Bf.93/2020/70 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a), c), d) pont,

(4)bekezdés) is minősül, melyet I. r., II. r. és III. r. vádlottak társtettesként, míg IV. r. és V. r. vádlottak bűnsegédként követtek el. I. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 17 (tizenhét) évre, II. r. vádlott szabadságvesztés büntetését életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre súlyosítja. E vádlott vonatkozásában a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 28 (huszonnyolc) évben állapítja meg. III. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 20 (húsz) évre felemeli. IV. r. és V. r. vádlottakkal szemben kiszabott közügyektől eltiltás tartamát 10-10 (tíz-tíz) évre felemeli. A vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseket halmazati büntetésnek tekinti. I. r. vádlottal szemben a kiszabott szabadságvesztés tartamába a

1. április
2. napjától
3. június
4. napjáig terjedő, általa előzetes fogvatartásban töltött időt tekinti beszámítottnak. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I/487/2018/1-
5. tételszámig, valamint Bj.I/489/2018/1-
6. tételszámokig bevételezett és kezelt bűnjelek lefoglalását megszünteti és azok megsemmisítését rendeli el. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 05000/120/
7. bü. számú ügyében bevételezett T.77/
8. 1-
9. tételszám alatti külső, illetőleg belső kilincs a Miskolci Törvényszéken Bj.620/2018/1-
10. tételszámok alatt került bevételezésre. Az elkobozni rendelt 1 darab rózsaszín Sports feliratú gyermekzokni nyilvántartási száma helyesen: Bj.I/490/
11. szám alatt került bevételezésre. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.607/2018/1-2-3-
12. tételszám alatt bevételezett és kezelt egy darab szürke színű dzseki, 1 darab Benstone márkájú póló, 1 darab Grace márkajelzésű nadrág, 1 pár 999 márkajelzésű cipő lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli tanú (... szám alatti lakos) érdekeltnek. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.608/2018/
13. tételszám alatt bevételezett és kezelt 1 darab surranó lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli V. r. vádlottnak. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.612/2018/1-2-
14. tételszámok alatt bevételezett és kezelt 1 darab Sancred márkájú felső, 1 darab F60 feliratú nadrág, 1 pár cipő szakadt cipőfűzővel lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli tanú (... szám alatti lakos) érdekelt részére. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.615/2018/
15. tételszám alatt bevételezett és kezelt 1 darab 1 méteres fémcsövet elkobozza. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.616/2018/
16. tételszám alatt, Bj.I/617/2018/1-23-
17. tételszám alatt, Bj.I/618/2018/
18. tételszám alatt bevételezett és kezelt 10 darab szakértői vizsgálat során létrehozott tapogatófóli, 9 darab szakértő által létrehozott anyagmaradvány, 4 darab szakértő által létrehozott tapogatófóli, 16 darab szakértő által létrehozott tapogatófóli, 4 darab szakértő által létrehozott rázadék, 9 darab mikroanyagmaradvány lefoglalását megszünteti és megsemmisítését rendeli el. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.624/2018/1-
19. tételszámokig bevételezett és kezelt 1 darab evőeszköz tartó tálca, 3 darab gyógyszer, 1 darab nyugellátási utalvány szelvénye, 1 darab tollbetét, 1 nyugellátási utalvány szelvénye, 1 darab nyugellátási utalvány szelvénye, 1 darab szemüveg, 1 darab ceruza, 1 darab golyóstoll, 1 darab izzó, 1 darab mágnes, 1 darab cérnatekercs, 2 darab alátét, 1 darab golyóstoll, 1 darab golyóstoll, 1 darab golyóstoll, 1 darab csavarhúzó, 4 darab biztosítótű, 2 darab cérnatekercs, 1 darab golyóstollvég, 1 darab érme medál, 1 darab gomb, 2 darab 50 filléres pénzérme, 3 darab 1 Ft-os pénzérme, 3 darab 2 Ft-os pénzérme, 1 darab Magyar Királyi Váltópénz érme lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli tanú (adatai zártan kezelve) sértetti képviselő részére. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.625/2018/
20. tételszám alatt bevételezett és kezelt 1 darab ¾-es pirosra festett körülbelül 8 cm hosszúságú cső lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ... (... szám alatti lakos) érdekelt részére. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.626/2018/
21. tételszám alatt bevételezett és kezelt 1 darab vízvezeték cső darab lefoglalását megszüntetni és kiadni rendeli ... Község Önkormányzata (... szám) részére. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I/627/2018/
22. tételszám alatt bevételezett és kezelt 1 darab magánlevél lefoglalását megszünteti és az iratok mellékleteként történő kezelését rendeli el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja a II., III., IV., V. r. vádlottak által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt. A másodfokú eljárásban felmerült 253.450,- (kettőszázötvenháromezer-négyszázötven) Ft bűnügyi költségből a vádlottak külön-külön kötelesek megfizetni az állam felhívására, I. r. vádlott 44.195,(negyvennégyezer-egyszázkilencvenöt) Ft, II. r. vádlott 53.219,- (ötvenháromezerkettőszáztizenkilenc) Ft, III. r. vádlott 51.283,- (ötvenegyezer-kettőszáznyolcvanhárom) Ft, IV. r. vádlott 51.734,- (ötvenegyezer-hétszázharmincnégy) Ft, míg V. r. vádlott 53.019,- (ötvenháromezertizenkilenc) Ft bűnügyi költséget. Indokolás [1] A Miskolci Törvényszék a
23. október
24. napján kihirdetett 9.B.22/2018/
25. számú ítéletével bűnösnek mondta ki I. r., II. r., III. r., IV .r. és V. r. vádlottakat a Büntető Törvénykönyvről szóló
26. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
27. §

(1)bekezdésébe ütköző, azonban a

(2)bekezdés b),

1. d)és
2. k)pontja szerint minősülő és büntetendő nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, melyet II. r. vádlott tettesként, I. r., III. r., IV. r. és V.r . vádlottak bűnsegédként követtek el. Ezért a bíróság I. r. vádlottat 16 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra, II. r. vádlottat 20 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra, III. r. vádlottat 18 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra, IV. r. vádlottat 12 év szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra, V. r. vádlottat 14 év szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát valamennyi vádlott vonatkozásában fegyházban állapította meg. Kimondta, hogy az I-II-III-IV. és V. r. vádlottak legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsáthatóak feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítani rendelte I. r. vádlott vonatkozásában 2017. április 26. napjától 2017. július 26. napjáig, míg a II-III-IV-V. r. vádlottak tekintetében 2017. április 26. napjától az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig eltelt időt. III. r. vádlott vonatkozásában elrendelte a Szikszói Járásbíróság Bpk.117/2016/2. számú ítéletével kiszabott 4 évi próbaidőre felfüggesztett 1 év 2 hónap börtönbüntetés, a Szikszói Járásbíróság Bpk.139/2016/6. számú ítéletével 3 évi próbaidőre felfüggesztett 10 hónapi fogházbüntetés és a Szikszói Járásbíróság B.144/2016/8. számú ítéletével kiszabott 3 évi próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetés utólagos végrehajtását. Rendelkezett az ügyben lefoglalt bűnjelekről, valamint kötelezte a vádlottakat az eljárás során eddig felmerült 15.919.470.- Forint bűnügyi költségből I. r. vádlottat 3.219.091.- Forint, II. r. vádlottat 3.159.408.- Forint, III. r. vádlottat 3.128.738.- Forint, IV. r. vádlottat 3.139.080.- Forint, V. r. vádlottat 3.134.080.- Forint bűnügyi költség megfizetésére, kimondta, hogy a fennmaradó 139.073.- Forintot az állam viseli. A fentebb kihirdetett ítélettel szemben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség fellebbezést jelentett be valamennyi vádlott terhére a kiszabott szabadságvesztés büntetések súlyosítása érdekében, továbbá III. r. vádlott terhére eltérő jogi minősítés érdekében. Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az I-II-III-IV-V. r. vádlottak vonatkozásában változtassa meg, III. r. vádlottat a Btk. 13. §

(3)bekezdése alapján társtettesként elkövetett emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek, az I-II-III-IV-V. r. vádlottakkal szemben életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést szabjon ki, melyet fegyházban kell végrehajtani, továbbá II. r., III. r. vádlott tekintetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját legalább 30 évben állapítsa meg, míg I. r., IV. r. és V. r. vádlottak tekintetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját legalább 25 évben állapítsa meg, továbbá a vádlottakat egységesen a törvényi maximumban megállapítva a tartamot, 10 évre tiltsa el a közügyek gyakorlásától, egyebekben a törvényszék ítéletét hagyja helyben. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben annak kihirdetésekor I. r. vádlott védője enyhítés érdekében, II. r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, eltérő minősítés és ennek megfelelően enyhítés érdekében, III. r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt elsősorban felmentés, másodsorban téves minősítés miatt csak bűnpárolás megállapítása érdekében, IV. r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása, téves jogi minősítés és téves iratellenes indokolás miatt enyhítés érdekében, V. r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása, téves jogi minősítés, elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügydöntő határozat I. r. vádlott részére kézbesítés útján került közlésre, az elsőfokú ítélettel szemben az I. r. vádlott a Miskolci Törvényszéken

1. január
2. napján érkeztetetten jelentett be fellebbezést elsődlegesen hatályon kívül helyezés, másodlagosan tényállás téves megállapítása, téves jogi minősítés, harmadlagosan enyhítés céljából. Az I. r. vádlott írásban indokolta fellebbezését, melyben sérelmezte, annak ellenére, hogy a tárgyaláson való részvétel jogáról lemondott, hogy az ítélethirdetésen, illetőleg a megtartott tárgyalásokon sem személyesen, sem távmeghallgató kommunikációs eszköz révén nem vett részt, így meg lett fosztva a személyes védekezés, hozzászólás, kérdezés jogától, továbbá kérte, hogy esetében a jogi minősítést és a tényállást módosítsa és helyesen állapítsa meg a másodfokú bíróság, lopás és kifosztás bűncselekményében ítélje el. Kifejtette, hogy a rendőrségi, ügyészi iratokból is kitűnik, hogy az elejétől segítette a rendőrség munkáját és a teljes igazságot mondta el, ezen igazát több ponton is alátámaszthatóan adta elő, következetesen és részletesen, míg bűntársai először tagadtak, majd a későbbiekben, amikor megtudták, hogy ő elmondta a teljes igazságot, nem egybehangzóan rábeszéltek bosszúból. Ezért kéri a jogi minősítés és tényállás helyes megállapítását, mert a bűntársaival úgy indult el, hogy lopásról, besurranásról volt szó, ezt nem is tagadja, pusztán csak az ajtó kilincsét nyomta le, de az ajtó nem nyílt, ekkor III. r. vádlott berúgta az ajtót és oda II. r. vádlott-al bementek, nem sokkal rá meghallotta, hogy a sértett „jajgat", ő ekkor megijedt és elment, később a többiek utolérték, majd a telefonjáról hívta a segélyvonalat kétszer is, csak ittas állapotban volt és ezért a hívószámot elütötte. Ezt a többiek észlelték és elvették a telefonját, lekötözték és megfenyegették őt és családját is, hogy megölik. Ha nem lopási szándékkal indulnak el, akkor ő nem is ment volna velük, sőt mikor elindultak volna, ő már akkor értesítette volna a hatóságokat. Ezt bizonyítja, hogy a cselekmény után, mikor sejtette, hogy bánthatták a sértettet, hívni akarta a segélyszámot. A későbbiekben a Miskolci BV-ben is megfenyegették őt és családját is, ennek tanúja volt ... és tanú 17 is. II. r. vádlott ugyancsak fellebbezését írásban megindokolta a törvényszéken
3. január
4. napján érkeztetett beadványában. Előadta, hogy súlyosan sérelmezi, hogy az eljáró bíróság minden kétséget kizáró bizonyíték hiányában mondta ki bűnösnek, egy gyanúsított terhelő vallomására alapította az ítéletet és semmilyen konkrétumokban elhelyezett bizonyíték nem szolgálja a bűnösségét, négy személy állítja azt, hogy ki a valós elkövető és rá vonatkozóan DNS és ujjlenyomat nem áll rendelkezésre, három vallomás is ártatlanságát igazolja, továbbá helyszíni szemlén történt adat- és bizonyíték gyűjtése is mellette szól, ezen túlmenően sem a DNS, sem az ujjlenyomat, sem szagminta nem igazolja, csak és kimondottan egy terhelő vallomás. Kifejtette azt, hogy az eljáró bíróság önkényesen, elfogultan járt el vele szemben, a zárt logikai láncolatot nem zárhatja kétely, az ítélet indokolás számtalan esetben említi, de az ellentétes vallomások feloldása nem történt meg, ezzel szemben ítélethirdetésre került sor. Különösen sérelmezte azt a II. r. vádlott, hogy a cselekmény helyszínén, a lakásban egy órás időtartamban említenek tartózkodást, ami figyelemre méltó és elgondolkodásra ad okot, hogy a nyomozó hatóság ilyen esetekben a helyszínt lezárja, a gyilkosság környezetét szinte laboratóriumi körülmények között vizsgálja, így elképzelhetetlen az, hogy nincs ujjlenyomat, ahogy DNS sem, ha ott tartózkodott volna. Súlyosan sérelmezte ... 8 éves gyermek meghallgatásának a mellőzését, mivel ő hallotta I. r. vádlott szájából azt, hogy ő ölte meg a sértettet. Az ítélet indokolását fikció, bírói logikai gondolatmenet gyanú és sejtelem övezi és ebből adódóan állapítja meg az eljáró bíróság a kérdéses időpontra vonatkozóan tartózkodását úgy, hogy azt semmilyen konkrétum sem igazolja. Sérelmezte továbbá az igazságügyi orvosszakértői bizonyítást is, mivel az orvosszakértő nem adott egyértelmű választ arra, hogy jobb vagy balkezes ember okozta-e a sértett sérüléseit, így kérte, hogy az ítélőtábla az orvosszakértői vélemény megállapítása alapján vizsgálja azt, hogy milyen kezes elkövetőre utalnak a bántalmazás sérülései. A fentieken és az egyes tanúvallomásokon túl az elsőfokú bíróság általi bizonyítékértékelést támadja. Az elsőfokú bíróság gondolatmenetének bizonyíték hiányában foglalt állást bűnössége megállapításában, ami a jogi érveknek is ellentmond, illetőleg az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt, hogy kétséget kizáróan nem bizonyított tényt értékelni a terhére nem lehet. Ugyanakkor sérelmezte azon elsőfokú megállapítást, hogy I. r. vádlott fenyegetés alatt állt, mivel erre semmilyen adat nem merült fel, amennyiben ez igaz lett volna és az I. r. vádlott ezt jelzi a BV Intézetben, azt hivatalos jegyzőkönyvbe vették volna és azt a BV Intézetnek hivatalos kötelezettsége lett volna továbbítani. Összefoglalva a II. r. vádlott kérte, hogy az ítélőtábla az ügyét tüzetesen vizsgálja meg, ennek következtében vádmódosításra kerüljön sor és a felelősségét bűnpártolás bűncselekményében állapítsa meg. Amennyiben a másodfokú bíróság nem tud állást foglalni, illetőleg a hiányosságokat korrigálni, akkor helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítsa. [3] III. r. vádlott is fellebbezését írásban indokolta, mely az iratokhoz
5. sorszám alatt került érkeztetésre. Fellebbezésében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azon tényeket, mely ártatlanságát bizonyítaná, így a bűncselekmény idején nem tartózkodott a helyszínen, dolgozott, mivel mindig a két keze által megkeresett pénzből tartotta el a családját, ha pénzszűkébe került volna, így sem kellett volna bűncselekményt elkövetnie, mivel a főnöke akármilyen összeget szívesen adott volna számára, mivel tudta, hogy azt úgy is ledolgozza. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást I. r. vádlott vallomására alapította, ami egyáltalán nem fedi a valóságot, az elkövetés éjszakáján nem tartózkodott a helyszínen, az elkövetők csak négyen voltak, IV. r. vádlott, V. r. vádlott, II. r. vádlott és I. r. vádlott. Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe ..., ..., ...s holland illetőségű munkáltatójának a vallomását, ami ártatlanságát igazolja. IV. r. vádlott ugyancsak írásban megindokolta fellebbezését, ami az ítélőtáblán
6. sorszám alatt került érkeztetésre. Kihangsúlyozta, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, azaz nem segített a bűncselekményben az I. és V. r. vádlott-társainak, mivel nem tudta, hogy az elhunyt a lakásban van, V. r. vádlott arról tájékoztatta, hogy a házban senki sem lakik. Miután elindult az I. és V. r. vádlottal, pár száz méterre megállt a néhai sértett tulajdonát képező háztól, nem látta, hogy mi történik odabent, nem is hallotta és pontosan nem is tudja mennyi idő telt el. Mikor az I. és V. r. vádlottak szaladni kezdtek felé, ő hazaindult, ekkor utolérte I. r. vádlott, akit észlelt, hogy nagyon meg van ijedve. V. r. vádlott I. r. vádlottal veszekedett, de ő nem tudta, hogy min vitáznak, mikor hazaértek, akkor szerzett tudomást arról, hogy az I. r. vádlott megölte ... sértettet. Fenntartotta azon korábbi vallomását, hogy III. r. és II. r. vádlottak a cselekményben nem vettek részt, ugyanakkor kérte ... vallomásának is a kirekesztését, mivel haragos viszonyban vannak. A fentiekre tekintettel kérte a büntetésének az enyhítését, szabadulását követően a társadalomba szeretne visszailleszkedni, illetőleg szeretne idős édesapjáról is gondoskodni. [5] A védelem is írásbeli indokolással látta el a másodfokú eljárás során az elsőfokú eljárásban bejelentett fellebbezéseket, így Dr. ..., az I. r. vádlott kirendelt védője az enyhítést célzó fellebbezést változatlanul fenntartotta
7. sorszám alatt, az I. r. vádlott fiatal felnőtt kora, a cselekményben betöltött nem kezdeményező szerepe, valamint a saját bűnösségére is kiterjedő tényfeltáró nyilatkozatai alapján a büntetési célok enyhébb büntetés kiszabásával is elérhetőek. [6] A II. r. vádlott védője, Dr. ... ügyvéd írásbeli indokolással ellátott fellebbezése az iratokhoz
8. sorszám alatt került szerelésre, melyben az elsőfokú eljárásban bejelentett fellebbezését változatlan tartalommal fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a vádlotti védekezésre és a feltárt bizonyítékokkal szemben törvénysértő módon vont le következtetést a II. r. vádlott bűnösségére. Az eljárás során a Miskolci Törvényszék előtt védői perbeszédét változatlanul fenntartotta, a II. r. vádlott védekezésének összefoglalása mellett részletesen foglalkozott az egyes terhelő bizonyítékokkal, melynek alapján a védelem arra az álláspontra helyezkedett, hogy védence büntetőjogi felelőssége az emberölés bűncselekményében nem bizonyított, így a bizonyítási eljárás anyagának teljes felülmérlegelésére tett indítványt, védencét a Debreceni Ítélőtábla mentse fel. Abban az esetben, ha a másodfokú bíróság úgy ítéli meg, hogy védence elkövette a cselekményt, illetőleg valamilyen szinten köze lehet a bűncselekmény elkövetéséhez, akkor kéri, hogy kizárólag bűnpártolás bűntettében mondja ki II. r. vádlottt bűnösnek és ezért szabadságelvonással járó büntetést szabjon ki vele szemben. [7] III. r. vádlott védőjének, Dr. ... ügyvédnek fellebbezésének írásbeli indokolása az ítélőtáblán az iratokhoz
9. szám alatt került szerelésre, melyben kifejtette, hogy az elsődlegesen felmentés, másodlagosan téves jogi minősítés miatti fellebbezést változatlanul fenntartja, az elsőfokú eljárásban előadott védőbeszédében foglaltakat változatlan tartalommal ugyancsak fenntartja, melyet az ítélőtábla vegyen figyelembe a másodfokú eljárásban is. A III. r. vádlott védője ugyancsak a III. r. vádlott védekezésének részletes és terhelő bizonyítékok részletes értékelését követően arra az álláspontra helyezkedett, hogy védence bűnösségének megállapítása esetén kizárólag bűnpártolás bűntettének megállapítása jöhet szóba, emellett az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, mely megalapozatlanság kiküszöbölhető a másodfokú bíróság kötelezettsége a részbeni megalapozatlanság kiküszöbölése, melyet követően megalapozottá tett tényállás vonatkozásában lehetősége van a másodfokú bíróságnak az indokolási kötelezettség teljesítésének érdemi vizsgálatára is, így indítványozta a védő, hogy az ítélőtábla akként változtassa meg a Miskolci Törvényszék fellebbezéssel támadott ítéletét, hogy elsődlegesen védencét mentse fel, másodlagosan bűnpártolás bűntettében állapítsa meg bűnösségét, ennek eredményeként a büntetés tartamát lényegesen enyhítse. [8] IV. r. vádlott védője, Dr. ... ügyvéd fellebbezésének írásbeli indokolása
10. sorszám alatt került az iratokhoz szerelésre, melyben a védelem kifejtette, hogy tévesen állapította meg a Miskolci Törvényszék, hogy IV. r. vádlott cselekvősége kimerítette a bűnsegédi alakzatot, azaz hogy segítséget nyújtott az emberölés tettesének, a II. r. vádlottnak. Helyesen állapította meg a törvényszék, hogy IV. r. vádlott nem ment be a lakásba, nem állapította meg a törvényszék, hogy a vádlottak előre megbeszélték volna, hogy megölik a sértettet és megállapítása került az is helyesen, hogy önmagában az a tény, hogy a pénzszerzésre egy vascsövet is vittek magukkal a vádlottak, kétséget kizáróan nem bizonyítja azt, hogy azt előzetesen megbeszélték a vádlottak, hogy ha felébred a sértett, akkor őt megölik. Az ügydöntő határozat
11. oldala tartalmaz IV. r. vádlott vonatkozásában lényeges megállapításokat, nevezetesen az ítélet tartalmazza, hogy kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a vádlottak előre megbeszélték volna, hogy ha felébred a sértett, őt meg fogják ölni, így a védelem indítványozta, hogy az ítélőtábla a IV. r. vádlott büntetőjogi felelősségét bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében, valamint ezzel halmazatban bűnpártolás bűntettében állapítsa meg. Enyhítő körülményként kérte értékelni továbbá, hogy a II. r. vádlott büntetlen előéletű, részbeni beismerő vallomást tett, a jelentős időmúlást, a bűnsegédi magatartást, illetőleg az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény megállapítást tett, hogy személyiségjegyei elősegíthették a bűncselekmény elkövetését, továbbá két kiskorú gyermek eltartásáról is köteles gondoskodni. [9] V. r. vádlott védőjének, Dr. ... ügyvédnek írásbeli indokolással ellátott fellebbezése
12. sorszám alatt került az iratokhoz szerelésre, a védő fellebbezésében elsődlegesen felmentésre, az ítélet jogi minősítésében történő megváltoztatása, míg másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítésére irányult. A védelem kifejtette, hogy az eljárás során megállapítható volt, hogy a vádlott vallomásai jelentősen ellentmondásosak voltak, ezért a törvényszék az ítéleti tényállás megállapítása kapcsán igen nehéz helyzetbe került. Helyesen rögzítette azt az elsőfokú bíróság, hogy az V. r. vádlott azzal a szándékkal ment a házhoz, hogy értékeket fognak elvinni, erőszakról nem volt szó, neki csak annyi volt a feladata, hogy figyeljen a ház sarkánál, amely önmagában részesi cselekménynek minősül, a részest viszont nem lehet felelősségre vonni a tettes olyan magatartásáért, amellyel többet tesz, amire a részes tudattartama kiterjed. A törvényszék azt állapította meg, hogy az V. r. vádlottnak abból egyértelműen következtetni kellett volna arra, hogy mivel a vádlott-társánál vascső volt, hogy kizárólag erőszakos úton, a sértett életének kioltásával szerezhetőek meg az értékek. A védelem ezen okfejtéssel nem tudott egyetérteni, az V. r. vádlott maga nyilatkozta azt a tárgyaláson, hogy vascsövet kizárólag azért vittek magukkal, hogy a köpönyegajtót be tudják feszíteni. Az V. r. vádlott ténylegesen nem számolt ezen lehetőséggel, mivel annak tudatában volt, hogy azt csak az ajtó befeszítésére fogják használni, valamint azt beszélték meg előzetesen, hogy nem fogják bántani a sértettet. A törvényszék azon megállapítása is csak általánosítás, miszerint a vascső alkalmas az emberi élet kioltására és más tárgyak esetében is igaz lehet, ebből még V. r. vádlottnak nem kellett volna arra következtetnie, hogy a sértettet meg fogják ölni. A védelem azzal a megállapítással sem értett egyet, hogy az V. r. vádlott a jelenlétével bátorította volna a többi elkövetőt, hiszen neki az volt a feladata, mint ahogyan a IV. r. vádlottnak is, hogy figyeljen a ház sarkánál. [10] A fentebb kifejtettek szerint a védelem indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg a jogi minősítés vonatkozásában, álláspontja szerint lopás bűncselekményben állapítható meg a bűnössége, melyet részesként, mint bűnsegéd követett el, így az V. r. vádlott esetében a kiszabott büntetés enyhítésének van helye, melynek során vegye azt az ítélőtábla azt figyelembe, hogy az V. r. vádlott személyiségzavarban szenved, három kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, továbbá az időmúlást, büntetlen előéletét, valamint a bűnsegédi magatartást. [11] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.252/2018/8-I. sorszámú átiratában kifejtette, hogy a vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést módosítással tartja fenn, míg a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a törvényszék az eljárás során perrendi szabályt nem sértett, történeti tényállást az ellentétes bizonyítékok okszerű értékelésével hibák és hiányosságok nélkül állapította meg. A tényállás a sértett sérüléseivel kapcsolatosan kiegészítésre szorul, az igazságügyi orvosszakértők meghallgatása során, hogy a sértett sérülését hozzávetőlegesen egy egyórás időtartamban kellett elszenvednie, egyetlen olyan sérülés sem volt, amely perceken belül vagy igen rövid időn belül halálához vezetett volna. Ezen túl az elsőfokú bíróság az ügyet kellően felderítette, részletesen kihallgatta mindazokat, akik a tényállás megállapításához szükséges tényekről vallomást tudnak tenni, az előzményekről a sértett életvitelére, szokásaira, a sértett és a vádlottak közötti esetleges kapcsolatra, a vádlottak cselekmény elkövetése utáni magatartására is bizonyítást folytatott. Az elsőfokú bíróság a felhasználható bizonyítékokat részletesen értékelte és a logika szabályainak megfelelő indokolással döntött úgy, hogy a vádlottak által elkövetett cselekmény vonatkozásában a tényállást miért nem a II-III. r. vádlottak bűncselekmény elkövetését tagadó vallomásaira alapította. A törvényszék indokolási kötelezettségének is eleget tett, azonban ellentmondásos abban, hogy nem fogadta el tanú 31 vallomásának azon részét, melyben az szerepel, hogy II. r. vádlott befogta a sértett száját, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint erről ... sem beszélt, holott az információt közvetlenül ő kapta IV. r. vádlottól, ezzel szemben megállapítható, hogy a tanú helyesen ... és már a nyomozás során tett vallomásában közölte ezt a tényt. Így a bizonyítékok értékelésének mikéntjét támadó védelmi fellebbezés a tényállás megalapozottságára tekintettel nem foghat helyt. [12] A fellebbviteli főügyészség képviselője kifejtette, hogy a vádlottak bűnösségére vont következtetés okszerű, a cselekmény jogi minősítése is megfelel az anyagi jognak, mindhárom minősítő körülmény megállapítása törvényes, helyes az elkövetői alakzatok megállapítása is, így a III. r. vádlott tekintetében ... tanú vallomásának egy részét tévesen értékelő, azt el nem fogadó ítélet indokolásnak az iratok alapján történő pontosítását, mellőzését követően sem áll rendelkezésre olyan közvetlen egyértelmű bizonyíték, mely vele szemben az ölési cselekményben a társtettesi elkövetést megalapozná. Nem helyes azonban az ölési cselekményben a II. r. vádlott és vádlotttársainak tudattartamára vont jogi következtetés, hiszen az igen idős sértett fejét, mellkasát mintegy 12 alkalommal vascsővel, közepest meghaladó, inkább nagyerejű ütésekkel történő bántalmazásból egyértelműen mindenképp az egyenes ölési szándékra vonható következtetés. [13] A fellebbviteli főügyészség képviselője kifejtette továbbá azt is, hogy a sértettnek a lakása zavartalan használatához fűződő érdekét is sértették a vádlottak, hiszen másnak a lakásába hatoltak be erőszakkal, éjjel és csoportosan, így cselekményük a Btk.
13. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés a),

1. c)
2. d)pontjaira tekintettel, a

(4)bekezdés szerint minősülő I-II-III. r. vádlottak társtettesként, míg a IV-V. r. vádlottak bűnsegédként elkövetett magánlaksértés bűntettének a megállapítására is alkalmas, így szükséges a Be. 596. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján a hiányzó sértetti hozzátartozó magánindítvány előterjesztésével kapcsolatos nyilatkozatának a beszerzése a fellebbezés előkészítése során. [14] Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetésekkel kapcsolatosan a fellebbviteli főügyészség képviselője kifejtette, hogy a törvényszék túlnyomórészt helyesen feltárta az enyhítő és súlyosító körülményeket, azonban nem súlyuknak megfelelően értékelte. A vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés igen enyhe, az nem szolgálja a büntetési célokat, a vádlottak személyisége, személyiségszerkezete, a cselekmény elkövetésének módja, valamint az I-II-III. r. vádlottak büntetett előélete alapján megállapítható, hogy a személyükben rejlő társadalomra veszélyesség is kiemelt, az emberölés bűntettének többszörös minősülésére tekintettel a vádlottakkal szemben életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés alkalmazása indokolt, sem az általános, sem az egyéni megelőzés céljait nem szolgálja a határozott ideig tartó szabadságelvonással járó büntetés, ugyanakkor a IV-V. r. vádlottak tekintetében szükséges hosszabb tartamban megállapítani a közügyek gyakorlásától eltiltás mellékbüntetést is. A Debreceni Ítélőtábla 3. sorszámú átiratában felhívta tanú 25 sértetti hozzátartozót és egyben tájékoztatta a magánindítvány előterjesztésének lehetőségéről, melynek eredményeképp tanú 25 sértetti hozzátartozó 5. sorszám alatt bejelentette, hogy a büntetőügyben a vádlottakkal szemben magánindítványt kíván előterjeszteni magánlaksértés bűntette miatt a vádlottakkal szemben. Az ítélőtábla mivel az ügyben bizonyítás felvétele vált szükségessé a törvényszék ítéletét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 600. §

(1)bekezdés b) pontja szerint tárgyaláson bírálta el a Be. 590. §

(2)bekezdésére is tekintettel az azt megelőző bírósági eljárással együtt. A tárgyaláson a bíróság tanúként hallgatta ki tanú 25, néhai ... sértett hozzátartozóját, aki az írásbeli nyilatkozatával egyezően magánindítványt kívánt előterjeszteni a vádlottakkal szemben magánlaksértés bűntette miatt. A fellebbviteli főügyészség helytállóan hivatkozott a Kúria

1. évi
2. számú Eseti Döntésére, mely szerint a hiányzó magánindítvány a másodfokú eljárásban is pótolható, ugyanakkor a magánindítvány előterjesztése szabályainak az eljáró hatóság kioktatásának elmulasztása következményeit a sértett nem viselheti. A tanú a tárgyaláson előadta, hogy a néhai sértett édesanyjával konkrétan nem beszélték meg a sértett anyagi körülményeit, azonban ismerve nyugdíja összegét, takarékos természetét, a bűncselekmény elkövetésekor kb. 300.000,- forintot meg nem haladó készpénzállománnyal rendelkezhetett, mely a tényállásbeli időben eltulajdonításra került. A fellebbezési tárgyaláson a főügyészség képviselője és a vádlottak védői az általuk előterjesztett jogorvoslatot és annak irányát az írásban korábban előadottaknak megfelelően kifejtett indokok alapján változatlan tartalommal fenntartották. I. r. vádlott felszólalásában csatlakozott a védője által előadottakhoz, II. r. vádlott felszólalásában kifejtette, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, azonban bocsánatot kér a sértett hozzátartozóitól, egyebekben csatlakozott a védője által előadottakhoz. III. r. vádlott felszólalásában kifejtette, hogy a bűncselekményt nem követte el, egyebekben csatlakozott a védője által előadottakhoz. IV. r. vádlott felszólalásában kifejtette, hogy a bűncselekményt nem követte el, abban érezte hibásnak magát, hogy elment I. r. vádlottal, de neki nem volt tudomása arról, hogy mi fog ott történni, elnézést kért a sértett hozzátartozójától, hogy „ez a szörnyű bűncselekmény" megtörtént, de II. r. és III. r. vádlottak nem vettek részt a sértett bántalmazásában, ő és V. r. vádlott a sértett által használt ingatlantól kb. 100 méterre állhattak, ami azt jelenti, hogy nem is tudtak volna jelezni az I. r. vádlottnak, hogy hagyjon fel cselekményével. V. r. vádlott felszólalásában sajnálta a történteket, illetőleg, hogy részt vett benne, előadása szerint „betörni mentek", de emberölésről szó sem volt. Élettársa, II. r. vádlott és III. r. vádlott egyáltalán nem vettek részt a cselekményben, az elhunyt családjának részvétét nyilvánította ki. [15] Az ítélőtábla korábban hivatkozott teljes revízió szempontjai szerint a másodfokú felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, a törvényszék nem vétett olyan abszolút, illetve relatív perjogi hibát, amely az érdemi felülbírálatot kizárta volna (Be.
3. §

(1)bekezdés a-f) pontjai, Be. 609. §

(2)bekezdés a-e) pontok). [16] I. r. vádlott

1. szám alatt írásban előterjesztett fellebbezésében ugyan a Be.
2. §

(2)bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre hivatkozott, nevezetesen a Miskolci Törvényszék

1. március 18., április 29., június 5., július 3., szeptember 18.,
2. és október
3. napján megtartott nyilvános tárgyalásokon, illetve az ítélethirdetéseken sem személyesen, sem távmeghallgató telekommunikációs eszköz révén nem biztosította jelenlétét, így meg lett fosztva a személyes védekezés, hozzászólás, kérdezés jogától, hivatkozott a Magyar Alkotmányra és alapjogokra, melyek kimondják, hogy mindenkinek joga van a tisztességes, törvényes eljárás lefolytatásához. [17] Az ítélőtábla az I. r. vádlott által megjelölt eljárási szabálysértésre való hivatkozását a rendelkezésre álló adatok alapján nem tartotta megalapozottnak az alábbiak szerint. [18] Az elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék
4. március
5. napján kitűzött tárgyaláson (melyről
6. szám alatt), míg a
7. április
8. napján kitűzött tárgyalásán (melyről
9. sorszám alatt) készült el a jegyzőkönyv, ezen jegyzőkönyvek tanúsága szerint az I. r. vádlott a törvényszéken ezen határnapokon személyesen jelen volt, az előállítása ezen határnapokra megtörtént a büntetésvégrehajtási intézetből. Az utóbbi jegyzőkönyvben az eljáró bíróság
10. sorszám alatt előterjesztett indítványának ismertetését követően tájékoztatta a Be.430.§

(4)-

(7)bekezdésében foglaltakról, mely szerint a tárgyaláson való részvétel jogáról lemondott és annak jogkövetkezményeiről az elsőfokú bíróság a vádlottat teljeskörűen kioktatta, illetőleg tájékoztatta. Az I. r. vádlott

1. sorszámú jegyzőkönyv
2. oldalán a kioktatásra akként nyilatkozott, hogy „azt megértette, szeretné, ha ne kelljen megjelenni a tárgyaláson és szeretném, hogy a kirendelt védőm kézbesítési megbízott legyen". I. r. vádlott kirendelt védője, Dr. ... kinyilatkozta, hogy elfogadja a kézbesítési megbízást és a vonatkozó meghatalmazást, majd ezt követően az eljáró bíróság rögzítette, hogy I. r. vádlott lemondott a tárgyaláson való jelenlét jogáról. [19] Így az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a törvénynek megfelelően folytatta le az eljárást a kézbesítési megbízottal rendelkező I. r. vádlott távollétében, az általa hivatkozottak relatív eljárási szabálysértést nem eredményezhettek. [20] Az elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék ügyfelderítési kötelezettségének is eleget tett, alapvetően megalapozott tényállást állapított meg, mely kisebb részben volt hiányos és tért el az iratok tartalmától az I-II-III. r. vádlottak előéleti adatait illetően, emellett a tényállás kiegészítendő a sértett sérülései elszenvedésének elhúzódó jellegére történő utalással. Indokolt feltüntetni az igazságügyi orvosszakértői boncolás alapján a sértett egyes sérüléseit, emellett a tárgyaláson felvett bizonyítás eredménye is a tényállás részeként rögzítendő (Be.
3. §

(2)bekezdés a) pont). A részbeni megalapozatlanság a másodfokú eljárásban az iratok tartalma, valamint a felvett bizonyítás útján kiküszöbölhető volt, melynek során a helyes tényállás megállapítható volt. [21] [22] Az ítélőtábla a tényállást a Be. 593. §

(1)bekezdésének a) pontjában írt jogkörében eljárva az alábbiak szerint egészíti ki, illetve helyesbíti. [23] I. r. vádlott vonatkozásában

1. szám alatt megjelölt elítélését képező Szikszói Járásbíróság Bpk.117/2016/
2. számú végzése
3. augusztus
4. napján kelt, melyben a járásbíróság társtettesként elkövetett lopás miatt 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetést szabott ki, mely börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztése mellett megállapította, hogy a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Kimondta, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés elrendelése esetén a büntetés 3/4 részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bűncselekmény elkövetési ideje:
5. május
6. napja és
7. június
8. napja közötti időben pontosan meg nem határozható időpontban. A szabadságvesztés büntetés kezdő napja:
9. december
10. Kedvezménnyel szabadulhat:
11. február
12. A szabadságvesztés büntetés utolsó napja:
13. június
14. [24] I. r. vádlott vonatkozásában a
15. szám alatt megjelölt elítélése kiegészítendő azzal, hogy a Szikszói Járásbíróság Bpk.139/2016/
16. számú végzése
17. október
18. napján kelt és az I. r. vádlottal szemben 2 rb. társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt 1 év börtön fokozatú szabadságvesztést szabott ki, kimondta, hogy a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén megállapította, hogy a büntetés 3/4 részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A járásbíróság által elbírált bűncselekmények elkövetési ideje:
19. május
20. A szabadságvesztés büntetés kezdő napja:
21. december
22. A szabadságvesztés büntetés utolsó napja:
23. december
24. Kedvezménnyel szabadulhat:
25. szeptember
26. [25] I. r. vádlott vonatkozásában
27. sorszámú alapítélet kelte:
28. november
29. és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt a vádlottal szemben 5.000,- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetés elrendelése esetén a büntetés 3/4 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A bűncselekmény elkövetési ideje:
30. augusztus
31. A szabadságvesztés büntetés kezdő napja:
32. június
33. A szabadságvesztés büntetés utolsó napja:
34. december
35. Kedvezménnyel szabadulhat:
36. augusztus
37. [26] I. r. vádlott vonatkozásában a
38. számú elítélése a Szikszói Járásbíróság B.67/2016/
39. számú határozata
40. június
41. napján kelt és 2 rb. társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt ítélte 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra. A bűncselekmény elkövetési ideje:
42. június 29-től szeptember 29-ig terjedő időszak. A szabadságvesztés büntetés kezdő napja:
43. június
44. A szabadságvesztés büntetés utolsó napja:
45. június
46. I. r. vádlott vonatkozásában
47. számú elítélés kelte
48. november 16., 2 év 6 hónap börtönbüntetés mellett 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elkövetési idő:
49. november 11.,
50. március 19.,
51. április 22., március
52. A szabadságvesztés büntetés kezdő napja:
53. június
54. A szabadságvesztés büntetés utolsó napja:
55. december
56. [27] II. r. vádlottat a Miskolci Városi Bíróság a
57. április
58. napján jogerőre emelkedett 31.B.1327/2007/
59. számú határozatával társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 6 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elkövetési idő:
60. április
61. A szabadságvesztés büntetés utolsó napja:
62. december
63. [28] A II. r. vádlottat a Szikszói Városi Bíróság
64. június
65. napján kelt B.165/2008/
66. számú határozatával, mely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Bf.1235/2009/
67. számú határozatával
68. január
69. napján emelkedett jogerőre jármű önkényes elvételének bűntette, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és ittas állapotban elkövetett közúti járművezetés vétsége és becsületsértés vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 2 év 8 hónap fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Elkövetési idő:
70. március
71. A szabadságvesztés büntetés utolsó napja:
72. október
73. [29] III. r. vádlott vonatkozásában
74. sorszám alatt megjelölt elítélése a következők szerint egészítendő ki: a Szikszói Járásbíróság Bpk.117/2016/
75. számú végzése
76. augusztus
77. napján kelt, társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt szabott ki 1 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztést, kimondta, hogy a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb három hónapnak a letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. a. A bűncselekmény elkövetési ideje:
78. május
79. b. Ezen felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét a Miskolci Törvényszék
80. október
81. napján jogerőre emelkedett határozatával meghosszabbította, a meghosszabbított próbaidő leteltének napja
82. március
83. [30] III. r. vádlott vonatkozásában a
84. sorszám alatt megjelölt elítélése kiegészítendő azzal, hogy a Szikszói Járásbíróság Bpk.139/2016/
85. számú határozata
86. október
87. napján kelt és 2 rb. társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt állapította meg felelősségét. Elrendelte pártfogó felügyeletét és kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetés elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. a. A Miskolci Törvényszék a
88. április
89. napján jogerőre emelkedett Bv.872/2018/
90. számú határozatával a próbaidőt meghosszabbította, annak leteltének napja:
91. november
92. b. A bűncselekmény elkövetési ideje:
93. május
94. [31] III. r. vádlott vonatkozásában
95. sorszám alatt megjelölt elítélése kiegészítendő azzal, hogy a Szikszói Járásbíróság B.144/2016/
96. számú ítélete
97. november
98. napján kelt és ugyanazon a napon emelkedett jogerőre, társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt állapította meg büntetőjogi felelősségét. A szabadságvesztés büntetés utólagos végrehajtásának elrendelése esetén megállapította, hogy a büntetés 2/3 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. a. A bűncselekmény elkövetési ideje:
99. augusztus
100. b. A Miskolci Törvényszék
101. október
102. napján kelt határozatával a próbaidő leteltének napját meghosszabbította, annak letelének napja:
103. március
104. [32] IV. r. vádlott előéleti adatai kiegészítendőek azzal, hogy
105. május
106. napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 3.B.45/2018/
107. számú ítéletével büntetőeljárást eredményező hamis vád bűntette miatt állapította meg büntetőjogi felelősségét. a. A bűncselekmény elkövetési ideje:
108. február
109. [33] A 86 éves sértetten II. r. vádlott bántalmazása következtében konkrétan az alábbi külsérelmi nyomok alakultak ki. [34] 1./ Az arc elülső felszínén a jobb oldali szájzugtól 1 cm-re a pofagumó irányába, illetve 2,5 cm legnagyobb átmérőjű 1-1,2 cm mélységű ép hámmal fedett hosszanti benyomódott sérülés. [35] 2./ A homlokdudor területéről a belső szemzug irányába húzódó jelleggel 5 cm hosszúságú, enyhén szakadozott szélekkel jellemezhető folytonossághiánnyal járó sérülés, ezzel szinte párhuzamosan szintén a homlokdudortól a belső szemzug irányába húzódóan enyhén kifelé ívelten húzódó 4 cm hosszúságú folytonossághiánnyal járó sérülés. Ezen utóbbi területen a sebalapon koponyacsont darabkák észlelhetők. [36] 3./ Az orrgyök területét érintve 4 cm hosszúságú, 2 cm szélességű folytonossághiánnyal járó sérülés, melynek alapján a durván roncsolt rostasejtek láthatók. [37] 4./ A jobb oldali alsó szemhéj duzzadt, vérrel borított sérülése. [38] 5./ A jobb oldali pofagumónak megfelelően egy harántirányú, 1,2 cm hosszúságú, 0,2 cm szélességű hámhorzsolással járó sérülés. [39] 6./ A bal oldali pofagumó területén vízszintesen, mintegy 45 fokos szöget bezáróan, 8 cm hosszúságú, 2,5-3 cm szélességű szakadozott sebszélekkel jellemezhető folytonossághiánnyal járó sérülés, melynek alapját a felső állkapocs-csont képezi. [40] 7./ Az alsó ajak bal oldalán a középvonaltól 1 cm-re kezdődően 1 cm hosszúságú, az ajakpír területét érintő folytonossághiánnyal járó sérülés. [41] 8./ A felső ajak területén az ajakpír területét érintve a középvonaltól 2 cm-re elhelyezkedő 1 x 0,4 cm-es folytonossághiánnyal járó sérülés, ettől a középvonal felé 0,3 cm-el egy második, 0,5 cm hosszúságú folytonossághiánnyal járó sérülés. [42] 9./ Az állcsúcs felett 2 cm-el a középvonaltól 2 cm-re kezdődően ferdén a középvonal, a szájnyílás felé húzódva 1,5 x 0,2 cm-es folytonossághiánnyal járó sérülés. [43] 10./ Az állcsúcs területén jobb oldalra húzódóan egy 3 cm hosszúságú, 0,5-0,6 cm szélességű folytonossághiánnyal járó sérülés, melynek mélysége mintegy 0,5 cm, melynek alapját a roncsolt állkapocs-csont képezi. [44] 11./ A mellkas elülső felszínén a nyak területére is bal oldali dominanciával ráterjedve egy szabálytalan alakú felhős, lebenykés, 22 x 12 cm-es sötét szederjes bőr-elszíneződéssel járó sérülés, mely területen több 0,1-0,3 cm hosszúságú hámkarcolás, hámhorzsolás is megfigyelhető. A fenti területből a nyak jobb oldala irányába 5 x 2 cm-es hosszanti sávban sötét szederjes bőrelszíneződéssel járó sérülés, ehhez hasonló 4 x 2 cm-es bevérzés a nyak középvonalában is felismerhető. [45] 12./ A bal váll területén egy 4 x 4 cm-es területen több hosszanti, 0,1-0,3 cm átmérőjű hámkarcolással, illetőleg hámhorzsolással járó sérülés. [46] 13./ A II-V. számú ujjak területén valamennyi percnek megfelelően sötét szederjes, ép hámmal fedett bőrszíneződéssel járó sérülés, azonban a IV. számú ujj alappercénél hosszanti 1 x 0,2 cm-es folytonossághiánnyal járó sérülés. [47] 14./ A bal térd elülső felszínén 2 darab hosszanti, 1,1-1,2 cm-es varas jellegű, beszáradt hámfosztással járó sérülések. [48] 15./ A bal lábszár elülső felszín alsó középső harmad határán harántirányú 1,5 x 0,5 cm-es varas hámfosztással járó sérülés. [49] 16./ A jobb felkar alsó harmadában részint a könyök belső oldalára is ráterjedően részint végig húzódva az alkar hajlítói oldalán, összességében mintegy 23 cm-es területen haránt irányban mintegy 5-6 cm-es területen sötét szederjes bőr-elszíneződéssel járó sérülés. [50] 17./ A jobb kézhát területén II-III-IV-V. számú ujjak alapízületére, a feszítőoldalon ráterjedve mintegy 11 x 9 cm-es területen sötét szederjes bőr-elszíneződéssel járó sérülés, ahol 3 darab egymással párhuzamos, 2-4 cm-es hosszanti folytonossághiánnyal járó sérülés. [51] 18./ A bal oldali alkar területén, részint a csukló külső oldalán, részint az alkar külső és felső harmadának határán egy 0,1 cm-es hámfosztással járó sérülés. [52] 19./ Jobb oldali szemöldökkel párhuzamosan egy 3 cm hosszúságú, éles sebszélekkel jellemezhető, 0,2-0,3 cm szélességű folytonossághiánnyal járó sérülés. [53] 20./ A jobb oldali kulcscsont-szegycsont ízesülésnek megfelelően nagyjából körkörös, 2,6 x 2,8 cmes területen több, a körívnek megfelelően elhelyezkedő 0,4 - 0,6 cm hosszúságú, 0,1-0,2 cm szélességű hámhorzsolás illetőleg sötét szederjes bőr-elszíneződéssel járó sérülés. [54] A sértett belső sérülései az alábbiak: [55]
110. számú külsérelmi nyom vetületében legnagyobb átmérőben, mintegy 22 cm-es, részlegesen jobb oldalt 3 x 4, illetőleg 4 x 3 cm-es tasak-képződéssel is járó sötét szederjes bevérzés. Ez a bevérzés a nyak jobb oldalán is követhető, mintegy 5 x 3 cm-es kiterjedésben, mely a fejbiccentő izom, illetve a mélyebb hosszanti nyakizmok közötti térben helyezkedik el. Bal oldalt a fejbiccentő izom tapadása kiterjedten roncsolódott, illetve legnagyobb átmérőben mintegy 6 cm-es sötét szederjes bevérzés. [56] Jobb oldalt a kulcscsont-szegycsont ízületétől 2,5 cm-re a kulcscsont haránt irányában eltörött, míg bal oldalt a kulcscsont-szegycsont ízülettől kezdődően ferdevonal mentén a kulcscsont közép és külső harmadának a határáig a csont eltörött. [57] Az I-II. bordák szimmetrikus jelleggel mindkét oldalon bordacsont-porc határának megfelelően eltörtek. A II. bordatörésnek megfelelően jobb oldalt a mellhártya átszakadásával járó sérülés. A szegycsont a markolattest határán harántirányban eltört, mintegy 5 cm kiterjedésű, összefolyó jellegű bevérzés. [58] 1.,
111. számú külsérelmi nyomok vetületében az arckoponyát alkotó csontok durva roncsolódást mutatnak, 1-2 cm-el benyomódtak. [59] Az alsó állkapocs-csont a középvonaltól 1 cm-re jobbra harántirányban eltörött, a lágyrészekben 1 cm-es bevérzéssel járó sérülés. [60] Mindkét oldali nyakszirtlebeny, valamint kisagyféltekék vetületében 2-4 cm legnagyobb átmérőjű sötét szederjes lágyburki vérzés. [61] Az elülső koponyagödör csontjainak kiterjedt roncsolódásával többszörös zegzugos törésvonallal járó sérülés. [62] A jobb oldali csukló felett a mélyizomzatban 3 cm legnagyobb átmérőjű sötét szederjes bevérzés. Az orsócsont a csukló felett 1 cm-el harántirányban eltörött. [63] A hátsó gátorr-üregben a fő verőér körüli laza kötőszövetben legnagyobb átmérőben mintegy 6 cmes bevérzéssel járó sérülés, jobb oldalt a pajzsporc nagy szarva alapjánál harántirányban eltört, a törés környékén 0,3 cm nagyságú bevérzés. [64] Jobb oldal a pajzsporc, valamint a gyűrűsporc közötti ízesülésnek megfelelően mintegy 1 cm legnagyobb átmérőjű kiterjedésben bevérzés, jobb oldalt a pajzsmirigy állománya enyhén roncsolódott, vérzéses jellegű. [65] Az ítélet
112. oldalának utolsó bekezdése kiegészítendő azzal, hogy a sértett sérüléseit hozzávetőlegesen egy órás időtartamban szenvedte el, egyetlen olyan sérülése sem volt, amely perceken belül vagy igen rövid időn belül halálához vezetett volna. A sértett sérüléseit a II. r. vádlott elhúzódó bántalmazása következtében szenvedte el. [66] Az ítélet
113. oldal
114. bekezdése kiegészítendő azzal, hogy utólag pontosan meg nem határozható, de 300.000,- forintot meg nem haladó összegben került a sértettől készpénz eltulajdonításra. [67] Néhai ... hozzátartozója, tanú 25 magánindítványát a Debreceni Ítélőtáblán
115. március
116. napján érkeztetetten terjesztette elő a vádlottakkal szemben magánlaksértés bűncselekménye miatt. [68] A másodfokú bíróság az I-II-III. r. vádlottakra vonatkozó előéleti adatokat a beszerzett csatolt iratok, erkölcsi bizonyítványok, valamint a büntetés-végrehajtási intézet által kiállított értesítők alapján egészítette ki, illetőleg pontosította az egyes vádlottakat érintő releváns elítélések tekintetében. [69] A sértetti sérülések tekintetében a tényállást az ítélőtábla a nyomozás során végzett igazságügyi orvosi boncolás alapján készült orvosszakértői vélemény alapján egészítette ki. A kiegészítés indokoltsága kapcsán a másodfokú bíróság megjegyzi, hogy azon esetekben, ahol a sérülések száma, jellege érdemi kihatással van a cselekmény minősítésére, különösen a különös kegyetlenséggel elkövetés megállapíthatóságára, mint jelen ügyben nem mellőzhető a bántalmazással összefüggésbe hozható külsérelmi nyomok és belső sérüléseknek a tényállásban történő részletezése. A tényállásbeli események történeti pontossága miatt, különös tekintettel az első bírói minősítés helyességének megítéléséhez is szükséges volt ezért a tényállás jelzett kiegészítése. [70] Az ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség álláspontját a tényállásnak a bántalmazás elhúzódó jellegére történő kiegészítése tekintetében, ezen kiegészítés ... és ... igazságügyi orvosszakértőknek a tárgyaláson történő együttes meghallgatásuk alkalmával tett egyező nyilatkozataikon alapul. [71] Az eltulajdonított készpénz összegszerűségére vonatkozó tényállásbeli kiegészítést a sértetti hozzátartozónak, tanú 25nek a másodfokú tárgyaláson elhangzott tanúvallomása tette indokolttá, a tanú beszámolt arról, hogy a néhai sértett nyugellátásából takarékos életmódja miatt lehetősége volt tartalékot is képezni, amely nagyságrendileg 300.000,- forintot meg nem haladó összeg lehetett. [72] Az első bírói tényállás részét képezi, hogy a vádlottak cselekményükkel a sértettnek magánlaksértés sérthetetlenségéhez való jogát, a lakásának zavartalan használatához fűződő érdekét sértették, a tényállás elemei utalnak a Btk.
117. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés a),

1. c)és
2. d)pontjaira figyelemmel, a

(4)bekezdés szerint minősülő magánlaksértés minősített esetének megvalósulására. A házi jogot sértő bűncselekményben a felelősség megállapításának azonban eljárásjogi előfeltétele a Btk. 231. §

(2)bekezdése szerinti magánindítvány előterjesztése. [73] A magánlaksértésnek valamennyi esete magánindítványra büntetendő, minthogy a személyiségi jogok sérelmének fennállása szempontjából a sértett magánjellegű érdekei az elsődlegesek. Ugyan a Be.

1. § ezen bűncselekményt nem sorolja fel a magánvádra üldözendő bűncselekmények között, következésképpen a magánlaksértés és annak esetei magánindítványra büntetendő, de közvádra üldözendő bűncselekmény. A Be.
2. §

(1)bekezdése szerint a sértett helyébe hozzátartozója léphet. [74] Ha a bűncselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány megtételére jogosult feljelentőt a nyomozó szerv köteles körültekintően tájékoztatni jogairól annak érdekében, hogy a törvényben meghatározott jogait gyakorolni tudja. Amennyiben a jogosult nem kapott lehetőséget, hogy a magánindítvány előterjesztésének jogával élhessen, magánindítványát még a másodfokú eljárásban is előterjesztheti (BH.2001.508.). [75] Az ítélőtábla a Be. 596. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján tájékoztatta a sértett hozzátartozóját a magánindítvány előterjesztésének lehetőségéről, melynek eredményeként az ítélőtábla kiegészítette az ítéleti tényállást azzal, hogy a sértetti örökös magánindítványát mely időben terjesztette elő a vádlottakkal szemben. [76] A fentebb rögzített kiegészítésekkel, illetőleg módosításokkal a tényállás teljes mértékben megalapozottá vált és a Be. 591. §

(1)bekezdése értelmében a másodfokú ítélkezés alapját képezhette. [77] Az elsőfokú bíróság az ügy helyes eldöntése szempontjából lényeges bizonyítékokat beszerezte, azokat kimerítő alapossággal vizsgálati körébe vonta, okszerűen, a logika szigorú szabályai szerint helyesen értékelte. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelésénél részletes indokát adta, hogy mely bizonyítékokat és miért fogadott el a tényállás megállapításánál és mely bizonyítékokat és miért mellőzött, ugyanígy a bizonyítási indítványok elutasítását is kifogástalanul megindokolta. Bizonyíték értékelő tevékenysége során a törvényszék körültekintően elemezte a rendelkezésre álló bizonyítási anyagot. Széleskörű személyi bizonyítást folytatott le az előzményi adatokra, a sértett életvitelére, szokásaira, a sértett és az egyes vádlottak közötti esetleges ismeretségre, kapcsolatra vonatkozóan, a vádlottak indítékára, a vádlottak egymás közötti kapcsolataira is, emellett a bizonyítás anyagává tette a tárgyi jellegű okirati bizonyítékokat, így szemléről, házkutatásról, lefoglalásról készült jegyzőkönyveket, jelentéseket és az elsőfokú bíróság által megalapozottnak tekintett szakértői bizonyítás anyagával is összevetette. [78] A vádlotti vallomások közül nem vitásan meghatározó volt I. r. vádlott feltáró jellegű beismerő és a társaira terhelő tartalmú vallomása, melyben nevezett részletekbe menően számolt be az előkészületi cselekményekről, az elkövetés körülményeiről, az elkövetés idejéről és módjáról, az elkövetésben résztvevő személyekről és azok cselekvőségéről. Vallomásait részben alátámasztották a IV. és V. r. vádlottaknak a bűncselekmény elkövetését részben elismerő vallomásai, emellett számot adott az elsőfokú bíróság arról is, hogy I. r. vádlott folytatólagos kihallgatása alkalmával megváltoztatott vallomásával szemben miért az első gyanúsítotti kihallgatásán tett nyilatkozatát fogadta el. [79] Az elsőfokú bíróság az ítéletben valamennyi vádlott releváns vallomásait értékelése körébe vonta, azokat önmagukban és kölcsönösen is értékelte, figyelembe véve más személyi bizonyítékokat és azon objektív bizonyítékokat is, melyek megerősítették az ítéleti ténymegállapításhoz vezető első bírói gondolati folyamatot. [80] Részletesen elemezte ..., ..., ... és ... tanúk vallomását, mely vallomások nem támasztották alá a III. r. vádlottnak a bűncselekmény elkövetésének idejére előadott „alibijét". A II., IV., V. r. vádlottak csak részben ismerték el részvételüket a bűncselekményekben, jellemző volt, hogy I. r. vádlott első gyanúsítotti vallomását kétségbe vonva a vádban írtaknál jóval enyhébb formájú elkövetésben vállalták csak a felelősséget. [81] Az elsőfokú bíróság azonban mérlegeléssel helyes következtetése útján jutott azon meggyőződésre, hogy I. r. vádlott első gyanúsítotti kihallgatása során tett vallomásában elmondottakat fogadja el a tényállás megállapítása kapcsán, mellyel összhangban állt ..., tanú 18 és ... tanúk vallomása is. Az elsőfokú bíróság figyelemmel volt a Be. 70. §

(4)bekezdésében írtakra is, miszerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, mely értékelő tevékenysége során a tényállásban nem állapította meg azt, hogy III. r. vádlott részt vett volna a sértett halálát okozó bántalmazásban. Pusztán az volt megállapítható, hogy a bántalmazás során a sértett lakóhelyéül szolgáló konyhában tartózkodott és értékek után kutatott. A ... nevére vonatkozó elírási hibát az ítélőtábla kijavította. [82] Az ítéletben foglaltaktól eltérő tényállás megállapítására és felmentésre irányuló védelmi fellebbezések a bizonyítékok értékelésén keresztül támadták a megalapozott tényállást, mely eredményre nem vezethetett, tekintettel arra is, hogy a tényállás helyessége esetén a másodfokú perben eltérő tények megállapítására és bizonyítékok felülmérlegelésére nincs perjogi lehetőség. Az ítélőtábla utalni kíván arra, hogy a bizonyítási eljárást lefolytató és a bizonyítékokat közvetlenül megvizsgáló, majd értékelő elsőfokú bíróság a ténybíróság, főszabályként a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. Kivételt képez természetesen, ha az ítélet megalapozatlan, de jelen esetben a kifejtettek miatt ez nem rögzíthető. A másodfokú bíróság revíziós lehetőségei ténykérdésekben szűkebbek, mint jogkérdésekben, utalva arra is, hogy az eltérő tényállás megállapítására kizárólag a vádlott javára felmentés (részfelmentés) vagy eljárás megszüntetés (részbeni megszüntetés) esetén kerülhet sor. A logikának megfelelő okszerű bizonyíték értékelő tevékenysége az elsőfokú bíróságnak az ítélethozatalhoz vezető megalapozottnak ítélt gondolati folyamatát a másodfokú bíróság nem bírálhatja felül. A bizonyítékok felülmérlegelését a tényálláshoz kötöttség szabályai kizárják, ezen okok folytán nem lehettek eredményesek az eltérő tényállás megállapítását célzó fellebbezések. [83] Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét a törvénynek megfelelően teljesítette. Törvényesen vont következtetést a vádlottak bűnösségére és a cselekmények minősítéses is túlnyomórészt megfelel az anyagi jognak. [84] ... sértett sérelmére elkövetett cselekményt az elsőfokú bíróság a Btk. 160. §

(1)bekezdésébe ütköző, azonban a

(2)bekezdés b), d), k) pontja szerint minősülő és büntetendő emberölés bűntettének minősítette, melyet a II. r. vádlott tettesként, az I., III., IV., V. r. vádlottak bűnsegédként követtek el. [85] A vádlottak elkövetéskori aktuális tudattartamára, ezáltal szándékukra az elsőfokú bíróság az ügyben feltárt alanyi és tárgyi tényezők alapján vont következtetést. A II. r. vádlott egy élet kioltására alkalmas eszközzel 86 éves idős, kiszolgáltatott sértettet álmából felriadva elhúzódó jelleggel, mintegy 12 alkalommal közepes-nagy erővel, életfontosságú szerveket magában foglaló testrészein, fejtájékon, mellkastájékon bántalmazza, ugyanakkor az I., III., IV. és V. r. vádlottak a II. r. vádlott tettesi magatartásához kapcsolódóan részesként bűnsegédként vesznek részt, akik tudatában voltak az eszköz veszélyességének, azt nem a bejárati ajtó nyitásához használták, hanem a II. r. vádlott a sértett lakásába való bejutást követően magával vitte. Az I., III., IV., V. r. vádlottak az elhúzódó bántalmazással ugyancsak tisztában lehettek, a III. r. vádlott a sértett által használt lakásban tartózkodott, a IV-V. r. vádlotthoz az I. r. vádlott kiszaladt, a sértett a bántalmazásból kifolyó fájdalmai következtében hangokat hallatott, melyet a feltört állapotú bejárati ajtón keresztül a IV-V. r. vádlottaknak is észlelniük kellett. Az elsőfokú bíróság által helytállóan feltárt körülmények alapján egyenes ölési szándékra vonható megalapozott következtetés az eshetőleges szándékkal szemben. Az elsőfokú bíróság jogi indokolása pusztán annyi helyesbítést igényel, hogy a Kúria 3/2013. számú Büntető Jogegységi Határozatában foglaltakra történő utalás nem mellőzhető a vádlottak élet elleni bűncselekményének minősítése kapcsán. [86] Az elsőfokú bíróság egyébként helyes jogi indokolását a minősítő körülmények tekintetében az ítélőtábla szükségesnek tartja az alábbiakkal kiegészíteni. [87] A Btk. 160. §

(2)bekezdés b) pont kapcsán kiemelendő, hogy a nyereségvágyból elkövetett emberölés, mint az emberi életnek önző, anyagi érdekből való kioltása, a társadalmi közfelfogás szerint az élet elleni bűncselekmények egyik legelvetemültebb megnyilvánulási formája. Az élet elleni bűncselekmény akkor tekintendő nyereségvágyból elkövetettnek, ha közvetlen az anyagi előny megszerzését célozza. Az anyagi előny lehet pénz, dolog, vagyoni jogosultság is, ehhez képest azok az elkövetések tartoznak elsősorban e minősített eset alá, mikor az elkövető a sértett birtokában lévő vagy rendelkezésre álló egyéb vagyontárgy megszerzésére törekszik. Az idegen ingóságok illetőleg készpénz elvétele erőszak útján, tehát a rablási szándék nyilvánvaló, e cselekvőséggel mutat összefüggést a sértett életének kioltására irányuló szándék, melynek során kifejtett intenzív bántalmazásra semmilyen körülmény nem adhat alapot, így ezen minősítő körülmény minden kétségkívül megállapítható volt. [88] A Btk. 160. §

(2)bekezdés d) pontjában meghatározott minősítő körülmény különbös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapítására elsődlegesen emberiességi és erkölcsi szempontoknak van meghatározó szerepe. Az emberi élet szándékos kioltása önmagában is kegyetlen cselekmény, a törvénynek a szóhasználata, amely a különös kegyetlenségre utal, azokat az eseteket foglalja magában, mikor az elkövető a bűncselekményt tárgyi oldalról nézve rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, vagy az alanyi oldalról nézve az átlagot lényegesen meghaladó testi vagy lelki gyötrelmet okozva valósítja meg. Ugyan az elsőfokú ítélet rögzíti az orvosszakértői megállapítást, mely szerint a sértett halála az átlagost meghaladó testi, lelki gyötrelemmel járt, azonban a jogszabályhelyhez fűzött kommentár szerint ebben a vonatkozásban nincs jelentősége annak, hogy a sértett szubjektíve érzett-e fájdalmat, vagy pedig már a véghezvitel kezdetén elveszítette az eszméletét és ez okból a szenvedésérzet hiányzott, minthogy az említett esetekben a súlyosabb jogi értelmezés alapja a véghezvitel módjából kitűnő magasfokú társadalomra veszélyesség. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál elsődlegesen emberiességi és erkölcsi szempontok az irányadóak, az átlagost lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi mivoltából kivetkőzve véghez vitt ölési cselekmények vonhatók. Elsősorban a sértettnek okozott sérülések száma és jellege alapján állapítható meg az elkövetés különös kegyetlen módja, melyből általában következtetés vonható le az elkövetés embertelenségére, vagyis a cselekmény objektív oldalának ismérvei alapozzák meg a különös kegyetlenséggel elkövetést. [89] Az adott ügyben a 86 éves idős sértettnek okozott sérülések nagy száma, jellege, a többszörös arccsont-törés, belső sérülések, a sértett kiszolgáltatott, védtelen helyzete folytán alappal vonható következtetés az elkövető olyan fokú embertelenségére, mely a különös kegyetlenséggel elkövetés minősítő körülmény megállapítását alapozza meg. [90] A Btk. 160. §

(2)bekezdés k) pontjában meghatározott minősítő körülmény kapcsán szükséges utalni arra, hogy a törvény szóhasználatából következően az ilyen sértett nem védekezésre képtelen, de a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes. Az elhárításra korlátozottan képes személy sérelmére megvalósított emberölés csak akkor képez súlyosabban minősülő esetet, ha a korlátozottság a sértett idős korából vagy fogyatékosságából fakad. Amennyiben a sértett idős korából vagy fogyatékosságánál fogva egyáltalán nem képes a bűncselekmény elhárítására, azaz védekezésre képtelen, abban az esetben a Btk. 160. §

(2)bekezdés j) pontja alatti minősítő körülmény állapítható meg, ehhez képest a bűncselekmény a

(2)bekezdés

1. j)és
2. k)pontja szerint együttesen nem minősülhet. Annak megítélése, hogy a sértett elhárításra korlátozottan volt-e képes, a sértett életkorának, mentális és fizikális állapotával összefüggésben kell jelentőséget tulajdonítani, másrészt a támadás jellegének és a kialakult erőviszonyoknak az egybevetését igényli. Az elsőfokú bíróság által a sértett személyére, életvitelére vonatkozó tanúvallomások alapján rögzítette, hogy a sértett idős korához képest képes volt mind magát, mind pedig a háztartást ellátni, azonban életkora, mentális és fizikai állapota, másrészt a tényállásnak megfelelően kifejtett támadás jellege és a kialakult erőviszonyoknak megfelelően ezen minősítő körülményre is helytállóan következtetett az elsőfokú bíróság. [91] Az I., II., III. r. vádlottak vonatkozásában társtettesként, míg a IV., V. r. vádlottak esetében bűnsegédként elkövetett magánlaksértés bűntettének tényállás elemei mind a vádirat, mind az elsőfokú bíróság tényállása tartalmazza, a vádlottaknak a cselekménye alkalmas a Btk. 221. §

(1)bekezdésébe ütköző, figyelemmel a

(2)bekezdés a),

1. c)és
2. d)pontjára, a

(4)bekezdés szerint minősülő és büntetendő magánlaksértés bűntettének a megállapítására, annak az eljárási akadálya a másodfokú eljárásban elgördült, a sértetti hozzátartozó által előterjesztett joghatályos magánindítványra tekintettel. A követett bírói gyakorlat szerint a házi jogot sértő nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettével a magánlaksértés valódi bűnhalmazatban áll. [92] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket túlnyomórészt helyesen feltárta, szükséges azonban a Kúriának a büntetés kiszabás során értékelendő tényezőkről szóló

1. számú Büntető Kollégiumi Véleménye alapján további enyhítő, illetőleg súlyosító körülmények nevesítése. [93] Az elsőfokú bíróság valamennyi vádlott vonatkozásában enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a bűncselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el, nagyobb nyomatékkal értékelendő, hogy a vádlottak fogvatartásban voltak. Az objektív időmúláson túl az eljárás elhúzódását nem lehet megállapítani, hiszen a kiemelkedő tárgyi súlyú élet elleni bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárás időszerűen befejeződött, a 2/
2. (II.10.) AB határozatban, illetve a Be.
3. §

(4)bekezdésére tekintettel az 564. §

(4)bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kellett alkalmazni. [94] IV. r. vádlott vonatkozásában enyhítő körülmény fiatal felnőtt kora, így büntetlen előélete enyhítő körülményként nem értékelhető. I. r. vádlott vonatkozásában a bűncselekmény elkövetésének beismerése enyhítő körülmény, azonban az nagyobb nyomatékkal értékelendő, hiszen a felderítést nagymértékben elősegítette. Az elsőfokú bíróság valamennyi vádlott vonatkozásában enyhítő körülményként értékelte azt, hogy enyhe fokban, de kóros személyiség, azonban az irányadónak tekintett igazságügyi elme- és orvosszakértői, valamint pszichológus szakértői vélemények alapján a II., III., IV., V. r. vádlottak vonatkozásában állapítható meg, hogy személyiségjegyeik a bűncselekmény elkövetését elősegíthették, I. r. vádlott esetében a szakértői vélemény kimondja, hogy személyiségének összetevői nem segíthették elő, hogy bűncselekményt kövessen el. További súlyosító körülmény az V. r. vádlott vonatkozásában a tényállásbeli cselekményben betöltött kezdeményező szerepe. Valamennyi vádlott vonatkozásában további súlyosító körülmény a cselekmény végrehajtásában megnyilvánuló kitartó szándék, az elkövetés eszköze nagy biztonsággal, elhárításra esélyt sem adva alkalmas halálos eredmény okozására, további súlyosító körülmény valamennyi vádlott vonatkozásában a gátlástalan, orvul való elkövetési mód, valamint a vádlottak cselekménye a közösségben alkalmas volt a köznyugalom súlyos megzavarására. További súlyosító körülmény az I-II-III. r. vádlott esetében a magánlaksértés bűncselekménye vonatkozásában a társtettesi elkövetés. [95] A Btk. 79. §-a szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (egyéni és általános megelőzés). A Btk. 80. §

(1)bekezdése szerint a büntetés törvényben meghatározott keretek között a céljainak szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint a feltárt enyhítő és súlyosító körülményekhez. A büntetés kiszabása során igen hangsúlyos az egyéniesítés, valamint a szankciónak a tett arányához igazodása. A büntetéskiszabás során a büntetőjog általános elveire és az alaptörvényből fakadó alkotmányos követelményekre is figyelemmel kell lenni, a büntetéssel történő jogkorlátozásnak meg kell felelni az arányosságnak, a szükségszerűségnek és az „Ultima Ratio" elvének (1214/B/

1. AB határozat). [96] Az egyes cselekmények természetéhez és súlyához igazodó büntetési rendszer és a büntetéskiszabás normatív előírásain nyugvó büntetések együttesen szolgálják a jogállami büntetés funkcióját, a társadalom védelmét, a szankcióval történő arányos és megérdemelt viszonzást, valamint a speciális és generális prevenciót. A büntetés kiszabása során figyelembe kell venni a bűnelkövető személyi körülményeit, többek között az előéletét. [97] Tekintettel arra, hogy a vádlottak büntetőjogi felelőssége a másodfokú eljárás során magánlaksértés bűncselekményében is megállapítást nyert, így a halmazati büntetéskiszabásnak anyagi jogi feltétele a bűnhalmazat megállapítása is fennáll, így a bíróságnak figyelemmel kell lennie valamennyi vádlott vonatkozásában a Btk.
2. §

(2)és

(3)bekezdésében meghatározott halmazati büntetéskiszabási elvekre is. [98] A fentebb kifejtett büntetési célok illetőleg büntetéskiszabási elvekre, valamint az ítélőtábla által feltárt további nyomatékosan értékelendő súlyosító körülményekre tekintettel II. r. vádlott vonatkozásában a határozott tartalmú szabadságvesztés nem szolgálja kellően a büntetési célokat, vele szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása szükséges. Az ítélkezési gyakorlat rendszerint több okból is súlyosabban minősülő, köznyugalmat is megzavaró, a társadalom megdöbbenését kiváltó, félelmet keltő, embertelen ölési bűncselekménynél alkalmazza az életfogytig tartó szabadságvesztést. Az ítélőtábla álláspontja szerint a II. r. vádlottnak a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből való kizárása nem indokolt, így a Btk. 43. §

(1)bekezdésében meghatározott keretek között állapította meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 28 évben. [99] Az I., III. r. vádlottak vonatkozásában az ítélőtábla szükségesnek találta a belső arányosságra is törekedve velük szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésnek a rendelkező részben történő felemelését, így I. r. vádlott esetében a szabadságvesztés büntetés tartamát 17 évre, míg III. r. vádlott vonatkozásában 20 évre súlyosította. Az I-III-IV-V. r. vádlottak vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát a Btk. 37. §

(3)bekezdés a) pont ad.) alpont, míg II. r. vádlott vonatkozásában a Btk. 37. §

(3)bekezdés ab) alpontja alapján fegyházban került meghatározásra. [100] A végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt IV. r. és V. r. vádlottak esetében az ítélőtábla indokoltnak találta a kiszabott szabadságvesztés tartamához igazodóan a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát a maximumban meghatározva, 10-10 évre felemelni. Törvényesen került sor III. r. vádlott vonatkozásában a korábban végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetések utólagos végrehajtásának elrendelésére. [101] [102] Szükségessé vált I. r. vádlott vonatkozásában az általa fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításának korrekciója. A nyomozati iratok III. kötet

1. oldalán elfekvő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet értesítése alapján, az I. r. vádlott letartóztatását megszakította és foganatba vette
2. június
3. napján a Szikszói Járásbíróság
4. június
5. napján jogerőre emelkedett B.67/2016/
6. számú ítéletével jogerősen kiszabott 1 év börtönbüntetést, így a beszámítás pontos ideje
7. április
8. napjától
9. június
10. napjáig terjedő letartóztatásban töltött idő került a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámításra. [103] A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I/487/2018/1-
11. tételszámig, valamint Bj.I.489/2018/1-
12. tételszámokig bevételezett bűnjelek tekintetében az elsőfokú bíróság azon rendelkezést hozta, hogy azok lefoglalását megszünteti és az iratoknál rendeli kezelni. A fentebb megjelölt tételszámok, mely lábbelinyom-töredékeket, vérgyanús szennyeződést, DNSmaradványokat, daktiloszkópiai nyomtöredékeket, vérgyanús szennyeződéseket takarnak, azok iratok között történő kezelése higiéniai és tényleges iratkezelési aggályokat vet fel, így annak gyakorlatban történő végrehajtása nem kivitelezhető. Rögzíthető azonban, hogy a fenti bűnjelek szakértői vizsgálata megtörtént, újabb vizsgálatot a jogosultak sem indítványoztak, így a bíróság a fenti bűnjelek tekintetében a Be.
13. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján lefoglalását megszüntette és ugyanezen jogszabályhely

(2)bekezdése alapján megsemmisítését rendelte el. [104] Az elsőfokú bíróság által hivatkozott Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 05000/120/2017.bü. számú ügyében bevételezett T.77/2017/1-

1. tételszám alatti külső illetőleg belső kilincs a bírósági iratok
2. szám alatt elfekvő bűnjeljegyzéken szerepel, így a tételszámot a másodfokú bíróság pontosította. Ugyancsak pontosítás vált szükségessé az eljárás során elkobozni rendelt 1 darab rózsaszín Sports feliratú gyermekzokni nyilvántartási számát illetően, az a bírósági iratok között elfekvő
3. sorszám alatti bűnjeljegyzék alapján került javításra. [105] Az ítélőtábla észlelte, hogy a bírósági iratok között fellelhető 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 39., 40., 41.,
4. sorszám alatt szerelt bűnjeljegyzékeken feltüntetett bűnjelek tekintetében az elsőfokú bíróság elmulasztott rendelkezést hozni, melyet az ítélőtábla pótolt. A Bj.607/2018/1., 2., 3., 4., a Bj. 608/2018/1., Bj.612/2018/1., 2., 3., Bj.624/2018/1-26., Bj.625/2018/1., Bj.626/
5. tételszám alatt bevételezett és kezelt bűnjelek lefoglalására az eljárás érdekében már nem volt szükség, ezért a lefoglalásukat a Be.
6. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette és a 321. §

(1)és

(3)bekezdései alapján kiadni rendelte a dolog tulajdonosainak, illetőleg annak, akitől azokat lefoglalták. [106] A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.615/2018/

1. tételszám alatt bevételezett és kezelt 1 méteres fémcső tekintetében megállapítást nyert, hogy az az elkövetés eszközéül szolgált, így azt az ítélőtábla elkobozta a Be.
2. §

(1)bekezdés a./ pontja alapján. [107] A Bj.616/2018/1., Bj.617/2018/1.,2.,3.,4., Bj.618/2018/

1. sorszám alatti bűnjelek a szakértői vizsgálat során jöttek létre, azok lefoglalását a Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette és ugyanezen §

(2)bekezdése alapján megsemmisítését rendelte el. [108] A Bj.627/

1. szám alatt bevételezett levél lefoglalását ugyancsak a Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette és az iratok mellékleteként történő kezelését rendelte el. [109] A további járulékos kérdésekben, így az I-III-IV-V. r. vádlottak vonatkozásában a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról a II-III-IV-V. r. vádlottak vonatkozásában az általuk előzetes fogvatartásban töltött idő kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámításáról, valamint a bűnügyi költségről hozott rendelkezései helyesek és törvényesek. [110] A fentebb kifejtett indokok alapján az ítélőtábla a Miskolci Törvényszék ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a helyes rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. [111] A II-III-IV-V. r. vádlottak esetében az előzetes fogvatartás további beszámítása a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alapján történt. [112] A másodfokú tárgyaláson felmerült bűnügyi költségről hozott rendelkezés a Be. 613. §

(1)bekezdésén alapul. Debrecen,

1. július
2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Lányi Csaba sk. előadó bíró, Dr. Nagy Éva sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 9.B.22/2018/
3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával a mai napon jogerős. Debrecen,
4. július
5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke