← Magyarország

Pfv.20099/2019/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A szerződő felek közötti állandó kapcsolat során már alkalmazott általános szerződési feltételek változatlan tartalommal történő használata esetén elegendő az azokra történő utalás. Az általános szerződési feltételek rögzítésének módja közömbös. A per során csatolt általános szerződési feltételekkel kapcsolatban nem azok okirati minőségének és az okirati bizonyítás szabályainak van jelentősége, hanem annak, hogy azok a szerződő felek számára ismertek voltak, és azokat alkalmazták. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IX.20.099/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Madarász Anna a tanács elnöke, Dr. Parlagi Mátyás előadó bíró, Dr. Bleier Judit bíró A felperes: A felperes képviselője: Ifj. Dr. Horváth Ferenc ügyvéd Az I. rendű alperes: I.rendű alperes neve Ilona (4501 Kemecse, Mező Imre utca 70.) A II. rendű alperes: Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Paksi Ferenc ügyvéd) A per tárgya: kezesi kötelezettség A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 2.Pf.20.227/2018/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nyíregyházi Járásbíróság 7.P.21.772/2014/
  3. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. - Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 398.429 (háromszázkilencvennyolcezer-négyszázhuszonkilenc) forint felülvizsgálati eljárási költséget. - Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.282.347 (egymilliókétszáznyolcvankétezer-háromszáznegyvenhét) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. - Az ezt meghaladóan le nem rótt 142.483 (száznegyvenkétezer-négyszáznyolcvanhárom) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A Bt. (a továbbiakban: Bt.) megbízottként
  4. május
  5. napján megbízási szerződést kötött a felperessel mint megbízóval biztosításközvetítői tevékenység végzésére. A szerződést a Bt. képviselőjeként a II. rendű alperes írta alá, a biztosításközvetítő Ó.A. volt. A szerződés mellékletét képezte a jutalékozási útmutató és a jutalékozási formáról szóló megállapodás, amely mellékletek megismerését és átvételét a Bt. képviselőjeként a II. rendű alperes elismerte. A Bt. és az I. rendű alperes között
  6. december
  7. napján [3] [4] [5] [6] [7] megbízási szerződés jött létre, amelyben a Bt. - a felperessel kötött szerződés teljesítése érdekében - megbízást adott az I. rendű alperesnek biztosításközvetítői tevékenység végzésére. A szerződés szerint az I. rendű alperes megismerte a felperes és a Bt. között létrejött megbízás részletes szabályait, és kijelentette, hogy ezeket magára nézve kötelező érvényűnek tekinti. A Bt.
  8. szeptember
  9. napján nyilatkozatot tett arról, hogy a felperes számára biztosításközvetítői tevékenységet kíván végezni. Az okiratot a Bt. részéről a II. rendű alperes írta alá, a biztosításközvetítésért felelős képviselő az I. rendű alperes volt. Az okirat aláírásával a II. rendű alperes kijelentette és tudomásul vette, hogy a tevékenységet a „Pénzügyi közvetítés általános szabályai" (a továbbiakban: PKÁ) valamint annak mellékletei szerint, azok maradéktalan betartása mellett köteles ellátni. Kijelentette, hogy az általa végzett tevékenységekre irányadó rendelkezéseket átvette, megismerte, tudomásul veszi és magára nézve kötelezően elfogadja. Az okiratot a felperes részéről két munkavállaló írta alá, ezzel igazolva, hogy a felperes a nyilatkozatot tudomásul vette és rendszereiben rögzítette.
  10. szeptember
  11. napján az I. rendű alperes lett a Bt. beltagja.
  12. szeptember
  13. napján a Bt. nyilatkozatot tett arról, hogy a felperes számára biztosításközvetítői tevékenységet kíván végezni. Az okiratot a Bt. részéről az I. rendű alperes írta alá, és a biztosításközvetítésért felelős képviselő is az I. rendű alperes volt. Az okirat a korábbiakkal megegyezően tartalmazta a PKÁ és mellékleteire vonatkozó nyilatkozatokat. Az okiratot a felperes részéről két munkavállaló írta alá, ezzel igazolva, hogy a felperes a nyilatkozatot tudomásul vette és rendszereiben rögzítette. Az I. rendű alperes
  14. szeptember
  15. napján készfizető kezesi szerződést kötött a felperessel. A szerződés szerint az I. rendű alperes készfizető kezességet vállalt a Bt.-t terhelő és a felperest megillető, a felperes és a Bt. között létrejött szerződésből eredő valamennyi fennálló és a jövőben esedékessé váló tartozásért. A PKÁ 2.1., 7.
  16. és 7.
  17. pontjai szerint a felperes és a közvetítő között létrejövő jogviszonyok részletszabályait a PKÁ és az abban megjelölt további szabályozók tartalmazzák. Az új szabályokat a felperes aktuális hirdetménye tartalmazza, amely a felperes intranetes felületén - a közvetítő számára kiadott egyedi azonosító megadásával - érhető el. A közvetítő elismeri, hogy a felperes érvényben lévő szakmai útmutatóit, valamint egyéb szabályozóit megismerte, átvette és kötelezettséget vállal arra, hogy azok változásait figyelemmel kíséri és mindenkor hatályos rendelkezéseit a tevékenysége során alkalmazza. A PKÁ mellékletét képező pénzügyi közvetítők általános jutalékozási útmutatója tartalmazta a közvetítőket megillető jutalékok részletes szabályait, valamint a jutalék visszaírásának a szabályozását. A felperes
  18. augusztus
  19. napján kelt és a Bt. részére
  20. augusztus
  21. napján kézbesített levelével a felek közötti, biztosításközvetítői tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyt rendes felmondással felmondta, rögzítve, hogy a jogviszony a közlés napjától számított 90 napos felmondási idő elteltével szűnik meg. Az I. rendű alperes
  22. augusztus
  23. napján kelt levelében kérte a 90 napos felmondási időtől való eltekintést annak érdekében, hogy jövedelemszerző tevékenységet végezhessen, mert készfizető kezesi szerződést írt alá a felperessel, és az így esetlegesen felmerülő anyagi restancia rendezéséhez szükséges a jövedelemszerző tevékenység folytatása. A felperes
  24. január
  25. napján kelt levelében felszólította a Bt.-t a megszűnt biztosításközvetítői jogviszonnyal kapcsolatban felmerült 12.437.454 forint jutaléktartozás megfizetésére, mert a felszólítás mellékletét képező szerződések a jutalékozási útmutatóban meghatározott határidők elteltét megelőzően megszűntek, ezért a felperes visszaköveteli a szerződésekre kifizetett jutalékot. A Bt. a felhívásban megjelölt összeget nem fizette meg. A kereset és az alperes védekezése [8] A felperes elsődleges keresetében a készfizető kezesi szerződés alapján kérte az I. rendű alperest kötelezni 14.248.343 forint és járulékai megfizetésére. Másodlagos keresetében a Bt. beltagjaként kérte kötelezni az I. rendű alperest 13.153.416 forint és járulékai, valamint az I. és a II. rendű alpereseket egyetemlegesen 1.904.927 forint és járulékai megfizetésére. [9] Az I. rendű alperes kérte a keresetek elutasítását, vitatva a követelés jogalapját és összegszerűségét is. Indokolása szerint nem jött létre érvényes szerződés a felperes és a Bt., valamint a felperes és az I. rendű alperes között. A felperes és a Bt. között egy „Nyilatkozat" került aláírásra, amely nem felel meg a szerződés feltételeinek, azt a felperes cégszerűen nem írta alá, így a készfizető kezesi szerződés is érvénytelen. A felperes nem igazolta, hogy a Bt. képviselője részére ténylegesen átadták volna a PKÁ-t. A PKÁ nem tartalmazza az I. rendű alperes aláírását, amely igazolná, hogy ő az iratokat ténylegesen átvette. [10] A II. rendű alperes kérte a kereset elutasítását elévülésre hivatkozva. Az első- és másodfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 14.248.302 forintot és késedelmi kamatait, havi 300.000 forint egyenlő összegű részletekben. [12] Indokolása szerint a felperes és a Bt. között
  26. szeptember
  27. napján megbízási szerződés jött létre, amit a Bt. részéről a II. rendű alperes szabályszerűen aláírt, és a felperes is megfelelően igazolta az aláíró személyek képviseleti jogosultságát. Attól, hogy az okirat elnevezése „Nyilatkozat", azt tartalma szerint kell megítélni, amely szerint a felek között megbízási szerződés jött létre. A szerződés
  28. pontjában tett nyilatkozat alapján a PKÁ és annak függelékei a szerződés részévé váltak. Ugyanilyen módon és tartalommal jött létre szerződés a felperes és a Bt. között
  29. szeptember
  30. napján, amelyet a Bt. részéről az I. rendű alperes írt alá. A felek a szerződési nyilatkozataikat írásba foglalták, így azok megfeleltek az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló
  31. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: KÜSZ tv.)
  32. §-a szerinti alaki feltételeknek. Ha a felperes képviseletében eljárt személyek álképviselők lettek volna, úgy a képviselt az álképviselők cselekményét utólag jóváhagyta a Polgári Törvénykönyvről szóló
  33. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
  34. §

(1)bekezdése alapján, hiszen a szerződéseket elfogadta, azokat teljesítette. Az I. rendű alperes az általa aláírt szerződésben kijelentette, hogy tevékenységét a PKÁ és mellékletei szerint kell ellátnia, ezeket a rendelkezéseket átvette, megismerte, tudomásul vette és magára nézve kötelezőnek elfogadta. Az I. rendű alperes
  1. augusztus 30-i levelében elismerte, hogy készfizető kezesi szerződést kötött a felperessel. Mindezek alapján a megbízási szerződés és a készfizető kezesi szerződés is érvényesen létrejött. A BDT 2006.
  2. számú döntésben írtak alapján az ügynök részére fizetett jutalékelőleg csak a meghatározott idő alatt fenntartott szerződések után jár véglegesen, amellyel összhangban áll a PKÁ szabályozása is. Az I. rendű alperes nem tudta bizonyítani azt a hivatkozását, hogy a felperes felmondatta a szerződést az ügyfelekkel azért, hogy újabb szerződést kössön velük. A Bt. összesen 2527 biztosítást kötött a felperes részére, amelyből 348 esetében merült fel további elszámolási kötelezettség a jogviszony megszűnését követően. A kirendelt szakértő szakvéleménye alapján a felperes elszámolása pontos, megfelel a PKÁ jutalékozási útmutatójában foglalt szabályozásnak. A felperes részére visszajáró jutalék összege 14.248.302 forint, így ezzel megegyezően marasztalta az I. rendű alperest. Mivel a felperes elsődleges keresete megalapozott volt, ezért a másodlagos keresetet érdemben nem vizsgálta. [13] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság kijavított ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 104.290 forint együttes első- és másodfokú perköltséget. [14] Indokolása szerint a felek által aláírt nyilatkozat tartalma alapján megbízási szerződés, amely megfelel a KÜSZ tv.
  3. §-ában írt alaki követelményeknek. A felperes részéről aláíró személyek ugyanakkor túllépték a képviseleti jogukat, mert együttesen nem voltak jogosultak a cég jegyzésére. Eljárásukat azonban a felperes ráutaló magatartással utólag jóváhagyta, mert a Bt. rendelkezésére bocsátotta a tevékenységhez szükséges anyagokat, a közvetített ügyfelek biztosítási ajánlatait befogadta, a Bt. részére jutalékot fizetett. A megbízási szerződés és a kezesi szerződés így érvényesen létrejöttek, és a megbízási szerződés megszűnése okán az I. rendű alperest készfizető kezesként a jutalékszabályzat által meghatározott jutalékok után visszatérítési kötelezettség terheli. [15] A PKÁ és a jutalékozási útmutató általános szerződési feltételnek minősülnek, így közömbös, hogy azok az arra jogosult személyektől származnak-e, valamint az is, hogy az azokat tartalmazó irat okiratnak minősül-e. Az alkalmazhatóságuk szempontjából kizárólag azt kellett vizsgálni, hogy az általános szerződési feltételek a felek közötti szerződés részévé váltak-e a régi Ptk. 205/B. §-a alapján. A másodfokú bíróság által kiegészített tényállás szerint
  4. május
  5. napján is megbízási szerződés jött létre a felperes és a Bt. között, amelyet képviselőként a II. rendű alperes írt alá, és amelyben kijelentette, hogy átvette a megjelölt mellékleteket. Erre a szerződésre utalással
  6. december
  7. napján megbízási szerződés jött létre a Bt. és az I. rendű alperes között, amelyben az I. rendű alperes elismerte, hogy a megbízás részletes szabályait a felperes és a Bt. közötti szerződés tartalmazza, amelyet az I. rendű alperes megismert, azt magára nézve kötelező érvényűnek tekintette, visszautalva a felperes és a Bt. közötti megbízási szerződés mellékleteire. Ezt meghaladóan a csatolt iratok alapján az I. rendű alperes kellő tapasztalattal rendelkezett a biztosításközvetítői tevékenység végzése körében. Meghallgatása során az I. rendű alperes maga ismerte el, hogy ő volt az, aki a havi jutalékszámításokkal kapcsolatban eljárt a biztosítónál, tisztában volt azzal, mi után jár jutalék és mikor kell visszafizetést teljesíteni, a visszafizetés feltételeit is ismerte. Mindezen nyilatkozatok alapján bizonyított, hogy az I. rendű alperes a perbeli szerződések aláírását megelőzően már ismerte a jutalékokkal kapcsolatos szabályokat, így az azzal kapcsolatos általános szerződési feltételek a felek közötti szerződés részévé váltak. [16] Az általános szerződési feltételek nem tisztességtelenek, azok nem ütköznek a jóerkölcsbe. A támadott szerződési kikötések tisztességtelensége nem vizsgálható, mert a jutalék visszatérítés szabályai jogszabályon, a KÜSZ tv.
  8. §
(5)-
(6)bekezdésén alapultak, ezért a régi Ptk. 209. §
(5)bekezdése alapján nem minősülhetnek tisztességtelennek. Mindezek alapján a megbízási szerződés és a kezesi szerződés is érvényes, azt pedig nem kellett vizsgálni, hogy a kezest milyen okok késztették a kezesség vállalására. A követelés összegszerűségét a kirendelt szakértő aggálytalan szakvéleménye alátámasztotta. [17] Mivel a II. rendű alperes teljes mértékben pernyertes lett, a másodfokú bíróság kötelezte a felperest a II. rendű alperes javára perköltség megfizetésére. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének az I. rendű alperes vonatkozásában történő teljes elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet sérti a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 9. §
(1)bekezdését, a 29. §
(2)és
(3)bekezdését, a régi Ptk. 200. §
(2)bekezdését, a
  1. §-át, a 205/A. §-át, a 205/B. §-át, a
  2. §
(1)bekezdését, a 221. §
(1)bekezdését, a
  1. §-át, a
  2. §
(4)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  2. §
(1)bekezdését, a 191. §
(1)bekezdését, a
  1. §-át, a 195-
  2. §-ait, valamint a KÜSZ tv.
  3. §-át és a
  4. §-át. [19] Indokolása szerint az ügynöki szerződés aláírását megelőzően a Bt. nem ismerhette meg a felperes általános szerződési feltételeit, hiszen a saját jelszóval védett közvetlen csatlakozási lehetőséget csak a szerződés aláírását követően kaphatta meg. Téves ezért a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy a Bt. a jutalékszabályokat a szerződés megkötését megelőzően megismerte. A per során egyáltalán nem tisztázódott, hogy az általános szerződési feltételek az ügynöki és a kezesi szerződés aláírását megelőzően elérhetőek voltak-e. A régi Ptk. 205/B. §
(1)bekezdése és a GK
  1. számú állásfoglalás I. és II. pontja alapján legkésőbb a szerződéskötést megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szerződő fél az általános szerződési feltételeket megismerhesse. Megismerés hiányában a szerződési akarat nem terjedhet ki azok elfogadására. A felperes nem bizonyította, hogy a Bt. a szerződés aláírását megelőzően megismerhette a feltételeket, így a keresetet már emiatt el kellett volna utasítani. [20] A felperes által csatolt PKÁ és a jutalékozási útmutató nem tartalmazza a felperes cégszerű aláírását és keltezést sem, így nem lehet tudni, hogy ezek hatályban voltak-e, ha igen, mely időponttól és milyen tartalommal. Aláírás hiányában ezek az iratok okiratnak sem tekinthetőek a régi Pp. 195-
  2. §-ai alapján. A régi Pp.
  3. §
(1)bekezdéséből, a 191. §
(1)bekezdéséből és a 195-
  1. §-aiból egyértelműen következik, hogy okiratnak csak olyan irat tekinthető, amelyet a kibocsátó fél aláírt. Aláírás hiányában az irat nem okirat. Az alá nem írt irat nem tekinthető jognyilatkozatnak, sőt még tervezetnek sem, ezért a fél általi utólagos jóváhagyás szóba sem jöhet, hiszen nincs mit jóváhagyni, még a régi Ptk.
  2. §
(1)bekezdésének legtágabb értelmezése mellett sem. Téves a jogerős ítélet álláspontja azzal kapcsolatban, hogy az általános szerződési feltétel aláírása szükségtelen, és közömbös, hogy az okiratnak minősül-e. Az általános szerződési feltételeknek nyilvánvalóan jognyilatkozatnak kell lenniük. Aláírás és keltezés hiányában a papírra vetett szöveg csupán legfeljebb tervezet, ami joghatás kiváltására alkalmatlan, és annak utólagos jóváhagyása sem lehetséges. A régi Pp.
  1. §-a alapján a félnek az általa hivatkozott iratokat a tárgyaláson eredetben be kell mutatnia, amely szintén nem történt meg. [21] A jogerős ítélet indokolásából teljes mértékben hiányzik annak kifejtése, hogy az aláírt „Nyilatkozat" című irat miért lenne szerződésnek tekinthető. A jogerős ítélet nem adott választ arra a kérdésre sem, hogy az I. rendű alperest beltagi minőségben vagy kezesi minőségben kötelezték-e. A jogerős ítélet nem vizsgálta az általános szerződési feltételek tisztességtelenségét és azt, hogy azok a szerződés részévé váltak-e. Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte, hogy az ügyben álláspontja szerint mely kérdéseket kell vizsgálni, valamint ezzel kapcsolatban megismételte az elsőfokú eljárás során csatolt előkészítő irata és fellebbezése tartalmát. [22] A jogerős ítélet a bizonyítékok helytelen, okiratellenes értékelésén alapul. Okiratként, jognyilatkozatként vett figyelembe alá nem írt papírt, amelynek sem a képviseletre jogosult általi elfogadása, sem a hatályba lépése és vitatottság okán a tartalma sem volt bizonyított. Mindkét bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét azzal is, hogy nem adott választ arra a kérdésre, hogy az alperes a megbízási szerződés és mellékletei, vagy a KÜSZ tv.
  2. §-a alapján, vagy kezesként köteles a jutalékot visszafizetni. [23] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását. Indokolása szerint a jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, és abból megalapozott döntésre jutott. A Bt. által a megbízási szerződésben vállalt tevékenységet ténylegesen már
  3. szeptember 23-tól az I. rendű alperes végezte, aki
  4. szeptember
  5. napjától lett a Bt. beltagja és képviselője, ezért szeptember
  6. napján egy új megállapodás és készfizető kezesi szerződés jött létre a felek között. A megállapodásban az I. rendű alperes kijelentette, hogy a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket átvette, megismerte, tudomásul vette és magára nézve kötelezőnek elfogadta. Az I. rendű alperes személyes meghallgatása során maga adta elő, hogy teljes mértékben tisztában volt minden szabállyal, valamint a kezesi szerződés tartalmával is. Az általános szerződési feltételek így a felek jogviszonyának a részévé váltak. Az alperesek személyes meghallgatásából megállapítható, hogy tényleges tevékenységet az I. rendű alperes végzett, amelyhez elengedhetetlen volt, hogy ismerje a jutalékokra vonatkozó szabályozást. Az általános szerződési feltételeket nem kell külön aláírni, irreleváns, hogy azokat ki fogadta el. A jogerős ítélet alapján egyértelmű, hogy az I. rendű alperes marasztalása készfizető kezesként történt, hiszen az elsődleges kereset erre irányult. A felperes részletesen nyilatkozott az I. rendű alperes korábbi előkészítő iratában írtakról. A jogerős ítélet a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, az nem iratellenes, hiányos, nem tartalmaz logikai ellentmondást. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A régi Pp.
  7. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A régi Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény
  2. pontjához fűzött indokolás szerint a felülvizsgálati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása, mert ezek határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit. A
  3. ponthoz fűzött indokolás szerint érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény hivatkozott rendelkezése által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek, az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja. [25] A felülvizsgálat a fellebbezés alapján meghozott jogerős ítélet jogkérdésben állított hibájának az orvoslására szolgáló rendkívüli perorvoslat. A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet megtámadása, ezért abban a jogerős ítélet által megsértett jogszabályhelyet kell megjelölni, és a jogerős ítélet jogszabálysértését kell előadni. A Kúria feladata a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésének a vizsgálata. A felülvizsgálati kérelemben ezért konkrétan meg kell jelölni a jogszabálysértést, nem elegendő a korábbi beadványokra utalni (BH 1995.99.). A Kúria előtti felülvizsgálati eljárás nem másodfokú bírósági eljárás. Ha a fél a per során benyújtott korábbi beadványában foglaltakat ismétli meg, úgy a kérelem lényegében alkalmatlan a Kúria előtti eljárásra, hiszen az értelemszerűen nem tartalmazhatja a kúriai felülvizsgálat tárgyát, azaz az arra vonatkozó érvelést, hogy a jogerős bírósági döntés miért jogszabálysértő (BH 2015.241.). [26] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek csak azokat a hivatkozásait vizsgálhatta érdemben, amelyek megfelelnek az ismertetett követelményeknek. A felülvizsgálati kérelem I.)-IX.) pontjai megismétlik az elsőfokú eljárásban csatolt előkészítő iratban és a fellebbezésben foglaltakat anélkül, hogy megjelölnék a jogerős ítélet ezzel kapcsolatos jogszabálysértését. A felülvizsgálati kérelemnek csak az 1.)-5.) és a X.) pontjai támadják a jogerős ítéletet. Ezek közül a 3.)-5.) pontok, valamint a X.) pont utolsó bekezdése ugyanakkor a jogerős ítélet tartalmi hiányát állítják anélkül, hogy ezzel kapcsolatban megjelölnék a megsértett eljárásjogi jogszabályhelyet, így ezek érdemi vizsgálatára sem volt lehetőség. Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem 1.)-2.) pontjaiban, valamint a X.) pont első részében írt hivatkozásokat vizsgálhatta érdemben. [27] A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet sérti a régi Ptk. 205/B. §
(1)bekezdését, mert a felperes nem bizonyította, hogy lehetővé tette az általános szerződési feltételek Bt. általi megismerését a szerződés aláírása előtt. [28] A régi Ptk. 205/B. §
(1)bekezdése szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. [29] Az általános szerződési feltételekről szóló GK
  1. számú állásfoglalás II. pontja szerint az általános szerződési feltételek csak úgy válhatnak a szerződés részévé, ha kidolgozójuk lehetővé tette, hogy a vele szerződő gazdálkodó szervezetek azok tartalmát megismerjék (a feltételeket rendelkezésre bocsátja, közzétett feltételek megjelenési helyét megjelöli stb.). A gazdálkodó szervezetek között az állandó kapcsolat során már alkalmazott általános feltételek változatlan tartalommal történő használata esetén tájékoztatás helyett elegendő az azokra történő puszta utalás is. [30] A Bt. már
  2. év óta megbízási jogviszonyban állt a felperessel biztosításközvetítői tevékenység folytatására. Ennek a szerződésnek is a mellékletét képezte a jutalékkal kapcsolatos szabályozás. Az I. rendű alperes a Bt.-vel kötött megbízási szerződés alapján már
  3. évtől biztosításközvetítői tevékenységet végzett ezen szabályok ismeretében, és azok alkalmazásával. Az alperesek személyes előadása szerint a Bt.-ben a II. rendű alperes nem folytatott tényleges tevékenységet, minden tevékenységet az I. rendű alperes látott el. A kezdetektől az I. rendű alperes végezte a havi jutalékelszámolásokat, ő ismerte ennek a szabályait, ő ellenőrizte le a havi jutalékelszámolásokat. Az I. rendű alperes személyes nyilatkozata szerint a beltaggá válását megelőzően is ugyanezt a munkát végezte, és teljes mértékben tisztában volt mindennel, így azzal is, hogy hogyan kell végezni a munkát, mi után fog jutalékot kapni, és mikor kell a jutalékot visszafizetni. A jutalékozási útmutató minden évben változott, erről értekezleten mindig tájékoztatták, valamint az a belső internetes rendszeren letölthető volt. [31] A felperes, a Bt. és az I. rendű alperes közötti korábbi szerződéses jogviszonyokra figyelemmel ezért a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az általános szerződési feltételek a szerződés részévé váltak. Az állandó kapcsolat során már alkalmazott általános feltételek változatlan tartalommal történő használata miatt elegendő volt az azokra történő puszta utalás is. [32] A felülvizsgálati kérelem szerint a felperes által hivatkozott általános szerződési feltételek nem tekinthetőek okiratnak, mert azok nem tartalmaznak aláírást, így azok utólagos jóváhagyására sem kerülhetett sor, valamint azokat a felperes a tárgyaláson eredetben nem mutatta be. [33] A régi Ptk. 205/A. §
(3)bekezdése szerint az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. A régi Pp. 166. §
(1)bekezdése szerint bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. Az okirat fogalmát ugyanakkor a régi Pp. nem határozza meg. A régi Pp. 3. §
(5)bekezdése szerint, ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A régi Pp. fenti rendelkezéseiben megfogalmazott szabad bizonyítás elvéből következően a bíróság a perben bármilyen bizonyítási eszköz által közvetített bizonyítékot figyelembe vehet. [34] Ha az okirat nem közokirat (régi Pp. 195. §), vagy nem teljes bizonyító erejű magánokirat (régi Pp. 196. §), akkor egyszerű magánokiratnak minősül (régi Pp. 199. §). Az egyszerű magánokirati bizonyítás eredményét a bíróság a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak mérlegelése alapján ítéli meg. [35] A régi Pp. 190. §
(1)bekezdése az okirati bizonyításnak csak azt a módját szabályozza, amikor a fél az okiratot a tárgyaláson megtekintés végett bemutatja. Ebben az esetben a bíróság a régi Pp. 191. §
(3)bekezdése alapján elrendelheti az eredeti okirat vagy az arról készített másolat (kivonat) iratokhoz való csatolását. Az okirat mint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásának másik módja, amikor a fél az okiratot az iratokhoz csatolja. [36] Mivel az általános szerződési feltételek rögzítésének módja közömbös, azokat a felperes a per során az iratokhoz csatolta, a Bt. részéről tényleges szakmai tevékenységet végző I. rendű alperes saját előadása szerint azok tartalmát ismerte, a jutalékokkal kapcsolatos szabályokat mindkét szerződő fél irányadónak tartotta és azokat alkalmazta, így a jogerős ítélet nem sértette a felülvizsgálati kérelemben ezzel kapcsolatban megjelölt jogszabályokat. Az ügy érdemi elbírálása szempontjából nem az okirati minőségnek és az okirati bizonyítás szabályainak, hanem annak volt jelentősége, hogy az általános szerződési feltételek a szerződő felek számára ismertek voltak, és azokat alkalmazták. [37] A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet sérti a régi Pp. 206. §
(1)bekezdését, mert a bizonyítékok helytelen, okiratellenes értékelésén alapul, okiratként vett figyelembe alá nem írt papírt, amelynek sem a képviseletre jogosult általi elfogadása, sem a hatályba lépése és vitatottság okán a tartalma sem volt bizonyított. [38] A régi Pp. 275. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Kúria következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg (BH 1999.44.). Ha a bíróság ítéletének a megállapított tényállása iratellenes, okszerűtlen vagy logikai ellentmondást tartalmaz, a jogszabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg azonban a jogszabálysértés, ha a kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja (BH 1998.401.). A felülvizsgálati eljárás nem ad alapot a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna; az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (BH 2013.119.). [39] A szabad bizonyítás elve, az okirati minőség és annak értékelése körében a fentiekben írtakra is figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban nem volt helye felülmérlegelésnek. A jogerős ítélet a bizonyítékokat nem mérlegelte kirívóan okszerűtlenül, a logika szabályaival ellentétesen vagy iratellenesen, a bizonyítékokból nem csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehetett jutni. [40] A Kúria észlelte, hogy a jogerős ítélet a 8. oldal 4. és 5. bekezdéseiben az első megbízási szerződés dátumát 2007. július 25. napjában jelölte meg nyilvánvaló elírás folytán, de annak helyes dátumát tartalmazza a jogerős ítélet 8. oldal 4. bekezdése és a 10. oldal 4. bekezdése, így a dátum elírásának nincs érdemi jelentősége. [41] A fentiekre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [42] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezni kellett a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő felperes képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A Kúria ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja, a 3. §
(5)bekezdése és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. [43] Az I. rendű alperesnek az eljárási illeték 10%-ára kiterjedő részleges személyes költségmentességére figyelemmel le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték 90%-ának megfizetésére az I. rendű alperest kellett kötelezni, 10%-át az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1),
(2)és
(7)bekezdése, valamint a
  1. §-a alapján. [44] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a régi Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján. [45] Az ítélet ellen a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,
  1. április
  2. . Madarász Anna s.k. a tanács elnöke, Dr. Parlagi Mátyás s.k. előadó bíró, Dr. Bleier Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.