ában szabályozott cégkapun történő előterjesztés elmulasztása a régi Pp. hatálya alatt indított eljárásokban az eljárás megszüntetésére nem ad alapot. [15] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [16] A felülvizsgálat a jogerős ítélettel szembeni rendkívüli jogorvoslat, amelynél kizárólag a felülvizsgálati kérelemben pontosan megjelölt jogszabálysértések vizsgálhatók. A régi Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [17] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az eljárási szabályok megsértésére nem hivatkozott, ezért a másodfokú bíróságnak a bizonyítékok értékelését érintő tevékenysége alapján megállapított tényállást a felülvizsgálati eljárásban is irányadónak kellett tekinteni. [18] A másodfokú bíróság a jogerős ítéletében a felperes keresetét azért utasította el, mert - egyetértve az elsőfokú bírósággal - a megállapodást a felek jogviszonyára irányadó olyan tartalmú egyezségként értelmezte, amelynek kötelmi hatálya 2015. december 17-től a közszolgáltatási szerződés 2017. december 17-ei megkötéséig folyamatosan fennállt. [19] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Ptké. 50. §
(1)bekezdésének megsértésére hivatkozott, azonban sem az új, sem a régi Ptk. alapján nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, amelynek alkalmazásával a Kúria a jogerős ítéletnek a megállapodás értelmezésére vonatkozó részeit és ezáltal a felek közötti egyezség létrejöttét megállapító jogi következtetését felülvizsgálhatja. Ennek hiányában a megállapodás kötelmet alakító tartalmát a jogerős ítélet szerint értelmezett feltételekkel kellett irányadónak tekinteni. Annak következtében, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg az új, valamint a régi Ptk.-nak a felek jogviszonyát érintő, illetőleg megsértett rendelkezéseit, a felek jogviszonyát alakító anyagi jogi rendelkezések alkalmazásával a jogerős ítélet nem vizsgálható felül. [20] Az ismertetett indokok miatt az anyagi jogi szabályok hatályba lépéséről szóló Ptké. 50. §
(1)bekezdés alkalmazásával a perbeli jogvita érdemi eldöntését érintő jogkövetkezmény nem vonható le, így a felülvizsgálati kérelemben írt okokból ezt a rendelkezést a jogerős ítélet sem sértheti. [21] A Tv.-nek és a Vhr.-nek a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezéseit a közüzemi díjak megállapításánál a szolgáltatónak kell a felhasználóval szembeni jogviszonyában érvényesíteni. A jogerős ítélet alapján azonban a felek közötti polgári jogviszonyban kötelmi jogokat és kötelezettségeket keletkeztető egyezség jött létre, és a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg olyan anyagi jogszabályhelyeket sem, amelyek alapján az eljárt bíróságok által értelmezett megállapodásnak a felek jogviszonyára irányadó hatálya és érvényessége a jogerős ítéletben írtakkal szemben vizsgálható. [22] A perben nem vitás adatok szerint az alperes a megállapodásnak megfelelő mértékű közüzemi díjat a felperesnek megfizette. A Tv.nek az elszámolásról rendelkező 52. §
(3)bekezdése, a Vhr.-nek a díjfizetés szabályait érintő 59. §
(1)-
(2)bekezdése és a 63. §
(1)bekezdése, valamint a hibás mérésre irányadó
- §-a a jogerős ítélet szerint egyezségként értelmezett megállapodásban kialakított szempontoknak megfelelő közüzemi díjak összegét meghaladó követelés érvényesítésére nem ad alapot, ezért a felülvizsgálati kérelemben írt okokból a jogerős ítélet ezekbe a rendelkezésekbe sem ütközhet. [23] A kifejtett indokok alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben meghatározott okok miatt nem jogszabálysértő, ezért a régi Pp.
- §
(3)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A Kúria a régi Pp. 78. §
(1)bekezdése folytán kötelezte a pervesztes felperest az alperes ügyvédi munkadíjban felmerült felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, valamint a 3. §
(5)bekezdése alkalmazásával állapította meg. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [26] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Madarász Anna s.k. a tanács elnöke, Dr. Bleier Judit s.k. előadó bíró, Dr. Parlagi Mátyás s.k. bíró